Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-27 / 48. szám
1993. február 27. Kultúra — Reklám Szabad ÚJSÁG 5 Életű Kis Gy. Csaba, aki elsősorban mint lengyel és szlovák Irodalomtörténeti kapcsolatokkal foglalkozó irodalomtörténész vált ismertté, tavaly április óta a Közép-európai Intézet vezetőjeként irányítja azt a kutatócsoportot, amely egy szép régi villában talált otthonra Budán, az Erzsébet fasorban. • Úgy tudom, az intézetet a Teleki Alapítvány hozta létre.- Az alapítvány pénzügyi forma, amelyet a kormány kezdeményezett, de kuratóriumában minden parlamenti pártnak ott vannak a képviselői. Ez garantálja a függetlenségét. Az alapítvány tevékenységi formája tudományos intézetek fenntartása. Tehát nem úgy működik, mint az ismert alapítványok többsége, amelyek pályázatok támogatásával foglalkoznak. Jelentős demokratikus újítás, hogy a magyar kormány államigazgatási szerkezetében a határontúli magyarokkal kormányhivatal foglalkozik és egy másik hivatal a magyarországi kisebbségekkel. A tudományos kutatás viszont egy egészen más terület. Ennek a napi politikától függetlennek kell lennie. A kormányzat számára fontos, hogy a határontúli kisebbségek, a középeurópai térség, a nemzetközi politikai kérdések kutatásával foglalkozó új tudományos műhelyek jöjjenek létre. Az alapítványi forma egy sokkal modernebb és független intézményrendszer létrehozását teszi lehetővé. A Teleki László Alapítványt a múlt századi politikusról neveztük el, arról a személyiségről, aki jó kapcsolatokat tudott kiépíteni Párizsban a cseh liberálisokkal és a lengyel emigráció vezetőivel, mivel rendkívüli fontosságot tulajdonított a közép-európai népek megegyezésének és együttműködésének. • Hány intézetet működtet az alapítvány?- Hármat; a Külügyi Intézetet, a Közép-európai Intézetet, valamint a dokumentációs tárat és a könyvtárt. • Konkrétan mivel foglalkozik az ön által vezetett Közép-európai Intézet?- Intézetünk egy nemzetközi folyamathoz kapcsolódik. Mind a szomszédos országokban, mind Nyugaton megnőtt a térségünk iránti érdeklődés. Sorra alakulnak a miénkhez hasonló intézetek. így például Prágában, a lengyelországi Lublinban, nemrég az ukrajnai Lembertben. Tudjuk, hogy szá-Azt hiszem, megérne egy szociálpszichológiai tanulmányt a ,,kisebbségi fül“, a nem a többségi nemzethez tartozók hallószervének csodálatos érzékenysége. Nincs az a kifinomult hallású karmester, aki gyorsabban észrevenné zenekarában a fals hangot, mint a kisebbségi a nemzetiségére vonatkozó, bármilyen előjelű megjegyzést. A fül után ilyenkor a szem lép akcióba, harmonikus unisonóban a nyakizmokkal. A kisebbségi felnéz, a megjegyzést tevőt keresve tekintetével, miközben alig mozdíjta fejét, hogy ne legyen feltűnő. A kisebbségi nemcsak az ilyen pantomimmutatványoknak nagymestere, hanem a gyorsolvasásnak is, anélkül, hogy gyorsolvasó tanfolyamra járt volna. Nála gyorsabban senki sem tudja felfedezni a többség nyelvén írt újságok betűrengetegében a nemzetét, nemzetiségét sértő cikkeket. Ráadásul mazochista is. Tudja, hogy nem érdemes elolvasni az ilyen irományokat, mert felmegy a vérnyomása, ha gyengébb idegzetű, megfájdul a feje, mégis ég a vágytól, hogy elolvassa. Különös módon a kisebbségi optimista is. Ha rábukkan egy olyan cikkre, amely ritka hollóként pozitív hangú vagy legalábbis objektív, repes az örömtől, végighordozza ismerősei körében, mint ősei a véres kardot, és örökre megjegyzi a cikkíró nevét. Mint én Tibor Baránekét a Vecerník február 19-i számában megjelent cikkéért. Pedig a dolog nem kezdődött valami bíztatóan. A cím ugyanis így szólt; ,,A szlovákok nagy barátja, akit fél évszázadig eltitkoltak előlünk“. Mellette Pázmány Péter képe. Az első mos nyugati egyetemen térségünk komplex kutatásával foglalkozó intézet dolgoz ki tudományos tervezeteket. Intézetünk részben folytatja az egykori Magyarságtudományi Intézet munkáját. A korábbi kutatás kiegészült a nemzetiségi kisebbségek tipológiájának feltárásával, hiszen nemcsak magyar kisebbségek léteznek. Azt lehet mondani, hogy Lengyelországtól a délszláv köztársaságokig és Romániáig nagyon jelentős kisebbségek élnek. Ez térségünk olyan központi problémája, amelyet helytelen lenne leegyszerűsíteni a magyar kérdésre. Mi tehát nem direkt politikai munkát végzünk, hanem csak a helyzet hátterét világítjuk meg a szociológia és a társadalomföldrajz segítségével. A közép-európai nemzeti mítoszok jelentik azt a további kérdéskört, amelylyel foglalkozni szeretnénk. Erről nagyon keveset tudunk mi is, a nyugati világ is. Csak akkor tudunk eredményesen bekapcsolódni a nemzetközi tudományos életbe, ha olyan témákat vizsgálunk, amelyek ismeretlenek. Feltétlenül foglalkozni szeretnénk egyes szomszédos országok és Magyarország polgárainak egymásról alkotott képével. Remélem, hamar elkezdődhet ez a fontos munka, amelyet eddig mindenütt nagy érdeklődéssel fogadtak azokban a körökben, ahol felvetettem a magyarszlovák közvéleménykutatás tervét. Szlovákia új államszomszédja Magyarországnak, és azt hiszem, mindkét fél számára fontos megtudni, hogy milyen ismeretek vannak az emberek fejében a másik országról és lakóiról. Külön kutatási területünk a határmenti multietnikus térségek komplex vizsgálata, ahol a szociológia és a társadalomföldrajz kerül előtérbe. Kutatóink hármashatárokat vizsgálnak, magyar-szlovén-osztrák, magyarszlovák-osztrák és magyar-ukrán-román közegeket. Egy kört vontunk, amelyen belül harminc település van. Kíváncsiak vagyunk, hogy a kommunizmus pusztító évtizedei után, amikor ezeket a határvidékeket sok esetben tudatosan halálra ítélték, mi maradt meg, milyen lehetőségek rejlenek ezekben a területekben. További kutatandó területünk a migráció. A lakosságcserék, a kitelepítések tanulságainak vizsgálata. A kivándorlás is ide reakcióm az volt, hogy felhorkantam (tipikus kisebbségiként ugyanis roppant gyanakvó vagyok és könnyen elragadtatom magam): „Nofene, hát már Pázrmányt is mi titkoltuk el!?“ De nyomban megnyugodtam, ahogy elolvastam a cikk bevezetését: „Az utóbbi időben, főleg annak kapcsán, hogy megnyílt a nagyszombati egyetem és újra felfedezzük nemzetünk történelmi személyiségeit..akiket a „tudományok tudományának“ korifeusai és azok csatlósai tendenciózusan elferdítettek vagy elhallgattak előlünk, meglehetősen gyakran találkozunk az első nagyszombati egyetem alapítójának, Pázmány Péter esztergomi érseknek nevével. Főleg a fiatalabb nemzedék - beleértve az újságírókat is - árul el e „nagy történelmi személyiség“ - ahogy Pázmányt Stefan Krcméry értékelte - esetében jelentős faktográfiai hiányosságokat. Vannak, akik szlováknak tartják, sőt, nagyszombati születésűnek. Az Adam Sangala c. ismert tévésorozat színészei „Pázmányinak“ ejtették a nevét, ami úgyszintén helytelen. Persze, a könyvtárainkban végzett közismert kommunista tisztogatásokat és azt követően, hogy fél évszázadon át még csak a nevét is tilos volt kiejteni, mindezen nem csodálkozhatunk. Tehát: ki volt Pázmány Péter?