Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-09 / 83. szám
1993. április 9. Mezőgazdaság Szabad t JSÁG 5 Hoppá! Itt gondok lesznek Balog-völgyi gazdaperek Kovács Gyula: az igazságszolgáltatás a mi javunkra döntött“ Lőrincz Ottó: hétfőre én hívtam össze a polgárokat.' Simon Gyula: miért ne működjenek családi farmok is...“ A szerző felvételei A nagybalogi szövetkezetben is éppen úgy zajlott le a transzformációs folyamat, mint másutt: összeállították a jogosult személyek névsorát, megválasztották a bizottságot, kidolgozták a szövetkezet átalakításának tervezetét... és már ott vagyunk a címadó gondok gyökerénél. Tudni kell, hogy bizony még öt falu határában gazdálkodott a nagybalogi szövetkezet. Az előzményekhez tartozik az is, hogy a szövetkezet transzformációs tervezete mellett egy pádári és egy nagybalogi jogosult személy is benyújtotta saját transzformációs tervezetét a transzformációs bizottságnak, pontosan október 12-éig, két hónappal a tervezett közgyűlés előtt. A tervezeteket a szövetkezet irodájában helyezték el, a közgyűlésig bárki belenézhetett, tanulmányozhatta mind a két jogosult személy, mind a szövetkezet által kidolgozott dokumentumot.- Azzal vádolnak bennünket, hogy belejavítottunk a szövetkezet által kidolgozott transzformációs tervezetbe - tárja szét a karját értetlenül Kovács Gyula, a nagybalogi szövetkezet elnöke. - Belejavítottunk, igen, azt soha nem is tagadtam és nem is tagadom. Hogy miért? Azt is elmondom. Amikor az adatokat betápláltuk a számítógépbe, azután értesített bennünket az ELBIS, hogy Novotny docens, a transzformációs tervezet gépi feldolgozásának ,,eszmei létrehozója“ módosította a korábban kidolgozott programot. Az új szerint a transzformációs tervezetbe bele kell kalkulálni az év végi várható veszteséget, míg a korábbi utasítás úgy szólt, hogy csak a félévi veszteséget számoljuk el benne. Az első transzformációs ülés időpontja december 12-e, egy szombati nap volt. A munkaszüneti napon teljes érdektelenség mutatkozott az ülés iránt. Kevesen gyűltek össze - elnapolták. December 18-án „már“ 179 jogosult személy jött el a közgyűlésre, amelyen előterjesztették mind a három transzformációs tervezetet. A szövetkezet által kidolgozott tervezet mellett 163 jogosult személy voksolt, öten szavaztak ellene és tizenegyen tartózkodtak a szavazástól.- Az ülés végén elhangzott - kapcsolódik a beszélgetésbe Lőrincz Ottó, az újonnan alakult pádári szövetkezet elnöke (korábban ő látta el a transzformációs bizottság elnöki posztját is) hogy a szövetkezet három részre szakad, a még közös szövetkezet vezetősége Nagybalog részéről Kovács Gyulát, Pádár részéről pedig engem bízott meg az önálló szövetkezet megalapításával. A transzformációs ülést pénteken tartottuk, vasárnap pedig Simon Gyuláék Pádárban egy mezőgazdasági részvénytársaság megalakítását kezdeményező falugyűlést hívtak össze. Simon Gyuláné jogosult személy, a három transzformációs tervezet egyikét is a Simon család nyújtotta be. Kihirdették a faluban - egyébként Simon Gyula Pádár polgármestere hogy aki érdeklődik a részvénytársaság megalakítása iránt, az vegyen részt a gyűlésen. Tudtommal egy személy ment el, nem is tartották meg a gyűlést. Másnap, tehát hétfőn én hívtam össze a lakosokat. Úgy hirdettem ki a hangosbemondón, hogy aki szövetkezetét akar alapítani, az vegyen részt az összejövetelen. Nem túlzók, de nem férlek be a terembe az emberek. Sejtettem, hogy a falu mellettem lesz, pontosabban a szövetkezetalakítás mellett. De ilyen tömegre őszintén szólva nem számítottam. A falugyűlést követően ezután február 14-én bejegyeztük a szövetkezet alapítását a faluban. Ezen az alapító gyűlésen feladatul kaptam, hogy február 15-éig be kell jegyeztetni a szövetkezetei. Hogy ez határidőn belül nem sikerült, nem rajtam múlott. Ugyanilyen feladatot kapott Nagybalogon Kovács Gyula is.-Nem tudtuk bejegyeztetni a szövetkezeteket - vág közbe Kovács Gyula mert Simonék egy beadványnyal fordultak a Rimaszombati Járásbírósághoz, amelyben különböző okokra hivatkozva kérték, pontosabban javasolták a két szövetkezet bejegyzésének elhalasztását. A járásbíróság nem volt illetékes, hogy döntést hozzon ebben az ügyben, a Simonféle beadványt továbbította Besztercebányára, a kerületi bíróságra. Mi tulajdonképpen csak akkor értesültünk a beadványról, amikor a járásbíróságtól megkaptuk az ügy fejleményeiről szóló értesítést. Simonék ugyanis a szövetkezetei ,,elfelejtették" minderről értesíteni. Azt sem tudtuk, mi ellenünk a vád, azt (is csak) sejtettük, ki áll az ügy mögött. A transzformációs ülés után ugyanis Simon Gyuláné kijelentette, hogy,,beperelem a szövetkezetét“. Összeszedtük a bejegyzéshez szükséges okiratokat, felvittük Besztercebányára, ott közölték velünk, hogy a bejegyzés körül gondok lesznek. Megmutatták Simonék beadványát, akkor tudtuk meg tulajdonképpen azt is, hogy mivel vádolnak bennünket. A paradox csupán az, hogy a levelet végigolvasva megtudtuk, hogy Simon Gyuláné a szövetkezetbe is küldött egy példányt a beadványból vagy vádiratból, mert nevezhetjük így is... Ibos Attila, a szövetkezet akkori elnöke mégsem kapta meg... Utána' néztünk a postán, s megtudtuk, hogy Simonék ugyan feladták a levelet a szövetkezet címére, de Nagybalogon visszakérték a kézbesítőtől. Amikor megtudtuk, mi ellenünk a vád, jogászt fogadtunk. Az igazságszolgáltatás mellettünk állt, s március elsejétől önálló szövetkezetekként működhetünk.-Közvetlenül az esethez tartozik - folytatja az elnök hogy amikor a transzformációs bizottság a közgyűlés javaslatára a szövetkezet átalakítási tervezetét fogadta el, Simonék újabb beadvánnyal fordultak a szövetkezethez, amelyben visszaigénylik a földjüket. Kérésüknek természetesen eleget teszünk, a betakarítási munkálatok után kimérjük a földjüket. Simon Gyula polgármestert nem találom Pádárban, a kis falu polgármesteri tisztségét mellékállásban tölti be. Főállásban a rimaszombati járási hivatal dolgozója.-A mi vidékünkön a transzformációs folyamat elég felületesen zajlott, a transzformációs tervezetet is átírták - summázza tömören véleményét a balogi esetről Simon Gyula, majd egy hétoldalas levelet nyom a kezembe.- A transzformációs ülésen számtalan pontban kifogásoltuk a szövetkezet által benyújtott tervezetet, de a bizottság a mi véleményünket, javaslatainkat egyáltalán nem vette figyelembe. A vagyonrészt igazoló fogalmazványt nem hivatalos formában adták ki a jogosult személyeknek, de ez most mellékes. A szövetkezet minden törvénybe ütköző lépését megtalálja a levélben - és a kezembe nyomott irattömbre mutat.-Január 19-én kértük a szövetkezettől a vagyonrészünket és a föld kimérését. Azóta nem kaptunk rá választ, sem szóban, sem írásban. Úgy viselkednek, mintha mi lennénk a hibásak, pedig ők használják a mi földünket és nem fordítva, úgy gondoltuk (ha már a tervezetünket nem fogadták el), hogy kivesszük a földet, alapítunk egy családi vállalkozást, és gazdálkodunk. Durván számolva úgy ötven hektárnyi földterületről lenne szó. De már ránk köszöntött a tavasz és... A szövetkezet vezetősége még nem válaszolt a leveleinkre, most nem tudjuk, mitévők legyünk. írtam Baco miniszter úrnak is, segítséget kértem tőle, sajnos, még ő sem válaszolt. Az eddigi kiadásainkért kárpótlást fogok kérni a szövetkezettől, beperelem őket, a törvénysértést nem lehet elnézni. Aztán témát váltunk. Arról faggatom, mivel lenne elégedett.- Őszintén szólva - folytatja Simon Gyula - én már azzal is beérném, ha végre a szövetkezet vezetőségével leülhetnénk egy alapos beszélgetésre, ha tudatosítanák végre, hogy ők használják az én birtokaimat, ha átszámolnánk együtt a ránk eső vagyonrészt: de úgy, hogy minden papír az asztalon lenne és nem az asztal fiókból rángatnák elő alkalomszerűen a megfelelő iratokat. Én nem kérem a másét, de ahhoz, ami a közös vagyonból minket illet, ragaszkodom. Nekem semmi kifogásom az ellen, hogy a faluban szövetkezet működjön, sőt azt mondom, hogy kell, mert lesz nálunk annyi rendezetlen föld... Valakinek ~azt is meg kell művelni. De ha mód van rá, miért ne működjön vagy működjenek családi farmok is, akár több is a faluban? Vagy másfajta mezőgazdasági társulás? Nem lenne szabad az új kezdeményezések elé annyi akadályt gördíteni. FARKAS OTTÓ 1
