Szabad Újság, 1993. március (3. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-02 / 50. szám

0 /lcvÍL^Í • /Z^óL-U / „ %r:f)j ' W' % ffnw M A*j~£cb ~0~ (-1 ’t <Nc„ / /Un/>*-£l g/s}^ ^ /Jni^ruA^io lljfr cc -M ?. /~o Szabad ÚJSÁG Mozaik ___________ 1993. március 2. BAUER GrőZŐ A kulturális intézmények és szervezetek szerepe a szlovákiai magyarság életében A csokival Az újonnan alakult nemzetállamok­ban hiányzik a belső akarat a kisebb­ségek jogi, szociális, gazdasági és politikai létének egyenrangúsítására. így fel kell ismernünk, hogy az egye­düli lehetőség helyzetünk javítására a saját erőből való építkezés, olyan gazdasági körülmények kialakítása, melyek elősegíthetik az önerőből, vagy minimális állami támogatással létrehozható intézmények kialakítását. Az identitás megőrzését szolgáló, a marginalizálódást megelőző politikai és közösségi tetteket. Látni kell, hogy az állam és a nemzet érdeke gyakran kettős, ambivalens, vagy akár ellenté­tes is lehet. A nemzeti kisebbségek esetében ez kétszeresen is meghatá­rozó. Ennek illusztrálására két példát szeretnék felhozni. Az 1993-as év költségvetéséről szóló törvény a kulturális tárcának 2 600 224 000 koronát hagyott jóvá. Ez egy lakosra számítva 492,7 koronát tesz ki. A kulturális tárca költségveté­sén belül 130 millió koronát szán a ki­sebbségi kultúra támogatására. Ez a tárca költségvetésének csaknem 5 %-a. Ebből az összegből támogatja a kulturális kormányzat a kisebbségi sajtót, a kulturális szerveződéseket, a két magyar, ill. egy roma színházat, a helyi és regionális kulturális közpon­tokat. A szlovák kultúrára szánt összeg tehát 2 470 270 000 korona, egy szlovák lakosra számítva 547,5 korona. A Szlovákiában élő cseh lako­sokat is beszámítva 540,7 korona, amennyiben az új körülmények közt a kormány nem dönt úgy, hogy a cseh kultúrát a kisebbségi kultúrára szánt összegből fogja támogatni. A szlovák kulturális kormányzat az elmúlt évben a kisebbségi kultúra tá­mogatására szánt összeget 140 mil­lióban határozta meg. Ebből a ma­gyar, ukrán, rutén, roma, német és horvát kultúrát támogatta. Amennyi­ben a tárca vezetése az idén is a tava­lyi gyakorlatot fogja követni, úgy az egy főre eső támogatás összege kb. 190 koronát tesz ki az 1991-es nép­­számlálás adatait véve alapul. Amennyiben olyan döntés születne, hogy a Szlovákiában élő csehek kultú­rája is ebből az előirányzott összegből kapna támogatást, úgy az egy főre eső támogatás összege alig lenne több, mint 175 korona, csupán 32 %-a a többségi kultúra fejlesztésére fordí­tott összegnek. Az elmúlt év gyakorla­tát véve alapul a kisebbségi kultúra támogatására fordított összeg alig több, mint a többségi kultúrára fordított összeg 1/3-a, egy főre átszámítva. A kormány propagandája az utóbbi időben többször hangoztatta, hogy a kisebbségi kultúra egy főre eső tá­mogatása háromszorosa a többségi kultúra támogatásának. Az adatok vi­szont egyértelműen azt bizonyítják, hogy ez az arány fordított, és a ki­sebbségi kultúra támogatása a tárca költségvetésében aránytalanul kis mértékben jelenik meg. így joggal megállapítható, hogy a nemzeti ki­sebbségek kultúrája hátrányos meg­­különöztetésben részesül. Még abban az esetben is ha elfogadjuk az érve­lést, hogy a nemzetiségi lakosok kul­turális igényük 10 %-át szlovákul elé­gítik ki, és számarányuknak megfele­lően kell hozzájáruljanak