Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-14 / 10. szám

1993. január 14. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Farkas János folytatja Észak-Csehországba állítólag 70 ezer szlovákiai cigány vándorolt be és helyze­tük az utóbbi időben súlyosbodott. A községi hatóságok a törvényesség hatá­rait súroló rendeletekkel megkezdték egyes roma családok kilakoltatását az il­legálisan elfoglalt lakásokból. Két csalá­dot Ústí nad Labemben már vonatra ül­tettek és visszaküldték Kelet-Szlovákiá­­ba. A rimaszombati Farkas János azon­ban folytatja Mostban vállalkozását. Ő még tavaly szerződést kötött a mosti vá­rosi hivatallal, hogy felújítja a Chanov lakótelepet, ahol főleg roma lakosság él. A vállalkozó a lakótelepi lakások felújí­tásába már 5,3 millió koronát ruházott be. Felújított 68 lakást és egy új vendég­lőt hozott létre. Az új helyzet gyökere­sen megváltoztatta az itt élő cigány la­kosság életkörülményeit. Idén Farkas vállalkozását 19 millió koronával támo­gatja a cseh kormány is, és új szerződést készítenek elő a mosti városházával. Idén további 54 lakást akarnak helyreál­lítani. Az egyik épületben tanonciskolát hoznak létre 100 tanuló számára és egy átképzési központot a felnőtteknek. A rimaszombati cég mosti tevékenysége száz embernek ad munkát. Tűz Dukovanyban A dél-morvaországi Dukovany atom­erőműben a DPA hírügynökség szerint tűz ütött ki, amelyet rövid időn belül eloltottak. Cseh sajtójelentések szerint egy személy súlyos égési sebeket szenve­dett. A villanyerőmű egyik vezetője el­mondta, hogy elektrostatikus kisülés be­­lobbantotta a hidrogént, amely egy rosszul tömített szelepen át szivárgott ki. A beruházók gondjai A brit Financial Times elemzi a janu­ár elsejétől Csehországban bevezetett adórendszert. Megállapítja, hogy szá­mos nyugati cég csehországi kirendelt­sége az új adók hatására kivonul a tér­ségből. Korábban a külföldi vállalatok különböző előnyöket élveztek, de ez a helyzet most megváltozik. A183 napnál régebben Csehországban működő kül­földi cégek adóinak nagysága elérheti a 47 százalékot is. Érinti őket az a 17 szá­zalékos adó is, amelyet gyakorlatilag ottlétükért fizetnek. Az új adórendszer a feltételezések szerint nem befolyásolja kedvezőtlenül a valóban életképes cége­ket, mint amilyenek az ügyvédi és ta­nácsadó társaságok, amelyek a privati­zálás folyamatát segítik. A Financial Ti­mes feltételezi, hogy elsősorban az ame­rikai cégek szüntetik meg a segítség­­nyújtást a cseh vállalatoknak. Rajtuk kí­vül a németek, a hollandok, az angolok és az osztrákok is kényes helyzetbe ke­rültek, mert a szerződéses viszonyok or­szágaik és a Cseh Köztársaság között nem alakulták ki teljesen és így kereske­delmi műveleteik számára hiányzanak a biztosítékok. Ideiglenes tőzsde Prágában megkezdte működését az ideiglenes tőzsde, amely a megszűnt Csehszlovák Állami Banktól átvette az értékpapír-kereskedelmet. így száz év múltán Prágában ismét működik a tőzs­de. A teljes üzem április elsején indul be, de a munkatársak a határidőt egy hónappal le akatják rövidíteni. A tőzs­dei tagság iránt már 30 kereskedelmi bank, beruházó, vállalat és magánvállal­kozó is érdeklődik. A tőzsde alaptőkéje 120 millió korona. Lux sajtóértekezlete Josef Lux cseh mezőgazdasági minisz­ter sajtóértekezleten kijelentette, hogy nem a földművesek okozták a nagyarányú áremeléseket. A felvásárlási árak a mező­­gazdaságban több vonatkozásban csök­kentek, de a kereskedők és a feldolgozók aránytalanul emelték az árakat. Lux meg­erősítette, hogy az USA 25 millió dollár­ral segíti a cseh mezőgazdaságot. Az első szerződés Az önálló Szlovákia megkötötte első külföldi szerződését, l.udovíl Cérnák szlovák gazdasági miniszter Bécsben Wolfgang Schüssel osztrák gazdasági miniszterrel tegnap aláírták a gazdasá­gi, ipari, műszaki és tudományos