Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-20 / 66. szám

8 Szabad ÚJSÁG 1993. március 20. Színes Beszélgetés Springer Ferenc természetgyógyásszal Szembenézés az íriszdiagnosztikával A közelmúltban Komáromban tartott előadást SPRINGER FERENC budapesti természetgyógyász, a Magyar Termé­szetgyógyász Kamara íriszszakértője. A Komáromi Regioná­lis Kuitúrközpont és Alternatív Medicina Klub meghívásának tett eleget, hogy tájainkon is népszerűsítse a természetgyó­gyászati diagnosztikus rendszer e figyelemreméltó lehető­ségét. Alábbi beszélgetésünk a helyszínen készült: • Megkérem, hogy szóljon rész­letesebben e diagnosztikai mód­szerről!- Az íriszdiagnoszta vagy iridoló­­gus tulajdonképpen állapotfelmérö te­vékenységet végez, a szem szivár­ványhártyájának segítségével. Amíg a szemgyógyász a látóképesség meg­állapítása végett vizsgálja a szemet, addig mi a szemből a szervezet egé­szére vonatkozó jelenségeket próbál-SZIVARVtoy­_______hArt/A (ÍRISZ) juk megállapítani. Ezáltal még a pa­naszmentes állapotban észlelhetjük az egészséggel kapcsolatos problé­mákat, és kellő terápia alkalmazásá­val megelőzhetjük a betegségeket. Továbbá az Íriszből a már megtörtént eseményeket, (pl.: operációt, vetélést stb.) is ki lehet „olvasni“. A iridológus­­nak nem elég csak a dignosztikát ismerni, tudnia kell alkalmazni a szük­séges terápiát is! Mindezzel kapcso­latban elmondható, hogy az egész és a rész problematikájának az ismerete hozta előtérbe az íriszdiagnosztikai kérdéseket is. Ugyanis szervezetünk­nek - az egésznek - nagyon sok információhordozója van. Közéjük so­rolhatók például: a fülben és a fülkagy­lón található akupunktúra pontok, a te­nyérvonalak, a köröm állapota, a haj A zseniális vak sebész Enrique de Pareda sebész, aki több sikeres műtétével sok száz ember életét mentette meg, születé­sétől fogva teljesen vak. ,,Pareda doktor a sötétség világá­ban él, de én egy pillanatig sem ha­boznék, ha rá kellene bíznom az éle­temet“ - mondta egyik kollégája, Da­rio Orega doktor. ,,Az utóbbi tíz évben egy sor olyan bonyolult sebészi be­avatkozást végzett, amelyek egy sasszemü sebésznek is dicsőségére válnának. Pareda egy zseni, aki köz­tünk él. “ A tehetséges Enrique első Ízben 1967-ben, alig tizenkilenc évesen öltötte magára a fehér köpenyt. ,, Környezetemből mindenki meg­próbált lebeszélni arról, hogy az orvosi egyetemre jelentkezzek. Meggyőző­désük volt ugyanis, hogy egy vaknak az égvilágon semmi esélye sincs arra, hogy orvos váljon belőle" - mondta Pareda doktor.,, Az emberek kíváncsi­an kérdezgetik, vajon hogyan müthe­tem azt, amit nem is látok. Én az idők folyamán azonban bebizonyítottam, hogy igenis képes vagyok rá. Kezdet­ben persze mindenki azt gondolta, hogy majd valahol egy rendelőintézet­ben fogok dolgozni, be sem mertem vallani, hogy én csak a sebészetről álmodom. “ Huszonöt évvel később a külö­nös sebész szakmája Einsteinévé vált, s ma már sok ezer beteg hálás neki, amiért megmentette az életét. ,,Amikor megtudtam, hogy rákos vagyok, és csak egy sajátos sebészeti beavatkozás segíthet rajtam, nagyon megijedtem“ - emlékezik egy chilei vállalkozó, Miquel Alvares. ,,És amikor megtudtam, hogy a mű­tétet végző orvos vak, az volt az érzésem: bolondokházába kerültem Azután megismerkedtem Pareda dok­tor volt pacienseivel, akikről orvosaik már lemondtak, de Pareda visszahoz­ta őket az életbe. Ők meggyőztek összetétele, a hődiagramm- és -egyensúly stb; ezek a részek, ame­lyek árulkodnak az egészről. • Köztudott, hogy az orvosok gyakran kételkedve fogadják a ter­mészetgyógyászok tevékenységét, eredményeit. Milyen az iridológu­­sokról alkotott vélemény Magyaror­szágon?