az állam által támogatott kulturális értékek megőr­zéséhez (15,6 %), akkor is a nemzeti­ségi kultúrát megillető támogatásnak meg kellene haladnia a 300 milliót. Az oktatásügyi tárca költségvetésé­ben a nemzeti kisebbségek oktatásü­gye elkülönítve nem jelenik meg, így gyakorlatilag a kisebbségi oktatásügy anyagi ráfordítása nem számszerűsít­hető. Csak orientációs jelentőséggel bír az a becslés, mely szerint a ki­sebbségi iskolákra a tárca a költség­­vetés 10 %-át fordítja. (J. Pisút exmi­­niszter becslése.) A kormánc nemzeti­ségi tanácsa kb. 3 évvel ezelőtt olyan tájékoztatást kapott, miszerint ez az összeg kb. 860 millió. A tárca jóváhagyott költségvetése az 1993-as évre 18,4 milliárd korona. A költségvetés metodikája sajnos nem teszi lehetővé az egy tanulóra eső költségek kiszámítását sem. A parla­menti bizottság és a kormány nemze­tiségi tanácsának ismételt kérésére sem all megbízható adat rendelkezés­re. Ha itt is a nemzetiségek számará­nyát vennénk alapul, akkor több mint 2,87 milliárd koronának kellene esnie a nemzetiségi oktatásügyre. Ha ennek egy harmadát a nemzetiségiek szlo­vák közép- és felsőoktatási intézmé­­nyű kiadására számítanánk, akkor is majdnem 1,9 milliárd korona jutna a nemzetiségi oktatásügyre, beleértve annak minden szintjét. Ahhoz, hogy a kisebbségek dönt­hessenek identitástudatuk megmara­dásának alapvető feltételei kialakítá­sában, kultúrájuk megőrzésében, el­kerülhetetlen, hogy a nemzeti jövede­lem azon részének felhasználásáról, amely számarányuknak megfelelően megilleti őket, a maguk választotta képviseleti szerveik útján dönthesse­nek. Ennek alapfeltétele egy kisebb­ségi törvény elfogadása, mely biztosí­taná az oktatási valamint kulturális önkormányzat kialakítását. OKTATÁSÜGY Az eddigi 299 (105. közös igazgatá­sú) anyanyelvi óvoda, 264 (28) alapis­kola, 6 (20) szakmunkásképző, 5 (18) szakközépiskola, 11 (8) gimnázium, két egyetemi katedra bővítése mellett új anyanyelvi iskolák létrehozása, az anyanyelvi iskolahálózat teljeskörűvé tétele a bölcsödétől az egyetemig kell, hogy fő célunk legyen. Ennek elengedhetetlen feltétele egy független magyar felsőoktatási in­tézmény létrehozása. Az út a városi egyetemen és az alapítvány-magán­egyetemen át vezet az állami egye­temhez. Az ilyen egyetem feladatai közt a legjelentősebb helyet a: peda­gógus, hitoktató és népművelő, lel­kész szakemberek képzésének kell elfoglalnia. Jelentős figyelmet kell szentelni a szlovákiai magyarság többsége szá­mára döntöfontosságú közigazgatási szakember, mezőgazdász (farmerek) szakemberek, valamint színészek és újságírók képzésének. A kutatás területén, mely szinte nem létezik, döntő fontosságú a hun­garológia (önálló intézet), valamint egy olyan tudományos kutató intéz­mény létrehozása, amely a kisebbség helyzetével, a vele és benne lejátszó­dó folyamatokkal foglalkozna. A természettudományi és társada­lomtudományi kutatások alapfeltételé­nek kellene hogy legyenek, nem mint eddig volt, az egyes tanszék létének. Később a szlovákiai magyarság számára nagy jelentőséggel bírna egy orvosi és jogi egyetemen (Pozsony) magyar kar (30-40 hallgatóval) létre­jöttének biztosítása. Az oktatásügy anyagi kiadásait a költségvetésből juttatott egy főre eső költségtérítés, a magyarság által létre­hozott, valamint külföldi alapítványok támogatása és tandíj fedezné. KULTÚRA Az eddigi állami