Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-14 / 10. szám
1993. január 14. Gazdaság Szabad ÚJSÁG 5 Bukfencek... Ki nyer rajta? Ez a grafikon az 1980-as gazdasági aktivitási helyzetet rögzíti, mely lényegesen azóta sem változott. Még a szocializmus idején - igaz, visszafogottan - szó volt arról, hogy a déli járások magyarlakta vidékein lényegesen több a háztartásbeli nő, mint Szlovákia többi területén. Ezen a helyzeten akkor sem tudtak változtatni, holott abban az időben kimondottan állampárti program volt a nők minél nagyobb arányú bekapcsolása a munkafolyamatba. Igaz, a világstatisztikát a kereső foglalkozású nők tekintetében Lengyelország vezette, őket Csehszlovákia követte, ennek ellenére sok nő volt munka nélkül. A fenti ábra magyar vonatkozásban is az átlagos helyzetet tükrözi. Nem tér ki külön arra, milyen a háztartásbeliek aránya a falusi lakosság körében, milyen a helyzet az apró falvakban. Ám ha hozzávesszük, hogy Szlovákiában jelenleg a munkanélküliségi ráta meghaladja a 10 százalékot, miközben a leginkább sújtott területek éppen a magyarok által is lakottak (a Töketerebesi, a Dunaszerdahelyi, a Rimaszombati járás), a háztartásbeliek aránya ma jóval nagyobb is lehet, mint 13 éve volt. Az idei esztendő pedig hozott több olyan változást, ami szintén a nem dolgozók arányának növekedése irányába mutathatna - normális körülmények között. A rendkívül nagy arányú ingázás e területeken anyagilag érinti a munkavállalók döntő részét. A munkáskedvezmények eltörlése a napi utazások során három-négyszeres költséget jelent az igázónak, s ezt nem kompenzálja, hogy az adóalapból leírható évi 2400 korona, hiszen a legtöbb esetben havi 400-500 korona viteldíjról van szó csak magukon az igénybe vett távolsági járatokon. A helyi közlekedés kiadásait most figyelmen kívül hagyjuk. A leírható összeg kb. a felét - vagy még annyit sem - teszi ki a valós utazási költségeknek. A legtöbb munkahelyen megvonták az étkeztetési hozzájárulásokat; ha pedig nem, az üzemi koszt ára is megnőtt az új adórendszernek köszönhetően, tehát az ingázásra, a munkaviszony megtartására fordított kiadások jócskán megnövekedtek, csökkentve a reálbevételek értékét. Minden családnak alaposan utána kell számolnia, megéri-e mindkét szülőnek ingázni, vagy sem. Fogas kérdés azonban, hogy efféle meggondolásokhoz mit szól mondjuk a munkahivatal. Az a hivatal, mely január elsejétől fogva minden olyan munkakeresőt ,,háztartásbelivé“ nyilváníthat, aki két ajánlatot viszszautasított. Az ilyen egyén nemcsak munkanélküli segélyre való jogosultságát veszíti el, hanem nem jár neki szociális segély sem (a létminimum összegében), ha arra a család anyagi helyzeténél fogva jogosult lenne. Nos, várhatóan lesz elég sok szociális feszültség Szlovákiában. És várhatóan megnövekszik a munkanélküliek aránya is, mint ahogy a korábbi években is gyarapították a munkanélküliek sorát olyan gyermeküket nevelő asszonyok, akik már nem voltak jogosultak a gyermekgondozási segélyre, illetve akik utánaszámoltak, s úgy látták, többet jövedelmez munkanélkülinek lenni, mint 900, vagy 1100 korona gyermekgondozási segélyt kapni. Most számos háztartásbeli folyamodhat ahhoz az eszközhöz, hogy bejelentkezik a munkakeresők közé, hiszen a munkanélküliek után az állam befizeti az egészségbiztosítási díjat, mely havi háromszáz-egynéhány koronát tesz ki. De az államigazgatás és az ország vezetése általánosított, amikor meghozta a biztosítási törvényt, tehát adott esetben azért, hogy ezt az összeget ne kelljen kifizetnie, kifizeti