Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-06 / 80. szám

KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP KEDD 1993. április 6. Ili. évfolyam 80. szám Ára 3 korona HOLNAPI SZÁMUNKBAN: NYOLCOLDALAS MUSORMELLÉKLET JÖVŐ' HETI TÉVÉ- ÉS RÁDIÓMŰSOR Remélem, nem váltják le a kormányt Tegnap rendkívüli ülést tartott a szlovák kormány. A több órás meg­beszélésnek két napirendi pontja volt. A parlament által kikövetelt je­lentés a kormányprogram teljesíté­séről, valamint az önálló Szlovákia viszonyaira lebontott, illetve ponto­sított gazdasági és szociális kor­mánytervezet. Meőiar kormányfő a tanácskozás szünetében az újságí­róknak elmondta, furcsa követelése a parlamentnek 8 hónap után elszá­moltatni a kormányt, de állnak elé­be. Az új tervezetet a kormányfő szerint élesen bírálja majd az ellen­zék, de valószínűleg nem kezdemé­nyez bizalmatlansági szavazást a kormány ellen. -n-Szlovák parlamenti küldöttség Budapesten Bősről is, a kisebbségekről is tárgyalnak Szlovák Környezet- és Tájvé­­ők Szövetségének 8. Országos Kongresszusa zajlott a hétvégén Cin govban (Iglói járás). A kétnapos ülése­zés során új vezetősége! választottak a hatezer főt számláló szervezet képvise­delmi tárcával való együttműködésre szeretnék helyezni a hangsúlyt. A többi­ek radikálisabb lépésekre is hajlandóak a környezetünket veszélyeztető, még mindig erős betonlobby ellen, ha azt a szükség megkívánja. Természetesen ők Szabad György, a Magyar Köztársaság Országgyűlése elnökének meghí­vására háromnapos magyarországi látogatásra utazik ma a Szlovák Köz­társaság Nemzeti Tanácsának legfelsőbb szintű küldöttsége, amelyet Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke vezet. A nemzeti tanács hivatala értesülései szerint a szlovák küldöttség meghívóján kívül tárgyalni fog a Magyar Köztársaság kormányának elnökével, Antall Józseffel és Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. A hivatalos államközi tárgyalásokon kí­vül ellátogatnak Békéscsabára is, ahol a magyarországi szlovákok helyze­tét fogják vizsgálni, illetve egyeztetni képviselőikkel azt, miben lehetne segítségükre az anyaország. A látogatás előtti napon Ivan GaSparoviő a Szlovák Rádió hírma­gazinjának nyilatkozva elmondta, ugyan történelmi látogatásról van szó, minthogy Magyarország és az Tegnap először önálló Szlovákia között ez az első ilyen jellegű, magas szintű találkozó, de a parlamentek között bizottsági szinten már tulajdonképpen rend­szeres párbeszédről, együttműkö-Részvény a vagyonjegypontból A vagyonjegyes privatizációba bekapcsolódott egyének közül azok, akik közvetlenül fektették be pontjaikat valamely vállalatba (pontosában; vállalatból alakult részvénytársaságba), tegnap a regisztrációs helye­ken már átvehették a konkrét részvényeikről szóló pontos kiiratot. Az okmány — valójában értékpa­pír — kivonat az értékpapír-nyilván­tartásból. Átvételével a tulajdonos tényleges részvénytulajdonossá válik a megcélozott szlovákiai rész­vénytársaságban. Arról, hogy azok a befektetők, akik csehországi rész­vénytársaságokban szereztek részese­dést, mikor kapják meg tulajdonukat bizonyító okmányaikat, a Szlovák Köztársaság Vagyonjegyes Privatizá­ciós Központja a két állam közti meg­állapodás megkötését követően rög­tön értesíti a közvéleményt. Az értékpapírokat a tulajdono­sok azon a regisztrációs helyen ve­hetik át, ahol bejegyeztették magu­kat, minden munkanapon 10.00 órától 17.00 óráig. A kiiratot átve­heti erre meghatalmazott más sze­mély is, a meghatalmazást azonban a községi hivatalban hitelesíttetni kell. (Nem érvényes a vagyonjegy­könyvben lévő meghatalmazás!) A papírok kiadásához személyi igazol­ványra van szükség. A kiiratokat 1993. május 31-ig kell átvenni. Az értékpapírtőzsde működésé­vel párhuzamosan ezek az értékpa­pírok