Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-19 / 41. szám
A FAA a munkanélküliekre is gondolt(t) 4 Szabad ÚJSÁG__________Napjaink 1993. február 19. Új továbbképzési lehetőségek forgalma eléri a 16 milliárd dollárt, s Európa 100 legnagyobb üzeme közé tartozik. A cég azonnal reagál a piaci változásokra. Az intézet felnőttek számára is tervez továbbképző tanfolyamokat, ezen túlmenően pedig tanközpontok kialakításába is besegít. Az együttműködést garantáló szerződéskötés után a FAA teljes szellemi kapacitását, valamint tankönyveit, s jól bevált tananyagait is az érdeklődők rendelkezésére bocsátja. Biztos receptet kínálnak. Fiatal és idősebb diákjaink, hirdetik az intézet képviselői, a megfelelő tanfolyam elvégzése, az előírt tananyag elsajátítását követően bátrabban nézhetnek a jövőbe, mivel nagyszerű felkészítést kapnak, nem kell a munkaügyi hivatalokban kilincselniük, azonnal érvényesülhetnek a gyakorlatban is. Mi tagadás, ez nagy szó. A statisztikai adtok szerint az elmúlt esztendőben Szlovákiában 16 ezer végzős diák maradt állás nélkül, ez pedig óriási luxus, hisz az állam közel egymilliárd koronával járult hozzá a taníttatásukhoz. Számunkra nem lehet vigasz, hogy Csehországban sem rózsásabb a helyzet. Ne higgye persze senki, hogy az intézet pusztán emberbarát megfontolásból segít s kínálja fel szolgáltatásait. Elvégre mindennek ára van. S ez így is van rendjén. Rá kellene viszont ébrednünk végre, hogy csak a valóban jót, a kiváló árut, munkát, szolgáltatást fogadjuk el, s fizessük meg. A FAA az érvényes jogszabályok értelmében programjaiba 20 százalék nyereséget kalkulál be, melyből 10 százalék a társaságnál marad, 10 százalék pedig a szerződő felet illeti meg. Tehát: mindenki jól jár. Mert bizony a munkanélküliség réme Szlovákiában is egyre kísért. S az „áldozatok“ között akadnak szép számmal épp csak érettségizett fiatalok is. Számukra, ha nem sikerül főiskolára bejutniuk, kiváló lehetőség az intézet átképző tanfolyama. A FAA-tanfolyamok végzős diákjainak szakbizonyítványát elismerik az Európai Közösség tagországaiban is. Persze, a szakbizonyítvány még korántsem jelent állást is, ám jó ajánlólevél. említettük, a társaság munkaügyi hivatalok és állami, valamint magánszaktanintézetek részére egyformán felkínálja szolgáltatásait. A cég, az érdeklődő intézmények számára „testre szabott“, megbízható tantervek kidolgozását ugyancsak felvállalja. Szóljunk néhány szót a korlátolt felelősségű társaságról. A FAA német kifejezést fedő betűszó, s valójában szakmunkásképzést jelent. Az intézet ezerkilencszázhetvenötben Flamburgban alakult, ám az egykori helyi érdekeltségű társaság egyre terjeszkedik. A társaságnak jelenleg már Németországban is majd harminc fiókja van. A trencséni gépészeti szakközépiskola például éppen a FAA intézettel szorosan együttműködve, több újdonságnak számító szakma oktatását illesztette tantervébe, s új oktatási rendszert vezetett be. Hamarosan a gépiparban is szerkezetváltásnak kell bekövetkeznie. A szerkezetváltás pedig a legújabb, legprecízebb munkaeszközök „csatasorba állítása“ nélkül elA sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a társaság programjait több szlovákiai minisztériumnak is szíves figyelmébe ajánlotta. A munkanélküliségtől való rettegés sokakat késztet vagy késztetett már ez idáig is megalázó helyzetek elfogadására. Tapasztalhattuk, hogy példának okáért vegyészeti szakiskolát végzett egyénnek segédmunkát kínáltak fel, s az, jobb híján, kénytelen volt elfogadni a tisztességesnek semmiképp nem nevezhető javaslatot. A FAA intézet egyik sarkallatos célja éppen a sokrétű továbbképzési lehetőségek kínálata. Elsősorban természetesen olyan hiányszakmák pótlására törekednek; melyek a szolgáltatások skáláját bővítik, s emellett a továbbképzett személyek számára magánvállalkozási lehetőséget is jelentenek. Megengedhetetlen, hogy a munkanélküliek továbbképzésére szánt összegek, anélkül, hogy hasznos célokra használták volna