Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-15 / 37. szám
ruL.iunoiTOBÄiom WFfRMACNf SikEOISK» JffcM. fiétÁ.- ®($kESNEJ x :-K/ *2* <1 lUNilUi ITIt» v kwbfai! / %<>• /hh‘ A Magyar Néppárt országos közgyűlése A közéleti szereplés felé Szombaton, február 13-án Pozsonyban megtartotta II. országos közgyűlését a Magyar Néppárt. A megjelent küldöttek megvitatták a nyári parlamenti választások óta bekövetkezett politikai és államjogi változásokat, s meghatározták azt az irányvonalat, amelyet a párt a jövőben is követni kíván a felvidéki magyar nemzetrész érdekében folytatandó munkájában. Popély Gyula elnöki beszámoló- közéletben, s a többi magyar pontijában hangsúlyosan rámutatott a kai szubjektummal karöltve határopolitikai és gazdasági életben az zottabb módon kell ráirányítani KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP HÉTFŐ 1993. február 15. III. évfolyam 37. szám Ára 3 korona utóbbi hónapokban sorozatosan megnyilvánuló antidemokratikus megnyilvánulásokra, amelyek az ország teljes belső rendszerváltására fékező kihatásúak. A küldöttek egybehangzó véleménye szerint a Magyar Néppártnak a jövőben intenzívebben kell részt vállalnia a szlovákiai politikai mind a belföldi, mind pedig a külföldi közvélemény és politika figyelmét a szlovákiai politikai életben tapasztalt visszásságokra, s ezeken belül is főleg a felvidéki magyarság ellen alkalmazott diszkriminatív lépésekre. A közgyűlés megelégedéssel nyugtázta a szlovákiai magyar politikai (Folytatás a 2. oldalon) Ma elnökválasztás Panaszlevél Meiiarnak Fogytán a tej és a hús... Az elmúlt három év folyamán Szlovákiában közel egymilliárd literrel csökkent a tejtermelés. Az átlagfogyasztás jelenleg csak 190 liter, a három évvel ezelőtti 253 literes átlag helyett. Rohamosan csökken a húsfogyasztás is, és egyre inkább veszélybe kerül a közellátás — fiják Vladimír Meciar kormányfőhöz címzett levelükben a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara tagjai azt követően, hogy megvitatták az ágazatban kialakult helyzetet. Levelükben többek között rámutat< Folytatás a 2. oldalon) Megválasztja-e ma a szlovák parlament a január elsejétől önálló Szlovák Köztársaság államfőjét? Talán ez lehet a mai nap kérdése. Ismeretes, hogy a január végén tartott kétmenetes első választási forduló sikertelen volt, ugyanis a Demokratikus Baloldal Pártja (Michal Ftácnik), a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (Roman Kovác), a Kereszténydemokrata Mozgalom (Anton Neuwirth) és a Szlovák Nemzeti Párt (Jozef Prokes) színeiben indult jelöltek közül senki sem szerezte meg a szükséges számú szavazatot. Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy az első fordulóban Kováéra 69, Ftáénikra 30, Neuwirthra 27, Prokeäre pedig 17 képviselő szavazott. A második menetbe bejutó Roman Kováé és Milan Ftáőnik vetélkedése sem zárult sikerrel- a DSZM jelöltje 78, a DBP-é pedig 31 szavazatot kapott. így egyikük sem szerezte meg a voksok háromötödét, azaz 90 szavazatot. A január 26—27-én sorra került első elnökválasztási forduló után a parlament február 15-ére, tehát a mai napra tűzte ki a második fordulót. Az azóta eltelt idő alatt számtalan egyeztető tárgyalást tartottak a parlamenti politikai pártok. Köztudott, hogy a mai elnökválasztáson „majdnem” két jelölt is indulhatott volna, de Juraj Svec professzor, a Komensty Egyetem rektora szinte az utolsó pillanatban lépett vissza, mikor már az úgynevezett parlamenti ellenzék csaknem megállapodásra jutott a jelölése ügyében. Mint kiderült, ő azonban csak akkor lépett volna ringbe, ha a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom is támogatta volna Ma tehát — egyedüli jelöltként — Michal Kovác, a föderáció szétválásával feloszlatott Szövetségi Gyűlés volt elnöke, a DSZM tisztségviselője lép a szlovák parlament képviselői elé, hogy elnyerje legalább háromötödüknek a bizalmát. Amennyiben az első körben nem választják meg államfővé, automatikusan a második menetben is ő indulhat, ugyanis nincs vetélytársa. Ami az egyedüli elnökjelölt politikai hovatartozását illeti, Michal Kováé tegnap megerősítette, hogy továbbra is tagja a Meőiar-féle mozgalomnak. Egyúttal azonban közölte, hogy a DSZM Köztársasági Választmánya által február 6-án hozott határozat értelmében felfüggeszti tagságát, mihelyt megválasztják a Szlovák Köztársaság államfőjévé, s ebben a tisztségben „függetlenül” fog tevékenykedni. (madi) Rimaszombat János és a város Isméi városi igazgatás alá került Rimaszombatban a Dúsai úti, több mint 700 roma által lakott, .fekete Városnak” becézett lakótelep. Mint ismeretes, eddig a lakótelepet Farkas János vállalkozó bérelte, szerződéses alapon. Ezen a télen elsősorban a fűtés és a vízellátás megoldatlansága okozott komoly feszültséget Farkas, a lakók és a városi vezetés között A helyzetet végül úgy próbálják megoldani, hogy a képviselő-testület szavazással elvette a bérleti jogot Farkastól. Az első hírek szerint a lakók örömmel fogadták a döntést, de a problémák, persze, ezzel nem oldódtak meg. A város kártérítést köveid Farkastól a lakótelepi berendezéseken keletkezett károkén, ő viszont a várostól szeretne néhány millió koronát behajtani az eddigi üzemeltetésért A szlovák—magyar tévéhíd visszhangjai Egy nemzetiségi törvény — innen és onnan Szlovák történészkörökben nagy visszhangot váltott ki a pénteken kora este a Magyar Televízió 2-es és a Szlovák Televízió 1-es csatornáján sugárzott tévéhíd, amelynek során Pozsonyból Milan Kdaéko szlovák, Szombathelyről pedig Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter válaszolt a múlt hét végén tartott szegedi magyar—szlovák találkozó résztvevőinek a kérdéseire. A Szlovák Köztársaság történészei elsősorban a budapesti diplomácia vezetőjének azt a mondatát pécézték ki, melyben Jeszenszky Géza ezt hangoztatta: jó volna, ha a szlovákiai magyar kisebbségnek legalább olyan jogai lennének, mint amilyeneket Magyarország adott 1868-ban a szlovákoknak. A magyar külügyminiszter itt a nemzetiségi törvényre gondolt, azaz az 1868. XLIV. számú törvénycikkre, amely a „nemzetiségi egyenjogúság tárgyában” szabályozta a nem nemzetiségi, hanem nemzeti államként deklarált Magyarországon élő különböző nemzetiségek közötti viszonyt. A törvény alapelve a nemzetiségi egyenjogúság és a nyelvhasználat szabályozása volt. Ami az előbbit illeti, az alatt az állampolgárok teljes egyenlőségét értették, tekintet nélkül arra, hogy milyen nemzetiséghez tartoztak. A nyelvhasználatot illetően az 1868-as magyar nemzetiségi törvény kodifikálta, hogy az államnyelv: az Országgyűlés tanácskozási és ügykezelési nyelve, illetve a kormány és az államkormány által kinevezett minden bíróság hivatalos nyelve, valamint az országos egyetemek előadási nyelve kizárólag a magyar volt. A törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyelve ugyancsak a magyar volt, de emellett használhatták azt a nyelvet is, amelyet a képviselő-testület tagjainak legalább az egyötöde jegyzőkönyvi nyelvül óhajtott. Az akkori törvény szerint a községek maguk választhatták meg jegyzőkönyvük és ügyvitelük nyelvét, a gyűléseken szólás jogával bírók pedig szabadon használhatták anyanyelvűket. Milan Podrimavsky, a Szlovák Tudományos Akadémia történeti intézetének tudományos munkatársa a Jeszenszky-mondat kapcsán úgy vélekedett, hogy a nemzetiségi törvény a nem magyar nemzetek tagjainak semmilyen kollektív jogokat nem biztosított, azaz a nem magyar nemzeteket nem ismerte el államalkotónak. Podrimavsky szerint az (Folytatás a 2. oldalon) Napjainkról Királyhelmecen A hűség Krisztus-szege Pénteken délután Királyhelmecen az MDF küldöttsége — Hörcsflc Rlchárd református lelkész és dr. Nagybozsóky József orvos, a párt külügyi bizottságának tagja —, Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, Szabó Tibor, a magyar kormány Határontúli Magyarok Hivatalának tanácsosa, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, valamint a mozga-Szervezkednek a vállalkozók Együtt hatékonyabban A közép-szlovákiai vállalkozók a hét végén Besztercebányán vitatták meg a pénteki losonci tiltakozó akció után kialakult helyzetet, s ők is elítélték a kormány kis- és középvállalkozókkal szembeni politikáját A vállalkozók járási szövetségé- lalkozői tevékenységet. Ján Zolnek elnöke bírálóan mutatott rá: dák szerint a vállalkozót manapság az állam olyan jogi normákat veze- még azért is megbírságolják, ha tett be, melyek hátráltatják a vál-____________(Folytatás a 2. oldalon)^ tette: Szlovákia felvétele a hivatalosan terjesztett véleményekkel ellentétben nem lesz problémamentes. A felvételnek ugyanis három kritériuma van, amelyek közül az első kettő — szabad választások és többpártrendszer — teljesítése nem okoz gondot. De a harmadik, az emberi, s ezen belül a kisebbségi jogok tiszteletben tartása kemény diónak bizonyul, mivel Szlovákia ezeket nem veszi figyelembe. „Magyarország — mondotta a képviselő — nem óhajt külön feltételeket szabni a csatlakozással kapcsolatban, de a fentiek szigorú betartását szorgalmazza.” (Folytatás a 2. oldalon) lom bodrogközi és ung-vidéki területi választmányának a vezetői, illetve Pásztor István polgármester találkozott a város és környéke lakosságával. Hőrcsík Richárd, a magyar küldöttség vezetője Antall József miniszterelnök és dr. Kálmán Attila államtitkár üdvözletét tolmácsolta. Mint az Európa Parlament magyar küldöttségének vezetője — egy kérdésre válaszolva — kifej-Aszlovákiai magyarok felháborodással értesültek a sajtóból arról, hogy a déli járásokban leváltják az útkarbantartó vállalatok igazgatóit, azért, mert nem tartják be a közlekedési, távközlési és közmunkaügyi minisztériumnak a kétnyelvű helységtáblák eltávolítására vonatkozó rendeletét. A minisztérium a menesztett igazgatók után megüresedett helyek betöltésére pályázatot hirdetett, mely január végén a Koridor című szlovák lapban fizetett hirdetés formájában jelent meg. Ebből kiderült, hogy az említett mi- A minisztérium (válasz)levelét megírta -------------------------------------------Kissé sántít az érvelés nisztérium az alábbi járások útkarbantartó vállalatainak élére keres jelentkezőket: a Gaiántai, a Rimaszombati, a Dunaszerdahelyi, a Komáromi és az Érsekújvári járás. A tisztség ellátásának feltételei: szakirányú főiskolai végzettség, legkevesebb 8 év gyakorlat a szakmában és az igazgatásban, irányítói és szervezői rátermettség, valamint erkölcsi feddhetetlenség. A jelentkezést az érdeklődők a kitöltött jelentkezési lappal, tömör életrajzzal, az iskolai végzettségről szóló igazolással, továbbá az illető vállalat irányítására vonatkozó javaslattal együtt legkésőbb a pályázat megjelenésétől számított 10 napon belül küldhetik be az alábbi címre: Odbor pensonálnej práce Ministerstva dopravy, spojov a verejn^ch prác SR, Miletiéova 19, 820 06 Bratislava. A pályázati felhívás ellen az Együttélés Politikai Mozgalom nevében a megjelenést követően tiltakozó levelet írt a minisztériumba Pogány Erzsébet, a mozgalom sajtótitkára. A levelet lapunk is közölte. Ennek ellenére nem árt feleleveníteni tartalmát. A tiltakozás lényege, hogy a hirdetés csak szlovák lapban jelent meg, jóllehet az említett járásokban nem elhanyagolható a magyar lakosság száma. Arra is figyelmeztetett a levél, hogy a járásoknak a minisztérium által irányított hivatalaiban a „tisztogatás” politikai jellegű volt, és elsősorban magyar nemzetiségű igazgatókat érintett, s a kormányon levő politikai párt igyekszik minden posztot „a saját embereivel” betölteni. A levél nyomatékosan kérte a minisztériumot, hogy a kormányhoz közel álló Koridoron kívül magyar napilapokban is közölje a pályázati felhívást. A válasz a minisztérium hivatalvezetőjétől, Ján Ricottitól február 12-én érkezett meg az Együttélés irodájába. Egyebek közt az derül ki belőle, hogy az illetékes minisztérium személyzeti osztálya a Koridor, a Práca és a Národná obroda című lapoknál rendelte meg a pályázati felhívás közlését, s elsőnek a Koridorban jelent meg — január 28-án. A Práca február 2-án közölte. A Národná obrodában még nem látott napvilágot. Tiltakozik az Együttélés azon aggodalma ellen is, mely szerint a tárca szervezeteiben a személyi kérdések megoldása tisztogatás lenne a minisztérium irányítása alá tartozó járási hivatalokban. A levél szerint az említett járásokban „ellenőrzések alapján, illetve saját kérésre történtek a funkciókból való visszahívások (Érsekújvár — az igazgató nyugdíjba megy; Duna(Folytotás a 2. oldalon) A magyar vidék a foglalkoztatás tükrében Ka m
