Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-04 / 28. szám
4 Szabad ÚJSÁG Tallózó 1993. február 4. A prágai lovas rend őrök között Nyeregbe, zsaru! A tömeg veszélyesen közeledik. A botok és a láncok néhány rövidre nyírt hajú Hatat kezében vészjósló érzést keltenek. A hátsó sorokban csapatuk zászlaját kezdi lengetni egy csoport. Eldördül az első petárda, éppen egy férfi előtt robban, aki kicsit másféle zászlót tart a kezében. De mögötte is jókora tömeg sorakozik. A színen feltűnik nyolc férfi lovon. Fejükön sisak, kezükben hosszú gumibot. A tömeg egyszeriben megmerevedik, s néhány perc múlva, mintha mi sem történt volna, szétszéled. A lovak tekintélyt parancsolnak. A prágaiak már kezdik megszokni a lovasrendóröket. Kettesével örjáratoznak a Stromovkában, időnként a Letnán, de rendszeresen ott vannak a prágai klubok futballmérkőzésein. ..Nyolc ember a nyeregben olyan tekintéllyel lép fel, mint ötven kolléga a földön“ - mondja Jirí Havlícek főhadnagy a prágai lovasrendörség parancsnoka. A prágai Császár-szigeten látogattuk meg a lovasrendóröket. Már két éve itt székelnek. A TJ Éizka sportklub pályáját kibérelték, itt folyik a kiképzés. A lovak kiképzése korántsem könynyü. Hiszen a lónak szembe kell tudni állnia a felhevült tömeggel, nyugodtan kell poroszkálnia a Stromovkában futkározó gyermekek között. ,.A lovakat tulajdonságaik szerint választjuk ki. Minden olyan helyzetre felkészítjük őket. amelybe a szolgálat során kerülhetnek" - mondja a lovak edzője Karel Pospísil alhadnagy. A ló megtanulja, hogyan viselkedjék, amikor patái elé petárdát dobnak, amikor eldördül egy pisztoly, amikor orra előtt zászlórúddal hadonásznak. Meggyőződtem róla, hogy Kamara a csapat egyetlen kancája, nem szereti ugyan, ha orra előtt zászlót lobogtatnak, de hősiesen ellenáll ösztöneinek. Eszembe is jutott, hogy én bizony megfutamodnék, ha előttem ágaskodna egy ilyen ló. Az alapkiképzés fél évig tart. A Munka azonban azután is folytatódik. Reggel edzés, délután szolgálat. ..Kevés a lovunk, úgyhogy sem a lovak, sem a lovasok nem pihennek sokat. A lovak jócskán elfáradnak, hiszen Prágában nem versenypályán mozognak, hanem kockaköveken, RUDtPRÁVQ aszfalton, betonon. Gyakran sűrű forgalomban" - mondja Edward Krupka őrnagy, a csapat parancsnokhelyettese, s közben megveregeti négyéves Coradja nyakát. Ez a ló állítólag eszményi rendőrié és az istálló büszkesége. Bár nem vagyok szakértő, annyit észreveszek, hogy az istállók bizony parádésak. Krupka őrnagy örül, hogy észrevettem, és hozzáteszi: gyakorlatilag a semmiből hozták létre őket és elismerően szóltak róluk nyugat-európai kollégáik is, akik itt jártak. A lovasrendörségnek nálunk nincs hagyománya, a rendőrségen és a hadseregben is 1945 után a lovas egységeket felszámolták. Ezért nem is létezik kiképzési szabályzat, a cseh rendőrök a szabályokat Angliából veszik át, és egyidejűleg igyekeznek a helyi viszonyokhoz mérten módosítani a kiképzés rendjét. Egy ilyen sajátosság a fólián való járás. Pospísil A Koridor halotti bizonyítványa Kedves Olvasók, tegnap délelőtt arra kényszerültem, hogy aláírjam napilapunk, a Koridor halotti bizonyítványát. A kíméletlen gazdasági realitás egyre inkább növekvő adósságokba süllyesztett, DENNÍK PRE SLOVENSKO KORIDOR s ezek már jelentős összeget értek el. Az „alagút vége" a végtelenbe távolodott, és ma sem javult a helyzet. Az alagút, amelybe ma a szlovák sajtó jutott, igencsak hosszú és reménytelenül sötét: egyre kevesebb a fizetésképes olvasó, nyomorúságosán működik a terjesztés, kevés a hirdetés és fojtogató erővel szorít az adórendszer, amelyet semmiféle kedvezmény sem enyhít. Míg más lapokat valaki mindig kihúzott a csávából, a Koridoron nem volt, aki segítsen - pedig többször is megpróbáltunk megfelelő szponzort felkutatni. A sors iróniája, hogy a Koridor volt az első szlovák napilap, amely 1992. március 5-ei megjelenése óta rendszeresen Szlovákia önrendelkezése mellett állt ki, s valóban „Szlovákia napilapjává“ vált. Nem ismétlem a régi igazságot, miszerint a forradalom felfalja saját gyermekeit - a lényeg az, hogy a szlovák ügy győzedelmeskedett, s ebből ez a lap is kivette szerény részét. A szerkesztőség megszűnésének körülményeiről sajtóértekezleten tájékoztatunk. Az utolsó szám a január 30-ai dátummal jelent meg, amelyben - bár kelletlenül - búcsúzunk olvasóinktól. Távozunk, sok kérdés megválaszolatlan marad, de az újságíró sohasem jár üres kézzel, ahogyan azt sokan állítják. Az újságírónak mindig megvan a tolla, s néha hallgatása is sokatmondó lehet. JERGUŐ FERKO A pénz változik Lubomír Juhás rajza, PRAVDA NA NEDELU alhadnagy szerint egy közönséges igelitzacskó jobban megriaszthatja a lovat, mint egy pisztolylövés. A hazai viszonyok szerint alkalmazzák a lovak bevetését a tömegmegmozdulások esetén. ,, Többnyire nyolc lovat vetünk be. Ennél kevesebb nem hatásos, ennél több pedig nincs - összesen tizenegy lovunk van" - tárja szét karját Havlícek főhadnagy. Helyettese hozzáteszi: ,.Ezért is igyekeztünk egyforma színű lovakból összeállítani a csapatot. Tíz barna szőrű lovunk van s egy fehér kancánk A rendőrök felpattannak a nyeregbe, rendszeres őrjáratra indulnak a Stromovkába. Nemrég egy exhibicionistát kaptak el, aki riasztgatta a környéken a nőket. Beavatkoztak, mégpedig eredményesen, a Prága környéki víkendház-övezetben is, a ló ugyanis könnyen eljut oda is, ahol a gépesített őrjárat nem követheti a tettest, például a súrú bokrok közé. A Stromovkában az emberek elismerően nyugtázzák, hogy jelen van a lovasrendőrség. Nemrég a pardubicei Nagydíjon vetettek be bennünket. Állandóan az jár a fejemben, ki nevezhette el azokat, akik a Taxis-árok mentén álltak, állatvédőknek. Nézze ezt a sebhelyet a lovam nyakán - ezt egyikük csinálta" - mutatja a rendőr a vagy húsz centiméteres heget a sörény alatt. Gyengéden megsimogatja. ,,Amikor azután a belügyminisztérium ügyeletén üldögéltem a vizsgálat során, bizony nem tudtam mit gondoljak az egészről" - teszi hozzá, és ügetésre biztatja lovát. Rövidesen visszatér, és folytatja: ,,Nem vagyok érzékeny alkat, de amikor nemrég egy úr, aki látta, hogy a víkendházak körül őrjáratozunk, behívott egy kávéra és a lovaknak zabot adott - bizony 'meghatódtam. Azt mondta a bácsi, nem is remélte, hogy életében tát még lovasrendőrt. Azt hiszem, szükség van a lovasrendörökre " ROMAN SCHUSTER Pardubicén Hitler ugrált volna az örömtől Szombaton Pardubicén mintegy 300 szkin fasiszta módra tombolt. A legagresszívabbak a határvidékről érkezett szkinek voltak. Rendőrökből hozzávetőlegesen ugyanannyi volt a helyszínen, de elnézően szemlélték a fajgyűlölő jelszavakat ordítozó tömeget. A jelszavak ugyanazok voltak, mint amilyeneket hatvan évvel korábban elődeik használtak hatalomátvételük előtt. Nem maradtak azonban a szavaknál: a bőrfejűek megtámadták a törvény őreit, és végül 4 cigánycsalád házait feldúlták. Hol voltak akkor a rendőri erősítések? A bőrfejűek állítólag nem akartak erőszakoskodni, csupán 17 éves barátjuk, a Hradec Králové-i Daniel halála miatt akartak tiltakozni, akit egy cigánycsalád háza előtt decemberben agyonlőttek. Csak kevesen voltak képesek a nyugodt tiltakozásra. „Körülbelül 50 börfejü támadott meg bennünket, szétverték a bejárati ajtót, összetörték a földszinti lakások berendezését, kiverték az összes ablakot. Mi odafent elbarikádoztuk magunkat“ - mondta a Blesk riporterének a még most is remegő Jan Gaápar a Visnovce utca 1346. számú házának lakója. „A rendőrök 15-20 perc múlva érkeztek csak, pedig alig néhány lépésre innen tartózkodtak“. A rendőrség nyilván a pardubicei Nagydíj lóversenyének hatására még mindig komplexusokban szenved, és hagyta, hogy a rendőröket durva kiáltásokkal illessék, és megverjék. A legutóbbi értesülések szerint 14 bőrfejű ellen büntetőeljárás indult. A romák aggodalmai és reményei Az önálló szlovák állam létrejötte a sötét múltra emlékezteti a cigányokat, és félelmekkel tölti el őket. A szlovákiai romák félelmeinek mély történelmi gyökerei vannak. Az első szlovák államalakulat, a Tisorendszer idején nemcsak zaklatták, hanem üldözték is őket. A romák szerint az új szlovák államban minden reményük szertefoszlik. De ók is különféle módon látják helyzetüket. A szecsódi Andrej Adam mondja: „Tartok az önálló Szlovákiától. Még akkor is, ha az új állam bizonyára demokratikusabb lesz a korábbinál“. Balogh Lajos már 14 éves korától dolgozik, hogy eltarthassa családját, egy földművesnél talált munkát. Most azonban a munkanélküliek listájára került. Számítása szerint napjainkban tíz roma közül jó, ha egynek van munkája. Korábban elmondható volt, hogy tíz közül nyolcán találtak munkahelyet. A romák többsége nemrég Csehországba indult munkát keresni. Csehszlovákia széthullása után azonban Prága szigorította a feltételeket a munkavállaláshoz. Sőt, kilakoltatásra is sor került. Balogh Lajos panaszosan mondja: „A Morva folyón túl kegyetlenül elbántak velünk“ Kassán az újonnan megalakult Roma Színház igazgatónője Anna Kopková. Ő kevésbé borúlátó: „Szlovákia állampolgárai Die Presse vagyunk, és úgy vélem, jelenleg sem vagyunk kitéve valamiféle különleges és céltudatos elkülönítésnek." Godla Ferenc, a szabinai gimnázium tanára is kétségbe vonja azokat a híreket, melyek szerint a romák tömegesen menekülnek Csehországba Meőiar elöl. Reálisnak véli, hogy Szlovákia állampolgárai - romák és nem romák egyaránt - szívesen távoznának csehországi vidékekre, mert ott gazdasági fellendülésre van kilátás. Horváth Károly, a Roma Polgári Kezdeményezés (ROI) elnöke ezzel szemben pesszimista. Szerinte a mezőgazdasági előrejelzések egyértelműen azt mutatják, hogy a munkanélküliség drámai módon megnövekszik, a gazdasági hanyatlás következményeképpen pedig kevesebb pénzhez jutnak a szociális intézmények is. „S kit érint elsősorban a helyzet ilyen alakulása? Természetesen minket, romákat“ - mondja, majd hozzáteszi, hogy Csehországban a fajgyűlölet fellángolásától való félelem tükröződik a romák visszatelepülésében is. Ironikusan kommentálja, hogy a szlovák médiák úgyszólván kampányt indítottak, amelyben olyan színben tüntetik fel a csehországi viszonyokat, hogy pánikot keltsenek a szlovákiai cigányok közt Csehországban a romáknak szomorú emlékeik vannak a háborús évekről. A lakosság hallgatólagos beleegyezésével a romákat a protektorátus idején tömegesen Auschwitzié hurcolták, és kiirtották őket. A szlovákiai romák emlékeznek a háborús idők szörnyűségeire - emlékezhetnek, mert túlélték őket. A protektorátus - Csehország és Morvaország - területén 6500 roma élt, de a háborút csak maréknyian élték túl. A mai roma közösségek többsége Szlovákiából származik. A lévai De Micléne ütőkártyája A lévai Kozmetika vállalatot úgy privatizálták, hogy 1992. augusztus 1-jén teljes egészében eladták. Az üzemben hajápoló szereket, gyermekkozmetikát és borotvaszappanokat gyártanak. Az utóbbi években megkezdték a kozmetikai szerek gyógynövényekkel történő dúsítását. Ez utóbbi tevékenységüket orvosi és vegyészeti tudományos munkahelyekkel együttműködve folytatják. Az üzemet ma De Midénének hívják, és ugyancsak problémákkal küszködik: hagyományos kereskedelmi hálózata széthullott, és jelenleg 15 millió koronával tartoznak neki vásárlói. Az erre vonatkozó törvények olyan hiányosak, hogy a tartozásokat aligha lehet behajtani. Vannak olyan vállalkozók is, akik úgyszólván hitelre élnek, és nyereségük a tartozások vissza nem fizetéséből adódik A lévai vállalat gyártmányainak 60 százaléka Csehországba irányul. A gyártmányok a jelentős külföldi konkurencia ellenére is kapósak. A Csehországgal folytatott kereskedést nehezítik a vámszabályozások, amelyek szinte lehetetlenné teszik a cseh megrendelők követelményei szerinti gyors reagálást. A lévaiak gyártmányait azonban ismerik Németországban és az USA-ban is. Ütőkártyájuk a minőség. Üzleti sikereik alapját a vásárlókhoz fűződő korrekt kapcsolataik képezik. Margita Palkovicová, a laboratórium vezetője elmondja, hogy gyártmányaik legfontosabb összetevője a gondosan megválogatott gyógynövénytartalom. Htos tudu- Nemrég elemeztünk egy külföldi sampont, amelynek ára igen kedvező volt - mondja Margita Palkoviöová. - Viszont hatóanyag szinte semmi nem volt benne, és mikrobiológiai szempontból sem volt teljesen rendben. Ilyen gyártmányt mi nem is engednénk a töltőszalagra. Gyártanak itt mosogatószereket is. Ezekből is beszereztek külföldi gyártmányokat, de éppen a mikrobiológia szempontjából sok volt ellenük a kifogás. Szinte hihetetlen, mi minden kerül napjainkba a boltok pultjaira. Sok az olyan áru, amelyeket az állami minőségellenőrzés nem is látott. A magánkereskedők külföldön olcsón megvásárolják az egyes termékeket, és itthon nagy pénzekért árusítják. Léván a minőségre nagy figyelmet fordítanak. Megrendelőiket éppen ezzel tudták megtartani. Minden adagot külön ellenőriznek. A gyártmányokat az állami minőségellenőrzés is teszteli. A minőséget közvetlenül a gyártásnál maguk a dolgozók is figyelemmel kísérik. A termékváltás szempontjából a legjelentősebb az 1991-es év volt. Azóta évente számos új gyártmány kerül ki a vállalatból 1991:ben 22, tavaly pedig 16 új termékük került a piacra. A gyógynövényekkek dúsított gyártmányok alapanyagát hazai termelőktől szerzik be. A gyógynövényeket nemcsak a hajápoló szerekben, hanem a babaolajokban és kenőcsökben is felhasználják. Gyártmányaik általában olcsóbbak a hasonló külföldi készítményektől. A De Miclénében feltűnt, hogy napjainkban a piac nem a minőséget helyezi az első helyre. A vásárló nem kap objektív tájékoztatást a termék minőségéről. Korábban a lévai üzemben sok volt a gond a csomagolóanyagokkal, ma azonban mindez már a múlté. Sajnos, a hazai műanyaggyártókkal még sok a proDiema, es ezen szállítóikat inkább külföldön keresik. A jó minőség megköveteli a tetszetős külsőt. J. BURJANIV A TALLÓZÓ oldalon megjelentetett írások nem tükrözik szükségszerűen a szerkesztőség véleményét, csupán áttekintést adnak arról, mit írnak más lapok. Egyes cikkeket természetesen rövidítve közlünk.