fel, visszakerüljenek az államkasszába. Zsákutcába vezet az a szociális program is, amely kizárólag a segélyek kifizetésére szorítkozik, ahelyett, hogy a rendelkezésre álló pénzt okosan forgatná, s például továbbképzésre fordítaná. A FAA Továbbképző Intézet Németországban mintegy 60 ezer diákot képzett már a különböző tanfolyamokon tovább. ZOLCZER LÁSZLÓ A Hamburgban székelő FAA Szakoktatási Intézet elsősorban munkanélküliek számára kínál magasfokú átképzési és továbbképzési lehetőségeket. A társaság, mint már arról mi is hírt adtunk lapunkban, a napokban Pozsonyban információs irodát nyitott. A német intézet szlovákiai (és csehországi) kirendeltségének vezetői számos konkrét adattal, ténnyel illusztrálták, milyen hathatós segítséget nyújtanak a szlovákiai munkanélküliség viszszaszorításában is. A hézagpótlónak is joggal nevezhető FAA-program elsősorban a „fehér foltokat" célozza meg: ugyanis többek között olyan szakmákra is felkészíti az érdeklődőket, A szaktanintézetek számára külön tantervet is kínálnak amelyek oktatásával eddig nálunk érdemben senki sem foglalkozott. Hézagpótlónak mondható például az idősgondozó, épülettisztító és a belsőépítész szakma is. Egy a fontos, vallották a szakemberek: kellő hozzáértéssel, kiváló szervezéssel, jó felkészítéssel, megfelelő programok, vagyis színvonalas tananyag összeállításával lényegében mindenki minfenféle szakmára, nagyobb lelki megrázkódtatás nélkül átképezhető. Az intézet a tananyagot tartalmazó komplett csomagtervet kiváltképp a szakmunkásképző intézetek, valamint a munkaügyi hivatalok számára ajánlja fel. Tévedés ne essék, igyekeztek az illetékesek gyorsan leszögezni, nem szeretnék bárkire is rátukmálni ötletüket vagy éppenséggel a kész tananyagot, csupán a maguk módján hozzá szeretnének járulni az önhibájukon kívül utcára került, állás, munka, (kenyér)kereset nélkül maradtak népes, sajnos napról napra gyarapodó táborának a „megtizedeléséhez.“ képzelhetetlen. Az elavult, már-már csupán ócskavasnak való gépeket, gépsorokat modern, csúcstechnikát képviselő szerszámgépek váltják majd fel. Ezek kezelésére, kiszolgálására és működtetésére pedig képzett szakmunkásokra lesz szükség. A FAA-tanterv mindezt biztosítja. Az oktatási rendszer lényege, hogy a diákok, az intézet jóvoltából Németországban és idehaza képzett szakoktatók segítségével, rendkívül pontos és megbízható „tangépeken“ sajátíthatják el bizonyos szakmák legapróbb műhelytitkait is. A FAA 1987 óta az amszterdami Vendex Internacional N. V. társasághoz tartozik, évi Kis FAA-tórténelem Az intézet szlovákiai kirendeltsége január tizenkettedikétől Pozsonyban, a Radlinsky utca 37. szám alatt működik. Mint már Gondolnak az idősebbekre is A -j utóbi években, amikor akár Brünnön keresztül, akár Prágába vezetett az utam, örömmel tapasztaltam, hogy a Pozsonyt és Prágát összekötő autópályán egyre több dunaszerdahelyi, komáromi és érsekújvári jelzésű gépkocsi közeledik. Barátaimmal mondogattuk is egymásnak, hogy a Csallóköz és a Mátyusföld lassan bekebelezi Csehországot. Igaz ami igaz, vándorolt tőlünk a virág, a primörárú és minden ami kelendő ott azokon a végeken, csupán azért, mert hazánkfia kereskedni akart. Az utánfutók hazafelé sem maradtak üresen, hiszen a cseh országrészekben beszerzett ipari termékek vevőre találtak Dél-Sztovákiában. Január elsejével azonban új életet kezdtünk. Több nyilatkozat is napvilágot látott azzal kapcsolatosan, hogy a két ország közti határ csak jelképes lesz, s a korona kettéválását sem kell halálosan komolyan venni, meg hogy jó barátságban élünk majd a csehekkel. ., de nem is folytatom tovább mert csak az olvasót bosszantanám Hogy milyen is egy kisvállalkozó kálváriája, mondjuk 1993. február 15-én, amikor áruért indul Csehországba, azt az alábbi történet tanúsítja: Az autópályán kora reggel alig van forgalom, csupán a Morva folyóhoz közeledve szaporodnak meg a gépkot esik, mivel a sebességkorlátozó táblák fokozatosan órán-Egy kisvállalkozó kálváriája A határ már komoly akadály kénti 20 kilométeres haladásra kényszerítik a sofőrüket. Majd egy katona (lehet vámos, de nézhetném határőrnek is) miután nemleges választ kap arra a kérdésre, hogy a kocsiban van-e külföldre szállítandó áru, továbbot int. Ugyanez a jelenet játszódik le a Morva folyó másik partján, azzal a különbséggel, hogy a kérdés feltevésekor a „tovar“ helyett „zbozi-t“ mond a szolgálatban levő katona. Számomra nagyon meglepő, hogy a fentjelzett autópályáról szinte egytöl-egyig eltűntek a DS, a KN és az NZ jelzésű gépkocsik. Hosszú kilométereken keresztül nem lehet látni egyetlenegyet sem. A parkolók gyorsbüféjében nem hallani magyar szót, pedig hónapokkal ezelőtt még sokan beszélték itt az anyanyelvűnket. Turisták nem utaznak Csehországba, a Csallóköziek pedig minek mennének. A határon könnyen túljut az ember, habár az ideiglenesen felállított bódék között a kora hajnali órákban nehéz kiigazodni Külön útvonalon haladhatnak a tehergépkocsik és külön a személyautók. A 613-okat még itt is előnyben részesítik, mert azok a múltban és most is politikusokat és nem árut visznek át az egyik országból a másikba. Nekik csak úgy tétován intenek a katonák, és már mehetnek is tovább Csehország fővárosába, Prágába. Ez tehát jelenleg a helyzet a szlovák-cseh határon. Az áru átvétele külkönösebb gondok nélkül történik, csupán az ottani kereskedelmi osztály dolgozói nem tudják pontosan, hogy mennyi a mennyi, vagyis hogy mennyit ér a szlovák korona mostanság. Az említett napon, február 15-én minden felelős tisztségviselő azt állította, hogy egy szlovák korona egy cseh koronát ér. Ilyen kételyek közepette rakta be áruját a szegény szlovákiai magyar vállalkozó a kocsiba, de még meg kellett várnia az egységes vámnyilatkozatot, melyet a kitöltés után csupán a járási székhelyen levő vámhivatalban pecsételnek le, és csak ezután hagyhatja el az áru a Cseh Köztársaság területét. Végül ez is megtörtént. Alig félórába tellett; azt mondják gyorsan ment. A vállalkozó végre fellélegezhetett volna, de mivel nem tudta, hogy mi vár rá a visszafelé vezető úton, maradt a bizonytalanság. Volt is ott minden, ami a régi rossz időkre emlékezteti az olvasót, amikor izgatottan lépte át az utazó a környező országok határait. Amolyan rutinellenőrzést mímeltek a határon, de azért minden autóba be-benéztek, és aki árut is hozott, azt félreállították. És ezzel megkezdődött a ceremónia. Újabb papírokat kellett kitölteni, és persze az adminisztrálás fejében száz koronát is kellett fizetni. Ha azt gondolja az olvasó, hogy ezzel véget is ért a vállalkozó, illetve a vásárló kálváriája, téved. A határ után irány Pozsony, a vámhivatal. Ugyan nem kell senkinek vámot fizetni, mégis mindent ugyanúgy végig kell csinálni, mintha a vámunió meg mindaz, amit a kettéválás előtt megígértek nekünk, nem is létezne. Újabb vámnyilatkozatokat kell kitölteni természetesen mindezt pénzért, majd újabb sorban állások, idegtépő órák következnek. Közben a vámház portáján lévő rádió azt bömböli, hogy Szlovákiának Michal Kováé személyében már van köztársasági elnöke. Véget nem érő taps zúg a Szlovák Nemzeti Tanács épületében. Mellettem a vámon, egyik ismerősöm pedig hangosan káromkodik, mert a Csehországból hozott tégláról szóló bizonylatokhoz nem tudta mellékelni azt az igazolást, amely bizonyítja, hogy a téglát valóban Csehországban gyártották. Több tucat kifogás minden várakozóval szemben. Csak a vámosok jóindulatán múlik, hogy a hozzáadottérték-adót nem azonnal, hanem tíz napon belül, kell kifizetni. Késő este van, amikor a vámhivatal elcsendesedik. Azt mondják, ez a nap nyugalmas volt. Ezek után csodálkozhatunk-e azon, hogy egyre kevesebb a Dél-Szlovákiából áruját Csehországba szállító kisvállalkozó. Pedig jön a tavasz, lesz virág bőven, a fóliák alatt is nő a saláta meg a retek, termést hoz a csallóközi föld, melyet jó áron megvennének Brünntöl egészen Prágáig. CSIKMÁK IMRE (A szerző illusztrációs felvételei)
