Szabad Újság, 1993. február (3. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-01 / 25. szám

KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP HÉTFŐ 1993. február 1. 111. évfolyam 25. szám Ára 3 korona A Szivárvány csoport a bősi erőműnél Jöttek, láttak, ámultak A Szlovák Nemzeti Párt meghívására a Szlovákiában tartózkodó euró­­pa parlamenti küldöttség, az úgynevezett Szivárvány csoport tagjai szombaton ellátogattak a bősi erőműhöz. „A beruházásról — különösen az önálló Szlovák Köztársaság kikiáltá­sa után — olyan információkat ka­punk, amelyek szerint itt piszkos szlovák trükköket csinálnak Ma­gyarország ellen” — nyilatkozta a delegáció egyik tagja, nevezetesen Hermann Verheirstraeten. Arra a kérdésre, hogy ezek a hírek milyen forrásból származnak, azt válaszol­ta, hogy a belga és a francia sajtóból. Mint mondta, leggyakrabban a kör­nyezetvédelmi okokat emlegetik, mert ha üzembe helyezik mind a nyolc turbinát, a Duna hajózhatat­lanná válik. Szavai szerint a bősi erő­mű megtekintése után arra a követ­keztetésre jutott, hogy semmi logika nem volt azokban az érvekben, amelyek eddig a rendelkezésre áll­tak. Megállapította: a vízgazdálko­dási építővállalat egyik illetékesétől „megfelelő magyarázatot, logikus és intelligens válaszokat kapott kritikus hangvételű kérdéseire”. Hermann (Folytatás a 2. oldalon) Közeledik a nagymosás... Holnap dönt a pozsonyi kormány és parlament Csütörtökön vagy pénteken Már csak a szerencsében bízhatunk? (M. NAGY LÁSZLÓ felvételei) Václav Klaus cáfolja Meciar „titokban” kéregét? Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök múlt szerdai „titkos "prágai láto­gatása során 10 milliárd koronát kért Václav Klaus cseh kormányfőtől a szlovákká költségvetés összeomlása veszélyének az elhárítására, illetve csehországi árucikkek vásárlására. Nekem valuta, neked korona... MEGJELENT A FEBRUÁRI SZÁMA! A tartalomból: • Tájékozódjunk adóügyekben • Mire ügyeljünk a támrendszeres paprika hajtatásakor? • Miért érdekel bennünket a parte­­nokarpia? • Mikor, hogyan metsszük a bogyó­sokat? • Gyógynövények felső légúti meg­betegedésekre • A szőlő metszéséről és elismert alanyfajtáiról • Gyakori sertésbetegségek • A gyümölcsfajok méhészeti jelen­tősége • Továbbá tanácsok és ötletek gaz­­dasszonyoknak, horgászoknak és vadászoknak, plusz nyolcoldalas FARMER hirdetési melléklet. • Keresse az újságárusoknál, a mag­kereskedésekben és a vidéki élel­miszerboltokban. Ha nem kínálják, kérje! A politikusok nyakra-fore nyilat­koztak arról, hogy itt nem lesz egy-kettőre pénzbeváltás, ami csalhatatlan jele volt annak, hogy valami mégiscsak készül. Holnap ülésezik a Szlovák Köz­társaság Nemzeti Tanácsa, és várha­tóan felmondja a Csehország és Szlovákia közötti pénzügyi megálla­podást, dönt a szlovák pénznemről és szabályozza a két ország közötti pénzelszámolást. A két ország tehát felszámolja utolsó, Csehszlovákiára emlékezte­tő ügyeit is. A pénzbeváltást a hadsereg fog­ja biztosítani. Állítólag keddről szerdára virradó éjjeltől készült­ségben lesz. Nagy valószínűséggel csütörtökön vagy pénteken reggel megkezdődik a pénz becserélése az öntapadó, kanadai okmánybé­lyeggel ellátott címletekre. A tíz­koronások nem lesznek lebélye­gezve. A fém pénzérmék is egy időre még érvényben maradnak. A lakosságnak három nap áll majd rendelkezésére, hogy pénzét becserélje, amit a személyi igazol­ványba jegyeznek majd be. A le nem bélyegzett pénzt a harmadik nap éj­félig kötelesek a pénzintézetek elfo­gadni. A pénzbeváltás egyik legkényel­mesebb formája, ha valaki a saját cí­mére pénzutalványon küld pénzt, s azt a postán a beváltás után veszi át. A pénzbeváltás természetesen nem jelent értékcsökkenést. De erre is sor kerül majd. A nyugati szakem­berek 20 százalékos devalvációt ja­vasolnak Szlovákia gazdasági teljesí­tőképességére való tekintettel, mi­vel az a föderáción belül elfoglalt szintjéhez képest 25-30 százalékkal csökkent. A devalváció minden jel szerint a beváltás utáni tizedik na­pon várható. (balahsa) Szombaton, január 30-án