“ Baránek a továbbiakban részletesen bemutatja és méltatja a katolikus restauráció jeles bajnokát, kiemelve, hogy ő, aki megszervezte az újjászülető magyar katolikus egyházat és az általa 1635-ben alapított egyetemmel tartozik, beleértve a Nyugatra menekülés hullámait Magyarországról, de az ideérkezőkét is, hiszen a Magyar Köztársaság legújabban menekülteket befogadó ország lett. • A felsorolt kutatások zöme a mához kapcsolódik...- Annak ellenére, hogy a XX. századra összpontosítjuk figyelmünket, nem mondunk le a történeti kérdések vizsgálatáról sem; a történelmi Magyarország, nevezetesen Budapest multikulturális hagyományairól szeretnénk kutatást indítani. A nemzetközi köztudat számontartja, hogy Bécs milyen sokféle kulturális hatást fogadott magába. Több nemzetnek, különösen a szlávoknak és a magyaroknak volt kulturális központja a múlt században és századunk elején. Ezzel ellentétben Budapestről ez nem köztudott. Pedig ebben a városban alakult ki részben az a politikai és kulturális elit, amely dominált a két háború között a szomszédos országokban. Budapesten volt képviselő az egyik legjelentősebb szlovák politikus, Milan Hodza. Itt jártak sokan iskolába, egyetemre. Itt jelent meg a Prúdy című fontos folyóirat, és a példákat még hosszan sorolhatnám. Azt hiszem, a világkiállításra is előre nézünk, ha Budapest valamikori multikulturális világát bemutatjuk, mindazon népeket, amelyek képviselői ebben a nagy közép-európai metropolisban éltek együtt. • Hány munkatárs végzi ezt a szép munkát?- Húsz főre terveztük az intézet dolgozóinak létszámát, de ez még nincs feltöltve. Ez 14-15 kutatót és öt kapcsolódó személyt jelent. • Sikerült kapcsolatot teremteni hasonló külföldi intézetekkel?- Nagyon sok külföldi intézettel és egyetemmel állunk kapcsolatban, sok tudományos konferencián is részt vettünk már tavaly óta. Kapcsolatot tartunk osztrák intézetekkel, a ljubjanai Kisebbségkutató Intézettel és különösen jó személyi kapcsolataink vannak a kassai Társadalomtudományi Intézettel. Az említett magyar-szlovák közvéleménykutatást velük együttműködve szeretnénk elvégezni. Tavaly Lublinban megalakult a Kelet-középeurópai Intézetek Hálózata. Február közepén Budapesten volt ezek vezetőinek munkamegbeszélése. Elsősorban a szomszédos országokban működő hasonló protilú intézetekkel szeretnénk kapcsolatainkat elmélyíteni. BALASSA ZOLTÁN a magyar kultúrát, s az irodalmi barokk stílus legnagyobb magyar nyelvű képviselője volt, nem feledkezett meg a nem magyar anyanyelvűekről sem; a nagyszombati egyetemen az ő rendelkezésére szlovák papokat is neveltek, hogy a szlovák hívek anyanyelvűkén hallgathassák az istentiszteleteket. A Pázmány alapította egyetemnek volt növendéke a szlovák Samuel Timon jezsuita páter, neves történetíró, akinek szellemi kisugárzása a szlovák irodalmi nyelv alapjait lerakó Bernolákra is nagy hatással volt. Csak örülni lehet Tibor Baránek cikkének, s reménykedni abban, hogy egyszer majd akad egy román újságíró is, aki ismerteti az első román tanintézet történetét, a Lorántffy Zsuzsanna által 1657-ben alapított fogarasi papneveldét, amelyet aztán Apafi Mihály erdélyi fejedelem olyan nagyvonalúan támogatott. Ugyanaz az Apafi, aki 1667-ben a fehérvári görög monostorban román nyomdát és román iskolát állíttatott. Érdemes róla írni, mert témának is kuriozitás: egy 17. századi magyar főpap és egy ugyanakkor élt erdélyi fejedelem rájött arra, hogy a kisebbségnek is joga van az anyanyelvű felsőoktatásra és bőkezűen támogatta a más nyelvű értelmiség kiművelésére szolgáló intézeteket. Lorántffy Zsuzsannáról már nem is szólva, aki nő létére jött rá ugyanarra, abban a korban, amikor a nők neve még Pázmánynál is csak ,,asszonyi állat“ volt. VOJTEK KATALIN Az UNION részvénytársaság létrejöttét a Külföldi Biztosítási Üzemnek a Szlovák Állami Biztosítótól 1991.11. 