Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-11 / 34. szám

4 Szabad ÚJSÁG Tallózó 1993. február 11. Gorbacsov szerint Oroszország feltámad... • Mihail Szergejevics, ön Orosz­országnak sok mindent adott. De most Oroszország veszélyben van. Mikor lép ismét közbe?- Nem igaz, hogy nem teszek sem­mit. Vizsgálom, értékelem a jelenlegi helyzetet, s a legégetőbb problémával összefüggésben véleményt nyilvání­tok. És sok esetben eléggé szigorúan nyilatkozom. Közben természetesen nem vagyok csupán külső megfigyelő, mert tudatosítom: mindaz, ami most történik, összefügg azzal, amit én kezdtem el 1985-ben. A Gorbacsov­­időszaknak még nincs vége, sőt, tulaj­donképpen csak most kezdődik. • De ön már nem reformálja az országát.- Nem követelem a mai hatalmi rendszer eltávolítását. Azoktól, akik mányban, valamint a parlamenten kí­vül természetesen léteznek olyan erők, amelyek keresik arculatukat. A hozzám legközelebb álló pozíció: a középtől balra. Sok lehetőséget lá­tok a Polgári Unióban. Ott vannak az én potenciális támogatóim, akikkel ál­landó összeköttetésben vagyok. Jel­cin óriási hibát követett el akkor, ami­kor megszakította velük a párbe­szédet. • A demokratikus közép - ez nem Jelcin és Gajdar?- Egy év alatt a lakosság jelentős részét a nyomor szélére sodorták. Az egy főre jutó reáljövedelmek egyne­• A történelmet, a területet és a kulturális hátteret tekintve Orosz­ország a nagyhatalmak közé sorol­ható. De valóban mikor lesz az és hogyan?- Ez attól függ, hogy arról a keresz­teződésről, amelyen most állunk, mely irányba indulunk el. Ha továbbra is a mostanihoz hasonló káosz uralkodik majd, a már említett értékekből na­gyon sok minden elvész. • Oroszország túléli?- Meggyőződésem, hogy Oroszor­szág felébred és - feltámad. Szerin­tem ehhez egyáltalán nem fér kétség. Ez az ország már többször volt na­gyon nehéz helyzetben, s mindig túlél­te. Az ország persze az utóbbi időben nagyon sokat változott, s ez már nem a régi Oroszország. (Rövidített szöveg) Gurul a korona, ki tudj^hol áll meg... Pavel Jakubec rajza, SLOVENSKY DENNlK Rudolf FUkus nyilatkozik: Szlovákiának nyugalomra van szüksége A szövetségi kormány volt miniszterelnök-helyettese, Rudolf Filkus nevét az utóbbi napokban sokat emlegetik. Ennek fö oka, hogy nézetei nem mindig egyeznek a kormányfő nézeteivel. jelenleg hatalmon vannak, csak azt kívánom, hogy bátrak legyenek a dön­téseknél. S éppen ezt a bátorságot, határozottságot hiányolom. Csak ab­ban bátrak, hogy ignorálják a kriti­káimat. • Ez mihez vezet?- Az lett az eredménye, hogy Jelcin elnök teljesen elzárkózott, vagy aho­gyan nálunk mondani szokás: beleült a pocsolyába. Ebből mindenképpen okulnia kellene. A legegyszerűbb az lenne, ha megértené, hogy feladatát a népért kellene teljesítenie. Szinte mindenki azt kérdezi, vajon miért hall­gat az elnök. • Mit kellene tennie? - Meg kellene értenie, hogy ő a nemzet vezetője, s akképpen telje­síteni feladatát. Senki sem tudja, tulaj­donképpen mit is akar. Idővel bizony alaposan csökkennek az esélyei... • És ön? Vissza szeretne térni a politikai porondra? Vállalna vala­milyen funkeiót?- Ha esetleg jönnének bizonyos jelzések, hogy Gorbacsov vállaljon fe­lelősséget, nem hiszem, hogy kitérnék előle. • Honnan vár ilyen jelzéseket?