Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-03 / 51. szám

1993. március 3. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Szerb támadás Cerska ellen Folytatódik a légi segélyezés Megtalálták az első segélycsomagokat a kelet-boszniai Cerska városá­nak védői, jelentette a szarajevói rádió. A szállítmányt még hétfőn dobta le az amerikai légierő. Helyszíni jelentések szerint a csomagok megtalá­lását hátráltatta a szerb erők heves tüzérségi támadása. Éjszaka három C-130-as amerikai te­herszállító megismételte hétfői akcióját. 19 tonna élelmiszert és gyógyszert dob­tak le Cerska környékére. A szembenál­ló felek most sem lőttek rá a repülőgé­pekre, a Herculesek sértetlenül tértek vissza a Frankfurt melletti támaszpont­ra. A repülőgépekről 20 736 élelmiszer és három konténer egészségügyi csoma­got dobtak le. Donald Loranger, az amerikai repülőraj parancsnoka a kö­vetkező légisegélyről semmi közelebbit nem volt hajlandó mondani. Szerb orvlövészek Közép-Boszniá­­ban lőnek a konténereket kereső muzul­mánokra, jelentette be Genfben Ron Redmond, az ENSZ menekültügyi biz­tosa. Közölte, hogy felkérték őket, Cers­ka körzetéből evakuáljanak 1500 bete­get és sebesültet. A bírálatok ellenére az amerikaiak sikeresnek tartják a kelet-boszniai se­gélyakciót. Az eddig ledobott 30 cso­magból a műholdak 9 jelzőfényét észlel­ték. Kérdés, hogy kik találták meg az élelmiszereket és a gyógyszereket. Egyes jelentések szerint több rako­mánynak már van gazdája. Erre utalnak a csomagok körüli lábnyomok a hóban. A boszniai kormány viszont kudarcnak nevezi az akciót. Értesülései szerint mindössze egy csomagot találtak meg a muzulmánok. Véleményük szerint in­kább nappal kellene végrehajtani az ak­ciókat. A pesszimista jelentések ellené­re a Cerska városát védő muzulmán egy­ségek megtalálták a segélycsomagok egy részét. A boszniai rádió jelentése szerint a csomagok keresését az erős tüzérségi támadás nehezítette. William Smullen amerikai ezredes szerint a 30 ledobott konténer pontosan ért célba Cerska környékén. Helyi források szerint a vá-Tetemes költségvetési hiány Oroszország idei költségvetésének a hiánya több mint 3 milliárd rubel lesz — közölte Vaszilij Barcsuk pénzügy­­miniszter. A bevételeket 17,5, a kiadáso­kat 20,7 milliárd rubelre tervezik. Jelen­tős összeget szánnak a költségvetésből az agrár- és ipari ágazat fejlesztésére. A pénzügyminiszter állásfoglalása szerint az idén már nem adható több adókevez­­mény a vállalkozásoknak, s módosítani kell a személyi jövedelemadó rendszerét is, mert a jövedelmekben igen nagyok az eltérések. (Folytatás az 1. oldalról) KÁDÁR BÉLA magyar külgazdasági minisztertől ez utóbbi elképzelésekkel kapcsolatosan lapunk megkérdezte, vár­ható-e, hogy létrejön az a magyar—szlo­vák kereskedelmi bank vagy kölcsönös beruházásfejlesztési pénzintézet, amely­nek megalapítását 1990 óta tervezik, il­letve hogy a regionális gazdasági kapcso­latok előmozdítása érdekében mikorra várható az áj határátkelők megnyitása, melyek útjában a szlovák fél nem gördít akadályt, csak — állítólag — magyar részről nincs rájuk pénz. — Azt hiszem, egy szabad ország sza­bad miniszterének szabad egyetértenie a Szabad Újság kérdésében megadott válasszal: igen, mind a két megfogalma­zott kérdés az erőforrások korlátozott­ságán múlik — válaszolta Kádár Béla. — Azt hiszem, a szlovák vállalatok előtt sem ismeretlen, hogy hitelhez nem könnyű hozzájutni, s ez a két ország közti együttműködést is gátolja. Éppen ezek a finanszírozási, garanciavállalási, kockázatvállalási korlátok magyarázzák, hogy a magyar—szlovák kereskedelmi kapcsolatok egy ötödé például a nyugati cégeken keresztül bonyolódik le. Tehát egyetértünk abban, hogy egy szlovák— magyar kereskedelemfejlesztési és együttműködési bank létrehozásában, de ehhez is erőforrásokra van szükség. A költségvetésünk ezt most nemigen ros ellen a szerbek erős támadást indí­tottak. A támadásnak 300 polgári sze­mély esett áldozatul. Radovan Karadzsics boszniai szerb vezető új javaslatokat kíván előteijesz­­teni a válság rendezésével kapcsolatban a New York-i béketárgyalásokon. Ezt maga közölte, miután tárgyalt a konfe­rencia társelnökeivel, Vance-szel és Owennel. Meg nem nevezett források szerint Karadzsics bizonyos szerb terü­leteket kicserélne muzulmán területek­tudja a rendelkezésünkre bocsátani. Ná­lunk a bankok külgazdasági buzgalma nem túl nagy. A davosi világgazdasági csúcstalálkozón már beszéltünk e kér­désről Őemák miniszter úrral, s beszél­tem Jacques Attali úrral - az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöké­vel — és munkatársaival is, hogy a bank vizsgálja meg a közreműködés lehetősé­gét a közép-európai országok között az utóbbi években elsorvadt gazdasági kapcsolatok helyreállításának az előse­gítésében. Egyrészt ilyen bankok létre­hozásával, másrészt pedig az új határát­kelőhelyek megnyitásával. Mert ahhoz európai és nemzetközi erőforrások is szükségesek lennének, hogy a kelet— közép-európai országok közötti logiszti­kai rendszerek — tehát közlekedési és vezetékes infrastrukturális rendszerek — fejletlenségét felszámoljuk. Mivel a negyven évig működő KGST vertikális szerkezetű volt, tehát nem a kis közép­európai országok és a Szovjetunió kö­zötti kapcsolatok fejlesztését segítette elő, az infrastrukturális fejlesztést is en­nek rendelték alá. Tehát a kelet—kö­zép-európai országok egymás közötti kapcsolatainak fejlesztése egy új típusú infrastrukturális fejlesztést is igényel. Ha sikerül meggyőznünk Nyugat-Euró­­pát, hogy Kelet—Közép-Európa stabili­tása összeurópai érdek, akkor nyilván számíthatunk olyan erőforrásokra, me­re a köztársaság felosztását jelző térké­pen. A New Yorkban tartózkodó Alija Izetbegovics boszniai államfő a tárgya­lások következő fordulójában nem vesz részt. Goran Hadzsics kijelentette: a horvátországi szerbek ragaszkodnak ál­lamuk elismeréséhez, de hajlandók be­lemenni bizonyos határmódosításokba. Oroszország harckocsikat szállít a boszniai és horvátországi szerbeknek egy titkos megállapodás keretében. A brit ka­tonai szakértők állítását a londoni külügy­minisztériumban nem erősítették meg, de minden ezzel kapcsolatos új értesülést to­vábbítanak az ÉNSZ-be. A fegyverem­bargót súlyosan sértő orosz-szerb fegy­verüzlet értéke 375 millió dollár. lyek az infrastruktúra fejlesztésével is elősegítik annak a stabilitásnak a kiala­kulását. Ennek megvalósítását közös gazdaságdiplomáciai feladatunknak te­kintjük, mivel a meggyőzési folyamat maga sem lesz olyan egyszerű. — Attali elnök úrra valóban meggyő­ző érvekkel próbáltunk hatni Davosban, hogy bankja vegyen részt nálunk az inf­rastruktúra fejlesztésében, az autópá­lyák, a távközlési hálózat építésében, de még sokat kell fáradoznunk, hogy gaz­dasági diplomáciánk eredménnyel jár­jon — fűzte hozzá az elhangzottakhoz Ludovít Cérnák szlovák gazdasági mi­niszter, akitől arra kértünk választ: Magyarországhoz hasonlóan Szlovákia is elkészítette-e már a március elsején életbe lépett Visegrádi Szabadkereske­delmi Megállapodás végrehajtásának részletes tervét, illetve hogy milyen mértékben befolyásolják a megállapo­dás, valamint az éppen aláírt ma­gyar—szlovák kereskedelmi egyez­mény sorsát a szlovák nemzeti valuta körüli bizonytalanságok és a várható importkorlátozó vámintézkedések. — Feltételezem, hogy a magyar kor­mány sem dolgozott ki végrehajtási uta­sításokat a krakkói szabadkereskedelmi egyezményhez, inkább a vele kapcsola­tos feladatokat foglalta össze — vála­szolta Ludovít Őemák miniszter. — Ha­sonlóképpen járunk el majd mi is, és Lezárták a Gázai övezetet Izrael lezárta a megszállt Gázai öve­zetben levő területeket, ahol 750 ezer arab él. Jicchak Rabin kormánya az át­meneti lépést a Tel-Avivban történt 19 éves palesztin támadása miatt vezette be, jelentette a Reuter. A lezárás miatt 30 ezer palesztin nem tudott munkába állni Izraelben. A többségük építkezésen dol­gozik. A muzulmán fundamentalista tá­madása során két izraeli vesztette életét és nyolcán megsebesültek. A támadást sokan politikai célokra akaiják kihasznál­ni. A radikális muzulmán erők közölték, hogy a támadás bosszú volt a 415 palesz­tin kiutasításáért Izraelből. Rabin pártja szerint az arab—izraeli konfliktust csak politikai úton lehet megoldani. A jobbol­dali pártok viszont keményebb lépések bevezetését kívánják az arabok ellen. Ra­bin fel akarja újítani az arab—izraeli bé­­ketárgyalásokat, amelyek a palesztinok deportálása miatt megszakadtak. Fqjszai al Húszain! palesztin vezető a rádiónak adott nyilatkozatában elítélte az erőszak minden megnyilvánulását. Sokmilliárdos korrupció A politikai korrupció az elmúlt 12 évben 10-20 milliárd dollárt nyel el Olaszországban. Ez különösen akkor szembetűnően óriási összeg, ha figye­lembe vesszük, hogy az éves olasz költ­ségvetési deficit 15 százalékával ér fel. A szakértők szerint a korrupció két módja a „legkedveltebb”. Az egyik: a magán­­szektor vállalatai a normálisnál maga­sabb árat szabnak, amikor állami meg­rendelést teljesítenek, hogy fedezetet ta­láljanak a hivatalnokok által kért kenő­pénzekre. A közvetettebb út, hogy a poli­tikusok nem a legígéretesebb szektorok­ba fektetik a közpénzeket, hanem oda, ahonnan a legtöbb pénzt tudják észrevét­lenül átemelni a saját számlájukra. bevonva az érintett szakértőket, kidol­gozzuk a végrehajtás menetét. Meg kell jegyeznem azonban, hogy a krakkói egyezmány is tartalmazza az árucikkek jegyzékét és a vámkorlátok lebontásá­nak időrendjét. A másik kérdés, az im­portkorlátozó intézkedések kérdése meglehetősen érzékeny kérdés, amellyel kormányunk körültekintően foglalko­zik, mérlegelve minden esetleges lépés következményeit. Nem nagyon örülünk annak, hogy ezt a kérdést a sajtó naponta szellőzteti, s folynak a találgatások arról, hogy a védővámok bevezetésre kerülnek­­e. Ezt a nyilvános vitát ugyanis gazdasági diplomáciai lépéseknek kellett volna megelőznie. De hogy válaszoljak a kér­désre: mi deklaráltuk, hogy az összes elő­ző nemzetközi szerződést és nemzetközi kereskedelmi feltételt tiszteletben kíván­juk tartani, beleértve a nemzetközi társu­lási, a visegrádi csoporttal és a Cseh Köztársasággal megkötött szerződése­ket is. Ilyen vonatkozásban már meg­kezdtük a szükséges kétoldalú és több­oldalú tárgyalásokat. Elsősorban szelek­tív intézkedések meghozatalára készü­lünk, s azoknak a termékeknek a köre, amelyek szóba jöhetnek, nagyon kis mértékben érintik a Magyarországgal meglévő kereskedelmi kapcsolatainkat. De természetesen, ezekről is további tár­gyalásokat folytatunk még. N. GYURKOVITS RÓZA HeLMUT KOHL német kancel­lár, aki hivatalos látogatáson van Dél- Koreában támogatja az Észak-Koreá­­ban levő nukleáris berendezések el­lenőrzését a nemzetközi szervezetek részéről. Kim Jung-szammal folyta­tott tárgyalásai során az atomfegyve­rekről és a közös gazdasági együttmű­ködésről folytattak eszmecserét. ÜJ PÉNZE lesz Litvániának, amit lat-nak fognak hívni. Az első bankjegy az 5 latos lesz, melynek ezer litván rubel az értéke. Egy lattot 1,32 dollár­ért értékesítenek a nemzetközi pénz­piacon. Jelenleg a dollárért 155,50 lit­ván rubelt adnak. Minden balti állam pénznemét jobban értékelik az orosz rubelhez képest. Egy dollárért jelen­leg 593 orosz rubelt adnak, adta hírül a Reuter. A MAGYAR SZABADDEMOK­RATÁK a közeljövőben látogatást tesznek Pozsonyban. A kisebbségek­ről és a bősi vízerőműről fognak tár­gyalni. Az MTI szerint a látogatásra március 8-9-én kerül sor. A küldött­ség a szlovákiai magyar ellenzék pártjainak képviselőivel is fog talál­kozni. A VOLT SZOVJETUNIÓ köztár­saságai közös energetikai megállapo­dást írtak alá a kőolaj és a földgáz kitermelésével kapcsolatban. Az egyezményt a nyugat-szibériai álla­mok írták alá. Befektetési bankot kí­vánnak létrehozni, amely finanszíroz­ná az energetika területét. Létrehoz­ták a Kőolaj- és Földgáz-kitermelési Társaságot, melynek székhelye a nyu­gat-szibériai Tyumen városban van. Kuba És KOREA gazdasági és kereskedelmi egyezményt írt alá. Az egyezmény egy 75 millió dolláros hi­telt is tartalmaz egy Kubában felépí­tendő vízerőmű kiépítésére. A koreai­ak műszaki berendezéseket is fognak szállítani a cukorgyáraknak. Kuba a tartozást cukorszállítmányokkal fogja törleszteni. A szigetországnak most saját energiaforrásokat kell találnia, mert a volt Szovjetunió megállította kőolajszállítmányait. A RÓMÁBAN tartott Európai Biztonsági és Együttműködési Érte­kezlet arról határozott, hogy megfi­gyelőket küld Hegyi Karabahba. Ti­zenegy állam képviselői arról tárgyal­nak, hogyan lehetne véget vetni az öt éve tartó véres konfliktusnak. A szem­benálló feleket felszólították a kato­nai akciók megszüntetésére. Hegyi Karabah Azerbajdzsán fennhatósága alá tartozik, de az itt élő örmények önállóságot vagy az Örményországhoz való hozzácsatolást akaiják elérni. O roszország csökkenteni kívánja a Balti Flotta számát több mint 40 százalékkal. A hírt Vlagyimir Jegorov admirális közölte. Kisejelte­­zik az elöregedett tengeralattjárókat, melyek a 240 hajóból álló hadi flottá­hoz tartoznak. Eltávolítják a Litvániá­ban, Lettországban és Észtországban állomásozó tengeralattjárókat is. A balti államok a függetlenségük elnyeré­se óta kérik az orosz katonai erők távo­zását. Jegorov szerint ezzel a lépéssel Oroszország stratégiai fontosságú pon­tokat veszt el a Balti-tengeren. Megjelent a márciusi száma A tartalomból: ■ A fogyasztási, az örökösödési és az ingatlanadó ■ A kígyóuborka hibridek metszése ■ Pehelykönnyű takaróanyag ker­­tészkedőknek ■ Elismert őszibarack fajtáinkról ■ Zöld fátyolkákkal a levéltetvek el­len ■ Művelésmódok és tőkeformák a házikertben és a kisgazdaságok­ban ■ Az érzékszervi borbírálatról ■ Növényvédelmi tennivalók márci­usban ■ Miért satnya a nőnapi tulipán? ■ Az eredményes csibenevelés fel­tételei ■ Szakrovat méhészeknek, vadá­szoknak és horgászoknak, plusz FARMER hirdetési melléklet. Kapható az újságárusoknál, egyes élelmiszer- és magboltokban. Ha nem kínálják, kérje. A Hercules gépekben ellenőrzik a segélyszállítmányokat. A gépek a frankfurti támasz­pontról szállnak fel a Bosznia-Hercegovinának szánt ejtőernyős segéllyel (Telefotó: TA SR/AP) Napjainkban nemcsak rólunk Brüsszel nyomást gyakorol Szlovákiára Belga lapok szerint Vladimír Meéiar szlovák kormányfőre múlt heti brüsszeli látogatása során az Európai Közösség nyomást gyakorolt. Nevezetesen arról volt szó, hogy az Euró­pai Közösség addig nem írja alá Szlovákiával az egykori Cseh­szlovákiával kötött, s most megújításra szoruló társulási szer­ződést, amíg az nem rendezi vitáját Magyarországgal a bősi erőmű ügyében. Az egyik szerző, Christine Dupre szerint Meéiamak nemigen van vesztegetni való ideje. Bármilyen válság könnyen megingathatja kormánya helyzetét. Európai diákparlament Budapesten Az Ifjúsági Európa Parlament résztvevői Budapesten ren­dezték meg 12. egyhetes ülésszakukat. A kontinens jövőképé­nek kialakításában nagy a felelősségük: együttműködésük ma­gába kell, hogy foglalja az egymás iránti toleranciát, az emberi jogok beteljesedésének szándékát, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását az elesettek, betegek, hátrányos helyzetű­ek iránti szolidaritást és segítőkészséget. A budapesti tanácskozást annál is inkább nagy figyelemmel követi a Magyar Hírlap mellett a többi sajtóorgánum is, mert az Európai Közösségben a reális remények szerint minden nép megőrizheti sajátos arculatát, nemzeti vonásait. Visegrád nem nyugati ötlet A Magyar Távirati Iroda teljes egészében közli azt az inteijút, amelyet a Rudé právo című prágai lap hétfői számá­ban közölt Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel. A visegrádi csoport azért jött létre, hogy meggyorsítsa a benne részt vevő államok integrációját, az Európai Közösségben, illetve a többi európai szervezetben—jelentette ki Jeszenszky Géza. Úgy gondolom, a visegrádi kezdeményezés részben már teljesítette célját, de ez még távolról sem jelenti működésének végét. Vitathatatlan siker volt a társulási szerződés megkötése az Európai Közösséggel. Ennél azonban tágabb célja van Visegrádnak: A közös politika képviselete a nemzetközi fóru­mokon. Annak demonstrálása, hogy a volt kommunista orszá­gok Közép-Európában képesek az együttműködésre. ANTALL ISTVÁN, Budapest ••1 / Közös gazdaságdiplomáciai lépésekre van szükség

Next

/
Thumbnails
Contents