támogatású anya­nyelvi intézmények (színházak, ki­adók, tömegkommunikáció, múzeum és művelődési központok osztályai) megőrzése és bővítése mellett elke­rülhetetlen az új intézmények létreho­zása. Színházaink: a Komáromi Jókai Színház és a Kassai Thália Színház bővítésén túl szükség van egy önálló Magyar Báb­színházra, valamint valamelyik szín­házunk mellett egy zenei színház lét­rehozására. Művészeti Együttesek: az Ifjú Szivek Magyar Művész­együttes (Pozsony), Szőttes Népmű­vészeti Együttes (Csemadok, Po­zsony), a Szlovákiai Magyar Tanítók Énekkara (Csemadok, Pozsony) mel­lett szükséges még egy országos jel­legű énekkar létrehozása. Múzeumok: a Komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztálya az egyedüli ilyen statútummal rendelkező intézmény, ezért szükséges a helyi jellegű múzeumok önkormányzati igazgatása, valamint egy Szlovákiai Magyar Központi Múzeum létrehozá­sa elemző, elméleti, kutató feladatok­kal is (Komárom). A szlovákiai magyar képzőművé­szeknek legalább két állandó jellegű galériára van szüksége (Dunaszerda­­hely, Losonc). Kiadók 13 jelentősebb kiadónk szükséges­sé teszi alapítványok létrehozását, a városi és helyi önkormányzatok tá­mogatásának növelését, lap- és könyvkiadóink ésszerű együttműkö­désének megszervezését, s a költség­­vetési támogatás kis csoportérdekek­től mentes, hatásosabb kihasználását. Az országos jellegű napilapok (2): Új Szó, Pozsony, Szabad Újság, Po­zsony, az országos jellegű hetilapok (5): A Hét, Pozsony; Vasárnap; Po­zsony; Nap, Dunaszerdahely; Heti Ifi, Pozsony; Remény, Pozsony; az or­szágos jellegű folyóiratok és gyermek­lapok (12): Irodalmi Szemle, Pozsony; Kalligram, Pozsony; Keleti Napló, Kassa; Barátnő, Pozsony; Jó Gazda,. Pozsony; Tábortűz, Pozsony; Tücsök, Pozsony; Pulzus, Pozsony; Cserkész, Dunaszerdahely; Tüske, Komárom; Egészség, Pozsony; Új Nő, Pozsony; a regionális lapok (16): Bodrogközi Hírnök, Királyhelmec; Castrum No­vum, Érsekújvár; Csallóköz, Duna­szerdahely; Déli Hírlap, Pozsony; Du­­natáj, Komárom; Garamvölgye, Léva; Gömöri Hírlap, Rimaszombat; Honti Lapok, Ipolyság; Honti Nógrádi Palóc, Nagykürtös; Lapok, Komárom; Kraj­cár, Pozsony; Nógrádi Szó, Pozsony; Párkány és Vidéke, Párkány; Tornaija és Vidéke, Tornaija; Új Zemplén, Tő­­keterebeSji Ungi Táj, Nagykapos ese­tében szomorúan, de meg kell állapí­tani, hogy szakmailag igazán felké­szült újságíróink létszámára való te­kintettel gyakran a kevesebb több len­ne. Ilyen mennyiségű lapot a szlová­kiai magyarság nem tud eltartani, még alapítványok létrehozásával, a helyi önkormányzatok, a regionális támoga­tás kialakításával sem. Arról nem is beszélve, hogy elképzelhetetlen álla­mi támogatásból eltartani ennyi „or­szágos“ jellegű lapot. Rádió és TV: a Szlovák Rádió Magyar Főszerkesztőségé és a Szlo­vák Televízió Magyar Szerkesztősé­gén túl szükség van az SZTV MSZ önálló stábjának kialakítására és a magyar adás minőségének és mennyiségének növelésére. Alapítványok: A Nemzetiségi Do­kumentációs Centrum (Pozsony) és a Bibliotheca Hungarica (Somorja) a Merkuriusz csoport csírája lehetne egy Központi Szlovákiai Magyar Adat­bank és Archívumnak (együttműködve a Teleki Alapítvánnyal és az MVSZ), egy Központi Magyar Könyvtárnak, mely a Szlovákiában megjelent ma­gyar írásos emlékeket, kiadványokat, dokumentumokat gyüjtené, valamint a már előbb említett a mi