- A Legfelsőbb Tanácsban, a kor­gyedével csökkentek, a lakosság mintegy 70 százalékának 6 ezer rubel­nél kisebb a jövedelme. Ha közép­európai szinten akarnának élni ezek az emberei^ a Nemzetközi Valutaalap szerint 111 ezer (!) rubelre lenne szük­ségük havonta. Hogyan nevezhetők tehát a hatalmon levők demokra­táknak? • Akkor minek lehetne nevezni őket?- Módszereik nagy része az újbol­­sevizmusra, a neosztálinizmusra em­lékeztet. Először is mindent le szeret­nének rombolni - majd újra kezdeni az építést, éppúgy, mint a bolsevikok tet­ték. Ez veszélyes kaland - és nem politika. Ezt teljesen őszintén mon­dom, mintegy figyelmezetésképpen. • Az imént mások hibáiról szólt. De milyeneket követett el ön, ami­kor még hatalmon volt?- Későn jöttünk a párt reformjával. Lebecsültük a reformfolyamat nehéz­ségeit egy többnemzetű föderáció vi­szonyai közepette. Ezeket a tényező­ket a szeparatisták kiragadták a ke­zünkből. Ami pedig a gazdaságpoliti­kát illeti: a mezőgazdaság, az élelmi­szeripar és a könnyűipar reformjával kellett volna kezdenünk. A volt csehszlovák hadsereg vezérkara 1990 végéig vajmi kevés érdeklődést tanú­sított Kelet-Szlovákia iránt. Az akkori védel­mi doktrínának megfelelően a figyelem kö­zéppontjában Nyugat-Csehország állt. A Varsói Szerződés megszűnése után azonnal kitűnt, hogy Havel Csehszlovákiá­jának komoly védelmi hiányosságai vannak az ország keleti részében. Ezért a vezérkar főnöke 1991 márciusában parancsba foglal­ta, hogy Kelet-Szlovákiában támaszponto­kat kell kiépíteni. Ezek fő feladata a béke viszonyai közt a hírszerzés. A Nagyhegy magaslat Az egyik ilyen támaszpont a Királyhelmec melletti Nagyhegy. Egy 110 méter magas dombról van szó, amely másfél kilométer­nyire van a várostól. A katonai hírszerzés azért választotta ki ezt a helyet, mert fekvé­se hadászatilag igen előnyös. A dombról belátható és bemérhető Magyarország, Ro­mánia és Ukrajna is. A kommunista rend­szer idején a légvédelem gyakorlatozott itt. Mi a terv? A hadsereg kassai építkezési igazgatósá­ga 1991 őszén kezdte meg a helyszínen a méréseket és a terepszemlét. Ennek eredményeképpen döntés született, hogy a lehallgató támaszpont terveit ki kell dol­gozni és egyeztetni a városi önkormányzat­tal. Ebből fakadt végül is a konfliktus. A ter­veket két módozatban dolgozták ki. Az egyik szerint a dombon 5 hektár területen rádiós lehallgatóközpontot kellene építeni, amely kb. 30 ember munkahelye lenne. A „parabolafül“ feladata, hogy lehallgasson minden rádióadást a határokon túlról. Ha­sonló berendezéseket már minden környe­ző országban kiépítettek, az egyik ilyen „fül“ a magyar-szlovák határtól alig 3 kilo­• A mai Szlovákiának stabil kor­mányra van szüksége. Együtt lehet-e tartani a DSZM-et ilyen széles spektrumban?- A mi mozgalmunknak volt egy politikai középáramlata, amely magá­hoz vonzott sok, részben balra, rész­ben jobbra orientált embert. A jövőben egyre nehezebb lesz egy ilyen típusú párt tevékenysége. A balra tolódás nemcsak a mi pártunkban észlelhető, de mindenütt Európában. A másik ol­dalon viszont létezik a liberális demok­ratáknál észlelhető jobbra tolódás. A kőzépvonalas politikával, amelyet eddig a mozgalom képviselt, a jövő­ben már aligha számolhatunk. Ki kell alakítanunk egy határozottabb ke­resztmetszetű politizálást. November­ben majd kiderül, hogyan krisztályoso­­dik ki a mozgalom. • Tehát mégis szakadás előtt áll a DSZM?