is eladhatók, illetve megvásá­rolhatók lesznek, természetesen a kialakuló piaci áron. Bősről bőszen a környezetvédők Válaszát előtt désről lehet beszélni. A szlovák par­lament elnöke hangsúlyozta, hogy Budapesten természetesen Bősről is, a nemzeti kisebbségek helyzeté­ről is tárgyalni kíván. Kiemelte azon­ban azt is, hogy ő sem az egyiket, sem a másikat nem problémaként kezeli, hanem csupán a két ország között nyitott kérdésként. Ez pedig — a parlament elnöke szerint — azt jelenti, hogy tárgyalásaik során vála­szokat fognak keresni párbeszéd út­ján, s bízik abban, hogy ha nem is azonnal, de rövid időn belül a mind­két fél számára elfogadható válaszo­kat is meg fogják találni. lői. Az új elnök Peter Sabo lett, a szer­vezet pöstyéni titkára. A vita egyik legfőbb tárgyát a bősi vízerőmű képezte. A képviselők jelen­tős hányada élesen bírálta a szövetség eddigi vezetőit — főleg Mikulás Hubát, a szervezet eddigi elnökét és Cubic« Trubíniováí — amiért azok „negatí­van” állnak hozzá a „Szlovákia boldogu­lásának zálogát képező” építmény befe­jezéséhez. Ők inkább a fiatalság enviro­­mentális nevelésére és a kömyezetvé­is a fiatalabb generációk nevelésé: tart­ják a legfontosabb célnak, de nem akar­nak feltétlenül az állami hivatalok báb­jaivá válni — a nemzetközi környezetvé­dő szervezetekkel való együttműködés­ben látják a „jövő zálogát”. A kongresszus végén — ami előre várható volt — a küldöttek egy csoport­ja bejelentette, hogy új önálló szerveze­tet hoz létre, s kiválik a szövetségből (ők lesznek a világoszóldek...) (tüdő) (Folytatás a 2. oldalon) Hitelek közép- és kisvállalkozóknak A magángazdák is jelentkezhetnek (Munkatársunktól) — Aki meg­próbálta, az tudja csak igazán mi­lyen nehéz egy vállalkozást beindíta­ni és átjuttatni a kezdeti nehézsége­ken, főleg ha nem áll rendelkezésre elég tőke. A kezdeményező, hozzá­értő „szegények” segítségére új, kö­zös vállalkozásával a Szlovák Mező­­gazdasági Bank és a Szlovák-Ameri­kai Vállalkozási Alap. A hitel igény­lésének feltételeit a bank fiókin­tézetei már megkapták, azzal a ter­vezettel együtt, amely a hitelt igény­lők számára szervezendő tanfolya­mok időpontjait tartalmazza. Az érdekelt felek 50-50 százalék­ban létrehozott 6 millió dolláros alap­ból az arra érdemes kezdő, illetve vál­lalatukat bővíteni akaró vállalkozók egyénenként 600 ezertől 3,5 millió koronáig terjedő pénzösszeget kap­hatnak. A részletekről tegnap közös sajtóértekezleten Pósa.Lajos, a bank vezérigazgatója és Leigthon KJevana, az alap elnöke tájékoztatta az újságí­rókat. Megtudtuk, hogy hasonló ala­pokat már más országokban is siker­rel működtetnek. Azért esett választá­suk a közép- és kisvállalkozókra, köz­tük a magángazdákra is, mert ők azok, akik a legrugalmasabban képe­sek alkalmazkodni a változó gazdasági feltételekhez. Sajátos oldala e hitelnek az oda­ítélés újszerű és egyben nehéz felté­tele. A vezérigazgató és az elnök szerint is a hitel felvételekor köny­­nyebb zálogként odaadni egy sze­mélyi ingatlant, mint minden részle­tében megfelelő vállalkozási tervet letenni az asztalra. Ők garanciaként ez utóbbit kérik, a többségében négy év alatt törlesztendő és a szo­kásos kamatokkal felvehető hitelnél. A bank és az alap akár már má­jusban is folyósíthatják az első hite­leket. Ezért a bank pozsonyi, zsol­nai, kassai és zólyomi fiókin­tézeteiben a hitelt kérelmezők szá­mára az első szakelőadásokat már április folyamán megtartják. A hite­lért a Szlovák Mezőgazdasági Bank valamennyi fiókjában lehet jelent­kezni. (egri) Újabb surányi memorandum X / X / Iában a szlovák nemzetnek az SZK- gyen meg, amit ereje és lehetősé- a következménye, mely mélyít! tok tevékenysége ezt tovább fo­­ban élő magyar nemzetiségűekkel gei megengednek az SZK-ban élő és rontja a problémákat- Válasz- kozza, a