dolgainkkal foglalkozó kutató intézmény. Csemadok: Ónálló gazdasági szubjektumként működő Országos Választmány, az általa rendezett or­szágos kulturális, szakmai rendezvé­nyekkel és az önálló jogi szubjektum­ként működő alapszervezetek, társa­ságok együttműködésének koordiná­lásával mint társadalmi intézmény nem sokáig lesz képes magára vállalni a népművelés, közművelődés, amatőr művészet módszertani, szakmai és szervezési gondjait a szakmai felada­tok ellátásának intézményesítése nélkül. Létező intézményeink számbavéte­le a hiányzókhoz viszonyítva azt a nem könnyű kérdést veti fel, vajon jó úton haladunk-e. Vajon nem aprózzuk el kevéske erőnket, szellemi kapacitá­sunkat? Miközben a bársonyos lepel alatt befejeztetett a még meglévő intéz­ményrendszer szétzilálása, vajon tu­­datosítottuk-e, hogy megszűntek a jól­­rosszul működő információs csator­nák, amelyeken hírt szereztünk egy­másról, s így csaknem betetőztetett az oszd meg és uralkodj elve. Mára re­mélhetőleg a többség számára vilá­gossá vált, hogy a saját dolgainkért elsősorban önmagunknak kell vállal­nunk a felelősséget. Ehhez pedig olyan jogok kellenek, amelyek lehető­vé teszik, hogy saját sorsunkról az európai, a magyar és szlovák realitá­sokat egyaránt figyelembe véve ön­magunkért és egymásért való felelős­séggel dönteni tudjunk.- Ezt a kis csokit vedd meg nekem! Kérlek, anyu!- Hagyj békén, nem veszem meg, és kész.- Deanyúúú!- Hallgass már! Ne idegesíts! Nem vehetem meg, elromlik tőle a fogad.- Nem is romlik el... Akarom ezt a Delit! Egyél, Benöke, ezt a papit már szlovák családi pótlékból főzte anyuci... Rajz: roz-y Ezt előre így elterveztétek, vagy csak közben jött az ötlet? - kérdez­tük T. Németh Lászlótól, a hetilap főszerkesztőjétől.- Mi a Lámpást egy széles réteg­nek szánjuk. Az indulás előtt eltervez­tük, hogy a megyében élő kisebbsé­gek, etnikai csoportok hetilapja is lesz, pontosabban kívánunk lenni. Első lé­pésként majd roma és szlovák olda­lakkal bővítjük a lapot, valószínűleg az első félévben már megjelennek ezek az oldalak. A Hangos Lámpás ötlete, megmondom őszintén, nem volt ben­ne a tervünkben. Csupán néhány hete vetődött fel egy kisebb társaságban, hogy a vakoknak és a gyengénlátók­­nak nincs újságjuk. Azonnal megkezd­tük az igény felmérését, az SZDSZ-en belül működő SZETA (Szegényeket I. Miért problematikus, hogy nevelhe­­tő-e az ember, a gyermek? Olvasandók: Magyar nyelvtan társas­lélektani alapon, Bp., 1938, a Beveze­tés II. és III. fejezete: az Ocsúdó ma­gyarság, Bp. 1942. 23-30, lapjai II. Hogyan növekedik az ember gyer­mekkorától, és hogyan marad gyer­mek sok felnőtt ember? Olvasandók: Hivatás és ifjúságl Bp., 1942. és az Ocsúdó magyarság III. részéből A nevelés tárgya, a növendék című fejezet, 164-266. lap III. Hogyan lehet egészséges viszonyt teremteni nevelő és növendék kö­zött? Olvasandók: Magyar nyelvtan társas­lélektani alapon - a Bevezetés XIII­­XIX. lapja és az Ocsúdó magyarság 129-140. lapja. A dolgozatban próbáljátok meg a Kará­csony Sándor által fölvázolt pedagógiai kezdődik...