majd ezt is, meg hozzá a munkanélküli segélyt, ami ugye sokkal többet tesz ki. Az értelmes számítások szerint mindenképpen. -gy-Qazdasdßi aktivitás (1980) magyarok szlovákok háztartásbeliek .8% háztartásbeliek 2.9% nem aktív keresők 13.6% aktív keresők 48.5% eltartottak 27.4% aktív keresők 49.7% nem aktív keresők 16.3% eltartottak 33.8% Társadalombiztosítási gondjaink A magánvállalkozók és a háziasszonyok maguk fizetik A Nemzeti Biztosító létrehozásával és a társadalombiztosítási rendszer megváltoztatásával 1993. január elsejétől új egészségbiztosítási, betegbiztosítási és nyugdíjbiztosítási rendszer kezdett működni (?) Szlovákiában. Más-más módon fizetik a biztosítást a lakosság különböző kategóriáiba tartozó csoportok, a befizetési kötelezettségeik is különbözők. Az alkalmazottaknak, munkavállalóknak különösebb gondja a biztosítással nincs. Munkáltatójuk a bérükből levonásos módszerrel havonta átutalja a Nemzeti Biztosítónak a kiszabott összeget. Ez a bruttó bér 11 százaléka. Ehhez járul még a 2,5 százalékos kötelező adó a foglalkoztatási (vagy ha úgy tetszik: a munkanélküliségi (alap támogatása). A munkáltató ezen alapokba további 35 százalékot fizet be minden alkalmazottja után. Azon nyugdíjasok után, akiknek egyetlen bevételi forrásuk a nyugdíjuk, illetve a gyermekek, a szülési és gyermekgondozási szabadságon lévő nők, a kötelező katonai szolgálatra bevonult férfiak után az állam fizeti a biztosítási tételeket a Nemzeti Biztosítónak. Ez azért fontos, mert csak annak jár ingyenes egészségügyi ellátás, aki befizeti az ún. egészségügyi biztosítás összegét, vagyis havi bruttó bevételének 3,7 százalékát a biztosítási alapba. Ezt a tételt az állam munkanélküliek után is befizeti, amennyiben azok a munkahivatalokban mint munkakeresők nyilvántartásban vannak. Háziasszonyok figyelmébe ajánljuk, hogy utánuk az állam nem fizet egészségügyi biztosítást, tehát azt havonta nekik maguknak kell befizetniük, ha betegség esetén nem akarnak minden vizsgálatért, az esetleges kórházi ellátásért teljes térítést fizetni. Az új biztosítási rendszer ugyanis nem ismeri már a családtagok jogosultságát a családfenntartó biztosítása alapján. Biztosítás nélkül ugyancsak teljes árat kell fizetnie a betegnek a gyógyszerekért. A magánvállalkozók, iparosok maguk fizetik a biztosítási összeget, e célból regisztráltatniuk kell magukat. Az erre kijelölt hivatal, az Egészségbiztosítási Alap január 15-én kezdi meg működését, tehát a jövő héten már megkezdhető az ügyintézés. Vagy közvetlenül e központi hivatalnál, vagy a járási Szociális Biztosítási Igazgatóságokon (Správa sociálneho zabezpecenia) szerezhető pontos felvilágosítás és formanyomtatvány is. Legalábbis ez az előzetes tájékoztatás, mert az az igazság, hogy a Nemzeti Biztosítóban sem tudják pontosan, meglesz-e minden, ami az új biztosítási rendszer bevezetéséhez szükséges, és azt sem, ki, mit és hogyan fog intézni. A magánvállalkozó egyébként maga fizeti a biztosítási összegeket, mégpedig az adóalapja feléből. Az egészségügyi biztosítás számára 13,7 százalékos; a nyugdíjbiztosításra és a betegsegélyzőre ezzel együtt a fenti alap 46 százalékát kell befizetnie. A havi előleg ezen összeg 1/12-e. -ts-Gazdasági rajthelyzet Szlovák - cseh viszony Csehország és Szlovákia gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok szövevényével kötődött egymáshoz. A központi tervgazdaságnak köszönhetően ezek az összefonódások extrém mértéket öltöttek számos területen, ennek következtében most, a kettéválás után tovább tart a