- Az íriszdiagnosztikával szemben is van némi fenntartás, mivel a magyar orvosok még nem ismerik kellőképpen ezt a lehetőséget. Talán ez nem is az ő hibájuk, hanem az oktatásügyé, hogy az orvostanhallgatók az egyete­mi képzés során nem kapnak kellő tájékoztatást erről. Az írisz vizsgálata nagyon sok intuitív készséget, képze­lőerőt is igényel, mivel tudni kell összeolvasni a különféle diagnoszti­kus jeleket. Végre elmondható, hogy a magyar természetgyógyászatnak már kialakult a törvénytervezete, okta­tási rendszere és készül az Etikai Kódexünk is. Elérkezettnek látjuk-az időt, hogy az oktatási rendszer kere­tén belül is meghonosítsuk az írisz­diagnosztikát, iridológusokat is képez­zünk, akárcsak a nyugat-európai álla­mokban. Az orvosoknak is be kell látniuk, hogy e módszer alkalmazása nagy segítséget jelenthet munkájuk során! Jómagam tizenegy éve foglal­kozom vele, több mint háromezer sze­met megvizsgáltam, s az elért ered­mények a kutatás helyességét igazol­ják. A világ leghíresebb klinikáin, kór­házaiban mindenütt tevékenykedik iri­­dológus. Akadt olyan szemklinika is (a helyszínt most nem említem), ahol az orvosok az íriszdiagnosztika feles­legességét akarták bebizonyítani. En­nek érdekében hosszan tartó kutatá­sokat végeztek, míg végül is az ellen­arról: bízhatok a doktorban, vagy ö, vagy senki. Úgy döntöttem, megkoc­káztatom. Még elképzelni sem tudtam, hogyan végezhet ilyen bonyolult be­avatkozást egy vak ember. Bizonyára az Isten vezeti a kezét. Az operáció sikerült. Élek és egészséges vagyok. “ Még Pareda kollégái sem értik, ho­gyan operálhat úgy, hogy nem lát, méghozzá ilyen pozitív eredmé­nyekkel. ,,Becsukott szemmel még a rántott szeletet sem tudnám elvágni“ - mondja egyik kollégája, Segundo Vasquez doktor. ,.Jelen voltam, ami­kor Enrique operált, és olyan esetek­ben is sikeresen végződött a műtét, amikor más orvosok már nem tudtak mit tenni. Nem tudom és nem is aka­rom tudni, hogy mi a sebészi beavat­kozásainak a lényege. De ha egyszer a paciense lennék, minden bizonnyal rá bíznám magam Pareda csodálatos kezeire. Az újságírók megkérdezték magát a sebészt is, hogyan tud ilyen sikeres műtéteket végezni. ,,Magam sem tudom - válaszolta tömören én csak operálok, ez min­den." (dé) kezőjét - e módszer hasznos voltát - bizonyították be. Ennek következté­ben tevékenységük egyik fő területévé vált. • A módszer alkalmazása telje­sen független a páciens életko­rától?- Igen, mivel születésünktől kezdve a szem a szervezet információhordo­zóinak egyike. Kivételes esetekben az Springer Ferenc előadás közben (A szerző felvétele) íriszdiagnosztikának határt szabhat­nak a látószervi megbetegedések és deformációk, a túlzottan felfokozott reflexfolyamatok, a különféle narkoti­kumok stb. Viszont a páciens életkora csak a terápiás módszer alkalmazásá­nál döntő. • Mióta foglalkoznak az írisz­diagnosztikával világszerte?- A híres Britisch Encyclopedy sze­rint e diagnosztika története a hajdani pásztorokhoz vezethető vissza, ezért „pásztordiagnosztikaként“ is említik. Ez azt jelenti, hogy amikor egy-egy állat megbetegedett, a pásztor a sze­méből meg tudta állapítani a baját, amit legtöbb esetben gyógyfüvekkel kezelt. Majd a századforduló táján a magyar származású Péczely Ignác humán- és állatorvos kialakította az íriszdiagnosztika ma ismert rendszer­tanát. Állítólag érdeklődését egy gyer­mekkori élménye csigázta fel: Tízéves korában egy bagoly szállt a kezére, amit egy idő után el akart hessegetni, de az erősen kapaszkodott. A viasko­­dás során véletlenül eltörte a madár lábát, és közben észrevette, hogy a szemében egy jel futott le. Majd sínbe rakta a bagoly lábát, és azt tapasztalta, hogy a gyógyulás közben a jel lassan eltűnt, ám a kontúrja megmaradt. A történetet megjegyezte, aminek alapján később foglalkozni kezdett az íriszdiagnosztikával. A 20. század tízes és húszas éveiben Felke atya, evangélikus lelkész fejlesztette tovább e tudományt. Mivel az orvosok nem hittek neki, ezért egy alkalommal húsz beteget letakartak úgy, hogy csak a szemüket láthatta, és meg kellett állapítania a betegségüket. Ti­zenötüknél százszázalékos diag­nosztikát állított fel. A többiektől kér­dezni szeretett volna egypár dolgot, amit az orvosok nem engedélyeztek, ezért némi eltérés mutatkozott az álta­la és az orvosok által megállapított kór között. Egy esetben azonnali operá­ciót javasolt, amiért kinevették, mert a beteget már csaknem gyógyultnak nyilvánították. A beteg másnap meg­halt, felboncolták, és beigazolódott Felke atya igaza. Emiatt a későbbiek­ben szavainak sokkal nagyobb hitele lett. Fontosnak tartom megemlíteni dr. Angerer József, München mellett élő természetgyógyászt is, aki a papi hivatást hagyta ott az íriszdiagnoszti­káért, és jelentős eredményeket ért el kutatásai során. • Végül mit üzen olvasóinknak?- Egyaránt ügyeljenek a testi, lelki és szellemi állapotuk vizsgálatára! Ugyanis csak akkor beszélhetünk tel­jes harmóniáról, vagyis egészségről, ha ez a három tényező teljes össz­hangban van egymással. Hinnünk kell, hogy nincsenek gyógyíthatatlan betegek, hiszen számtalan remény­­vesztett betegnek sikerült vagy visz­­szaadni az egészségét, vagy leg­alábbis meghosszabbítani az életét... Ennek eléréséhez szükséges a páci­ens kórlapjához csatolt színes íriszfel­vétel, ill. az íriszdiagnosztika széles körű alkalmazása. míSKÓ ILDIKÓ Férfierő ginzengdzsemmel Egy élelmes farmer az USA Wisconsin államában ginzengdzse­­met hozott forgalomba, és az újságokban öles betűkkel hirdeti, hogy a készítmény növeli a szerelmi vágyat, és főleg a férfiak potenciáját. Mellékesen ginzenggyökérből készített sört és üdítő­italt is ajánl a „szerelmi rokkantaknak“, akiknek a házaséletben vagy a nőkkel kapcsolatban kínos problémáik vannak. többnyire minden orvosi vizsgálat nél­kül, baráti javaslatra vagy gyógyfüvek­­röl megjelent, csak általánosan körülírt meghatározásokra bízva kúrálják ma­gukat. Persze, jó néhány - ki tudja, mennyire használható - javaslat jár közkézen. Például ilyenek: Lándzsás útifű: külsőleg makacs A Marathon Cityben élő farmer va­lójában a „meleg vizet találta fel" - a természetgyógyászok körében már emberemlékezet óta ismert, hogy a ginzenggyökér hatásos a férfivágy felkeltésére. Ám mit tesz a jó reklám! A ginzengkészítmények sok százezer dollárt hoztak a feltaláló bankszámlájára. Manapság egyéb­ként is nagy a divatja a különféle gyógyfüvekböl készített teák, szörpök fogyasztásának, hiszen az autósok­nak szesztartalmú italok fogyasztása nem ajánlatos. Alapanyagként a gyógyszeripar kétszázféle gyógynö­vényt használ fel. A legrégibb orvosi tankönyvet Mezopotámiában, Nip­pur városában találták meg: ez a négyezer éves mü a gyógynövények egész sorát ajánlja a betegeknek. Hét könyvében Hipokratész is felsorolt