- Soha többé nem hozlak magammal. Érted? S a tépázott, szegényes külsejű nő zokogó, ötéves körüli kisfiát kiráncigálja az üzletből. Elmennek. A csokoládé pedig ott marad a polcon. A gyerekkorom jut az eszembe. Amikor anyával néha üzletbe mentem, mindig kaptam egy kis édességet. A szeretetnek ez a fajta megnyilvánulása szinte termé­szetes volt, és micsoda örömet okozott nekem, a gyereknek. Tudom, hogy ez a nő nem a kisfia fogait féltette, mikor nem vette meg a cso­koládét. Tudom, hogy szerette volna kis­fiát megörvendeztetni, mint más anya. Neki azonban minden fillér számít. A kiflit és a tejet is alig tudta kifizetni. Ugyan már, nem nagy dolog^A gyerek nem kapta meg, amit akart. Mondhatnák a rosszmá­­júak. Valóban nem nagy dolog. Csak valamit jelez. Azt, hogy valószínűleg nem­csak a csokoládéról, hanem sok minden másról is le fog kelleni mondanunk, mert nem futja rá. Sok lesz a síró gyerek, még több az ideges felnőtt. Hová fog ez vezet-Támogató Alap) megvásárolta a gyorsmásoló magnetofont és a ka­zettákat, Patakiné Kerner Edit magyar tanár pedig vállalta az újságcikkek szalagra mondását. A kazettákhoz a szerkesztőségünkben jutnak hozzá az érdekeltek vagy azok hozzátarto­zói, később ott lehet kicserélni is. A ka­zetta és a szalagcsere természetesen ingyenes. Megjegyzés: A Lámpás előrelátható­lag néhány héten belül Füleken és környékén is kapható lesz. Reméljük .- feltéve hogy a Hangos Lámpás is eljut hozzánk -, hogy a városban és környékén akad majd, aki a szalag­cserét ingyen elvállalja! vonatkozásokat saját emlékeitekkel ele­venebbé tenni, visszagondolva arra, ho­gyan próbáltak rajtatok felnőttek, pedagó­gusok segíteni, tanítani, s ezt hogyan fogadtátok. Az írások terjedelme nem meghatáro­zott. I. díj 500,- korona II. díj 400,- korona III. díj 300,- korona IV-V. díj értékes könyvjutalom A pályázaton résztvevők a MIÉSZ 1993 nyarán szervezett Nyári Szabadegyete­mén vagy más iskolatáborában kedvez­ményes áron vehetnek részt. A pályázatok beküldési határideje: 1993. március 15. Bővebb felvilágosításért bátran fordul­jatok hozzánk! Cím: MIÉSZ 811 04 Bratislava, Prazská 11 tel.: 1071495-674 VIDA JÚLIA Újság vakoknak és gyengelátóknak Villáminterjú T. Németh Lászlóval, a Lámpás hetilap főszerkesztőjével Január közepén jelent meg a Lámpás salgótarjáni közéleti hetilap első évfolyamának 1. száma. A negyedik számtól kezdődően készül az úgyneve­zett Hangos Lámpás, „újság“ vakoknak és gyengénlátóknak. Az ötlet valóban nagyszerű, a városban is jó visszhangja van. (farkas) =—^— FELHÍVÁS -----­A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége felhívja a kedves pedagóguskollé­gák figyelmét, hogy 1993. március 8-ig jelezzék vissza, milyen, hány és hányadik osztály részére igényelnek Tolnai tankönyvcsomagot. A tankönyv értékesítését a Nyitrai Tanárképző Főiskola tankönyvboltja vállalta. Irányárat csak a budapesti egyeztetés után közöl az SZMPSZ. Tankönyvcsomag 1. osztályosok részére...............................................................db Tankönyvcsomag 2. osztályosok részére...............................................................db Tankönyvcsomag 3. osztályosok részére...............................................................db Az igényt a következő címre jelezzék vissza: Ádám Zita vagy MOSS Rimavská Sobota Dlhovce 27 Tel.: 0866/246 47 980 32 Tel .: 0866/936 119 Pályázat A Magyar Ifjúság Érdekeit Védő Szövetség pályázatot hirdet Karácsony Sándor tudományának alaptételeiből a pszichológia és pedagógia Iránt érdeklődő tanuló és dolgozó fiatalok, fiatal pedagó­gusok számára az alábbi témakörökben: I. FORDULÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents