Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-10 / 84. szám
1993. április 10. 4 Szabad ÚJSÁG Napjaink A rendszerváltás zűrzavaros állapotából, a piacgazdaságra való álállás gyorsabb sikerének érdekében hagyjuk már végre abba a tapogatódzó kísérletezéseket, a közömbösséget, és ne-várjuk ki a lassú „magától“ való kockázatos fejlődést. Térjünk át a biztos, az évszázadok alatt kialakult és bevált életrendre. Mivel nálunk hiányzik a tradíciót, stabil gazdasági életet biztosító középosztály (iparos, kereskedő, parasztság), keresnünk kell a megfelelő lehetőségeket és a feltételeket a kívánt életnormák kialakulásának biztosítására. Az idő telik, fiataljaink nagy bizonytalansággal, csekély eséllyel és több esetben gazdasági gondokkal lépnek Egy ipartestület segít Vállalkozók, szülők, figyelem! az életbe. A mai viszonyok között jövőjük sajnos egyáltalán nincs biztosítva. Ez a tény az erkölcsi elferdülés eredményezője lehet. Tekintsünk el a mostani káosztól és anarchiától duzzadó súlyos negatívumok elemzésétől és keressük az ideális elképzelés megvalósításának lehetőségét az ipari, kereskedelmi kultúra fejlődési folyamatának biztosítására. Ezek az igények a mezőgazdaságra is vonatkoznak. A múlt rendszerben a szakma elméleti elsajátítására fektettük a hangsúlyt, így láttuk biztosítottnak a szakmai követelmények megismerését. Ma viszont fordított a helyzet, a hangsúlyt a gyakorlati képzésre kell helyezni. Az elméleti oktatás a szaktantárgyakra korlátozódik. De felmerül a kérdés: ma ki kitől és mit tanul? Hiszen a kívánt minőségű képzés egyéni szerencsétől függ... Az előírt szakmai felkészülést az Ipartársulatnak, vagyis annak a közéleti társulásnak kell minősítenie, amely megfelel az igényelt kívánalmaknak. Az új szakember csak ezután válhat az Ipartestület legitim tagjává. A piacgazdaságra való átállás kezdetén az adott lehetőségeket kihasználva, az 1956-ban beszüntetett Ipartársulatot, önkéntes alapon, a belügyminisztériym bejegyzésével alapítottuk meg Rimaszombatban Az alakuló intézményt a helyi szervek eléggé sértő módon, a szabotázs tényének határát súrolva rosszindulatból és dilettantizmusból eredően a játékvonalon túlra szorították. Mivel megalakult az Alkotmánybíróság, akcióba lépünk. Az újból megkísérelt elgáncsolás esetén a cél érdekében az Európa Parlament segítségével biztosítjuk a szakmai fejlődést. A magángazdálkodók manapság elkeseredettségükben, reménytelen helyzetükben fűhöz-fához kapkodnak Kérdés: mit tehetünk eme aggasztó körülmények között fiataljaink szakmai képzésének érdekében? Elsősorban az igényesebb szakmák képzésére, annak tökéletes elsajátítására helyezzük a hangsúlyt. Azok a szülök, akiknek módjukban áll gyermekeiket külföldön elhelyezni, használják ki a lehetőséget. Valamennyi szakma külföldi elsajátításához kötelező az általános iskola elvégzése. Vannak szakmák, amelyekhez érettségi, sőt főiskolai végzettség is szükségeltetik. Németországban nincs tanonciskola, a szakipari tanuló az előírt gyakorlat után az Ipartársulatnál gyakorlati és elméleti vizsgát tesz, ennek alapján nyeri el a jogosítványát. Mi megkíséreljük jogerőre hozni az Ipartársulaton keresztül, hogy az előírt szakmai, gyakorlati és elméleti tudás a megejtett vizsga alapján itthon elismert legyen. Egyelőre kötetlenül próbálunk segíteni. Ehhez viszont az kellene, hogy a szülök vagy az érdekelt iskolák felvegyék velünk a kapcsolatot. Ennek alapján a megfelelő minisztériumon és követségeken keresztül óhajtunk célt érni. Az eredményekről a Szabad Újság hasábjain tájékoztatjuk a kedves olvasókat. KOVÁCS TIBOR Átvészelni a pénzhiányt Gépet adok, régit veszek A zólyomi Agrozet Állami Vállalat rimaszombati kirendeltsége tavaly két és fél millió korona nyereségei zárta az évet. E tetemes nyereségen maga Kiss László, a kirendeltség vezetője is (kellemesen) meglepődött. • On szerint minek köszönhető a váratlan siker?- Egyértelműen annak, hogy gyorsan berendezkedtünk a farmergazdaságban használatos gépek árusítására, kiállításokat szerveztünk, amelyeken bemutattuk a régi és legújabb gépeinket, berendezéseinket. Ezek után az árubemutatók után ugrásszerűen megemelkedett kirendeltségünk bevétele. Rozsnyón például a helyszínen egymillió korona értékű gépet adtunk el, de hasonlóképpen sikeresnek Kiss László: ...„nyílt lapokkal játszunk“... értékelhetném a sninai, a gombaszögi vagy a rimaszombati kiállításainkat is. • Gondolorry az idén folytatják a tavaly megkezdett kiállitássorozatot. Mikorra tervezik az első gépbemutatót?