Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)
1993-03-10 / 57. szám
4 SzabadtJSÁG Családi kör 1993. március 10. Vallomások a családról Már 14 éves koromtól dolgoztam a gazdaságunkban. Édesapám és édesanyám beteges volt, a két lánytestvéremmel dolgoztunk a 15 hektáros gazdaságunkban. Segítettek anynyit, amennyit egy nó elbír. Háztartást vezettek, s kijártak velem a mezőre. 1935-ben besoroztak a Csehszlovák Hadseregbe majd öt hónap után hazaengedtek, mivel én voltam a családfenntartó. Majd 1939-ben saját lovaimmal és szekeremmel bevonultam a magyar hadseregbe, és az átképzés után 1940-ben részt vettem Erdély visszafoglalásában. 1943-ban mozgósítás volt, három hónap múltán hazakerültem, de 1944 ószén éles behívót kaptam, és még ebben az évben fogságba estem Isaszeg, Nagytarcsa közelében. Meneteltünk éjjel-nappal. Ha valaki kieseti a sorból, nem bírta az utat, azt azonnal agyonlőtték, s a helyére se szó, se beszéd beállították azokat a civil férfiakat, akikkel menet közben találkoztunk. Gödöllőn, majd Jászberényben voltunk lágerokban, innen Fokszaniba kerültünk, itt volt az elosztó. Innen vittek bennünket Oroszországba. Én a 134-es számú fogolytáborba kerültem Nyikoljevkába. Szerencsém volt. Mindjárt ácsokat kerestek. Én mondtam a tolmácsnak, hogy kapa- meg baltanyelet tudok csinálni. A parancsnok mutatta, hogy lépjek ki. Háztetőket javítottunk. Az igazi ácsok észrevették, hogy én nem vagyok az, de azért maradhattam közöttük. Nagyon sokan a bányában dolgoztak. Nekünk annyi előnyünk volt, hogy jó levegőn voltunk. Kaptunk mindennap 20 g cukrot és 60 dkg kenyeret meg egy kis dohányt. Sokan elcserélték dohányra ezt a kevéske élelmiszert is. Én meg, ha maradt még egy kis kenyér vagy cukor, eladtam, és vettem rajta más élelmiszert, így én eléggé egészséges voltam, csak hát, mint mindenki, én is nagyon le voltam fogyva. Akik csak dohányoztak, gyorsan legyengültek, s úgy elvitték őket. hogy sosem láttuk őket viszont Minden hónapban volt orvosi vizit. Később, mivei rájöttek, hogy a dohányosok miért nem esznek, a kenyeret és a cukrot beleszórták a levesbe, hogy ne lehessen eladni. Deszkapriccseken aludtunk, takarónk a köpenyünk volt. De azért kéthetenként kaptunk tisztát, s hideg vízben mosakodhattunk. Naponta 8 órát dolgoztunk. Levelezni a Vöröskereszt útján tudtunk, de például csak a jól dolgozók írhattak levelet haza. Aztán 1947-ben kiválasztották az első 500 személyt és kijelentették; irány haza! Amikor hazaértem, a gazdaság lerombolva várt. Egyetlen csikónk maradt. Szinte újra kellett kezdenem mindent. Később elváltam. A feleségem két apró gyerekkel különköltözött, én pedig egy darabig egyedül éltem. 50 éves koromban kezdtem új életet, feleségül vettem egy kétgyermekes czvegyasszonyt. Sajnos, már nem él. Nyolcvanéves vagyok, még az elmúlt évben is dolgoztam a helyi gazdaságban mint nappali őr. Egészsé-' ges vagyok, ketten vagyunk ilyen idős emberek a faluban. Van egy fiam és, egy lányom, mindketten pedagógusok Párkányban. A két nevelt fiam közül az egyik vasutas, a másik magánvállalkozó. Mind a néggyel jó a kapcsolatom, mert mindig meglátogat valamelyik. Zsófia nevű lánytestvérem még él, ó segít körülöttem a női munkákat elvégezni. Bá|jnt Gyu|a 2a\aba Gyermeket a kémcsőből avagy van más megoldás is? Beszélgetés dr. Elena Kovádévá nőgyógyász-szexológussal, a pozsonyi Derer Kórház Pol’ná utcai kihelyezett részlegének munkatársával. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy épp a fejlett nyugat-európai országokban szaporodott meg az elmúlt évtizedekben az akaratukon kívül gyermektelenül maradó házaspárok száma. Az egészségtelen, stresszes életviteltől kezdve, a vegyi anyagoktól szennyezett levegőn át sok-sok környezeti hatás lehet a jelenség kiváltó oka. Viszont tény, hogy ma már az orvostudomány sok mindenre választ tud adni, és a korábban reménytelennek hitt esetekben is képes segíteni. Az önök intézete az egyetlen Szlovákiában, amely a gyermektelen házasságokkal a férfi terméketlenségének szempontjából külön foglalkozik. On ebben a tekintetben is jól tájékozott a szlovákiai állapotokat illetően. Megközelítőleg a házaspárok hány százaléka küzd a gyermektelenség problémájával hazánkban?- Napjainkban minden negyedik, sőt már minden harmadik házaspárnak nehézségei vannak a fogamzással éppen a férfi csökkent nemzöképessége, illetve a nő csökkent fogamzóképessége miatt. Feltételezem, hogy a terméketlenségnek, mint egészségi károsodásnak különböző fokozatai vannak. Ezek közül melyeket lehet gyógyítani?- Mindig meg kell különböztetnünk a férfi és női terméketlenséget. A károsodásnak természetesen mindkét esetben különböző fokozatai vannak, a kisebb rendellenességektől kezdve a súlyosabbakig, illetve a teljes meddőségig. Férfiak esetében a kisebb rendellenességek közé tartozik, almikor a meddő sejtek száma alacsony, illetve a mozgásuk nem eléggé intenzív. Ez a károsodás ma már eredményesen gyógyítható hormonális készítményekkel. A nők esetében a hormonzavarok viszonylag könnyen kezelhetők. Például a rendszertelen menstruáció, aminek következtében gyengébb a petesejt érése a petefészekben stb. Ezeket az elváltozásokat szintén befolyásolhatjuk hormonális készítményekkel, A súlyosabb elváltozások közé tartozik, ha a petevezeték nem átjárható, tehát ha el van záródva az az út, melyen keresztül a pete a méhbe jut. Ekkor már komolyabb beavatkozásra, sokszor műtétre van szükség, de még ezek az esetek sem reménytelenek, az ilyen panaszok 30-40 százalékában sikerül segítenünk. De ezek már komolyabb elváltozások. Egyébként speciális kivizsgálásokkal állapítjuk meg minden egyes páciensünknél az elváltozás súlyosságát, és egyénre szabottan határozzuk meg a gyógykezelést, a beavatkozások egész rendszerét, amellyel előidézhető lehet a fogamzás. Ugyanez vonatkozik a férfiakra is. Ha az ondóvezeték elváltozásai okozzák a nemzésképtelenséget, ha a spermiumok útja nem biztosított, akkor nagyobb műtéti beavatkozásra van szükség, az eredmény azonban csak 30 százalékos. Elmondaná, pontosabban mivel foglalkozik az önök szakosztálya?- Székhelyünk Pozsonyban a Polná utca 23-as száma alatt van, és ez a kramárei Derer Kórház kihelyezett munkahelye. Főleg a férfimeddőség, illetve a férfiak csökkentett nemzőképességének kezelésével foglalkozunk. Hormonális gyógykezelést, kisebb műtéteket végzünk, de a potenciazavarok gyógyítását és ennek az ellenkezőjét: a sterilizálásokat, az ondóvezeték lekötését is a mi klinikánkon végezzük. Ez utóbbi visszafordíthatatlan antikoncepció, melyre abban az esetben kerülhet sor, ha a házaspárnak már van elég gyermeke, s nem kívánnak több utódot, a feleség nem szedhet fogamzásgátló tablettákat, illetve egyéb módon nem védekezhet, a férj pedig elhatározta, hogy aláveti magát ennek a nem veszélyes, ám visszafordíthatatlan műtétnek. Foglalkozunk továbbá meddő házaspárok kezelésével is. Olyan esetekkel, amikor a férj nemzőképessége jó, a feleségnek sincs semmi különösebb termékenységi zavara, mondhatni mindketten egészségesek, a nő szervezete mégsem fogadja be a férj ondósejtjeit. Ez egyfajta immunológiai probléma, melyet úgy oldunk meg, hogy a férj speciálisan előkészített ondójával mechanikus megtermékenyítést végzünk. Amiben viszont egyedülállóak vagyunk Szlovákiában - bár szorgalmazzuk, hogy legyen kihelyezett részlegünk Kelet-Szlovákiában és Besztercebányán is, hogy az embereknek ne kelljen annyit utazniuk az a donorok általi inszemináció, azaz az idegen ondóval történő megtermékenyítés. Van spermabankunk, ahol fagyasztott állapotban tároljuk a donoroktól összegyűjtött ondót. Az esetben, ha a férj teljesen meddő, és a házaspár megegyezik abban, hogy elfogadják az idegen ondót, akkor a spermabankunkra támaszkodunk. Természetesen már jó eredményeink is vannak. Ha egy házaspárnak néhány évi házasság után sem születik gyermeke, noha szeretnék, hogyan kérhetik a kivizsgálásukat? Kihez forduljanak, mi a kivizsgálás, illetve az esetleges gyógykezelés menete? Általánosan érvényes és bevett szokás, hogy ha a házaspár gyermeket szeretne, és mégsem jelentkezik a várva várt utód, akkor először a nő vizsgáltatja ki magát. így a nőgyógyász megállapíthatja, hogy páciensének nincs-e valamilyen komolyabb betegsége, és együttesen megállapodhat a hogyan tovább kérdésében. Rendszerint a következő lépés a férj ondóvizsgálata, hogy megállapítsák, nemzóképes-e. Ez a legegyszerűbb orvosi vizsgálatok közé tartozik. A nemi élettől való ötnapos tartózkodás után levett ondóból megállapítjuk az ondósejtek átlagszámát, mozgását és egyáltalán a spermium minőségét. Ezt a kivizsgálást általában kétszer-háromszor megismételjük, hogy megkapjuk az optimális és objektív átlagértékeket. Ha az ondóvizsgálat eredményei jók, akkor folytathatják a nő további, alaposabb kivizsgálását. Hol végzik el ezeket a kivizsgálásokat? Vagy csak önöknél jelentkezhetnek az érintettek?- Minden körzetnek saját nőgyógyásza van. Az első kivizsgálást a körzeti nőgyógyásznak kell elvégeznie, ezenkívül minden egészségügyi központnak, kórháznak, poliklinikának megvannak a feltételei az alapvizsgálatokra, s ha valamilyen károsodást, elváltozást észlelnek a férjnél, akkor hozzánk utalják, esetleg a most induló besztercebányai vagy kassai részlegünkhöz. A nők kivizsgálását a járási központok kórházaiban végzik. Milyen eredményeket értek el, s mi biztatót tud mondani azoknak a pároknak, akiket ez a probléma személyesen érint?-Az első, amit hangsúlyozni szeretnék, hogy szennyezett környezetünk hatására a férfiak nemzőképessége romlott. Hindley professzor, aki ezzel a kérdéskörrel 1925 és 30 között elsőként kezdett foglalkozni, még olyan szigorú kritériumokat állíthatott fel a spermigramm értékelésére, hogy nála az elfogadható átlag 60-80 millió ondósejt lehetett milliliterenként. Ma már örülünk, ha az ondósejtek száma eléri milliliterenként a 40 milliót ez az átlagos. Nagyon sokat csökkent a férfiak nemzőképessége, így nehezen számolhatunk be különösen jó eredményekről, de elmondhatjuk, hogy sikereink vannak a donorok általi inszeminációval, ha a férj teljesen meddő. Számokban kifejtve; a siker 30 százalékos. Ami a többi károsodást illeti: hormonkezeléssel sok férfin tudunk segíteni, sőt már a teljes nemzöképtelenség kezelésében is vannak eredményeink - habár régen még teljesen elképzelhetetlen lett volna. Ugyanígy jók az eredményeink a mechanikus megtermékenyítéssel, amit a pozsonypüspöki kórházzal együttműködve végzünk. Ez a férj vagy a donor ondósejtjeinek méhenbelülre vitelével, illetve az ún. DIPI-vel történik. Ez azt jelenti, hogy az előkészített ondósejteket egyenesen a petefészekbe juttatjuk. Együttműködünk a kramárei Derer Kórház nógyógyászatával is, ők in vitri fertilizációt is végeznek. Ennek a lényegét úgy fogalmazhatnám meg, hogy - gyermeket a kémcsőből. Embriotranszfert, azaz embrióáthelyezést is végeznek. Nagyon reményteljes próbálkozások ezek. Ezért csak azt mondhatom, hogy azok a házaspárok, akiknél egy évi próbálkozás után sem jelentkezik a gyermek, minél korábban forduljanak orvoshoz, és vizsgáltassák ki magukat, hogy megtalálják a terméketlenség okát, és ezáltal segíteni lehessen rajtuk. Hangsúlyozni szeretném, nem szabad nagyon hosszú ideig várni. CSANAKYELEONÓRA Kisfiam még csak 10 éves. Sokat fáj a lába. Az orvos szerint ez reumás láz. Hogyan lehetséges ez, ilyen korban? Egy aggódó édesanya A reumás lázat főleg a 6 és 16 év közöttiek, tehát a fiatalok, sőt a gyermekek kapják meg, ezzel megcáfolta azt a tévhitet, hogy a reuma az öregek betegsége. Felnőtteken inkább csak a fiatalkorban lezajlott betegség kiújulását látjuk. A betegség sokkal nagyobb veszélyt jelent a szívre, mint az ízületekre. Rendszerint egyszerű mandulagyulladással kezdődik. A beteg lázas, bágyadt, nyeléskor a torka fáj. Egy-két nap után már jobban érzi magát, de kb. egy hét után újból láz lép fel, amely esetleg a 39-40 °C-t is elérheti. A vérsejtsüllyedés nagymértékben gyorsult, gyakran több mint 100 mm óránként. Ebben az állapotban gyulladásos folyamat fejlődik ki a szívbelhártyán, a szívizmon vagy a szívburkon, de lehet, hogy mind a hármon. Néhány hét után a gyulladásos helyeken hegek képződnek. :A belhártyán lévő hegek szívbillentyűhibát okoznak. Ez a reumás láz súlyos következménye. A szív megbetegedéséhez az ízületek elváltozása csatlakozhat, ezért a betegséget heveny sokízületi gyulladásnak is nevezik. Az ízületek egymás után megduzzadnak, a bőr felettük piros és meleg. Szeszélyesen terjed tovább egyik ízületről a másikra. Hosszú hetekre, esetleg hónapokra ágyba kényszerítheti a beteget, aki a nagy fájdalom miatt mozdítani is alig bírja a végtagjait és többnyire kórházi kezelésre van szüksége. Az ízületek heves fájdalommal járó duzzadásának időszakában a beteg igyekszik ízületeit kissé behajlítva, mozdulatlanul feküdni, hogy fájdalmai csillapodjanak. Ebben van a betegség másik nagy veszélye, mert a beteg ízületek hajlamosak arra, hogy zsugorodjanak és merevvé váljanak. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a beteg óvatosan, de minden nap mozgassa az ízületeit, s hogy fekvés közben időnként változtassa testhelyzetét. A lázas időszak és a látszólagos gyógyulás után még rendszerint olyan hosszú lábadozás következik, mint amilyen hosszú ideig feküdnie kell a betegnek. A lábadozás ideje alatt fokozatosan szokik hozzá a járáshoz. Csak azután mehet a gyermek iskolába, ahol a testgyakorlatok alól még hosszú ideig mentesíteni kell. Ebben az időszakban már sor kerül az otthoni gyógytornára, s ha szükséges, a mandulák (vagy más gennyes gócok, pl. fogak) eltávolítására. A betegség létrejöttében sok más tényezőn kívül élő kórokozóknak, az ún. sztreptokokkuszoknak, más esetben a vírusoknak is szerepük lehet. Ezért a sztreptokokkusz-fertözés megelőzése érdekében a gyógyulás után két éven át szoktak penicillint szedetni a beteggel. Az orvosi kezelés legfontosabb feladata, hogy a beteg szívet teljesen meggyógyítsa.' A reumás lázat követheti a másodlagos sokízületi gyulladás. A beteg nem gyógyul meg teljesen, a betegség idültté válik. A beteg hosszabb ideig is panaszmentes lehet, de a sokízületi gyulladás ismételten kiújul, bár egyre kevésbé heveny formában. Már nem jár olyan magas lázzal, de évekig is eltart. Hol egyik, hol másik ízület fájdalmas, kissé meg is duzzad, elveszti megszokott formáját. Előfordul, hogy csak időjárás-változás, hideghatás vagy nagyobb testi megerőltetés vált ki fájdalmakat. A panaszmentes időszakban is szükség van a rendszeres orvosi ellenőrzésre. A levélírót nem akarom elszomorítani, de a reumás láz következményei egész életében végigkísérik, azt akit egyszer megtámadott. Dr. Cs. J.
