Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)
1993-03-22 / 67. szám
,CN£ FOI.NOHOSFOOA.RSW ^FOFMACNf STRE^MSKO $oec-»:- J O' u &'J.7áJ. A Szlovák Katonák Egyesülete A • / J Demokráciát akar a hadseregben KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP Hétfő 1993. március 22. Ml. évfolyam 67. szám Ára 3 korona A Szlovák Katonák Egyesülete pártok feletti önkéntes, társadalmi érdekképviseleti szervezet, amely minden katonát, tehát a sorköteles katonákat és a tartalékosokat is összefogja — nyilatkozta a szlovák sajtóirodának/án Repasky tartalékos ezredes, az egyesület elnökségének tagja. Az alapvető emberi jogok betartását és védelmét tűzte zászlajára a hadsereg tagjai számára is az egyesület. Ennek értelmében az SZKE kezdeményezte a hadsereg demokratikus ellenőrzéséről szóló törvény kidolgozását. Szerintük a hadsereg sikeres transzformációjának alapkövetelménye, hogy a hadsereg kötelékében levők jogai és kötelességei egyensúlyban legyenek. Sajnos, az új védelmi miniszter első nyilatkozata nagyon emlékeztet Dobrovsky úr, az előző miniszter praktikáira. Az SZKE figyelmeztet az olyan törekvések veszélyére, mint a hadsereg számára nemkívánatos emberek nyilvántartása. Az egyesület célkitűzéseivel és további terveivel kedden az Újságírók Házában a közvélemény is megismerkedhet egy sajtókonferencián. Elnöki rendszer Oroszországban Ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa Magasabb szakmai színvonalon Szombatos az Együttélés Politikai Mozgalom Országos Tanácsa bővített ülést tartott Tardoskedden, amelyre meghívást kaptak, az országos tanács volt tagjai, az önkormányzati tanácsban tevékenykedő polgár; '/mesterek.és több szakértő is. A tanács programján az országos kongresszus értékelése, illetve néhány szervezési és személyi kérdés szerepelt. Munkatársunk az Együttélés sajtótitkáráva!, Pogány Erzsébettel beszélgetett. • Hogyan értékelte az országos tanács a komáromi kongresszust, illetve történt-e előrelépés a határozatainak értelmében? — A kongresszus tanulságait az országos tanács ülésén Duray Miklós foglalta össze. Megállapította, hogy az elmúlt két évben dinamizmus, színvonalemelés, széles körű tevékenység és elő-Nem lesz párt a DSZM-ből Filkus helyén Roman Kováé Szombaton ülést tartott Pozsonyban a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom Országos Tanácsa. Napirendjén a mozgalom új koncepciója és személyi kérdések szerepeltek. Rudolf Filkus, az Országos Tanács elnöke már korábban benyújtott lemondását a vezetőség jóváhagyta, helyére Roman Kováéot, a kormány jelenlegi alelnökét választották meg akit tisztségében meg kell erősítenie a DSZM március 27-28-ai országos közgyűlésének. A tanácskozás az Országos Tanács hatásköri változásaival foglalkozott. A készülő új alapszabályzat szerint nem válik párttá a mozgalom, de szigorúbb lesz a működési rendszere. A tanácsnak a jövőben stratégiai-tanácsadó és koordinációs feladatot kell ellátnia, ezért a jelenlegi 132 tagról 30- 50-re csökkentenék a létszámát. A tanács tagjait a jelenlegi tagok egy része, a parlamenti frakció, a kormánytagok, a mozgalom szakcsoportjainak és regionális tanácsainak képviselői képeznék. Az alapszabályzat kötelezné a DSZM elnökségét, hogy minden fontos bélés külpolitikai döntés előtt kérje ki a tanács véleményét. A tanács köteles lenne a mozgalom vezetői számára elvi alapanyagokat kidolgozni, ha erre felszólítanák. renézés jellemezte a mozgalmat. A kongresszus mérföldkövet jelent nemcsak a mozgalom életében, hanem a közép-európai magyar politizálásban