Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-14 / 10. szám

4 Szabad ÚJSÁG Tallózó 1993. január 14. A cseh államiság nyomdokain (Részlet) A Szent Vencel féle korona, amely IV. Károly óta a cseh államiság jelképe A 10. században formálták a Premysl-ház fe­jedelmei a cseh államot. Akkor vált vitathatatlan­ná az uralkodó­ház hatalma. I. Boleslav hosz­­szadalmas harcok árán rendezte a viszonyt a kö­zépkori Római Bi­rodalommal. Pénzt veretett, ami a gazdasági fejlődés jele volt. II. Boleslav (972-999) nevé­hez kapcsolódik a prágai és a jirí püspökség mega­lapítása, ö alapí­totta 993-ban a brevnovi kolos­tort is, megterem­tette a születő ál­lam szellemi köz­pontjait. A 10. század vége felé jelen­tek meg először a legendák Vencel fejedelemről, akit Slavník püspök szentté nyilvánított. Vencel, személyi­sége a cseh állam egyik szimbólumá­vá vált. Libice megtámadása és a Slavník-család lemészárlása a cseh Aero 270 ÚJ NEMZEDÉK A REPÜLŐIPARBAN Kilenc utas, vagy 1200 kg teher szállí­tására alkalmas a többcélú új Vodo­­chodyban készülő repülőgép, az Ae 270. A prototípus 1993 végén emelkedik leve­gőbe. Évtizedekig a repülőgépgyár kato­nai gépeket készített, s most lassan visz­­szatér a polgári repülés kiszolgálásához. Az Ae 270 egymotoros turbolégcsavaros alsószárnyú gép, tésztává 13,8, hossza 12,19 méter, két típusát fogják gyártani. Az Ae 270 U igénytelen viszonyok közt üze-LIDOVENOVINY melhet, cseh gyártmányú Walter M601E típusú 580 kilowatt teljesítményű hajtómű­vel, háromkerekes merev futóművel. Az Ae 270 MP típusnak amerikai Pratt and Whit­ney PTA-42 motorja van, 625 kilowatt telje­sítménnyel. Utazósebessége kb. 400 km/ó, a Motorlet hajtóművével 8200 m magasra emelkedhet. Személyzete két fő, de meg­rendelésre lehet egy pilóta plusz automata pilóta kivitelben is. A menedzser-típusnak behúzható futóműve van. Az Aero Vodochody müvekben még dol­goznak a konstrukción. A főkonstruktőr Jan Mikula, akinek csoportja készítette a Zlín Z142, Z143 és a Z 50 típusú bevált gépe­ket. A csoportban megtaláljuk Karel Dlouhyt is, a világszerte kedvelt Blaník vitorlázó repülő konstruktőrjét is, aki korábban az itt gyártott L 29 és L 39 sugárhajtású kiképző gépek szerkesztésében is részt vett. Most „életnagyságú“ makettet készíte­nek az új gépről, hogy a szeptemberi kbelyi aeroszalonon bemutathassák. Az új gép sorozatgyártása 1995-ben kezdődik. A vá­sárlók főleg Kanadából, az USA-ból, Auszt­ráliából, Délkelet-Ázsiából és Kínából je­lentkeztek. A gép legnagyobb előnyei közé a megbízhatóság tartozik és aránylag ala­csony ára - kb. egymillió dollár. A gyártó rendkívüli felkészültségét jel­lemzi, hogy gyártottak már itt szuperszoni­kus vadászgépeket (Mig 19, Mig 21), a ki-, képzésre készült L 29 Delfinből 3568 dara­bot adtak el, az L 39 Albatrosból 2800-at. Most az L 59 korszerűsített típust gyártják a katonai kiképzés számára. A polgári programba tartozik az az együttműködés, amelyet a Boeinggel, az MBB-vel, a Deutsche Airbus-szal vagy a kanadai Bombardier céggel készítenek elő. TOMÁS KUBEŐ, a szerző felvétele területen élő törzsek egyesítésének folyamatát 955-ben betetőzte. Az első cseh király II. Vratislav lett, miután a 10. és 11. század fordulóján áthidalta az ország válságát, és Hen­rich császár felett aratott győzelmével megerősítette a cseh fejedelem hely­zetét Közép-Európában. Ő hirdette ki az első törvényeket. Fia, II. Vratislav 1085-ben IV. Henrich császár segít­ségével a pápa elleni harcban vívta ki magának a királyi címet. Megalapítot­ta a vysehradi káptalant, és ennek prépostjai lettek a királyok kancellárjai. Az utódok diplomáciával és főleg I. Sobéslav Chlumecnél aratott győ­zelmével megvédték az államot a né­met terjeszkedés elől. Frigyes császár később megvonta a cseh uralkodóktól a királyi előjogokat, és létre hozta a morva hercegséget, amelyet kivont a király fennhatósága alól. Csak I. Premysl nyerte vissza 1158-ban a ki­rályi címet. A birodalomban meg­gyengült az uralkodó helyzete és ezt kihasználva ügyes diplomáciával IV. Ottótól és II. Frigyestől kieszközöl­te a Szicíliai Bulla kiadását és 1212. 