Pozsony­ban tartotta meg ülését az Együtt­élés politikai mozgalom Országos Tanácsa, melynek napirendjén a február 27—28-án esedékes 4. or­szágos kongresszus előkészítése volt. A lényeges változásokon átesett országban új működési feltételeket A brit Reuter hírügynökség sze­rint ezt egy magas beosztású, magát megnevezni nem kívánó prágai tisztviselő nyilatkozta a hét végén. Mint közölte, Vladimír Meőiar szó szerint azt mondta, hogy „ezen összeg hiányában Szlovákia nem tud majd mivel fizetni”. Szombaton hozta nyilvánosságra a Reuter, hogy kell megszabnia a kisebbségek kép­viseletét felvállaló politikai erőknek is, ezért lesz nagyon fontos, milyen döntésre jut majd a kongresszus. Az Országos Tanács szombaton négy dokumentumot is elfogadott, melyek az időszerű politikai esemé­nyekkel foglalkoznak. Az elsőről, a prágai miniszterelnök cáfolta a hírt, mely szerint Szlovákia pénzügyi segítéget kért volna a Cseh Köztár­saságtól. A brit hírügynökség szerint a davosi világgazdasági fórumon részt vevő Klaust az eset szemmel látha­tóan felbőszítette, s a hírt újságírói ka­csának minősítette. (Folytatás a 3. oldalon) é íd melynek címzettje az Európa Ta­nács, Duray Miklós, a mozgalom el­nöke tájékoztatta a sajtó képviselőit. A memorandum abból indul ki, hogy Szlovákia ET-tagságának olyan feltételei vannak, amelyet minden tagországnak teljesítenie (Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa Párttá alakul-e a magyar mozgalom? Egyszer Lengyelország, másszor... Csehország nem előzte meg Magyarországot Lapunk szombati számában ismertettük a Csehország lekörözte Magyarországot című ta­nulmányt, amelyet a bécsi székhe­lyű Nemzetközi Gazdasági Össze­hasonlító Tudományos Intézet (WIIW) munkatársának, Peter Havliknak az elemzésén alapszik. Az alábbiakban adjuk közre azt, hogy Diczházi Bertalan magyar kormány-főtanácsadó miképp vé­lekedik a WlIW-tanulmányról. □ Igaz lenne: Magyarország va­lóban elvesztette volna vezető szerepét a térség országainak átalakulási folyamatában? — A visegrádi együttműködés tagországainak közös érdeke és célja, hogy mihamarabb az Euró­pai Közösség tagjai lehessünk. A közös fellépés segítséget adhat a tagsági viszony megszerzésére. Ettől függetlenül természetesen minden ország járja a saját útját, a piacgazdaság kiépítésében. Egyébiránt Peter Havliknak a na­pokban megjelent írásában olvas­ható tények nem alapozzák meg azt a következtetést, hogy Cseh­ország élen jár az átalakulásban. □ A külföldi tőkebefektetések terén például mi a helyzet? Hogyan hasonlíthatók össze a két ország ide vonatkzó adatai?- A rendelkezésre álló infor­mációk szerint, amelyek a magyar és a csehszlovák nemzeti banki jelentésekre, illetve a Creditans­talt felméréseire alapozódnak, Magyarországra eddig 4,5 milli­árd dollárnyi külföldi működő tő­ke érkezett. Ugyanez az érték Csehszlovákiában 1,8 milliárd dollár. Kétségkívül igaz az a tény, hogy 1992-ben a volt Csehszlová­kiába tartó külföldi tőke összege már megközelítette a tavalyi év­ben Magyarországra érkező ösz­­szeget. Meg kell azonban jegyez­nem, hogy Magyarországon csak a ténylegesen befektetett tőkét vesszük számításba, az ígéreteket nem. Tehát ha egy cég ígéretet tesz arra, hogy a következő tíz évben bizonyos értékű beruhá­zást fog megvalósítani, akkor ez­zel mi természetesen nem számo­lunk, csak azzal, amit már tényleg befektetett. Ezt azért tartom szükségesnek hangsúlyozni, mert egy amerikai lapra hivatkozva a Népszabadságban megjelentek olyan publikációk, amelyek igen magas tőkebefektetésekről szá­molnak be. Ezeket azonban sem csehszlovák, sem lengyel hivata­los források nem erősítették meg. □ Hol tan a két ország a piac­­gazdaság jogi és pénzűéi rendszerének kialakításában. — Magyarországon lényegé­ben megalkottuk a piacgazdaság alapvető törvényeit, és működ­nek a piacgazdaság intézményei. Elég, ha utalunk a nyugati típusú tőzsde vagy a versenyhivatal tevé­kenységére. Információnk szerint Csehországban még nincs csőd­­folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents