Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-15 / 37. szám

ruL.iunoiTOBÄiom WFfRMACNf SikEOISK» JffcM. fiétÁ.- ®($kESNEJ x :-K/ *2* <1 lUNilUi ITIt» v kwbfai! / %<>• /hh‘ A Magyar Néppárt országos közgyűlése A közéleti szereplés felé Szombaton, február 13-án Pozsonyban megtartotta II. országos közgyűlé­sét a Magyar Néppárt. A megjelent küldöttek megvitatták a nyári parla­menti választások óta bekövetkezett politikai és államjogi változásokat, s meghatározták azt az irányvonalat, amelyet a párt a jövőben is követni kíván a felvidéki magyar nemzetrész érdekében folytatandó munkájában. Popély Gyula elnöki beszámoló- közéletben, s a többi magyar ponti­jában hangsúlyosan rámutatott a kai szubjektummal karöltve határo­­politikai és gazdasági életben az zottabb módon kell ráirányítani KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP HÉTFŐ 1993. február 15. III. évfolyam 37. szám Ára 3 korona utóbbi hónapokban sorozatosan megnyilvánuló antidemokratikus megnyilvánulásokra, amelyek az or­szág teljes belső rendszerváltására fékező kihatásúak. A küldöttek egybehangzó véle­ménye szerint a Magyar Néppárt­nak a jövőben intenzívebben kell részt vállalnia a szlovákiai politikai mind a belföldi, mind pedig a külföl­di közvélemény és politika figyelmét a szlovákiai politikai életben tapasz­talt visszásságokra, s ezeken belül is főleg a felvidéki magyarság ellen al­kalmazott diszkriminatív lépésekre. A közgyűlés megelégedéssel nyug­tázta a szlovákiai magyar politikai (Folytatás a 2. oldalon) Ma elnökválasztás Panaszlevél Meiiarnak Fogytán a tej és a hús... Az elmúlt három év folyamán Szlovákiában közel egymilliárd li­terrel csökkent a tejtermelés. Az átlagfogyasztás jelenleg csak 190 liter, a három évvel ezelőtti 253 li­teres átlag helyett. Rohamosan csökken a húsfogyasztás is, és egy­re inkább veszélybe kerül a közel­látás — fiják Vladimír Meciar kormányfőhöz címzett levelükben a Szlovák Mezőgazdasági és Élel­miszer-ipari Kamara tagjai azt kö­vetően, hogy megvitatták az ága­zatban kialakult helyzetet. Leve­lükben többek között rámutat­­< Folytatás a 2. oldalon) Megválasztja-e ma a szlovák parlament a január elsejétől önálló Szlovák Köztársaság államfőjét? Talán ez lehet a mai nap kérdése. Ismeretes, hogy a január végén tartott kétmenetes első választási forduló sikertelen volt, ugyanis a Demokratikus Baloldal Pártja (Mi­­chal Ftácnik), a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (Roman Kovác), a Kereszténydemokrata Mozgalom (Anton Neuwirth) és a Szlovák Nemzeti Párt (Jozef Pro­­kes) színeiben indult jelöltek közül senki sem szerezte meg a szükséges számú szavazatot. Emlékeztetőül megjegyezzük, hogy az első fordu­lóban Kováéra 69, Ftáénikra 30, Ne­­uwirthra 27, Prokeäre pedig 17 kép­viselő szavazott. A második menetbe bejutó Roman Kováé és Milan Ftáő­­nik vetélkedése sem zárult sikerrel- a DSZM jelöltje 78, a DBP-é pedig 31 szavazatot kapott. így egyikük sem szerezte meg a voksok háromötö­dét, azaz 90 szavazatot. A január 26—27-én sorra került első elnökválasztási forduló után a parlament február 15-ére, tehát a mai napra tűzte ki a második for­dulót. Az azóta eltelt idő alatt számtalan egyeztető tárgyalást tar­tottak a parlamenti politikai pár­tok. Köztudott, hogy a mai elnök­­választáson „majdnem” két jelölt is indulhatott volna, de Juraj Svec professzor, a Komensty Egyetem rektora szinte az utolsó pillanatban lépett vissza, mikor már az úgyne­vezett parlamenti ellenzék csak­nem megállapodásra jutott a jelö­lése ügyében. Mint kiderült, ő azon­ban csak akkor lépett volna ringbe, ha a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom is támogatta volna Ma tehát — egyedüli jelöltként — Michal Kovác, a föderáció szét­válásával feloszlatott Szövetségi Gyűlés volt elnöke, a DSZM tiszt­ségviselője lép a szlovák parlament képviselői elé, hogy elnyerje leg­alább háromötödüknek a bizalmát. Amennyiben az első körben nem választják meg államfővé, automa­tikusan a második menetben is ő indulhat, ugyanis nincs vetélytársa. Ami az egyedüli elnökjelölt poli­tikai hovatartozását illeti, Michal Kováé tegnap megerősítette, hogy továbbra is tagja a Meőiar-féle mozgalomnak. Egyúttal azonban közölte, hogy a DSZM Köztár­sasági Választmánya által február 6-án hozott határozat értelmében felfüggeszti tagságát, mihelyt meg­választják a Szlovák Köztársaság államfőjévé, s ebben a tisztségben „függetlenül” fog tevékenykedni. (madi) Rimaszombat János és a város Isméi városi igazgatás alá került Rimaszombatban a Dúsai úti, több mint 700 roma által lakott, .fekete Városnak” becézett lakótelep. Mint ismeretes, eddig a lakótelepet Farkas János vállalkozó bérelte, szerződéses alapon. Ezen a télen elsősorban a fű­tés és a vízellátás megoldatlansága okozott komoly feszültséget Farkas, a lakók és a városi vezetés között A helyzetet végül úgy próbálják megol­dani, hogy a képviselő-testület szava­zással elvette a bérleti jogot Farkastól. Az első hírek szerint a lakók örömmel fogadták a döntést, de a problémák, persze, ezzel nem oldód­tak meg. A város kártérítést köveid Farkastól a lakótelepi berendezése­ken keletkezett károkén, ő viszont a várostól szeretne néhány millió koro­nát behajtani az eddigi üzemeltetésért A szlovák—magyar tévéhíd visszhangjai Egy nemzetiségi törvény — innen és onnan Szlovák történészkörökben nagy visszhangot váltott ki a pénteken kora este a Magyar Televízió 2-es és a Szlo­vák Televízió 1-es csatornáján sugárzott tévéhíd, amelynek során Pozsonyból Milan Kdaéko szlovák, Szombathelyről pedig Jeszenszky Géza magyar külügy­miniszter válaszolt a múlt hét végén tartott szegedi magyar—szlovák talál­kozó résztvevőinek a kérdéseire. A Szlovák Köztársaság történészei elsősorban a budapesti diplomácia ve­zetőjének azt a mondatát pécézték ki, melyben Jeszenszky Géza ezt hangoz­tatta: jó volna, ha a szlovákiai magyar kisebbségnek legalább olyan jogai len­nének, mint amilyeneket Magyarország adott 1868-ban a szlovákoknak. A ma­gyar külügyminiszter itt a nemzetiségi törvényre gondolt, azaz az 1868. XLIV. számú törvénycikkre, amely a „nemzeti­ségi egyenjogúság tárgyában” szabá­lyozta a nem nemzetiségi, hanem nem­zeti államként deklarált Magyarorszá­gon élő különböző nemzetiségek közöt­ti viszonyt. A törvény alapelve a nemze­tiségi egyenjogúság és a nyelvhasználat szabályozása volt. Ami az előbbit illeti, az alatt az állampolgárok teljes egyenlő­ségét értették, tekintet nélkül arra, hogy milyen nemzetiséghez tartoztak. A nyelvhasználatot illetően az 1868-as magyar nemzetiségi törvény kodifikálta, hogy az államnyelv: az Országgyűlés ta­nácskozási és ügykezelési nyelve, illetve a kormány és az államkormány által kinevezett minden bíróság hivatalos nyelve, valamint az országos egyetemek előadási nyelve kizárólag a magyar volt. A törvényhatóságok jegyzőkönyvi nyel­ve ugyancsak a magyar volt, de emellett használhatták azt a nyelvet is, amelyet a képviselő-testület tagjainak legalább az egyötöde jegyzőkönyvi nyelvül óhajtott. Az akkori törvény szerint a községek maguk választhatták meg jegyzőköny­vük és ügyvitelük nyelvét, a gyűléseken szólás jogával bírók pedig szabadon használhatták anyanyelvűket. Milan Podrimavsky, a Szlovák Tu­dományos Akadémia történeti intézeté­nek tudományos munkatársa a Je­­szenszky-mondat kapcsán úgy véleke­dett, hogy a nemzetiségi törvény a nem magyar nemzetek tagjainak semmilyen kollektív jogokat nem biztosított, azaz a nem magyar nemzeteket nem ismerte el államalkotónak. Podrimavsky szerint az (Folytatás a 2. oldalon) Napjainkról Királyhelmecen A hűség Krisztus-szege Pénteken délután Királyhelmecen az MDF küldöttsége — Hörcsflc Rlchárd református lelkész és dr. Nagybozsóky József orvos, a párt külügyi bizottságá­nak tagja —, Boros Jenő, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője, Szabó Tibor, a magyar kormány Határontúli Magyarok Hivatalának tanácsosa, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, valamint a mozga-Szervezkednek a vállalkozók Együtt hatékonyabban A közép-szlovákiai vállalkozók a hét végén Besztercebányán vitatták meg a pénteki losonci tiltakozó akció után kialakult helyzetet, s ők is elítélték a kormány kis- és középvállalkozókkal szembeni politikáját A vállalkozók járási szövetségé- lalkozői tevékenységet. Ján Zol­­nek elnöke bírálóan mutatott rá: dák szerint a vállalkozót manapság az állam olyan jogi normákat veze- még azért is megbírságolják, ha tett be, melyek hátráltatják a vál-____________(Folytatás a 2. oldalon)^ tette: Szlovákia felvétele a hivatalosan terjesztett véleményekkel ellentétben nem lesz problémamentes. A felvétel­nek ugyanis három kritériuma van, amelyek közül az első kettő — szabad választások és többpártrendszer — tel­jesítése nem okoz gondot. De a harma­dik, az emberi, s ezen belül a kisebbségi jogok tiszteletben tartása kemény dió­nak bizonyul, mivel Szlovákia ezeket nem veszi figyelembe. „Magyarország — mondotta a képviselő — nem óhajt külön feltételeket szabni a csatlakozás­sal kapcsolatban, de a fentiek szigorú betartását szorgalmazza.” (Folytatás a 2. oldalon) lom bodrogközi és ung-vidéki területi választmányának a vezetői, illetve Pász­tor István polgármester találkozott a város és környéke lakosságával. Hőrcsík Richárd, a magyar küldött­ség vezetője Antall József miniszterel­nök és dr. Kálmán Attila államtitkár üdvözletét tolmácsolta. Mint az Európa Parlament magyar küldöttségének veze­tője — egy kérdésre válaszolva — kifej-Aszlovákiai magyarok fel­háborodással értesültek a sajtóból arról, hogy a déli járások­ban leváltják az útkarbantartó vállalatok igazgatóit, azért, mert nem tartják be a közlekedési, táv­közlési és közmunkaügyi minisz­tériumnak a kétnyelvű helység­táblák eltávolítására vonatkozó rendeletét. A minisztérium a menesztett igazgatók után megüresedett he­lyek betöltésére pályázatot hirde­tett, mely január végén a Koridor című szlovák lapban fizetett hir­detés formájában jelent meg. Eb­ből kiderült, hogy az említett mi­- A minisztérium (válasz)levelét megírta -------------------------------------------­Kissé sántít az érvelés nisztérium az alábbi járások út­karbantartó vállalatainak élére keres jelentkezőket: a Gaiántai, a Rimaszombati, a Dunaszerdahe­­lyi, a Komáromi és az Érsekújvári járás. A tisztség ellátásának felté­telei: szakirányú főiskolai végzett­ség, legkevesebb 8 év gyakorlat a szakmában és az igazgatásban, irányítói és szervezői rátermett­ség, valamint erkölcsi feddhetet­lenség. A jelentkezést az érdeklő­dők a kitöltött jelentkezési lap­pal, tömör életrajzzal, az iskolai végzettségről szóló igazolással, továbbá az illető vállalat irányítá­sára vonatkozó javaslattal együtt legkésőbb a pályázat megjelené­sétől számított 10 napon belül küldhetik be az alábbi címre: Od­­bor pensonálnej práce Ministerst­­va dopravy, spojov a verejn^ch prác SR, Miletiéova 19, 820 06 Bratislava. A pályázati felhívás ellen az Együttélés Politikai Mozgalom nevében a megjelenést követően tiltakozó levelet írt a minisztéri­umba Pogány Erzsébet, a mozga­lom sajtótitkára. A levelet lapunk is közölte. Ennek ellenére nem árt feleleveníteni tartalmát. A til­takozás lényege, hogy a hirdetés csak szlovák lapban jelent meg, jóllehet az említett járásokban nem elhanyagolható a magyar la­kosság száma. Arra is figyelmez­tetett a levél, hogy a járásoknak a minisztérium által irányított hiva­talaiban a „tisztogatás” politikai jellegű volt, és elsősorban magyar nemzetiségű igazgatókat érintett, s a kormányon levő politikai párt igyekszik minden posztot „a saját embereivel” betölteni. A levél nyomatékosan kérte a minisztéri­umot, hogy a kormányhoz közel álló Koridoron kívül magyar na­pilapokban is közölje a pályázati felhívást. A válasz a minisztérium hiva­talvezetőjétől, Ján Ricottitól feb­ruár 12-én érkezett meg az Együttélés irodájába. Egyebek közt az derül ki belőle, hogy az illetékes minisztérium személyze­ti osztálya a Koridor, a Práca és a Národná obroda című lapoknál rendelte meg a pályázati felhívás közlését, s elsőnek a Koridorban jelent meg — január 28-án. A Práca február 2-án közölte. A Národná obrodában még nem lá­tott napvilágot. Tiltakozik az Együttélés azon aggodalma ellen is, mely szerint a tárca szerveze­teiben a személyi kérdések meg­oldása tisztogatás lenne a minisz­térium irányítása alá tartozó járá­si hivatalokban. A levél szerint az említett járásokban „ellenőr­zések alapján, illetve saját kérés­re történtek a funkciókból való visszahívások (Érsekújvár — az igazgató nyugdíjba megy; Duna­­(Folytotás a 2. oldalon) A magyar vidék a foglalkoztatás tükrében Ka m

Next

/
Thumbnails
Contents