Szabad Újság, 1993. április (3. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-23 / 94. szám
.OOFERAÉNÉ ROtNOHOSI »JFÖtMACNf STREEMSK» OKRESNEJ K-NlZNKZI *1* ti BUNiitKi «T Bili Clinton fogadta a szlovák államfőt Tartalmas találkozó Megnyitották a Holocaust Múzeumot KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP PÉNTEK 1993. április 23. III. évfolyam 94. szám Ára 3 korona Röviden még visszatérünk Michal Kováé szlovák elnök szerdai találkozójára Bili Clinton amerikai elnökkel. A Fehér Ház szóvivője ezzel kapcsolatban leszögezte: „Ez nagyon tartalmas találkozó volt Bili Clinton a szlovák elnökkel megtárgyalta az amerikai—szlovák kapcsolatok alakulását és a boszniai helyzetet ” Az amerikai elnök különben szerdán csaknem kétórás késéssel mutatta be a Fehér Házban összegyűlt mintegy ezer vendégnek a Holocaust Múzeum megnyitására az Egyesült Államokba érkezett tíz elnököt és két miniszterelnököt. „Kommentálja” így hangzott: „Ezekkel a nagyszerű emberekkel ma délután igen sok időt töltöttem, megbeszélve velük a mindannyiunkat érintő kérdéseket Ők azokat az országokat képviselik, amelyek rátértek a demokrácia útjára Olyan nemzetként, amely több mint 200 évig harcolt a demokráciáért, igen jól megértjük ennek az úrnak veszélyeit, hiszen két évszázad múltán még nekünk is vannak problémáink ” Bili Clinton beszélgetést folytatott Michal Kováécsal is, aki meghívta őt a Szlovák Köztársaság meglátogatására, mégpedig jövő esztendőben, a Szlovák Nemzeti Felkelés ünnepségei alkalmából. (Folytatás a 3. oldalon) i hatalom fordítva ülte men a bikát A kormány folytonos késésben van Panorámakép — kinagyításokkal Csúszott a tegnapi parlamenti ülés kezdete, pedig régen várt téma került terítékre: a kormányprogram teljesítése, illetve az önálló szlovák állam feltételeihez való igazítása. A bizottsági meghallgatásokon a kormány által előterjesztett anyagokat nyolc bizottság vette tudomásul, kettő pedig nem hozott róluk érvényes határozatot Mivel pedig sok kifogás született, a nyilvánosság arra is kíváncsi volt, sor kerül-e bizalmi szavazásra. Vladimír Meéiar kormányfő előterjesztőként alaposan meglepte a parlamentet. Csaknem háromórás szónoklatában, helyenként ellenzékieket megszégyenítő kritikában részesítette kabinetje eddigi tevékenységét, a végén Frantiáek Mlkloáko (KDM) fel is tette neki a kérdést: a parlamenti vita vajon az írásos anyagról, vagy az ő előterjesztéséről folyjon-e. Meéiar objektív szükségszerűségnek próbálta beállítani Csehszlovákia felbomlását. Kilenc hónapja a DSZM konföderációs elrendezésre dolgozta ki kormányprogramját, szemben a csehekkel — akik két éve készültek már a kettéválásra — neki és kabinetjének négy hónapja maradt az önálló állami lét megteremtésére. A kormányprogram módosításaként általános elképzeléseket vázolt, s amennyiben egy kimerítő szónoklat megfelelne kormányprogramnak, még vastapsot is kaphatott volna érte. Mivel azonban a kormány az ország legfelsőbb végrehajtó hatalma, annak végrehajtható program kell, konkrét lépések sorával, ennek pedig híján volt a beszéd s ugyanúgy a korábban írásban leadott szöveg is. Meéiar beszéde inkább választási program volt, melyet valamiféle keresztényszociális eszmerendszer hatott át, s a parlamenti bizottságok közös előadójaként Hvezdori Koétúch — egyébként a DSZM fő gazdasági szakértője — Szlovákia jövendőjének panorámaképeként interpretálta azt. Koétúch hangsúlyozta, a kormány folytonos késésben dolgozott, hónapokat kellett vámi erre az értékelésre is, de lám, kilenc hónap alatt 404 feladatot teljesetített, s ez nem kevés. A „védőbeszéd” tartalmazta, hogy az aktualizált kormányprogram 308 új feladatot határoz meg, s ezekeből mindössze 7 a folytatása a korábbi programban elkezdett feladatnak.(l) (Folytatás a 2. oldalon) ALLASFOGLALAS A Dunaszerdahelyi városi képviselőtestület 1993. április 20-án megtartott ülésén foglalkozott a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Egészségügyi Szakközépiskolában kialakult helyzettel. Megállapította, hogy az Egészségügyi minisztérium és a DSZM képviselői által kezdeményezett szlovák, esetleg vegyes osztályok nyitása az egyetlen szlovákiai magyar tannyelvű nővérképző iskolában indokolatlan. A nemzeti közösségek megmaradásának feltétele az anyanyelv tökéletes elsajátítása, annak használata az élet minden területén, így az egészségügyben is. A DSZM képviselőinek a fellépése kísértetiesen hasonlít az 