9. 25-étöl a Premysl-ház visszaszerezte az uralkodói címet. A cseh királyi korona azonban csak később került a cseh királyok fejére. II. Vencel hirtelen halála és fiának meggyilkolása után nehéz időszak kö­vetkezett. 1310-ben jött Csehország­ba a római császár fia, Luxemburgi János, az utolsó cseh uralkodó nővé­rének férje. János megkezdte az or­szág gyarapítását és közép-európai vezető helyzetét Kázmér lengyel és Károly Róbert magyar királlyal 1335- ben Visegrádon megkötött egyezmé­nyével erősítette meg. A visegrádi tárgyalásokon ott volt fia, Vencel-Károly trónörökös is. A Cseh Királyság megerősítette köz­ponti helyzetét, hercegérsekséget ho­zott létre Prágában, 1348-ban egyete­met alapított. A luxemburgiak sikerei Károlyt a római trónusra emelték (1346), majd Rómában 1355 húsvét­­ján császárrá koronázták. Károly ha­talmának szimbóluma a Szent Vencel féle korona lett, amelyet ő készíttetett. Akkor alakult ki a koronához csatlako­zó fejedelemségek sora - a morva, sziléziai, luzicei, sót, a Cottbus tarto­mány, s 1373-tól a cseh koronához tartozott Brandenburg is. Károly arra törekedett, hogy írott törvényeket fektessen le. Ez a nemes­ség ellenállásába ütközött, s előjele lett azoknak a későbbi problémáknak, amelyekkel utódainak kellett megbir­kózniuk. JIRI ÉS MILOSLAV MARTINÉK Már sugároz a magán-teletext A független televízió álom csupán A ÓT 3 frekvenciát a Cseh Nemzeti Tanács ideiglenesen a Cseh Televíziónak ítélte oda. A televíziós és rádiós tanács azonban már novem­berben ezt a sávot teletext sugárzásá­ra az imAGe 1. r. t-nek adta. ,, December 15-én kezdtünk sugá­rozni. A Cseh Televízióval szerencsé­re megállapodtunk“ - mondja az imAGe 1. teletext főszerkesztője, Ka­rel Stanék. A híreket a prágai Malesi­­cében állítják össze. Kavcí Hory-ra, a stúdióba számítógépdiszkeken szál­lítják az anyagot. A napokban azon­ban számítógépes összeköttetésük lesz az adást bonyolító stúdióval. ,,Te­­letextünk kapacitása 600 oldal. Ezt felerészben akarjuk kihasználni, hogy a néző gyorsabban jusson információ­hoz“ - teszi hozzá a főszerkesztő. Az egész adást öt ember állítja össze. A teletext olcsóbb, mint a papír - az újság. A fő bevételi forrás a hirdetés. A Cseh Televíziónak, amely már né­hány éve sugároz teletextet a ÓT 1 programon, tehát konkurenciája van HANüS HANSLÍK A független TV-társaságok azt re­mélték, hogy a januártól felszabaduló OK 3 helyén teret kapnak. A sávot a CSNT azonban a Cseh Televíziónak adta. A tavalyival szemben a vállalko­zók helyzete a televízióban rosszab­bodott. ,,Mindnyájan a szerkesztőségek­ben kilincselünk, hogy felkínáljuk mű­sorainkat, amelyek már bebizonyítot­ták életrevalóságukat és a nézők Már néhány napja önálló cseh államban élünk. Kétségtelen, hogy a cseh-szlovák válást még hosszú ideig ellenzik majd, és bizonyára lábra kapnak különféle fantazma­góriák, éppúgy mint elméletek és vádasko­dások valamiféle összeesküvésről. Míg az emberek megszokják a cseh államiságot, nyilván a nosztalgia érzése lesz túlsúlyban, de ez rendszerint irreális remények és utó­pikus álmok forrása. Klasszikus formája ennek a gondolat (vagy inkább jámbor óhaj), hogy „idővel majd csak összejövünk a szlovákokkal egy közös államban". Ezt az elméletet kategorikusan el kell vetni. Cseh­szlovákia egy bizonyos konkrét történelmi helyzet produktuma volt, s ilyen helyzet nem ismétlődik meg, azok a gondolatok és politikai koncepciók, amelyek az állam létre­jöttét indokolták, elhaltak. Annak ellenére, hogy a „csehszlovák“ államiság visszafordíthatatlanul a múlté, Közép-Európában 1989 után tanúi lehetünk bizonyos igen bátortalan kísérleteknek a politikai és gazdasági együttműködésre, az első látásra paradox módon a „proletár internacionalizmus“ által emelt nacionalista gátak felszámolására. Ezek a kísérletek sajnos, valóban nem elég erélyesek, mert a még állandóan túlsúlyban levő egymás iránti averzió mellett a szorosabb együttmű­ködést akadályozza a reformlépések külön­böző üteme, a belpolitikai helyzet alakulása az egyes országokban, sőt, egyes közép­európai államokban a zűrzavar és káosz is. Ez sajnálatos, mert alig van valami, amiben a Cseh Köztársaság jobban érdekelt, mint megkedvelték őket“ - mondja Marti­na Adamcová (26) az MA magántár­saságtól. A közszolgálati TV, tehát a ŐT 1, ŐT 2 és a ŐT 3 szavaik szerint monopolhelyzetet teremtett. A TV-be hozhatnak ugyan műsort, amelyet sa­ját költségen készítettek, de nem su­gározhatnak reklámot, amely legalább részben térítené a költségeket. A szponzortól kapott pénz tehát a TV pénztárába vándorol, bár annak sem­mi érdeme sincs a műsor elkészíté­sében. A Cseh Televízió gazdasági igaz­gatója Ladislav Paluska (35) meg­erősíti, amit M. Adamcová mondott. „Az egész mai helyzet a jelenlegi törvényekből adódik. A reklámok su­gárzását a CSNT decemberi törvénye szerint a ŐT 3 programon - s itt érvényesülhetnek a magántársaságok - a teljes adásidő egy százalékára korlátozták. “ ONDREJ SKOCH abban, hogy intenzív módon együttműköd­jék szomszédaival és „majdnem-szomszé­­daival“. A cseh államnak a Nyugat felé tolódás mellett azzal a ténnyel is szembe kell néz­nie, hogy területileg kisebb lett, mint Cseh­szlovákia volt. Az európai és világ-tábláza­tokon lesüllyedt Ausztria, vagy Magyaror-Ccshíjteü szág nagyságrendjére, s ezekkel az álla­mokkal igen szorosan kellene és lehetne együttműködnie. A kiterjedés hasonlatossá­ga azonban korántsem elegendő. Felette szükséges tudatosítani e kölcsönös kap­csolatok előnyösségét, sót, szükségszerű­ségét. A szovjet hegemónia bukása után, a megalomániás „közös európai ház" gon­dolatának csődje után, az EK-hoz való csatlakozás elodázása miatt Közép-Euró­pában veszélyes hatalmi vákuum jön létre. Mint azt például a szlovák belügyminiszter ukrajnai utazása, vagy Vladimír Meciar ti­tokzatos találkozója Csernomirgyin orosz kormányfővel jelzi, a vákuum lassan kitöltő­dik. Ha pedig ilyen módon töltődik ki, ez megakadályozhatja, hogy a szlovákokkal valaha is „közös integrációs csoportosulás­ban találkozzunk össze". Röviddel az új év előtt az Események, kommentárok című televíziós műsorban Zi­­eleniec cseh külügyminiszter megjegyezte, hogy a visegrádi négyek sikere, vagy kudar­ca döntően a szlovák-magyar viszony ala­kulásától függ. Szlovákia köti össze Cseh­országot Magyarországgal, Magyarorszá­got Lengyelországgal és így a szlovák-ma­gyar viszony további éleződése jelentősen megnehezítheti, sőt, teljesen leblokkolhatja az együttműködést az egész közép-európai térségben. Mindenki tudja, milyen Pozsony és Budapest viszonya és milyen az előrejel­zés a legközelebbi időszakra. A szlovák külügyminiszter erre vonatkozó szavait a kétségek diplomatikus kifejezésének te­kinthetjük. Szlovákiával tehát belátható időn belül nem egyesülünk közös államban, de Szlo­vákia bel- (kisebbségi) és külpolitikája befo­lyásolhatja a Cseh Köztársaság nemzetközi helyzetét. Lehet, hogy Csehország számá­ra nem marad más hátra, mint az, hogy magáramaradt, fejlett demokráciával, nyu­gati típusú piacgazdasággal rendelkező ál­lamként a nyugati világ előretolt állása ma­rad. Csehszlovákia, amely a nemzetközi helyzet első világháború utáni alakulásának szülöttje volt, logikusan megszűnt létezni. Az 1919. évi párizsi békekonferencia mind­máig létező maradványai - a magyar-szlo­vák határ - negatív módon befolyásolhatják mind a közép-európai országok együttmű­ködését, mind a leendő cseh - szlovák együttműködés sikerét. JOSEF MLEJNEK jr. A csehek a németek segítségével javítják a templomot KARLOVY VARY VIDÉKÉN NEM FÉLNEK A NAGY SZOMSZÉDTÓL Az Aero 270 makettje Nyugat-Csehországban a csehek és a németek emberemlékezet óta együtt élnek jóban, rosszban egy­aránt. Újabb történelmi próbatétel a Cseh Köztársaság létrejöttével éri őket. A kis Csehország állítólag nehe­zen tud majd ellenállni a német óriás politikai, kulturális és főleg gazdasági nyomásának. Ugyanakkor a közvéle­mény nagy része úgy képzeli, hogy mielőbb csatlakozni kellene ahhoz az európai rendszerhez, amelynek Né­metország jelentős része. Hogyan te­kintenek a csehek és németek együtt­élésére a nyugat-csehországi határvi­déken, ahol Németország karnyújtás­nyira van és sok a németajkú lakos? Horni Blatná község polgármestere német. A községből a határ közelebb van, mint Karlovy Vary, a járási szék­hely. A polgármester keresztlevelében az áll, hogy Wilhelm Schneidernek hívják, de ő Vilémként mutatkozik be. Helyettese ugyancsak német. Karlovy Vary vidékén az 1991 -es népszámlá­lásitor 3781 állampolgár vallotta ma­gát németnek. A járásnak 120 ezer lakosa van. A németek legnagyobb arányban éppen Horni Blatnában él­nek - a 367 állandó lakos közül 108 német. A község közepén gyönyörű, de elhanyagolt és düledezö 18. századi templom áll. A község aligha lenne képes elég pénzt szerezni helyreállítá­sára. „Németországban most gyűjtés folyik az eredetileg idevalósi németek közt a templom javítására“ - mondta a cseh falu német polgármestere, Schneider úr. „Grimm dékán tavalye­lőtt szentmisét celebrált két autóbusz­­nyi Németországból jött látogatónak. Azt mondta, az idevalósi szudétané­­metek örültek, hogy meglátogathatják egykori hazájukat, de azután mégis visszavágyódtak Németországba. Ak­kor született az ötlet a gyűjtésről". A zárt templom előtt egy negyven év körüli cseh, szerelőruhás ember álldogál. „Ja, a minap egy cseh és egy német összeverekedtek, mindketten itteniek. Perszehogy szidták egymást, hülye csehnek és marha németnek titulálták egymást. De ezek mindig összeverekednek, ha felöntenek a ga­ratra. Az, hogy az egyik német, a má­sik cseh, közömbös számukra. Miért változna viszonyom a németek iránt az új évben? Minek? Néhány NDK-ból jött suhanc a határok megnyitása után átjött, heilezett és rumlizott, de most többé-kevésbé nyugalom van. A helyi németekkel már rég egyetértésben élünk“. „Nálunk a házban laknak németek, csehek, egy szlovák, sőt, egy román is, de nemzetiségi problémáink soha­sem voltak“ - mondja egy középkorú cseh asszony. „Ami hiányzik, az az, hogy némelyik csehnek nincs nemzeti önérzete. Sokan csak „zimmerfrei“ táblákat aggatnak, és azt nézik, ho­gyan juthatnának márkához“. A harmincas és negyvenes évek idején Horni Blatnában vagy három­ezer, többnyire német lakos élt. A há­ború után maréknyian maradtak. Az akkori forradalmárok Teplice vidékéről hoztak egy csoport németet, hogy le­gyen munkaerő a jáchymovi bányák­ban, mert kevés volt ott az ember. A jelenlegi polgármester apja is bá­nyász volt. A falu egyre kisebb lett, több tucatnyi ház eltűnt, a remek templom zsindelytetője lassan az enyészeté lesz. Most a faluban új vállalkozások jönnek létre, sokan az egyre növekvő határmenti forgalomra építik vállalkozásukat. „Nem, az itteni németek és csehek közt semmiféle komolyabb konfliktus nincs és úgy vélem nem is lesz.“ - mondja Schnei­der polgármester. „Remélem, hogy Németországból a templom javítására szánt pénz rövidesen megérkezik. Idén rendbe akarnánk tenni“. PAVEL BAROCH Egyszer majd újra együtt?

Next

/
Thumbnails
Contents