Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-15 / 11. szám

1993. január 15. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 ✓ Újabb részletek az Irak elleni bevetésről Ezentúl figyelmeztetés nélkül támadnak Több mint száz szövetséges repülőgép vett részt abban a légitámadás­ban, amelyet az iraki rakétakilövő állások ellen intéztek. Washington ezzel akarta figyelmeztetni Szaddam Huxzeint, hogy a továbbiakban hasonló támadások előzetes figyelmeztetés nélkül is végrehajthatók. A Fehér Ház a támadást sikeresnek minősítette. A légitámadás után a szövetséges re­pülőgépek „karcolás nélkül” tértek vissza támaszpontjaikra. Az USA 1300 katonát küld Kuvaitba, hogy bizonyítsa, nem nézi tétlenül az iraki fenyegetése­ket Kuvaittal szemben. Cheney ameri­kai külügyminiszter bejelentette, hogy országa kész még egyszer megbüntetni Irakot, amennyiben nem tesz eleget az ENSZ határozatának. „Tökéletesen fel­készültünk az erő alkalmazására még ja­nuár 20. előtt, amikor elhagyjuk hivatala­inkat” —jelentette ki Cheney. Az ameri­kai védelmi miniszter cáfolta azokat a vá­dakat, hogy a szövetséges repülőgépek polgári célpontokat bombáztak. Hivatalos amerikai források szerint az akcióban 110 repülőgép vett részt, köztük az F-117 A típusú vadászgépek, a brit Tornado típusú harci repülőgépek és a francia Mirage 2000 vadászbombá­zók. A repülőgépek 30 perc alatt a nyolc rakétaüteg közül négyet megsemmisí­tettek Irak déli részén, ahol a repülési tilalom érvényes. Joseph Hoar, a Per­zsa-öböl térségében állomásozó ameri­kai erők parancsnoka szerint az ameri­kai, brit és francia repülőgépeken kívül más államok légierői is részt vettek a támadásban, de nem akarta megnevez­ni, melyek voltak ezek. A gépek az ame­rikai Kitty Hawk repülőgép-anyahajéról. indították a támadást, további gépek az Arab-félszigeten és az Öböl-menti or­szágokban levő légitámaszpontokról in­dultak. Kitűnt, hogy Bush elnök a légitáma­dásra a parancsot már hétfőn kiadta és kedden kellett volna megvalósulnia. A térségben uralkodó rossz időjárás miatt az akciót egy nappal elhalasztották. Szaddam Húszéin a támadás napján éjfélkor televíziós beszéddel fordult az iraki néphez. Hangoztatta, hogy „a bű­nözők ismét visszatértek, hogy folytas­sák ördögi agressziójukat és felélesszék a gyarmati rendszert”. Húszéin bejelentet­te, hogy új háború kezdődött, szent hábo­rú, amelyet Allah áldott meg és az ő ne­vében kell harcolni a repülőgépek ellen. Irak egyébként még szerda este elfo­gadta az ENSZ követelését, hogy meg­szünteti a kuvaiti portyázásokat és lehe­tővé teszi az ENSZ ellenőreinek a be­utazást Irakba. Irak azonban továbbra is elutasítja, hogy más hatalmak rendelje­nek el repülési tilalmat az ország légte­rében. Nizar Hamdun, Irak ENSZ- nagykövete röviddel a szövetséges légie­rő támadása előtt hírt kapott Bagdad­ból, hogy a rakétákat kivonták Dél-Irak­­ból és ezt bejelentette Yoshio Hamu­nak, a Biztonsági Tanács jelenlegi elnö­kének. Az iraki INA hírügynökség szerint a szövetségesek légitámadása 19 emberál­dozatot követelt, további 15 ember megsebesült. Az áldozatok közt polgári személyek is vannak. Több ház elpusz­tult Basra külvárosában, Nadzsaf váro­sában és az ország déli részén három tartományban is károk keletkeztek. A Reuter szerint 17 katona és 2 polgári személy vesztette életét. Az iraki—kuvaiti határ mentén teg­napra virradóra nyugalom volt és az ira­ki katonák nem újították fel portyáikat Kuvait területére. A bagdadi rádió átállt a háborús adá­sokra. Hazafias dalokat, indulókat és a Nyugattal szembeni ellenállásra szólító felhívásokat sugároz. Az iraki vezetés felszólította a légvédelmet, hogy tüzelje­nek minden betolakodó repülőgépre, amely az ország légterében megjelenik. Az Irak elleni légitámadás óta a kuvaiti hadsereget készültségbe helyezték. Ezt azzal indokolják, hogy tartanak Irak újabb határsértéseitől és bosszúvágyától. A bevetésről visszatérő pilóták jelen­tései szerint az amerikai repülők szórvá­nyos légelhárító tevékenységgel talál­koztak, amely azonban eredménytelen maradt. A francia pilóták ezzel szemben nem találkoztak semmiféle ellenállással. Clinton megválasztott amerikai el­nök az iraki eseményekkel kapcsolatban kijelentette, hogy nem zárja ki a száraz­földi hadműveletek folytatását Irakkal szemben, ha az nem teljesíti az ENSZ határozatait. Clinton nulláról akarja kezdeni a tárgyalásokat Huszeinnel — írta a New York Times. Az USA hajlan­dó normális kapcsolatokat fenntartani Huszeinnel azzal a feltétellel, hogy az iraki vezér a nemzetközi normáknak megfelelően viselkedik majd. Az iraki eseményekkel kapcsolatban tanácsko­zott az orosz parlament is. Napirendre tűzték azt a javaslatot, hogy kivonják a Perzsa-öbölben levő két orosz hadihajót a térségből. Az ellenzéki képviselők azt javasolták, hogy az orosz hadihajók ki­vonásával tiltakozzanak az amerikai lé­gitámadások ellen. Az arab országokban az Irak elleni akció megosztott visszhangot keltett. Az Arab Liga főtitkára sajnálkozását fejez­te ki az esemény miatt. Mubarak egyip­tomi elnök szerint az Iraknak feltétele­ket szabó államoknak a világ más része­in is figyelemmel kellene kísérniük a ha­sonló problémákat. Libanoni vélemény szerint Izraeltől is számon kellene kérni, ugyanúgy, mint Iraktól az ENSZ-hatá­­rozatok teljesítését. 105 állam írta alá a vegyi fegyverek tilalrpát A Közel-Kelet kivonja magát? A megbékélés legkisebb jele sem mutatkozik A szerbek elszigetelődnek Az Európai Közösség külügyminiszterei Párizsban találkoztak és meg­állapodtak, hogy teljesen elszigetelik Szeribát és Montenegrót abban az esetben, ha a két ország nem tesz eleget a Boszniáról folytatott genfi tanácskozás követelményeinek. A vegyi fegyverek betiltásáról fo­lyó párizsi konferencia tegnap folytatódott A konvenciót a kon­ferencia első napján 65 ország, tegnap pedig további 40 írta alá. A küldötteknek lehetőségük van rá, hogy 125 ország képviselői előtt véleményt mondjanak a konvencióról és érvényesítésének lehetőségeiről. Francois Mitterrand francia elnök felszólalásában megígérte, hogy országa tartózkodik a további atomfegyver-kí­sérletektől a Csendes-óceán déli részé­ben, amennyiben az atomcsendet Oroszország és az Egyesült Államok is betartják. Eagleburger, az amerikai dip­lomácia főnöke azokhoz az államokhoz fordult, amelyek nem írták alá a kon­venciót és felszólította őket, segítsék a Újból tűz Csernobilben E héten már másodszor tűz ütött ki a csernobili atomerőműben, ahol 1986- ban tragikus baleset következett be. Az atomerőmű képviselői szerint a tűz a szellőzőaknában ütött ki, amely a negye­dik reaktorblokkhoz vezet. Ezt a reak­tort 1986-ban a katasztrófa után leállí­tották. A tűz során senki nem sérült meg és a légkörbe nem jutott radioaktív szennyeződés. A hírt a Reuter hírügy­nökség közölte. MEGHÍVÓ A Csemadok érsekújvári alapszervezete 1993. január 18-án, hétfőn, 18.00 órai kezdettel a Csemadok székház nagytermében tartja ÉVZÁRÓ KÖZGYŰLÉSÉT, melyre a szervezet tagjait, barátait tisztelettel meghívjuk. Csemadok alapszervezet vezetősége Érsekújvár SZÚM-490 Közel-Keletet tömegpusztító fegyverek nélküli területté változtatni. Kozirev orosz külügyminiszter utalt rá, hogy Oroszország jelentős anyagi veszteségek árán is csatlakozik a vegyifegyver-tila­­lomhoz. A konferencián nem adták meg a szót Líbiának, amely nem írta alá a konvenciót. Az országot azzal vádolják, hogy mérgesgázokat gyárt és ezért kép­viselője nem kapott lehetőséget a felszó­lalásra. Az arab államok közül csak Al­géria, Marokkó, Tunézia és Mauretánia írták alá a konvenciót. Az arab államok többsége távolmaradt a konferenciától. Marokkó képviselője felszólalásában felszólította a nemzetközi közösséget, hogy kényszerítsék Izraelt, tegye lehető­vé atompotenciáljának nemzetközi el­lenőrzését. Asszád szíriai és Mubarak egyiptomi elnök Damaszkuszban tett nyilatkozatukban követelték, hogy ne csak a vegyi fegyvereket, hanem minden tömegpusztító fegyvert tiltsanak be. A török külügyminiszter a konferencián bírálta, hogy a forrongó Közel-Kelet or­szágainak többsége nem vesz rész a kon­ferencián és ez azt jelentheti, hogy a konvenció halvaszületett gyermek ma­rad. Peresz izraeli külügyminiszter a konvenciót aláírta. A Reuter hírügynökség szerint az Európai Közösség hat napot adott a szerbeknek arra, hogy feltétel nélkül megkezdjék a genfi megállapodások tel­jesítését. Ellenkező esetben érvényesítik az ENSZ-szankciókat. Egy horvátországi felmérés szerint belátható időn belül nem lesz béke Boszniában. Sokan úgy vélik, hogy Bosznia tíz tartományra való felosztásá­nak terve megvalósíthatatlan. Bosznia északi és keleti részén folyta­tódnak a véres összetűzések. Tegnapra virradóra súlyos harcok robbantak ki Szarajevó központjában is. Kelet-Bosz­­niában 51 gyermek halt meg az éhség és a hideg következtében. Az ENSZ képvi­selőinek jelentése szerint, ha az ostrom­lott városok lakossága nem kap idejében segítséget, akkor e tél folyamán 400 ezer ember pusztul el. A menekültügyi főbiz­tos szerint segélyszállítmány indult Ze­­pa városa felé, amely feltehetően ma ér­kezik céljához. A nemzetközi tiltakozás és fenyegetés ellenére a szerbek a meg­szállt boszniai területeken folytatják az etnikai tisztogatásokat. Tegnapra virra­dóra Banja Luka térségéből 600 kitele­pített muzulmán és horvát érkezett hor­­vát területre. A horvát menekülttábo­rok már túlzsúfoltak és nem tudják elhe­lyezni a Boszniából menekült vagy kite­lepített embereket. Bili Clinton megválasztott amerikai elnök támogatja a boszniai helyzet bé­kés megoldására irányuló tárgyalásokat, de azt követeli, hogy azonnal állítsák le az etnikai tisztogatásokat. Clinton szerint az USA felkészült rá, hogy beavatkozzék e tisztogatások megakadályozása érdeké­ben. Ha a tárgyalásos békefolyamat nem jár sikerrel, akkor más eszközöket is al­kalmazunk anélkül, hogy szárazföldi erő­inket bevetnénk — mondta Clinton. A négyfelé tört Braer tankhajó egyik része a parti sziklákra sodródott. Képünk a roncs egyik részét ábrázolja A hajó teljes rakománya, közel 85 ezer tonna olaj, a tengerbe ömlött (Telefoló: TA SR/AP) \ hír, Brüsszelben megkezdődött az Európai Pénzügyi Bizottság ülése, amely megtárgyalja az Olaszországnak nyújtandó 8 milliárd ECU összegű hitel kérdését. Napirendre tűzték az európai valutahelyzet megtárgyalását is. A né­met Bundesbank képviselője közölte, hogy az ír font kérdésével nem foglal­koznak. Az ülés fő témája az olasz gaz­daság fellendítésének kérdése lesz. LENGYELORSZÁG és Magyaror­szág Budapesten egyezményt írtak alá a kettős állampolgárságról. Áz egyezmény hatályon kívül helyezi a korábbi, 1961. évi szerződést, amely a kettős állampol­gárságot nem tette lehetővé. Az új egyezmény indoklásában az áll, hogy az állampolgárok ezirányú jogait az euró­pai irányzatokhoz kellett igazítani. A NATO a jövő héten Magyaror­szágra telepít két AWACS típusú elekt­ronikai felderítő repülőgépet. Magyar­­ország lehetővé teszi az Észak-atlanti Szövetségnek, hogy területéről kísérje figyelemmel a jugoszláviai légteret. O roszország és Grúzia tár­gyalásait, amelyeket korábban január 20-ra tűztek ki, a legújabb jelentések szerint elhalasztották. Orosz források szerint erre azért került sor, mert külön­bözik a két ország véleménye a barátsági és együttműködési szerződés szövegé­ről, valamint a Grúzia területén állomá­sozó orosz katonák statútumáról. CsURKA ISTVÁN, a Magyar De­mokrata Fórum volt alelnöke bejelen­tette, hogy lemond pártelnöki jelölésé­ről. Áz új pártelnököt az MDF jövő heti kongresszusán választja meg. Csurka döntését írásban közölte az MDF orszá­gos választmányával. Az MDF még e hét végén a megyei küldöttgyűlések elé terjeszti azokat a dokumentumokat, amelyeket a hatodik kongresszuson megtárgyalnak. Ezek között van az MDF új alapszabályzata és a párt prog­ramtervezete is. SZOMÁLIÁBAN életét vesztette az első amerikai tengerészgyalogos. Moga­­dishuban egy 11 tagú éjszakai őrjáratra tüzet nyitottak és ennek következtében lőtték agyon az amerikai katonát. A de­cember 9. óta folyó „Felújult Remény” hadművelet során ez a nemzetközi bé­keerők első halálos áldozata. K áROLY herceg apjával, Fülöp herceggel á Shetland-szigetekre látoga­tott, hogy megtekintse a Braer tankhajó katasztrófájának következményeit. Mint ismeretes, Fülöp herceg a termé­szetvédelmi világszervezet (WWF) el­nöke. Véleménye szerint a környezeti károk nagysága ebben az esetben eltör­pül azon gazdasági és szociális problé­mák mellett, amelyekkel a Shetland-szi­­getek lakossága küzd. CsERNOMIRGYIN orosz és Kucsma ukrán kormányfő Moszkvában a két ország gazdasági kapcsolatairól tárgyalt. A további megbeszéléseken részt vesz Jelcin orosz és Kravcsuk uk­rán elnök is. A megbeszélések közép­pontjában az atomenergia-együttműkö­dés és az orosz nyersolaj szállításának kérdése áll. H/TIÓPIA fővárosában, Addis Abe­­bában ma újrakezdik az UNITA és a kormánycsapatok parancsnokainak tár­gyalásait. A katonai vezetőknek a har­cok megszüntetéséről kellene megálla­podniuk úgy, ahogy azt Savimbi az UNI­TA vezére nemrég az USA államtitkárá­nak megígérte. Angolában közben to­vább folynak a harcok a kormánycsapa­tok és az UNITA fegyveresei között. Svédországban tűz ütött ki a ringhalsi atomerőműben. Az erőmű ve­zetői szerint a légkörbe nem került ra­dioaktív szennyeződés. A tüzet eloltot­ták. A baleset akkor történt, amikor az erőmű első blokja leállt, mert meg kel­lettjavítani a múlt év júliusa óta zavaro­kat okozó hidraulikus rendszert. DáNIA és Németország partvidé­kén hatalmas vihar tombol, amely kö­vetkeztében hatvan utassal a fedélzetén elsüllyedt egy lengyel komphajó. Az ál­dozatok száma az előzetes jelentések szerint 32. A szélvihar erőssége eléri a 120 kilométert óránként és jelentős ká­rokat okozott Németország északi part­vidékén. II MIKLÓS utolsó orosz cár földi maradványait Szentpétervárra szállítják, ahol ez év július 17-én helyezik örök nyu­galomra. Az 1918-ban kivégzett cárt a Szent Péter Pál székesegyházban temetik el, ott, ahol Nagy Péter kora óta az összes orosz cár nyugszik. Az amerikai Kitty Hawk nevű repülőgép-anyahajáról indult meg az Irak elleni légitáma­dás. A képünkön látható fehér csík jelzi a sugárhajtású vadászbombázó útját a fedélze­ten start közben (Telefotó: TA SR/AP) A pizzasütőnek igaza volt Annakidején közöltük, hogy a Fehér Ház közelé­ben levő pizzasütő milyen pontosan tudja felmérni a nemzetközi helyzet éleződé­sét a megrendelt adagok számából Még a múlt hé­ten olyan kevés pizzát adott el a Fehér Házban dolgozó hivatalnokoknak, hogy szó sem lehetett feszült helyzet­ről addig az Irak elleni lé­gitámadást megelőző na­pon 212, szerdán pedig 200 adagot rendeltek a Fehér Házban. Ez azt jelentette, hogy igen feszült volt a helyzet. A „pizza-baromé­ter” bevált, mert pontosan jelezte a hadművelet kez­detét.

Next

/
Thumbnails
Contents