1989 novembere előtt alkalmazott pártpraktíkára, ezért a Dunaszerdahelyi városi képviselőtestület tiltakozik az iskolák belügyeibe pártalapon való beavatkozás miatt. Öllös Árpád Ing. Pázmány Péter PhDr. Farkas Aladár polgármester alpolgármester hivatalvezető Az EK nyitott a kelet-európai államok felé Szlovákiának még van esélye Több jogot az önkormányzatoknak! A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége Kassán tartotta harmadik kongresszusát. Szlovákia több mint 2800 települése közül 2300 tagja van a szövetségnek, amelyeket 5548 delegátus képviselt. Az egyesület meghívta a szlovák államfőt, kormányfőt és a parlament elnökét, de ezek közül senki sem jött el, amit több felszólaló is nehezményezett, csak a délutáni órákban érkezett meg Roman Kováé, a kormány alelnöke, Imrich Andrejéák. honvédelmi miniszter és Imrich Hamarcák belügyi államtitkár. Miután a kongresszus értékelte az elmúlt időszak munkáját, vitára került sor. Ezen többször is elhangzott, hogy a szövetség hároméves működése alatt nemzetközi rangot és megbecsülést vívott ki magának, sőt 1990-bén az Európai Tanács megfigyelői státusát is elnyerte, ennek ellenére a szlovák kormány ezidáig nem alakította ki vele szemben a partneri viszonyt.Az első napon küldöttek három szekcióban vitatták meg az egyes kérdésköröket és az elhangzott javaslatokat beillesztették programtervezeteikbe.Ezeket a második nap folyamán terjesztették elő. A települések gazdasági finanszírozásával foglalkozó szekció, a lakáspolitika kérdéseit tekintette át. Javasolta, hogy a kormány és a szövetség hozzon létre egy közös bizottságot a települések finanszírozására. Szükség van az adótörvény megváltoztatására is, hogy az egyes adókat helyben lehessen felhasználni. A települések kapják vissza történelmileg indokolt birtokaikat és földvagyonukat. A közigazgatási terület rendezéssel foglalkozó szekció javasolta az államapparátus leépítését és az államigazgatás egyes határköreinek átruházását az önkormányzatokra. Szorgalmazta, hogy a nemzeti tanács fogadja el a helyi önkormányzatok európai kartáját és a közigazgatási területek felosztásánál vegye figyelembe a történelmileg kialakult régiókat. A résztvevők jóváhagyták azt a javaslatot, hogy a szövetség a regionális önkormányzatok megalakulásánál azt a variánst támogassa, mely szerint annak képviselőtestületét az érintett polgármesterek alkossák. A kommunális gazdaság kérdéseivel foglalkozó szekció a környezetvédelemmel és a közművelés gondjaival foglalkozott. A baj az, szögezték le, hogy a pénzt rosszul osztották el és így nem jut a legfontosabb beruházásokra. A leköszönő elnök, Miloslav Hetteí helyére a kongresszus az eddigi alelnököt Michal Sykorát, Csorba polgármesterét választotta meg. BALASSA ZOLTÁN A lojalitás a szabadság mértékének a függvénye A Magyar Polgári Párt azon kevés szlovákiai politikai pártok közé tartozik, amelyet nemzetközi vonatkozásban is partnerként tartanak számon — hangzott el tegnap az MPP sajtótájékoztatóján. Csekes Erika elnökségi tag beszámolt brüsszeli tartózkodásáról, ahol részt vett a Liberális Intemacionálé ülésén, amelynek tagja. Az említett szervezetbe több kelet-európai liberális politikai párt akar belépni, idáig reménytelenül. Sikerként könyvelhető el, hogy az intemacionálé programjába, amely az elkövetkezendő két évre szól és decemberben hagyja jóvá a közgyűlés, sikerült bevenni azt a pontot, hogy az Európai Közösség nyissa meg a piacot a visegrádi négyek termékei számára. Az európai liberális pártok annak ellenére, hogy országaikban is komoly gazdasági gondok, vannak, nem közömbösek Szlovákia sorsa iránt. Csekes Erika a továbbiakban elmondotta, hogy Szlovákia előtt a nagymértékű bizalmatlanság ellenére, amelyet az országban végbemenő egyes folyamatok váltanak ki, nyitva áll az ajtó az EK-ba jutáshoz. Az ajtó kulcsát maga Szlovákia tartja a kezében. Az Európába jutás lehetősége törékeny, vigyázni kell, nehogy elszalasszuk. Szlovákia előtt két lehetőség áll. Az egyik, a lehető legrövidebb időn belül csatlakozni az EK tagállamaihoz, a másik út a kelet felé orientálódás, amely azonban leküzdhetetlen gazdasági és politikai akadályokat hozna magával. Ezért bármilyen harmadik út keresése nemcsak időpazarlás, hanem hazardírozás Szlovákia jövőjével. A Nagy László, a párt elnöke röviden beszámolt a FIDESZ kongresszusáról, amely jelenleg Magyarország legnépszerűbb pártja. Liberális beállítottságú pártként az SZDSZ-szel együtt nagy esélye van megnyerni a következő választásokat. A FIDESZ külpolitikája elsősorban Nyugat-Európa felé orientálódik, emellett azonban legalább annyira fontos számára a szomszédos államokkal való jó kapcsolat. A konzervatív demokraták és a Polgári Demokrata Párt fúzióját pozitívan értékelte a párt elnöke, és mint elmondotta, az együttműködésnek az MPP- vel jó esélyei vannak, hiszen alapelveikben nem különböznek a pártok. (vida) _______________ Az elmúlt napokban zajlott le Szombathely-Vépen a Magyar Pax Romana 35. Kongresszusa. A kongresszuson megjelent Entz Géza államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is, aki találkozott a kisebbségben élő magyarok képviselőivel. Kérdéseinket ezen a találkozón intéztük hozzá. • Államtitkár úr, az utódállamok résziről gyakran éri az anyaországot az a vád, hogy illetéktelenül beleavatkozik a területén Hő nemzetiségek ügyeibe, anyáskodik felettük Afi erről a véleménye? — Az, hogy az utódállamok politikai tényezői ilyen vádakkal illetnek, természetes, hiszen saját magukat védik azzal szemben, hogy nekik változtatniuk kelljen a politikájukon, másképp viszonyuljanak a területükön élő kisebbségekhez. Ezeknek a politikai erőknek a legtöbb esetben pontos koncepciójuk sincs. Tele vannak félelmekkel. Ezek a félelmek persze Magyarországgal szemben kell vádolni olyan okokkal, amelyek kétségbe vonhatják nemzetközi szalonképességét. Magyarországnak abból kell kiindulnia, hogy a határon túli, tehát a szomlojalitás — amit a kisebbségekkel szemben mintegy előfeltételként nagyon sokszor felhoznak — a szabadság mértékének a függvénye. Ha valakinek a szabadságát nem bizto-Nincs szükség gyámkodásra nem megalapozottak, hiszen a magyar politika nap mint nap bizonyítja, hogy egy európai integrációs gondolat jegyében alakítja a maga tevékenységét, ebben gyökerezik a stratégiája és a taktikája is. Ezt azonban sokan nem tudják elképzelni, elhinni, magukból indulnak ki és megpróbálják a ma még meglévő, számukra kedvgezőnek tűnő „status qou ante”-t védeni. Ennek egyik természetes velejárója, hogy a másik oldalt be szédos országokban élő magyarság igen komoly politikai legitimációval rendelkezik, amit a parlamenti és helyhatósági választásokon többszörösen is bizonyított. Ez azt jelenti, hogy a magyarság, mint közösség, élni akar. Ez a közösség azáltal, hogy részt vett az adott ország választásaiban, parlamenti munkájában, elfogadta és kinyilvánította a lojalitásnak azt a szintjét, amit az állam elvárhat. Tudni kell azt is, hogy a sítják, megnyirbálják, állandóan akadályozzák a fejlődésben, szüntelenül el akaiják üldözni, nem várható el tőle a lojalitás. • A határon túl élő magyarok azonban keveslik az anyaország gondoskodását. Jogosan? — Az a tény, hogy milyen erős politikai legitimitása van a határon túli magyaroknak, mint közösségnek (Romániában 1 millió szavazatot kapott két alkalommal is az RMDSZ, de pl. Szlovákiában is hasonlóan alakult a helyzet) ez önmagában véve is lehetővé teszi számunkra, hogy ne avatkozzunk bele a dolgaikba. Nincs szükségük gyámkodásra a tekintetben, hogy a saját ügyeikben hogyan járjanak el, vagy hogyan fogalmazzák meg céljaikat. Azok a törekvések, hangot adnak, teljes mértékben beilleszkednek mind a parlamentáris demokráciák rendszerében és struktúrájába, mind pedig azokba a nagyobb és nemcsak a magyarok számára is nyilvánvaló európai folyamatokba és normákba, amelyek az „európai integráció” megjelöléssel foglalhatók össze. Éppen ezért Magyarország és a magyar állam szolidaritást vállalva a kisebbségben élő magyarsággal a döntést teljes mértékben rájuk hagyja, és nem kíván ezekbe beleszólni. A magyar állam erejéhez mérten igyekszik olyan nemzetközi, diplomáciai és politikai légkört kialakítani, amelyben ezek a törekvések elfogadhatóvá válnak. Ebben a diplomáciai úton segítséget tud nyújtani. Nem a magyar kormány, hanem a magyar társadalom. Sokoldalú segítséget nyújtunk a határon túli magyarságnak akár az oktatásügyben, akár intézményeink talpraállításában, akár a művelődés, egészségügy területén és a szakképzés minden szintjén. Azt teszi ez az ország, amit tud, amire képes. A világot persze a sarkából kiforgatni, teljesen új helyzetet és paradicsomi állapotokat létrehozni egyik napról a másikra nem lehet. A szabadság még nem feltétlenül vezet boldogsághoz. CZIBULYA ÁGNES Orvhalászok maffiája birtokolja a Bodrogot! isjf (/Jv
