Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-23 / 94. szám

6 Szabad ÚJSÁG Mozaik 1993. április 23. ^-Pályázati felhívássá A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség- Csemadok Országos Választmánya pályázatot hirdet az Országos Választmány következő tisztségeinek betöltésére:- FŐTITKÁR (pozsonyi székhellyel)- TITKÁR (pozsonyi székhellyel)- TITKÁR (kassai székhellyel) Feltételek: a kulturális-művelődési tevékenység elméleti és gyakorlati ismerete, irányítói és vezetői képesség, ill. gyakorlat, a magyar és a szlovák nyelv tökéletes ismerete. A pályázatnak tartalmaznia kell: 1. a pályázói életrajz adatait 2. eddigi szakmai tevékenységének részletes leírását 3 a Csemadok programja megvalósításával kapcsolatos elképzeléseit- részletesen az adott gazdasági lehetőségek mellett Fizetési feltételek: az érvényes előírások szerint A pályázat beküldésének határideje: 1993. május 31. A szövetségnek nincs módjában tisztségviselőinek lakást biztosítani. Érdeklődni és pályázni az alábbi címen lehet: Csemadok OV Titkársága Nám. 1. mája 10-12 815 57 Bratislava Tel.: 07/361 157, 07/321 147 Ez igen! Nem akármilyen rekordot vallhat magáénak egy ghánai úriember. Abaygye úr ugyanis elmondhatja magáról, hogy 37 felesége volt, akik összesen 177 gyerekkel áldották őt meg. A most nyolcvanhárom éves Abaygye-nak 60 unokája, 45 dédunokája, valamint 5 ükunokája van. Az úriember azt állítja, hogy első gyermekét akkor nemzette, amikor valamivel több volt tizenöt évesnél! Erre mondják, hogy nem semmi.. I (s) mmm Zahovay-est Egerek és emberek Amerikai tudósoknak sikerült egerekbe emberi géneket ültetni. Ezzel a kísérleti állatok szerveze­tében kezdetét vette egy olyan folyamat, amelynek során króni­kus betegségek gyógyításához szükséges antitestecskék terme­lődnek. A genetikailag módosult egerek által termelt emberi antitestecskék a bakteriális ízületi megbetegedé­sek és a rákos daganatok gyógyítá­sában hasznosíthatók. A tudósok azt remélik, hogy egy olyan egérfajt nemesítettek ki, amely emberi antitestecskék terme­lésére képes. Szerintük ezek az an­titestek nem váltanak majd ki olyan allergiás reakciókat, mint a közön­séges egerekből nyert testecs­­kék. (zs) Szabadakt Az olvasó kérdez — a jogász válaszol ^ K. E. olvasónk kérdezi: Ez év március 5-ei számunkban kimerítő választ olvastam Az olvasó kérdez - a jogász válaszol rovatban az ingatlanok adóbeval­lási kötelezettségéről. Különösen a harmadik bekezdés, az ingatlan­adóról szóló törvény, amely a telkeket az ingatlan-nyilvántartás adataival összhangban hat csoportba osztja. A mi községi hivata­lunkban mégis másképp járnak el a csoportosítást illetően. Nekem és másoknak is az érvényben lévő törvények szerint a volt nemzeti bizottság által kiutalt 800 m2 telken épültek épületeink, és mivel a telkeink végén megmaradt mintegy 1530m2-es szántóföldet a helyi szövetkezet nem találta alkalmasnak a nagyüzemi művelésre, felajánlotta nekünk egyéni művelésre, s mi így használjuk már 23 éve, mint szántóföldet. A községi hivatal állítása szerint az adóköte­lezettség szempontjából úgy tekintendő, mint udvar, mert ezek a földterületek a községi beltelkekhez tartoznak. Ezek szerint az egyenként 1530 m2-nyi területet kitévö szántóföldekre az udvarra vonatkozó adótarifa vonatkozik, azaz: 1 m2-ért 0,20 korona szántó­­föidbonitásra vonatkozó - 1 m2-kénti 0,088 koronás adótarifa he­lyett. Azt szeretném megtudni: helyes-e a helyi önkormányzat állásfog­lalása? A másik kérdésem: manapság sokakat foglalkoztató téma az ingatlanok nevesítése; helyesebben a hagyatéki tárgyalások során a családban az egy családtagja irt ingatlanok rendezése (visszaren­dezése) az arra jogosult személyekre. Élve a lehetőséggel az elmúlt évben zárós határidőn belül kérvényeztük az állami közjegyzőség­­nél a hagyatékok újratárgyalását. Tudtommal még egyetlen