- Inkább annak a struktúrának a befejezéséről beszélnék, amely a vegyes politizálás középpontját ké­pezi Szlovákiában. méterre, Királyhelmectől 30 kilométerre Sá­toraljaújhelyen épült. A hadsereg a terv megvalósítása fejében a városnak új csatornázást, vízvezeték­hálózatot, gázvezetéket ígért, egy új sze­métlerakó helyet és persze, munkalehető­séget is. Az ellenzők érvei Matej Styk alezredes azt nyilatkozta, hogy az egész létesítmény nem jelenti a tér­ség militarizálását, és nem fenyegeti a szomszédokat. A helyszínen nem lesznek semmiféle adásokat sugárzó, csupán vevő berendezések. A lakosságnak nincs mitől tartania. Katonai konfliktus esetén az ilyen berendezéseket leállítják, és a személyze­tet elvezénylik. A királyhelmeci városi önkormányzattal több tárgyalás folyt, de sem az önkor­mányzat, sem az államigazgatás nem vál­toztatott elutasító álláspontján. Álláspontjuk szerint a katonai intézmény rontja a tájké­pet, a domb természetvédelmi területen fekszik, megzavarja a város békés jellegét, bizalmatlanságot kelt a két szomszéd állam között, felszámolja a város egyetlen kirán­duló helyét, zavart kelt az itt áthaladó légifo­lyosóban és zavarja a TV-adások vételét. A lakosság többségének meggyőződése, hogy a dombon a légvédelem szabályos radarállomását akarják felépíteni, és ezért a város háború esetén célponttá válik. Félremagyarázzák A vita tárgya tehát a környezetvédelem. Nem hivatalosan azonban némely magyar nemzetiségű politikus szlovákellenes politi­kájáról van szó a városi parlamentben. • Nem tart attól, hogy a kormány gazdaságpolitikájának túlzott jobb­ra tolódása a baloldal felé orientáló­dó politikusok távozását eredmé­nyezi a mozgalomból?- Netán az a jobboldalibb, aki libe­rálisan, piacgazdasági kategóriákban PHAVM gondolkozik, aki nem veszi figyelembe a szociális hatásokat? Az átalakítás­nak ebben a szakaszában kénytele­nek vagyunk tovább haladni a költség­­vetés további lefaragásának politikájá­ban. A költségvetésnek meg kell felel­nie a Nemzetközi Valutaalap követel­ményeinek, hogy pénzzel segíthesse gazdaságunkat. A másik oldalon vi­szont a restrikció mértéke nem lehet olyan nagy, hogy a munkanélküliség radikális növekedését, áremelkedése­ket, a termelés további csökkenését, csődöket eredményezzen. A bal és a jobb áramlatot az átalakulási folya-Igen érdekesek a televíziós vétel zavará­sának méréséből származó adatok. Mivel a berendezésnek nincs adója, csak vevőké­szülékei, a helyi ellenzők úgy akarták bi­zonygatni a vétel zavarását, hogy kikap­csolták a helyi televíziós erősítő állomást... A kassai igazgatóság munkatársai erről csak utólag szereztek tudomást. A hadse­reg a többi ellenvetést lényegtelennek és félremagyarázónak minősíti. Hogyan dönt az Államvédelmi Tanács? Az építőmunkákat a helyi szervek bele­egyezése nélkül nem lehet elkezdeni. A pol­gármester és az államigazgatás vezetője nem hajlandó a meghátrálásra. Úgy beszé­lik azonban, hogy a legutóbbi tárgyalások után megváltoztatták véleményüket. De fél­nek ezt bevallani választóik előtt és bocsá­natot kérni tőlük, hogy így felfújták ezt a politikai buborékot. A probléma megoldására van még egy lehetőség. Az Államvédelmi Tanács valószí­nűleg a dombot „a hadsereg számára szük­séges területnek“ nyilvánítja, gyakorlatilag tehát megvásárolja a várostól. A tanács döntése ellen nem létezik fellebezés. Kér­dés, hogyan fogják ezt majd megmagyaráz­ni a magyar nemzetiségű lakosságnak. Po­litikai képviselőik bizonyára „az állam, a rendszer, a hadsereg nem demokratikus jellegéről“ fognak beszélni. Az