is. Új erőt tudott önteni a kárpát-medencei magyarság politikai vénájába. Néhány dokumentumról részletesebben is szólt. A gazdaságpolitikai és általános politikai dokumentumot azért emelte ki, mert az ebben foglaltak összszlovákiai gondokra adnak választ. A mozgalom dokumentumainak színvonala és alapossága azt bizonyítja, hogy ha az Együttélésnek is be kellene lépnie a kormányzásba — természetesen egy szakemberekből álló, a mai kormánypolitikától merőben különböző szakmai kormányba —, akkor ezt megtehetné. • Sikerült-e előbbre lépni a területi és a közigazgatási átrendezés kérdéskörében? — A közigazgatási határok meghúzásánál a különböző nemzetiségűek lakóterületei között elmosódott vagy élesebb etnikai és nyelvi határokat követeljük figyelembe venni. Ellensúlyozni szeretnénk azt a törekvést, hogy úgy határozzák meg a közigazgatási területeket, hogy abban törvényszerűen számbeli kisebbségben legyen a magyarság. • Tudjuk, hogy a nemzeti közösségek jogállását illetően ál alapelvek szü(Folytatás a 2. oldalon) Borisz Jelcin a tévé képernyőjéről szólva jelentette be március 20-án, hogy rendkívüli állapotot vezet be Oroszországban április 25-ig amikor népszavazást tartanak arról, bíznak-e benne az állapólgárok. Fotó: TA SR/AP Jelcin a polgárháború küszöbére sodorta országát? Borisz Jelcin elnöki kormányzást vezetett be Oroszországban. Az állapot április 25-ig lesz érvényben, amikorís népszavazás lesz. Az orosz elnök tévé-beszédében megvádolta a népképviselők kongreszszusát azzal, hogy újra kommunista diktatúrát akarnak bevezetni. Leszögezte, hogy a VIII. kongresszus a volt pártkáderek revansizmusának főpróbája volt. Eltemette a rendeletet a polgárok jogáról a földtulajdonhoz és az új alkotmányról. „Haszbulatov a hidegháború felújftását követeli. Ez újabb fegyverkezést, a katonai kiadások növekedését és az egész világgal való szembenállást eredményezné. Engem nem a kongresszus, nem a Legfelsőbb Szovjet, hanem a nép választott meg. Ezért neki kell eldöntenie, hogy továbbra is dolgozzak-e, és ki fogja az országot kormá(Folytatás a 3. oldalon) Befejeződtek a XXIV. Kazinczy Napok Március 18-a és 20-a között rendezte meg a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága, a budapesti székhelyű Anyanyelvi Konferencia, a Csemadok Országos Választmánya, Kassai Városi és Vidéki Választmánya, a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi és Tudományos Minisztériuma a pozsonyi, besztercebányai és eperjesi módszertani központjaival és a kassai Thália Színházzal karöltve a XXIV. Kazinczy Napokat. A háromnapos tanácskozás első napján Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia (AK) Elnökségének elnöke ismertette e szervezet céljait és feladatait. Beszélt az AK múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Ez a társaság 1970-ben született, tavaly önálló társasággá alakult és a kisebbségi kultúra, az identitás védelmére vállalkozik. Ma tehát már nem csupán a négyévenként tartott konferenciák megrendezésére összpontosít, hanem értelmiségi találkozók, fórumok, ifjúsági összejövetelek, tanári továbbképző tanfolyamok, vitadélutánok is tevékenységének szerves részei. Ez a szemléletváltás összefügg azzal, hogy az anyanyelv védelme szélesebb értelmezést nyert, kiterjed az egész kultúrára, mind a zenei, mind a művészeti anyanyelvre is. Ez a kiszélesedő értelmezés felöleli a magyar hagyományokat, a mentalitást és mindazt a tradíciót, amit a magyar kultúra átfog. Ezután a szlovákiai magyar tankönyvek nyelvi állapotáról hangzott el több előadás. Ezek