szlovákságban létbizony való együttélésében. Az illetékes nemzetiségiekért. Tudatosítjuk az lépések nehezen születnek, a szlo- talanságot, kulturális és nemzeti-Még mindig vendégnek érzik magukat Vasárnap Nagysurányban újabb országos tanácsko­zást tartottak a dél-szlovákiai szlovákok képviselői, amelyre meghívták a kormány, a parla­menti és egyéb politikai pártok képviselőit is. Az összejövetelen azokkal a sérelmekkel foglalkoz­tak, amelyeket ők sérelemként él­nek meg azon egyszerű oknál fog­va, hogy szlovák nemzetiségük a vegyesen lakott területeken nem biztosít számukra olyan előnyö­ket, amilyeneket maguknak el­képzelnek. A mostani 2. memorandum, amelyben a legfelsőbb államvezetés elé tárják, mit követelnek, beveze­tőjében leszögezi: hiába volt az 1. memorandum, „a vegyes lakosságú területeken tovább tartanak az alapvelő problémák a nyelvi rend kérdésében, az iskolaügyben, a he­lyi képviselő-testületekben, és álta­szervek részvétele e kérdések meg­oldásában esetleges és szinte sem­milyen eredménnyel nem jár. A dél­szlovákiai szlovákok nem képesek megszabadulni azon érzésüktől és meggyőződésüktől, hogy az önálló szlovák állam megszületése ellené­re is perifériára szorul az ő jogi és erkölcsi Igényeik védelme, s hogy nemzetünk fokozatos assz! mi tála­sa új kontúrokat ölt Tudatosítjuk az állam köteles­ségeit a nemzeti kisebbségek jo­gait illetően. Az államot és igye­kezetét teljes mértékben támo­gatjuk és kívánjuk, mindent te­új állam kezdeti gazdasági nehéz­ségeit is, de azt nem fogadhatjuk el, hogy a kisebbségi jogok kér­déskörét az államalkotó szlovák nemzet rovására oldják meg, hi­szen egyik civilizált európai or­szág sem teszi ezt A kitartóan bírált és megsér­tett nyelvtörvény mindkét oldalon megbukott annak ellenére, hogy azzal a magyar kisebbség is egyet­értett képviselői által. Dél-Szlová­­kjáhól kiveszik a szlovák nyelv, a szlovák kultúra, a szlovák isten­­tisztelet, a szlovák identitástudat. Ez a törvényes rendezetlenségnek vákok pedig a vendégnek érzik magukat saját országukban, kö­veteléseik és szükségleteik gyak­ran nem találnak meghallgatta­­tásra, a nemzetet sióját államá­ban diszkriminálják. Tovább tart a szlovák nyelv érvényesítésének gondja a római katolikus egyház szertartásainak esetében is. Ez az állapot már tűrhetetlen, tovább nem fajulhat, mivel renge­teg további problémát vetít előre, mely az együttélést tovább bo­nyolítja majd, ezért nyugtalanító. Ráadásul a magyar politikai pár­ségi bizonytalanságot keltve saját országuk vegyes lakosságú terüle­tein. Ezen oknál fogva tiltako­zunk mindenfajta autonómiatö­rekvés ellen, mely megbontaná az SZK kulturális és területi integri­tását Ezen okból az SZK kor­mánya és az SZK Nemzeti Taná­csa elé leijesztjük Dél-Szlovákia Szlovákságának 2. Memorandu­mát, melyben követeljük: 1. Az SZK Alkotmánya 6. cik­kelye értelmében a szlovák nyelv kérdésének mint az SZK állam­nyelvének rendezését, a kisebbsé­gi nyelvi jogok és kötelességek rendezéséi pedig egy önálló tör­vényben, a Törvény a szlovák nyelvnek mint államnyelvnek a védelméről szólóban 2. A szlovák nyelvet mint ál­lamnyelvet tanítsák a vegyes isko­lák minden típusában, ahol álla­miságra is neveljenek, és vesse­nek véget ezen iskolákban az olyan tankönyvek nyilvános hasz­nálatának, amelyek dehonesztál­­ják és elferdítik a szlovák nemzeti történelmet. Az államnyelvet mint az SZK integráló jelképét kell oktatni. A tankönyvíráskor szenteljenek fokozott figyelmet a szlovák államiságra való nevelés szempontjainak; azokon a telepü­léseken, ahol nincs szlovák iskola, a létező iskolában kelljen egy szlovák osztályt nyitni úgy, hogy a minimális osztálylétszám ne le­gyen megszabva. (Folytatás a 2. oldalon) Illúziók nélkül a nyugati mezőgazdaságról Sí

Next

/
Thumbnails
Contents