különféle gyógyfözeteket, s korunk orvostudománya sem zárkózik el a gyógyteák javaslatától. Ám nem mindegy, hogy a betegek milyen ta­nácsra, rokoni vagy szomszédasszo­­nyi javaslatra fogyasztják nyakra-főre a legkülönfélébb gyógyteákat. A szakorvos óva inti azokat, akik sebekre, gyulladásos daganatokra; Ordögharapta fü: köhögéscsillapí­tásra. vértisztítónak, asztma, gyomor­vérzés, gyomor- és bélfekély gyógyí­tására; Kutyabenge: érelmeszesedés, magas vérnyomás, menstruációs za­varok ellen... (Figyelem, nem kutya­gumi!); Fekete áfonya: a vércukorszint emelésére; Édesgyökér: a vesebaj gyógyítá­sára ... Sorolhatnánk tovább, de ajánlato­sabb a hagyományos doktor bácsi receptjeit használni, aki vesebaj keze­lésére nem valószínű, hogy gyógyfü­­vet ajánlana... Aztán meg, ki tudja megállapítani, hogy melyik füvet ha­rapta meg az ördög, vagy mi a csuda a kutyabenge? A boldog embert kerüli a betegség A természetgyógyászat sok em­berben kételkedést vált ki, s joggal, hiszen sokan az ún. természetgyó­gyászok közül az ellenőrzés hiányá­ra támaszkodva minden szakérte­lem nélkül próbálnak gyógyítani. A Szlovákiai Alternativ Gyógyászat Tudományos Egyesülete egyelőre nem terjesztette ki felügyeleti tevé­kenységét valamennyi, magát ter­mészetgyógyásznak feltüntető egyénre. Tehát, előfordulnak „ha­mis próféták“ is. A valódi természetgyógyász a hivatalos, törvényes orvostudo­mány támogatója, tudatában van annak, hogy a betegséget nem lehet csak természetgyógyászati eszkö­zökkel gyógyítani - a beteget mind­annyiszor látnia kell a kezelőorvos­nak is. Ha az orvostudomány tehe­tetlen, a természetgyógyász még akkor is próbálkozhat. Sok esetben már az is nagy eredmény, ha a ter­mészetgyógyász pontosan diag­nosztizálja a betegséget vagy felfedi a betegségre való hajlamot, gyógy­növényeket, természetes gyógysze­reket és természetes gyógymódokat ajánl a páciensnek. A természetgyógyász a beteg­nek a testével együtt a lelkét is gyógyítja, mert míg a test 4 dimen­ziós, a lélek és az érzelmek 5-6 dimenziós világba tartoznak, a szel­lem, a gondolat 7-8, az intuíció, az ösztönös megérzés pedig 9 dimen­zióban létezik. Az ember gondolkodó lény, s ha hisz abban, hogy a test csak ruhája a szellemnek, akkor azt is tudatosí­tania kell, hogy a testi és a szellemi dimenziót, térbeli kiterjedést össz­hangba kell hozni. Akinek a lelke gyenge, annak a teste is sebezhe­tő - és fordítva. A természetgyó­­gász hisz a pozitív gondolat gyógyi­­tó erejében, tehát ha a beteget meg akarja gyógyítani, akkor lelki gyógy­szert, gyógyírt is kell nyújtani. Nem szabad engedni, hogy a beteg bele­törődjön a bajába, s lemondjon a gyógyulásról. A sopánkodás, pa­naszkodás - a negatív gondolat megdermeszti a szervezet minden sejtjét. A búskomorság, a letargia, a szomorúság, a kilátástalanság, a düh és idegeskedés elöbb-utóbb betegséghez, illetve a betegség rosszabbodásához vezet. A betegségek tehát a viselke­désben, az életmódban, a táplál­kozásban s nem utolsósorban lelkiekben gyökereznek. A fitoterá­­pia csak egy része a természetgyó­gyászatnak, mivelhogy a beteget mindig komplex módon kell vizsgál­ni, s a betegséget komplex módon gyógyítani. A természetgyógyászok megál­lapítása szerint a boldogság gyó­gyít, illetve: a boldog embert ke­rüli a rák. _ Dr. NAGY GÉZA Az ember szimbóluma: test =négyzet, létekékor, szellem =háromszög és közepén az is­teni ÉN-tudat (Jankovics István: Túléltem a halálomat c. köny­véből)

Next

/
Thumbnails
Contents