kölcsönös beszállításoktól való függőség. Csehország és Szlovákia gazdasági profilja azonban számos lényeges eltérést mutat. Nem csupán azáltal, hogy a cseh gazdaság mind a populáció, mind a termelés és a kereskedelem szempontjából a duplája a szlovákiainak, hanem abban is, hogy sokrétűbb és nagyobb az egy főre jutó bevétel belőle. Ezek a tények kihatással vannak a kettéválás következményeire. Szlovákiának a kisebb gazdasági teljesítőképesség mellett nagyobb terheket jelent távlatilag is a gazdaság alkalmazkodásában és hosszabb távú kilátásaiban. A kölcsönös összefonódás ellenére Szlovákia függött nagyobb mértékben a cseh gazdaságtól. 1989-ben a szlovákiai export 27 százaléka irányult Csehországba, míg a cseh behozatalnak ez mindössze 11 százalékát képezte. A cseh export csupán 11 százaléka irányult Szlovákiába, ez azonban a szlovák behozatal 36 százalékát tette ki. Ennek tükrében a szlovák gazdaság 2,5-3-szor nagyobb mértékben függ a cseh gazdaságtól, mint fordítva. A cseh kereskedelmi aktívum nagy része a tüzelőanyag- és energetikai forrásokból, a vegyipari, a gépipari és textilipari termékekből származik. A szlovák gazdaság azért is sebezhetőbb, mert kivitelében egészében véve nagy szerepet játszik a csehországi import. Szlovákia gazdasága sokkal kisebb mértékben van bekapcsolva a nemzetközi kereskedelembe, mint Csehországé, így e téren is sebezhetőbb. A Szlovák Köztársaságnak a világ egyéb országaiba irányuló exportja a fele annak, amit Csehországba szállít. (Csehországban az ugyanilyen arány 131 százalékot tesz ki.) A szlovák exportnak 1989-ben a 41 százaléka irányult a fejlett piacokra, s az arány azóta sem változott jelentős mértékben. Viszonylag magas arányt ér el ezzel szemben a keleti piacokra, főként a Szovjetunió utódállamaiba irányuló szlovák export, ami kedvezőtlen alaphelyzetet teremt a szlovák gazdaságnak az érintett térség mély gazdasági válságának következtében. A kettéválást követően a kölcsönös kereskedelem a két utódállam között csökken. Ennek legbiztosabb jele az államhatár meghúzása. A cseh és szlovák vállalatok már a múlt év második felében megkezdték együttműködésük korlátozását, és harmadik országokba néztek partnerek után. Különösképpen a cseh cégek, amelyeknek viszonylag jó kapcsolataik vannak az Európai Közösség országaival. Ugyanígy a cseh bankok is korlátozták a hitelnyújtást a szlovák pénzintézeteknek, ami fizetési nehézségeket is előidézett Szlovákiában. Az európai gazdasági szakértők fenntartásokkal viseltettek és viseltetnek a vámuniót illetően, mivel ha Szlovákia védőintézkedéseket foganatosít, vagy nagyobb mértékű állami támogatásokat eszközöl saját gazdaságában, az az unión belül lefékezheti a reformot és a gazdaság átalakítását Csehországban is. E tények tudatában a szlovák-cseh határon felállított vámházak küldetése is érhető. Csehország az első naptól kezdve tudni akarja, hányadán áll, hogy időben léphessen, ha érdekeit veszély fenyegeti. -n-ÁRUFORGALOM Csehország és Szlovákia között Áru Cseh kivitel az SZK-ba Szlovák kivitel a CSK-ba mid. korona mid. korona Részarány, %-ban Részarány, %-ban CSK, SZK be- SZK CSK bekivitel hozatal kivitel hozatal összesen: 110,0 11,6 36,0 88,8 26,9 10,9 Szén, koksz 5,5 10,3 84,6-Energia 1,5 2,1 9,7 0,4 2,8 0,6 Érc 0,3 11,5 22,6 1,4 36,8 44,3 Vas, acél 11,4 15,6 67,1 11,1 47,6 17,8 Más fémek 2,2 18,2 63,0 3,4 65,8 26,1 Gépipar 38,2 16,0 56,8 34,0 44,5 19,2 Textil, ruha 6,2 16,5 53,1 3,9 29,8 15,5 Bőr, cipő 2,3 10,6 32,4 2,1 23,3 12,6 Élelmiszer 4,5 3,5 9,8 4,5 9,1 3,7 (TASR)