1-jén történő különválása következtében keletkezett ISTOTA önálló állami vállalat megszületése előzte meg, amely azonban nem volt hosszú életű.. Mivel azonnal be kellett nyújtani ennek az állami vállalatnak a privatizációs tervezetét, már 1992. 5. 1-én az UNION biztosítási részvénytársaságot jegyezték be a kereskedelmi jegyzékbe. A társaság munkája elsősorban a külkereskedelmi tevékenységre és egyáltalán a külföldi utazások biztosítására irányul. A hazai piacon belül külföldi tapasztalatok érvényesítésével az európai színvonalat szeretnék nyújtani ügyfeleiknek. Ez ideig a külföldre utazó állampolgárok érthető okokból csupán személyes tulajdonuk, poggyászuk és gépkocsijuk biztosítása iránt érdeklődtek. A biztosítási rendszer változása újabb kockázatot jelent, ami abban rejlik, hogy a külföldi kezelés költségeit már nem az állam fedezi, s a nemzeti biztosító is csupán olyan mértékben teszi ezt meg, amennyit az illető a bizonyos kezelésért itthon fizetne. A hazai és külföldi kezelési árak előzetes összehasonlítása alapján elmondhatjuk, hogy a költségek közel 90 százalékát az állampolgárnak kell térítenie. Külföldi kezelési költségek gyanánt eddig már fizettünk néhány infarktusos, vakbélműtétes, autóbalesetet szenvedett beteg kórházi ápolásáért, kificamodott testrészek, törések, gyomorbántalmak, fogfájások kezeléséért, a megfázásokról már nem is beszélve. A sajtóból ismert annak a polgárnek az esete, akinek 18 órai kórházi kezelésért 36 ezer koronát kellene fizetnie. A biztosító a hazai kezeltetési díjat alapul véve 15 napi kórházi kezelésért fizet neki 335 koronát, tehát a valós összeg ennek több mint százszorosa. Más példát is említhetünk: egy spanyolországi kirándulás során egy turista hölgy megcsúszott, és olyan szerencsétlenül elesett, hogy megsértette gerincét. Öthónapos kórházi kezelést követően fekvő helyzetben, helikopterrel hazájába szállították. Az összköltségek 248 ezer koronát tettek ki. Hála a megkötött biztosításnak, a költségeket az UNION biztosító fedezte, ráadásul a hozzátartozókat sem terhelték az elszállítás költségei, mert azt külföldi partnerünk, a CORIS cég biztosította. Az utazási iroda által szervezett kirándulás résztvevőit biztosítjuk a különböző kockázatokkal szemben, ha pl. elmarad az utazás, elvesz a pogygyász, de biztosításunkba beletartozik a balesetbiztosítás is. Tudatosítani kell azonban, hogy a balesetbiztosítás nem fedezi a külföldi kivizsgálási, illetve a kórházi kezelési költségeket. Ezeket a kiadásokat, beleértve, a beteg kórházba történő szállítását, a rendelői kezelést, az előírt gyógyszerek árának térítését, valamint a beteg hazájába történő visszaszállítását, csupán az említett külföldi kezeltetési költségek biztosítása fedezi. Ez nagyon fontos tudnivaló. Kockázatos dolog külföldre utazó részéről a kezeltetési költségek biztosításának meg nem kötése. Ezért azt javasoljuk a társasutazások résztvevőinek, érdeklődjék meg, vajon a kirándulás árában benne foglaltatik-e az említett biztosítás, és ha nem, tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Némely utazási irodában már megköthető ez a fajta biztosítás. Az utazási iroda a társasutazás résztvevőjének olyan kedvezményt nyújt, amelyre az egyéni turista vagy az, aki egyénileg köt biztosítást, nem jogosult. Abban az esetben, ha az utazási iroda kötelezi magát valamennyi kirándulás résztvevőjének, illetve valamennyi út