tárgya a kiadványokban fellelhető nyelvi fogyatékosságok ismertetésére és bírálatára terjedt ki. Sima Éva tankönyvkiadásunk gondjait tárta a közönség elé. Elmondta, tudatosítanunk kell, nincsenek szakembereink, akiknek nyelvi műveltsége olyan szintű lenne, hogy az igényeknek minden tekintetben meg tudjanak felelni. így a tankönyvkiadó csak azokat a kéziratokat jobbíthatja, amelyek rendelkezésre állnak. Mégha a kifogások minden bizonnyal megalapozottak is, az a hét ember, aki ezen a Hasznos lenne — mondta az előadó —, ha a hibákra nem csupán ilyen alkalommal derülne fény, hanem a pedagógusok írásban juttatnák el kifogásaikat a kiadónak, így az folyamatosan tudna javításoJégverések ellenében területen dolgozik, jelenleg ennyire képes, többre nem. Köztudott, hogy az oktatás pénzszűkével küzd. Ezért lenne szükség arra, hogy a kormányzat világosan határozza meg, milyen összeggel lehet számolni, hogy a kiadó meg tudja tervezni az egyes tankönyvek kiadásának ütemét és fontossági sorrendjét. A könyvek egyre drágábbak lesznek. Az iskolák számára biztosított „fejkvóta” nagyon alacsony, de megdöbbentő, hogy egyes tanintézmények ezt a csekély összeget sem merítették ki, sőt egyes esetekben annak 40 százalékát visszaadták. kát eszközölni. Pénteken és szombaton a kisebbségi magyar sajtó nyelvéről értekeztek a kolozsvári, ungvári, újvidéki és hazai előadók, hozzászólók. Szathmáry István, budapesti egyetemi tanár a műveltség, az erkölcs és felelősség fontosságát emelte ki az újságírás ismérvei közül. A többi előadó hasonló gondokról számolt be. Mégha a legdurvább nyelvi vétségeket, amelyek a köznyelvben általánosan elterjedtek, a sajtótermékek elkerülik is, a tükörfordítások, a szórendi vétségek és a sematikus fogalmazás általánosan jellemző a kisebbségi médiákra — ahogy a kolozsvári Péntek János fogalmazott —, egyes rádió- vagy tévéadások felérnek egy jégveréssel. És ez a megállapítás a budapesti adásokra is vonatkozott. A sajtó, rádió és tévé nyelvét több objektív tényező is rombolja. Egyrészt az idegennyelvű környezet, másrészt a sajtóirodák jelentéseit át kell ültetni magyar nyelvre, és az időhiánnyal küszködő szerkesztőnek azonnal kell továbbítania az információkat. Nincs idő a szövegek gondos nyelvi csiszolására. Az orosz és ukrán nyelv egyik sajátossága a dagályosság, mely ha „hű” fordításban magyarul jelenik meg, bántó, körülményes és élvezhetetlen. Az első világháború után az utódállamokban az újságírást sokszor a semmiből kellett megteremteni. Ez a helyzet a második világhobárú után megismétlődött. Nem képzett szakemberek írták a cikkeket, sokszor a magyar lap csak fordítása volt idegennyelvű társának. Az ideológia bükkfanyelve is sokat rombolt. A tisztességes újságírók a rendszerváltás előtt egyfajta „tolvajnyelvet” használtak, hogy mégis üzenni tudjanak az olvasónak. Ennek a stílusnak az ideje lejárt, mivel a kényszer megszűnt. A mai olvasó a nyílt állásfoglalást igényli. Egy új gond is jelentkezett. Az újságíró személyiségének a hitelessége került előtérbe. Egyes közírók egyik napról a másikra köpönyeget váltottak. A rendszerváltások előtt az akkori rezsimek támogatói, szószólói voltak, mára a legnagyobb demokraták mezében tetszelegnek és ők közvetítik a közvéleményformáló gondolatokat. Deme László budapesti egyetemi tanár, arra figyelmeztetett, míg térségünkben nem államszervező, hanem államalkotó nemzetekről esik csak szó, addig a sajtóra kima(Folytatás a 2. oldalon) Az egér még a macska szájában is reménykedik ioCi . (>¥ 1 éM ) / ; fői, *7 / J-L. (U I I