egyetlenek, akik örülni fognak a szlovák hadsereg jelen­létének, a szlovák kisebbség tagjai lesznek. Ők úgy fogják értelmezni a hadsereg jelen­létét, mint a szlovák elem megerősítését. Lélektani szempontból az ország szuvereni­tásának, önrendelkezésének, területi egységének megerősítését fogják látni ebben. Más államokban, konkrétan Magyaror­szágon, nem ismertek olyan esetek, hogy a lakosság saját hadserege ellen lépjen fel. A legkevésbé a magyarországi szlovák ki­sebbség, amely a szlovák-magyar határvi­déken él. ROBO MATEJOVlC matban főleg a szociális határértékek szempontjából kell irányítani. Ha gá­tak alakulnak ki, akkor nem beszélhe­tünk előrehaladásról. A szociáldemok­rácia felé orientálódó pártok befolyása egész Európában észlelhető. Ez an­nak is a következménye, hogy az állampolgár így reagál a gazdaság alakulására. Ha neki jobban megfelel egy szociáldemokrata vagy más balol­dali párt programja, akkor ezekhez a pártokhoz fog csatlakozni. • Mi a helyzet az ön diplomáciai karrierjével? Mielőtt megkezdődött volna, be is fejeződött, vagy még mindig gondolkodik rajta?- Inkább közgazdásznak érzem magam, mint diplomatának. Az átala­kulás menetében a gazdasági problé­mák megoldásában szeretnék részt venni. Ha elkerülhetetlen lesz, hogy diplomata legyek, olyan területre sze­retnék menni, amely közvetlenül befo­lyásolja gazdasági fellendülésünket. MARTIN KRNO Fegyverexport-bonyodalmakkal A Cseh Köztársaság rendőrsége je­lenleg nyomozást folytat Uhersky Brodban a Cseh Fegyvergyárak Rt. vállalatában, amely nálunk a legna­gyobb kézifegyvereket gyártó és ex­portáló vállalat. A vizsgálatot annak a gyanúnak az alapján kezdték meg, hogy az üzemből illegálisan exportál­nak külföldre fegyvereket. Megbízható körökből származó információink sze­rint a termelő cég túllépte a kivitelre vonatkozó előírások mennyiségi mu­tatóit. A hadianyag-kereskedelem ellenőrzését végző ügyosztály adatai szerint hazai és külföldi cégek közre-LIDOVE NOVINY működésével Nyugat-Európába és Dél-Amerikába 9 milliméter kaliberű pisztolyokat és kisszámú géppisztolyt exportáltak, több mint harmincmillió korona értékben. Felmerült a gyanú, hogy a szállítmányok egy része a vál­ságtérségekbe, azaz a volt Jugoszlá­via országaiba irányult. A rendőrség úgy véli, hogy az ilyen üzlet visszaélés a külkereskedelmi licensszel, mert ezeknek a szállítmányoknak az ellen­őrzése a megrendelőnél szinte lehe­tetlen. A Cseh Fegyvergyárak igazgatója M. Duda mérnök megerősítette, hogy a cseh rendőrség megkezdte az eljá­rást a Büntető Törvénykönyv 160. sz. paragrafusának 1. bekezdése alapján. Az igazgató megállapította, hogy a nyomozást ismeretlen tettes ellen folytatják, és mind ez idáig a vállalat egyetlen munkatársát sem helyezték vád alá. Véleménye szerint a kockáza­tos területekre, azaz a volt Jugoszlá­viába irányuló fegyverszállítmányokról szóló híresztelések torzítottak. Az igazgató egyértelműen elutasítja, hogy az üzemben lehetetlenné tették volna az állami szervek ellenőrző te­vékenységét, és egyértelműen tagad­ja, hogy géppisztolyokat is exportáltak volna. A TALLÓZÓ oldalon megjelente­tett írások nem tükrözik szükségsze­rűen a szerkesztőség véleményét, csupán áttekintést adnak arról, mit írnak más lapok. Egyes cikkeket ter­mészetesen rövidítve közlünk. Ha a magyarok nem akarják, a hatalom majd megmutatja Lesz-e lehallgatóállomás Királyhelmecen?

Next

/
Thumbnails
Contents