köz­ségünkben kérelmező ügyét sem tárgyalta. Még inkább komplikálja az ügyet, ha az ingatlan esetleg más járási ingatlan kezelésében van. A Nyitrai járás nyilvántartásából származó bizonylatok fénymásola­tát a legtöbb kérvényező csak a véletlennek köszönhetően birto­kolja. Rosszabb a helyzet a Lévai járásból szerzett fénymásolatok­kal, mert az ottani mezőgazdasági üzemek értelmetlennek tartották az úgynevezett azonosítást. Az én birtoklatom másolatai 1872-től tartalmazzák a bejegyzéseket éspedig 19 dűlőben 2424/8585 rész­arányban, amelyből 1928 óta csak 2 dűlőben használtunk 6704 m2 földet. Minek tehát a már birtokunkban nem lévő 17 dűlőről azonosí­tást végezni? A dolog csattanója, hogy az azonosítást a megszabott határidőig (június 30-áig) nem is készítik el, mert csak 1994. 2. 24-re igazolták megrendelésemet. Szeretném, ha tájékoztatnának, milyen bizonylatokkal kihez kell fordulni, és milyen illeték várható. 1. Véleményem szerint a helyi önkormányzati szerv állásfoglalása helytelen. Az ingatlanadóról szóló 317/1992 Tt. számú törvény 3. paragrafusá­nak (1) bekezdése az ingatlanok csoportosításánál az ingatlannyilvántar­tás szerinti felosztásra hivatkozik. A Szlovák Pénzügyminisztérium 58/1993 Tt. számú rendeletének 2. paragrafusának (1) bekezdése pedig kifejezetten előírja, hogy a telkek besorolását az ingatlannyilvántartás határozza meg. 2. A második kérdésére, csak akkor tudnék pontos választ adni, ha ismerném az állam közjegyzöségre beadott kérelmüket, annak mellékle­teit, és a kérelmükre kapott választ. Azt ajánlom, hogy ez ügyben forduljon valamelyik a lakhelyéhez közeli jogászhoz. H. M. olvasónk kérdezi levelében: A most folyó hagyatéki eljárással kapcsolatban szükségem van nagyapám halotti bizonyítványára, aki 1910-ben hunyt el az Egyesült Államokban, ismeretlen helyen. Ezt anyámtól tudom, aki nagyapám halálakor hároméves volt. Nagyapám elhunyta után - erről a tényről nagyanyám is csak idegenektől szerzett tudomást - a halottá nyilvánítást soha senki nem rendezte. Nagy­anyám két lányának férjhezmenetelekor a földet szóbeli megegyezés alapján kettéosztotta, s az így elosztott földet szüleim és nagynéném használták a szövetkezeti tagosításig. Nagyapám halotti bizonyítványára soha senkinek nem volt szüksége, ám a telekkönyvben mind a mai napig az ő nevén vannak a parcellák bejegyezve. A múlt év őszén írásban kérvényeztük a Terebesi Járásbíróságon nagy­apám halottá nyilvánítását, s a kérvényhez mellékeltük nagyapám születési bizonyítványát is. Később a bíróság 500 koronás okmánybélyeg megküldését kérte. Azt is elküldtük. Most meg azt kérik, hogy legalább két tanú által aláirt igazolást kerítsek- Amerikából, mellyel tanúsíthatnánk, hogy mikor és hol hunyt el a nagyapánk. Amerikában él egy unokanövérem, akit itteni látogatása során megkértem - akkor még csak puszta kíváncsiságból -, érdeklődje meg, hol van eltemetve nagyapánk. Ö azonban azt válaszolta, hogy annak idején kérdezgette ismerőseit, rokonait (1939 óta él kint), de senki nem tudott nagyapánk halálának körülményeiről. Aligha tud tehát valamilyen tanúsít­ványt szerezni egy 1910-es halálesetről. Mit tanácsol, mit tehetnénk ebben az ügyben? A halál tényét halotti anyakönyvi kivonattal lehet tanúsítani. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, az illető személy halottá nyilvánítása kérhető a bíróságtól. Ennek két módja lehetséges: I. Ha az elhalálozás bizonyított, de azt a fentebb említett okirattal nem lehet tanúsítani, a bíróság az adott személyt holttá nyilvánítja. 2. Amennyiben az elhalálozást nem lehet egyértelműen bizonyítani, de az illető személy eltűnt, és az eset összes körülményéből arra lehet következtetni, hogy már nincs életben, a bíróság holttá nyilvánítja öt. Ilyenkor az eljárás hosszadalmasabb, mint az elózö esetben Nem tudom, hogy a nagyapja holttá nyilvánítása iránti kérelmüket mire alapítot­ták. Az önök esetében a 2. pontban leírt utat tartom járhatóbbnak A bíróságra beadott kérelmüket célszerű lenne pontosítani, illetve módosítani. Közöljék a bíró­sággal, hogy a nagyapáról már hosszú ideje nem tudnak semmit. Esetleg jelöljenek meg egy vagy több tanút, akik tanúsítani tudják, hogy már hosszabb ideje nem adott életjelet magáról. A nagyapja születési bizonyítványával valószínűsíthető, hogy már nincs életben, ugyanis a levélben leírtak szerint már legalább százévesnek kellene lennie. Dr. Lengyel László THÉMIS Kereskedelmi Jogtanácsosi Iroda Prievozská 6, 827 35 Bratislava telefon: 665-53 315-ös mellék Meglepő, hogy manapság hány felnőtt szenved krónikus középfülgyulladás­ban. Számuk hazánkban is több százezerre tehető. Sajnos ez a megbetegedés nagyon gyakran súlyos következményekkel jár. A gyulladás következtében fokozatosan elhalnak a hallócsontok és az ízületeik. Ezek azután nem képesek a hangokat a dobhártyáról szabályos rezgésekké alakí­tani, és azokat a belső fülbe juttatni. A be­tegnek egyre jobban romlik a hallása, a leg­rosszabb esetben teljesen megsüketül. A közelmúltig az ebben a betegség­ben szenvedőkön nem nagyon tudtak segíteni. A mai orvostudomány azonban Jó hír a fülünknek számukra is talált megoldást - mégpedig a transzplantációt. A világban napjainkban már több tízezer fülcsont-transzplantációt végeznek. Más műtétekkel összehasonlítva ez egy eléggé szokványos, és nem túl veszélyes sebészi beavatkozás. Elsősor­ban azért, mert az átültetett hosszabb cson­tokból lecsípett darabok nem vérbőek, ezért nem szükséges, hogy a donor és a befoga­dószövet hasonló összetételű legyen. Az immunrendszer, amellyel szervezetünk a beültetett idegen testek ellen védekezik, az ilyen jellegű szövetátültetések során csak nagyon ritkán lép működésbe (d) Nő az arénában Kellemes élményben lehet része annak, aki részt vesz vasárnap este Komáromban Zahovay Ernő szer­zői estjén. A Lehár Napok keretében zajló műsor talán némi kárpótlást nyújthat a zeneszerzőnek, amiért az utóbbi években nem sok tér jutott dalainak az éter hullámain. Zahovay Ernő nemrégiben volt hetven éves, úgyhogy a Duna Menti Múzeum nagytermében elhangzó műsort akár életműve keresztmetszetének is tekinthetjük. A párkányi születésű zeneszerző évekig mint bárzongoris­ta dolgozott, s zenekara repertoárjából sohasem hiányoz­hattak saját dalai, amelyből az évek során több száz született... Az elhangzó számok közül a legrégebbi 1930- as keltezésű, a legfrisebb 1990-ben készült. A nosztalgia divatját éljük, s aki erre vágyik, bizonyára nem éri majd csalódás. A gála szólistái: Németh Imre, Tóth Ági, Fejes Mária, JanoSevic Erika és Hladík János. További közreműködők: Reiter István - hegedű, Zaho­vay Ági - zongora, vokál, Udvari Andrea - vokál, Kicsindi Róbert - zongora, Zelinka Milos - akkordeon, gitár, Puskás László - basszusgitár, Striezenec Sándor-dob és a Rocky Ritmus táncegyüttes. Alex S. Miniatűr fényképezőgép A japán Nikon cég kifejlesztette a világ eddigi legkisebb, 35 milliméteres, 155 gramm súlyú fényképezőgépét. Az automata kép­beállítású Nikon Mini a napokban került piacra. Dobozának méretei 10,8 x 6,2 x 3,2 cm, ára pedig 295 dollár (8850 korona). (zs) Minél alaposabb, fárasztóbb a felkészülés, annál könnyebb a dolga a torreádornak az arénában - tartja a húszesztendős spanyol szépség, Christina Sanchez Az ifjú hölgy Spanyolország legfiatalabb torreádora.- Az arénában nem babra megy a játék. Vagy a bika, vagy én!- mondta Christina, és teljes erőből nekifogott a felkészülésnek. Az állatvédők persze sokkal „szelídebb" pályán is el tudnák képzelni a harcias amazont, hiszen a bikaviadal szerintük kegyet­len állatkínzás A spanyol közvéleményt azonban nem lehet meggyőzni, így tehát Christina torreádori pályafutása igencsak reményteljes lehet. (r)

Next

/
Thumbnails
Contents