Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-27 / 97. szám
, . DÍVJ ni, -n/ K J <uA^yv ^ L ^ IkujsctAA^úu (Uu Aj^CoU^ u^ kojujL,~\J ^ ^ Szabad tJSÁC Kit. (JU^Ij Tükör /( - If/ú V u - J X-U-U^ 1993. április 27. Ki adta vissza Gábor hallását? HELYREIGAZÍTÁS A Holland Református Párt, a Magyarok Világszövetsége és az Együttélés Politikai Mozgalom Királyhelmecen kétnapos konferenciát rendezett Keresztények a közös Európáért címmel. Az előadások sorát dr. Mikó Jenő, a szlovákiai református egyház püspöke nyitotta meg. Elemezte az egyházon belül végbement változásokat a rendszerváltás óta, majd felhívta a figyelmet a vallás és a nacionalizmus összefonódásának veszélyeire. ,,A hit igazságának társadalmi hatalom nélkül kell érvényesülnie“ - jelentette ki. A püspök véleményét erősítette meg Ben. Nitrauw is, aki a keresztény eszmék politikafelettiségét hangsúlyozta. A képviselő véleménye szerint az egyház tanításának értelmében el kell fogadnunk a felsőbbség hatalmát. A kormányokat bírálhatjuk ugyan, de nem kérdőjelezhetjük meg törvényességüket. Nitrauw úr véleménye szerint óvatosan kell bánni a „regionális autonómia“ kifejezéssel, mert azt a felsőbbség úgy értékelheti, mint az ország szétbomlasztására tett kísérletet. A keresztényeknek keresniük kell a kapcsolatot a többi kereszténynyel akkor is, ha azok a többségi nemzethez tartoznak. E. van Middelkoop, a holland parlament képviselője A kormány és a kisebbségek joga kálvinista szemmel c. előadásában olyan nézeteknek is hangot adott, amelyek a hazai előadókat vitára késztették. Arról beszélt ugyanis, hogy a felsőbbség Istentől van, és a keresztény állampolgárnak emiatt azt tisztelnie kell. Lojálisnak kell lennie vele szemben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a parlamentarizmus nem a liberalizmus eszmerendszeréből nőtt ki, hanem a kálvinizmus hatására alakult ki. A parlamentnek a gyógyító szerepköre jut. Ezért van szükség szakismeretre és felelősségtudatra. Ezután felsorolta azokat az ismérveket, amelyek nélkül egy valódi polgári demokrácia nem létezhet. Kitért a keresztények kötelességeire is. A másnapi hozzászólások alkalmával Pásztori Attila lévai lelkipásztor szállt vitába a holland képviselő nézeteivel. Az írás szavait idézte: Inkább az Istennek kell engedelmeskednünk, semmint a hatalomnak. E. van Middelkoop előadásának második részében azt a gondolatot fejtette ki, hogy a népek önrendelkezési jogát Európában nem lehet igazságosan alkalmazni. Ez a wilsoni elv abból a naivitásból indult ki, hogy a népek jók, csak a felsőbbségek rosszak. Wilson elfelejtette, hogy egyetlen nép sem lehet meg felsőbbség nélkül, s mégha fel is mondja a lojalitást, mint ahogy ez Jugoszlávia esetében történt, később újat kell választania. A trianoni döntés hibái is ennek következményei. Mégha igazságtalan volt is, el kell azt fogadnunk, mert jogi aktusról van szó. Ennek alapján vonta le az előadó azt a következtetést, hogy az önrendelkezési jogot Európában nem lehet érvényesíteni. Ez utóbbi megállapítással szállt szembe Dobos László. Előadásában kifejtette, Kelet-Közép-Európa veszélyzóna, ahol görcsök és beidegződések léteznek, melyek a fejlődés megkésettsége folyományaként jelentkeznek. Erre a térségre kiterjesztették hatalmukat a birodalmak, s azok hűséges kísérője: az erőszak. A nemzeti kultúráknak meghatározó szerepük volt, s azok összefonódtak a politikával. Trianont követte a második világháború utáni párizsi béke és újra a nemzetállam szelleme kezdett kísérteni. Ez magával hozta a birodalmi dominanciákat, az utódállamok kisajátító politikáját és az emigráció megjelenését. Terhes és terhelt ez a történelem. Át kellett vészelnünk a hideg napokat, a brutális erőszakot, a szétszórattatást és az elidegenülést. Láthatatlan határok épültek tudatunkba. Autonómiatervezeteinket - hangsúlyozta az író - az autonóm polgárra és az autonóm közösségre kell építenünk. Az önrendelkezésről az oktatásügy, a kultúra vagy az önkormányzat szintjén, nem mondhatunk le. Dr. Adorjány Gyula a diaszpórában élő egyház szerepéről beszélt az észak- és a dél-amerikai kontinensen, valamint Ausztráliában. Habár mindhárom területen az egyházak megjelenése és munkája egészen különböző módon indult, mára ugyanazokkal a feladatokkal találkoznak mindhárom kontinensen. Szerepüket azért tudták megtartani, mert az emberek mindennapi életéhez nyújtanak gyakorlati útmutatást. Az Edmontban élő politikus elmondta, ebben a kanadai városban természetes, hogy a kínai negyedben piktogramokkal jelölik az utcaneveket. Ha kocsijával észak felé indul, francia, litván, ukrán és német helységnévtáblákat mellőz, s ezt Kanadában mindenki természetesnek tartja. Bauer Edit képviselő a keresztény értékek identitásőrző szerepéről értekezett a szociológia szemszögéből. Egyike legizgalmasabb kérdéseinek az volt, meg tud-e az egyház harmadszorra is újulni, hogy értékhordozóvá váljék az évezred végén élő ember számára. Szent István államalapítása a keresztény gondolkodás felvételének volt köszönhető és ez az eszme ezer éven át bizonyította, hogy jó alapokra épített. A kapitalizmus korai megjelenése idején viszont a protestantizmus maradandó útmutatást és értékrendet tudott nyújtani. Korunk újabb kihívásnak van kitéve, amelyre az egyházaknak válaszolniuk kell, ha nem akarják elveszíteni szerepkörüket. Dr. Duray Miklós a társnemzetté válás lehetőségeit vázolta. A történelmi áttekintés után, melyben utalt a Szent István-i állameszmére, mint a társnemzeti viszony egyik előzményére, az eddigi elképzelések gyengéit sorolta föl. Majd így összegezte a történelmi tapasztalatokat: „A társnemzeti viszony kapcsolatrendszerként értelmezhető, melynek az államalkotói partnerség és az egyenrangúság az alapismérve.“ „Közép-Európa történelmi fejlődését tekintve ez az egyetlen olyan megoldás, amely megbékélést és kiegyezést teremthet e térségben. Azért, mert nem vonja kétségbe a kialakult politikai valóságot, sőt hozzájárul annak stabilizálásához. Azaz, nem negálja a később kialakult nemzetek önrendelkezési jogát és államszervezői akaratát, nem vonja kétségbe az egyébként megkérdőjelezhető államhatárokat, és az eddig elnyomott, kisebbségi sorba kényszerített nemzeti közösségek számára is lehetővé teszi az önrendelkezés jogát. Ugyanakkor demokratikus gátat vet a többségi diktatúrának és egy olyan kölcsönösen korlátozott szuverenitás rendszerét vezeti be, a helyi számbeli kisebbségek számára normatív jogokat biztosít függetlenül attól, hogy az országos többséghez vagy kisebbséghez tartoznak. Nem cáfolja a nemzetállam eszméjét, ugyanakkor érvényt szerez a nemzeti pluralizmusnak. A társnemzeti elképzelés azonban államhatárokat túllépő jelentőséggel is bír: feloldja a nemzeti kérdés rendezetlenségéből adódó feszültségeket és képes az ellentéteket a múltba utalni.“ Csáky Pál képviselő arról számolt be, hogy a nyugat-európai ember és politikus nem ismerhette belülről a diktatúrák természetét, nem saját bőrén tapasztalta azok szellemileg romboló hatását, s ezért nem érti Európa keleti felének gondjait. A legnagyobb bajt abban látja, hogy problémáinknak nincs lényegében gazdája. Pártjaink önmagukban képtelenek választ adni a népcsoportok által fölvetett jogos kérdésekre és nem tudják azokat megoldani. Ez a szétdarabolt állapot nem kedvez törekvéseinknek. Szatmáry Béla, a sátoraljaújhelyi bíróság elnöke az európaiság és jogalkalmazás, illetve a keresztény erkölcs és jog mindennapi, emberi gondjairól beszélt. Dr. Hörcsik Richárd, a magyar parlament és az Európa Tanács tagja arról számolt be, hogy nagyon nehéz a nyugati politikusokkal megértetni sajátos helyzetünkből fakadó gondjainkat. Ezért is fontos a párbeszéd, hogy a nyugatiak megértsék, nem nekünk, magyaroknak vannak nehézségeink a környező országok nemzeteivel, hanem éppen fordított a helyzet. Másnapi előadásában történelmi áttekintést nyújtott a protestáns diplomáciai kapcsolatok fontosságáról, melynek nem formális voltuk miatt sokat segítettek már a 17., de évszázadunk pártállami időszakában is. Dr. Hegedűs Lóránd püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke az ökumené szerepéről a Kárpátmedencében tartott élvezetes előadást. A történelem tanúsítja, emberi erővel nem lehet istenivé válni, csakis isteni erővel lehet emberivé válni. Annak van igaza, aki valóban önzetlenül szeret. Kárhozati tűzön ég el az, aki nem hajlandó égni az igazságért. Dr. Popély Gyula történész és dr. Gyimesi György, aki a konferencia egyik fő szervezője volt, a szlovákiai magyarság 1945 és 1989 közötti, illetve a bársonyos forradalom utáni helyzetét tekintette át, ami abból a szempontból volt fontos, hogy a vendégek hiteles tájékoztatást kapjanak életünk tragikusan tekervényes útjáról. Veszteségeinkről és eredményeinkről, megaláztatásainkról és harcainkról számoltak be. Popély Gyula nyíltan kimondta, Európa a második világháború után a felvidéki magyarságot kiszolgáltatta a pánszlávizmusnak, s azután a szovjet diktatúrának. A kétnapos rendezvény végén a társszervezők képviselői röviden értékelték az elhangzottakat és Hörcsik Richárd ennek kapcsán elmondta, a tanulságokról be fog számolni Strassbourgban a néppártok frakcióülésén és más fórumokon is. J. Blokland holland politikus összegzésképpen leszögezte, valódi állampolgárság ott lehetséges, ahol erős és öntudatos polgárság él, valamint szolgáló felsőbbség tartja kezében a hatalmat. Ott, ahol jog és igazságosság krisztusi értelemben uralkodik. B. Z. és T. F. Ez év március 23-án a Szabad Újság közölte Száz I. „Gábor visszanyerte hallását“ című írását. Kérem az alábbi helyreigazítás közlését. A cikk szerzője a fiatal Gábor kezelését értékeli és hasonlítja össze. Azt a benyomást kívánja az olvasóban kelteni, hogy egyazon betegségről van szó, amelyet rövid idő leforgása alatt Érsekújvárott és a magyarországi Baján gyógykezeltek. A valóság viszont az, hogy két különböző megbetegedésről volt szó, amelyek között 8 (szóval nyolc) hét telt el. A cikkben viszont csupán egy konkrét dátum: 1992. XII. 16-a szerepel, amikor Gábort Érsekújvárott kivizsgálták, a következő időpont pedig: péntek. Ez akár két nap múlva is lehetett volna. Azért, hogy a szerző azt a benyomást keltse, az események szorosan egymás után következtek, például ezt írja: „nem értettük mitől lett hirtelen ennyire válságos Gábor állapota...“ Azt, hogy 8 (nyolc) hétről van szó, a cikkben mikroszkóppal sem találják meg. Mindenki tudja, egyetlen nap, egy hét, egy hónap vagy két hónap leforgása alatt mennyire megváltozhat áz ember egészségi állapota. Az, hogy Gábor egészségi állapota kedvezőtlenül alakult, a következő mondatból válik nyilvánvalóvá: ,,... a gyerek állapota egyre aggasztóbb volt." Ennek ellenére Gábor szülei nem jöttek el fiukkal ellenőrzésre a megbeszélt időben (1993 januárjában, alig két héttel az A szerkesztőség megjegyzése 1992. XII. 16-i kivizsgálást követően). Ha a fiuk állapota egyre rosszabbodott, változtak a tünetek is; 8 (nyolc) hét alatt már megváltozott a klinikai kép, más lett a betegség és természetesen a kezelés módja is. Meg vagyok győződve arról, hogy ha Gábor 1992. XII. 16-án ment volna el Bajára, hasonlóképpen jártak volna el, mint mi, és fordítva, nyolc héttel később más klinikai állapot és betegség esetén hasonló gyógymódot alkalmaztunk volna, mint magyar kollégáink. Már 28 éve dolgozom szakorvosként, és sok magyarországi állampolgárt is gyógyítottam, mindig arra törekedve, hogy újvári tartózkodásuk során ugyanolyan jó érzéseik legyenek, mint amilyenek a kis Gábornak voltak Baján. A cikk szerzője a kérésemet, hogy betekintést nyerhessek a közlendő szövegbe még annak megjelenése előtt, nem vette figyelembe. Számos orvosi értelmetlenség leközlésével, amelyek szerzőiségét nekem tulajdonítja (pld. a paracentézis kontraindikációja nátha esetében), a valóság durva elferdítésével és csupán tendenciózus tájékoztatással ártott az érsekújvári kórház és elsősorban az én jó híremnek. Ezért panasszal fordulok a Szlovák Orvosi Kamarához és az ügyészséghez. MUDr. Ján Strolka A cikk megírásának gondolata nem a szerző saját indíttatásából született, ugyanis a szülők telefonon kérték, hogy elmondásuk alapján jegyezze le a történteket. Az-Újságírók Etikai Kódexe a szerzőt arra kötelezi, hogy a sértett fél mellett teret adjon az eset valamennyi résztvevőjének, ami ezúttal megtörtént. A szerző célja nem az itt meg ott alkalmazott gyógymód minősítése, sem az esetleg elkövetett mulasztások bírálata, hanem egyszerűen az volt, hogy hangot adjon a szülők elégedetlenségének, annak a ténynek, hogy megingott a bizalmuk az újvári szakorvos iránt, valamint hogy kifejezésre juttassa azt a hálát, amelyet a Gábort eredményesen gyógyító bajai orvos iránt éreznek. A tárgyilagosság kedvéért ugyanakkor megjegyezzük, hogy az érsekújvári orvos által a helyreigazításban kifogásolt 8 (nyolc) hét a valóságban negyvennégy nap volt, ugyanis az 1992. december 16-i kivizsgálást követően Gábort 1993. január 29-én megműtötték. Az az állítása sem felel meg a valóságnak, miszerint a szülőknek két hét múlva kellett volna jelentkezniük az ellenőrzésre. Ha ez így lenne igaz, akkor 1992. december 16. és 1993. január 14. között csupán két hét telt volna el. A „paracentézis kontraindikációja“ kifejezés, amit a szakorvos a helyreigazításban kifogásol, a cikkben elő sem fordul. Meggyőződésünk, hogy a beteg és az orvos kapcsolatában létfontosságú a bizalom. A bizalmat viszont még száz bíróságon sem lehet „kiperelni“. Ezt egyszerűen ki kell érdemelni. a ÚJSÁG májustól minden szerdán 24 oldalas szí: színes MAGAZIN melléklettel jelenik meg. A Tele Magazinban: Magyar TV1, Magyar TV2, RTL, SAT 1, PRO 7, 3 SAT, Osztrák 1, Osztrák 2, DSF, TV5, SZTV1, SZTV 2, Super Channel, MTV, Eurosport, Duna TV A lap közli a Magyar Rádió egész heti műsorát, minden számban színészképek, rejtvények és receptek. a szerdai szám ára csupán 5 korona Szabad Újság + Tele Magazin Műsor egész hétre Ez az, amit keresek!