- Az idén nem állítunk ki gépeket. Felesleges kiadásnak tartjuk a bemutatók megszervezését, mivel a vállalkozóknak, illetve az üzemeknek nincs pénzük. A gépvásárlásra megszavazott állami dotáció se sokat segít, hiszen a vállalkozók a bankoktól sem kapnak hitelt. Tavaly március közepéig 12 és fél millió korona értékben adtunk el gépeket és alkatrészeket, az idén ugyanezen időszakban 10 millióval kevesebb kelt el. • Manapság a gyakorlatban feltehetően már nem ismeretes a hiánycikk fogalom...- Dehogynem! Nálunk is több a hiánycikk, mint valaha volt, mert kevés árut tartunk raktáron. Partnereink 140 millió koronával tartoznak igazgatóságunknak. Persze az igazsághoz tartozik az is, hogy mi ennyivel tartozunk a gyártóknak. A szövetkezetek elnökei azt mondják, ha megkapnák a húsért, a tejért, a búzáért járó pénzt, ők kifizetnék a velünk szembeni tartozásokat. Ha a szövetkezetektől megkapnánk a pénzt, mi is fizethetnénk, és az üzlet menne tovább- A környéken szinte minden bankigazgatóhoz bekopogtattam már, de egyik sem ad hitelt. Pedig köztudott, hogy a mezőgazdasági gépeket és berendezéseket gyártók többsége csehországi üzem. Náluk azonnal kell törlesztenünk a számlát, sőt legújabban az alkatrészeket csak készpénzért adják. A minap tért vissza üresen Csehországból az egyik kocsink, alkatrészért ment, több üzemben is járt, sehol sem kapott árut, csak készpénzért hajlandók Szlovákiába alkatrészt adni. • Az eddigi válaszaiból arra következtetek, hogy ebben az évben nem megy valami fényesen a bolt.- így igaz. A vállalatunknál és a részlegünkön is, egyre kevesebb az ügyfél, kevesebb a bevétel. Valamikor a részlegen hatvan dolgozót foglalkoztattunk, pillanatnyilag velem együtt huszonketten vagyunk. A vevőkre nem várhattunk karba tett kézzel, kitaláltuk, hogy felvásároljuk a szövetkezetben található régi gépeket, megjavítjuk azokat és eladjuk. Ezek a gépek többnyire Magyarországon találtak új gazdára, lényegében ők is jól jártak vele, a szövetkezetek is, és mi sem veszítettünk az üzleten. Legújabban az öntözőberendezések iránt legnagyobb a magyarországi gazdák érdeklődése, tudtommal ott az állam dotálja az ilyen berendezések vásárlását. Tulajdonképpen a hazai vállalkozók is szívesen vásárolnak használt gépeket. Egy új traktor, a legolcsóbb 320 ezer koronába kerül, a nagyobb teljesítményű ennél jóval drágább, a 16045-ös típusú például 950 ezer koronába kerül. Egy használt, de üzemképes traktor pedig 100-150 ezer koronáért kapható nálunk. • Illetve a szövetkezetnél, mert gondolom, ha a szövetkezetek javítják meg az eladásra szánt gépeiket és nem vonnak be másokat is az üzletbe, példának okáért az Agrozetek jobban járnak.- Valamivel több pénzt kaphatnak a gépekért, de nem biztos, hogy jobban járnak. Elsősorban azért nem, mert nálunk továbbra is megmarad a tartozásuk és az adósok nálunk sem vásárolhatnak - még készpénzért sem. Mi nyíit lapokkal játszunk, a szövetkezetben megvásárolt gépek árához tíz százalék rezsiköltséget számolunk hozzá. Köztudott, hogy valamikor a szövetkezetek nagy teljesítményű gépeket is vásároltak és sokszor nem tudták azokat kellőképpen kihasználni. Továbbá, vásároltak olyan berendezéseket is, amelyeket a mai napig nem használtak. Főleg ezeket kínálják fel nekünk. A Rimaszombati járásban egyre több mezőgazdasági üzem vezetője keres fel bennünket és kötünk üzletet. Ilyen formában törlesztik tartozásikat és vásárolnak alkatrészeket vagy a régi helyett új gépeket. Én úgy vélem ez jó megoldás, hiszen kölcsönös érdekünk átvészelni ezeket a pénzszűke esztendőket. FARKAS OTTÓ Az önjáró már (800 ezerért) elkelt A Dunaszerdahelyi, Nagymegyeri, Ógyallai, Komáromi és Érsekújvári járás lagyudvamok Nyárasd Nyékvárkonj Alistál Partin' Perbete Martos Nagykesa úsáranyi Karval Dunaradvány Dunaszerdahelyi járás: 55 543 lakos, 50 020 magyar (9006%); nagymegyeri járás: 32 600 lakos, 30 196 magyar (9263%); Komáromi j: 47 950 lakos, 32 831 magyar (6847%); Ógyallai járás 38 827 lakos, 28 629 magyar (73.73%) Érsekújvári járás 71 261 lakos, 36 402 magyar (5L08%) A Szabad Újság március 20-i számában megjelent az Együttélés javaslata a magyarlakta Dél-Szlovákia területi és közigazgatási felosztására. Most sorozatban közöljük a mozgalomnak az egyes járások kialakítására vonatkozó elképzelését - térképvázlat formájában.