együttműködésről szóló egyezményt. A szerződés öt évig érvényes, és lejárta után automatikusan meghosszabbít­ják, amennyiben valamely fél nem mondja fel. Cérnák az aláírás után ki­jelentette, örül annak, hogy a széles alapokon nyugvó szerződést éppen Ausztriával sikerült megkötni Szavai szerint a megállapodás keretszerződést is tartalmaz az együttműködésről az építőiparban, a gépiparban, az élelmi­szeriparban és mezőgazdaságban, vala­mint a vegyiipar és a környezetvédelem területén. Különös jelentőséget kapott az energetikai és petrokémiai együttmű­ködés. Schüssel emlékeztetett rá, hogy Ausztria jelenleg a legnagyobb szlová­kiai beruházók közé tartozik és az NSZK és a FÁK után Szlovákia harma­dik legnagyobb kereskedelmi partnere. Párizsban megkezdődött 115 állam konferenciája Angolában fegyveres polgári személyek menekülnek a kormánycsapatok előrenyomulá­sa elől Az UNTTÁ fegyveresei és a kormánycsapatok közt továbbra is súlyos harcok dúlnak, melyek nagy emberáldozatokat követelnek (Telefotó: TA SR/AP) A vegyi fegyverek betiltásáról 115 ország részvételével tegnap délután az UNESCO párizsi székhelyén megkezdődött a vegyi fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi konferen­cia. A rendezvényt Francois Mitterrand francia elnök és Butrosz Gáli ENSZ-fotitkár nyitották meg. A vegyi fegyverek használata elméle­tileg már 70 éve tilos. E fegyverek fej­lesztésének, gyártásának, tárolásának és alkalmazásának tilalmáról, valamint mennyiségük csökkentéséről szóló szer­ződésről közel negyed évszázadig tár­gyaltak a diplomaták Genfben 1925 óta. Erre az ösztönzést az adta, hogy az első világháború idején klór és yperit harci alkalmazása következtében közel 100 ezer katona vesztette életét és több mint 1 millió szenvedett sérüléseket. Ez veze­tett arra, hogy Genfben megállapodja­nak a mérgező gázok használatának ti­lalmáról. Napjainkban csak három or­szág vallotta be, hogy rendelkezik vegyi fegyverekkel — az USA, Oroszország és Irak. A nyugati szakértők szerint azon­ban a Közel-Kelet, Ázsia és Afrika húsz állama rendelkezik vegyi fegyverekkel és többször alkalmazta is őket. Leg­utóbb a nyolcvanas években Irak saját lakossága, a kurdok ellen vetett be vegyi fegyvert. Jemenben 1963-ban azzal vá­dolták Egyiptomot, hogy szintén hasz­nált ilyen fegyvereket. A három napig tartó konferencia elő­estéjén nyilvánvalóvá vált, hogy az arab államok ellenzik a vegyi fegyverek tilal­mát. Simon Peresz izraeli külügyminisz­ter, aki tegnap érkezett a konferenciára, arról tájékoztatta az AFP francia hír­­ügynökséget, hogy Izrael és az arab álla­mok között vegyifegyver-mentes öveze­tet kellene létrehozni. Az arab országok csak abban az esetben írnák alá a párizsi konvenciót, ha Izrael aláíija az atom­fegyverek terjesztésének tilalmáról szó­ló szerződést. APeresz-javaslat szerint a térségben létrehozható egy olyan öve­zet, amelyben sem vegyi-, sem biológiai­­, sem atomfegyverek nem lesznek és en­nek ellenőrzését közösen végzik. Peresz felszólította az arab államokat, hogy ter­jesszenek be javaslatot az ellenőrzés módját illetően. Folytatódnak az etnikai tisztogatások Mi lesz a béketerv elfogadása után? Kedden késő esti jelentés szerint a boszniai szerbek feltételesen el­fogadták a volt Jugoszláviában folyó háború megszüntetésére be­­nyújtott tervet A feltétel az, hogy a boszniai szerb parlament hét napon belül jóváhagyja a javasla­tot Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője lemondását helyezte kilá­tásba arra az esetre, ha a parla­ment a béketervet nem hagyja jóvá. Korábban már arról érkeztek hírek, hogy a genfi tárgyalások kudarcba ful­ladtak, de mind Cyrus Vance, mind lord Owen, a konferencia társelnökei végül is előrelépésről számolhattak be. A hor­­vát küldöttség tagjai már visszatértek Genfből és elégedettségüket fejezték ki az elért eredményekkel kapcsolatban. Frapjo Tudjman horvát elnök a repülő­téren kijelentette: „Az akadályok elle­nére a konferencia mégis sikeres volt”. Mate Boban, a boszniai horvátok képvi­selője szerint békére nemcsak Boszniá­nak, hanem az egész Balkánnak szüksé­ge van. Bosznia területén tovább folytatód­nak az etnikai tisztogatások a szerbek által megszállt területeken — jelentette a német DPA hírügynökség. Tegnapra virradóra 940 kiűzött horvát lépte át a horvát határt. A genfi megállapodás el­lenére a boszniai polgárháborúban vál­tozatlan hevességgel folytatódnak a har­cok. A szerbek támadásai az ország északi részére összpontosulnak, ahol ál-A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság acélipara a továbbiakban is mindkét állam gazdaságának legjelentő­sebb ágazata lesz. E helyzet fenntartása a célja a Vaskohászat Rt. (Hutníctvo íe­­leza) létrehozásának. A cseh—szlovák vegyesvállalat egyesíti a legfontosabb acélgyártó cégeket. A részvénytársaság alaptőkéje 70 millió korona és részese­dik benne a többi közt a Vítkovicei Vas­mű, a kassai Kelet-Szlovákiai Vasmű, a Poldi Kladno, az ostravai Új Kohó stb. Zdenék Böhm professzor a rész­vénytársaság igazgatója elmondta, hogy egyesítik mindkét köztársaság kohásza­lítólag nagyszabású offenzíva kezdődött. Kelet-Boszniában a polgári lakosság kö­rében egyre több a halálesetek száma. A hideg és az éhség következtében Zepa városában 24 óra alatt százan haltak meg. A térségben, ahol 35 ezer ember él, 300-an vesztették életüket a súlyos viszonyok miatt. inak érdekeit, kölcsönösen tájékoztatják egymást és közösen lépnek fel más ko­hászati vállalatokkal szemben. A Vasko­hászat céltudatos kohászati lobby lesz, amely az acél- és vasáru hatékony érté­kesítésére törekszik. Böhm igazgató az acélipar helyzetét mind Csehországban, mind Szlovákiában a tavalyi visszaesés ellenére reményteljesnek minősítette. Mindkét országban a kohászat nyere­séggel zárta az évet. Kijelentette azt is, hogy a csehországi és szlovákiai kohá­szati üzemekben a munkatermelékeny­ség színvonala összehasonlítható és nin­csenek köztük nagy eltérések. A cseh és a szlovák kohóművek egymással nem konkurálnak, mert egyes árufajtákat csak Csehországban, másokat csak Szlo­vákiában gyártanak. Az EK tagországaiban az acélipar re­cessziót él át és ezért a cseh és szlovák acéltermelés kellemetlenül érinti őket. Ennek ellenére idén az EK-tagállamok­­ba 20 százalékkal több acélárut szállít­hatunk, mint 1991-ben. Az e mennyisé­gen felül szállított acélárura az EK tag­államokban 21-49,6 százalékos utólagos vámokat vetnek ki, ami eladhatatlanná teszi az árut. A feltételezések szerint idén is 1,2 millió tonna acélárut szállíta­nak Nyugat-Európába, ami hozzávető­legesen ugyanannyi mint tavaly volt. 1989-ben Szlovákiában 4 millió 870 ezer tonna acélt, Csehországban 10 mil­lió 590 ezer tonna acélt gyártottak. Ta­valy Szlovákiában a termelés 3 millió 558 ezer tonna, Csehországban 7 millió 282 ezer tonna volt. A szakértők szerint 2000-ben a csehországi acéltermelés 5 millió 800 ezer tonnára esik vissza. A napokban páratlan balesetre került sor Argentína északkeleti részén. Santo Tome városa közelében három autóbusz karambolozott. 55-en életüket vesztették, 70-en sú­lyosan megsebesültek. Az áldozatok számát pontosan nem lehet felmérni, mert többen teljesen elégtek (Telefotó: TASR/AP) Cseh—szlovák vegyesvállalat Közös fellépés az acélpiacon OROSZORSZÁG Montenegróba és Albániába segélyszállítmányt indít egy 11-76 típusú óriásrepülőgéppel, amely élelmiszert, gyógyszert, lisztet, cukrot, konzerveket és ruházatot szállít. A segítségnyújtásról a rendkívüli hely­zet esetére létrehozott állami bizottság döntött. Az első repülőgéppel a hely­színre utaznak a bizottság képviselői, hogy megszervezzék a további szállí­tások raktározását és elosztását. Klaus KINKEL német külügymi­niszter a koalíciós tárgyalások befejezé­se után Bonnban bejelentette, hogy a CDU/CSU és az FDP koalíciós partne­rek megállapodtak a német katonák részvételéről az ENSZ hadműveletei­ben. Ezzel kapcsolatban alkotmánymó­dosító tervezetet készítettek elő, ame­lyet eljuttatnak a parlamenti frakciók­hoz. Egyetértés esetén a kérdés már pénteken a szövetségi parlament napi­rendjére kerülhet. K ambodzsában egy rakétatá­madás során az ENSZ békefenntartó erők két női munkatársa életét vesztet­te. A két kambodzsai áldozat tolmács­ként működött az ENSZ-csapatoknál. A rakétatámadásra a fővárostól északra fekvő területen került sor. A VOLKSWAGEN rész­vénytársaság, Európa legnagyobb gép­kocsigyártója 1994 végéig 30 ezerrel akaija csökkenteni dolgozóinak számát. A lépést azzal indokolják, hogy mind a hazai, mind a külföldi piacokon csökken az értékesítés. Már tavaly 7500 munka­hely megszüntetését jelentették be. A VW Group-hoz tartozik a Volkswage­nen kívül az Audi, a spanyol Seat és a cseh ákoda, amelyek összesen 273 ezer embert foglalkoztatnak. Az AMERIKAI Earthwinds Hilton nevű léggömb, amely leszállás nélküli Föld-körüli útra indult, tegnap sziklá­nak ütközött és lezuhant. A baleset so­rán senki sem sérült meg. A111 méteres léggömbön Larry Newman pilóta, Don Moses, valamint Vlagyimir Dzsanibe­­kov orosz űrhajós indult a 32 ezer kilo­méteres útra. Áz utat 10—12 napra ter­vezték, de felszállás után néhány perccel az utazás véget ért. GrÚZIÁBAN a kormánycsapatok szabadon bocsátottak 46 orosz katonát, akiket túszként tartottak fogva Lagode­­hi városában. Kitovani grúz védelmi mi­niszter cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint a kormánycsapatokat Tbiliszi körül vonják össze. A miniszter szerint a csapatmozdulatokat csak azért hajtják végre, mert az országban erős a havazás és a csapatokat át kell helyezni hozzá­férhetőbb térségekbe. Kitovani decem­ber 30-tól Moszkvában tárgyalt, de sem­miféle megállapodásról nem számolt be. ICuBAI menekülteket mentett ki a tengerből a NASA rakétameghajtású hajója, amely az Atlanti-óceán vizein tartózkodott. A három kubait a Canave­­ral-foktól 40 kilométernyire találták meg, amint gumiabroncsokon igyekez­tek a part felé. LíATIN-AMERIKÁBAN a múlt év­ben javult a gazdasági helyzet. A nemze­ti össztermék átlagosan 4,1 százalékkal növekedett és az infláció mértéke nem haladta meg a 25 százalékot. Nem növe­kedett a külföldi adósság sem, amely továbbra is 417,5 milliárd dollárt tesz ki. A munkanélküliség 14,2 százalékos. A legrosszabb helyzetben Peru és Nikara­gua van. A dél-amerikai államok tavaly 3,5 milliárd dollárral növelték külkeres­kedelmi forgalmukat. O laszországban ezentúl nem sújtják börtönbüntetéssel a narkósokat. Korábban elég volt egy enyhe drogbefo­lyásoltság ahhoz, hogy börtönbüntetést szabjanak ki a kábítószerélvezőkre. E rendelet értelmében két év alatt 49 ezer embert ítéltek el. BANGLADES északkeleti részén egy falu lakossága 30 éves nőt derékig a földbe ásott, majd halálra kövezett. A brutális középkori tett oka az volt, hogy a nő nem akart férjhez menni a helyi mecset prédikátorához. Az ítéletet a fa­lusiak tanácsa mondta ki. A szerencsét­len asszonyra 101 követ dobtak. Figye­lemreméltó, hogy az illető prédikátor a falusi tanács elnökének jelölte ki magát. IzRAEL számára visszalépést jelen­tene, ha megengedné a 414 deportált palesztin visszatérését — jelentette ki Simon Peresz Párizsba utazása előtt. Véleménye szerint az ilyen lépés az isz­lám Hamas szervezetnek tett enged­ménynek tűnhetne. Arra akarjuk kény­szeríteni a Hamast, hogy elismerje, túl­lőtt a célon. A napokban az izraeli leg­felsőbb bíróság amerikai ügyvédek kez­deményezésére megtárgyalja, törvény­­szerű volt-e a palesztinok kiűzetése.

Next

/
Thumbnails
Contents