biztosítására, baleset és megbetegedés esetében, amelyek következményeképpen az utazó kórházi ápolásra szorul, térítésképpen egy éven belül ugyanolyan összegben egy pótutazásra jogosult. A külföldi kezeléssel járó költségek térítésének módja rendkívül egyszerű. A mi állampolgárunk bármikor kapcsolatba léphet a CORIS cég dolgozóival külföldi tartózkodása idején a biztosítási lapon található telefonszámon (24 órás szolgálat van). A cég képviselete valamennyi európai és némely Európán túli országban is jelen van. Ha a kapcsolatfelvételt a beteg egészségi állapota nem teszi lehetővé, akkor ezt az egészségügyi létesítmény dolgozói teszik meg helyette, miután a beteg a biztosításával igazolta magát. Állampolgárunk semmit sem térít készpénzben, valamennyi kiadását a cég fedezi, majd az összeget kiszámlázza nekünk. Megtörténhet, hogy némely gyógyszertárakban kérik majd a gyógyszerek árának teljes összegű térítését, ezt az összeget postafordultával kifizetjük az állampolgárnak. Ez a biztosítási rendszer mindenkire érvényes. A külföldi üdülési beutalók vásárlásakor ajánljuk, hogy az érintettek érdeklődjenek, vajon a kirándulás ára tartalmazza-e ezt a biztosítást. Általában igen, de vannak bizonyos korlátozások vagy részvételi illeték, amelyet a kirándulónak kell kifizetnie. A csehországi kirándulások szintén külföldieknek számítanak. Sajnos, utazóink tapasztalatai mások, mint amilyenek az egészségügyi gondoskodásról aláírt egyezségek következtében várhatóak lennének... Nem vagyunk kompetensek egyértelmű állást foglalni ebben az ügyben. Egy valamit viszont érvényesíteni kellene: mind Csehországban, mind Szlovákiában ma még egyformák az ápolási költségek, így a Nemzeti Biztosító törvénye értelmében gyakorlatilag a polgárok a teljes összegre jogosultak. Különbségek a biztosítási összeg nagyságában csak a 70 éven aluli, illetve felüli személyek esetében vannak, valamint akkor, ha egy egész család utazik. Ez esetben a biztosítást csak három személyre kell befizetni, mivel a többiek ingyenes biztosításra jogosultak. Mindezt legjobb példán szemléltetni. Az egyik csoportba azok a kirándulók, gyakorlati oktatáson résztvevő diákok, szolgálati útra kiküldött dolgozók tartoznak, akik külföldi tartózkodásuk idején nem végeznek majd fizikai tevékenységet. A külföldi szolgálati útra kiküldött dolgozók nem kötelesek megkötni a biztosítást, ám a munkáltató köteles vállalni az esetleges baleset következményeképpen az alkalmazott kezeltetési költségeit. A szervezetek és magánvállalkozók esetében megrendelhető és egyúttal kedvezményesebb is a hosszabb időszakra megkötött biztosítás, hiszen ezáltal nem lesz szükség minden egyes út előtt felkeresni a biztosítót. Nem teszünk különbséget a biztosított személyében a munkáltató által kiküldött, vagy a saját elhatározásából külföldön munkát vállaló egyén között. Különbség csupán a munka jellegében van, amelyet a biztosított személy végezni fog. Ha fizikai munkáról van szó (építkezési munkák vagy egyéb fizikai megterheléssel járó munkatevékenység^ nagyobb a kockázat, és magasabb a biztosítási összeg is. Irodánk Pozsonyban, a Tolsztoj utca 7. szám alatt található, de a biztosításnak ezt a fajtáját az Általános Hitelbank és a Szlovák Állami Takarékpénztár kirendeletségeiben is megköthetik. A Cedok utazási iroda és a Szlovák Mezőgazdasági Bank kirendeltségeihez 1993. 3. 15-től fordulhatnak. Amint azt már említettük, némely utazási irodában is megköthető ez a fajta biztosítás, mielőtt útnak indulnának. Letűnt századok furcsaságai Biztonságosan az UNION-nal