Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-09 / 6. szám

1993. január 9. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 A rakéták maradnak és készek bevetni őket Irak elutasította az ultimátumot Irak légvédelmi rakétái, amelyeket az ország déli részén helyezett el, készek választ adni egy esetleges támadás esetén. Ezt az AFP hírügy­nökség közölte hivatkozással az iraki minisztertanács nyilatkozatára. Az iraki kormány tegnap rendkívüli ülést tartott. A nyilatkozat szerint „ha a rakéták agresszió célpontjaivá válnak, készek a rugalmas válasza­dásra”. A kormány megerősítette, hogy elutasíjta az USA, Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország ultimátumát a rakéták kivonásáról Dél- Irakból. Az ultimátum tegnap, közép-európai idő szerint 23.30-kor járt le. Csütörtökön a mobil kilövőállásokon elhelyezett rakétákat áthelyezték. Ez nem jelenti a rakéták kivonását abból a térségből, ahol a repülési tilalom van ér­vényben és nem világos, hogy mi Irak célja az átcsoportosítással. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország a tér­ségben 200 harci repülőgéppel rendelke­zik. Irak déli határai közelében tartózko­dik a Kitty Hawk nevű repülőgépanyaha­­jó és két brit hadihajó is. Irak 150-200 harci repülőgéppel rendelkezik, de nem tudni, mennyire képesek a bevetésre, mert az országban pótalkatrészhiány van az ENSZ szankciói miatt. Nemrég Irak vadászgépeit és egyéb harci repülőgépeit a 32. szélességi fok közelébe vonta össze. Irak azt állítja, hogy légvédelmi raké­tái a tiltott övezetben már ott voltak, amikor arra a térségre meghirdették a repülési tilalmat. Irak szerint az ország szuverén joga, hogy oda helyezze ezeket a légvédelmi eszközöket, ahová akarja. Nizar Hamdoom iraki ENSZ-nagykö­­vet 24 órával azután, hogy megkapta az ultimátumot, négyoldalas választ adott Brünn 750 éves Brünn városa megalapításának 750. évfordulója alkalmából ünnepélyesen megnyitották a Go ’93 és a Region Tour idegenforgalmi nemzetközi nagyvásárt és kiállítást. Ezzel megnyílt az idei vásári évad — jelentette ki a város polgármes­tere. Jirí Ilorák polgármester megemlé­kezett arról, hogy 750 évvel ezelőtt kap­ta meg Brünn a szabad királyi város jo­gait és azóta fontos nemzetközi kereske­delmi központtá vált. Veszélyben a lazactenyészet A Shettland-szigetek lakossága nagy erőbevetéssel igyekszik megvédeni a parti öblökben létrehozott lazactenyé­szeteit a partoknál elsüllyedt Braer tankhajóból kiáramló olaj előtt. A szennyezett víz útjába 800 tonna kő­tömbből ideiglenes gátat építettek. A sziget 22 ezer lakosa attól tart, hogy a szokatlanul erős szélvihar által a kör­nyékre permetezett olaj egészségi káro­sodást okoz. Több szigetlakó légzési és látási zavarokra panaszkodik. Károly trónörökös, aki lelkes környezetvédő, hétfőn a helyszínre utazik, hogy ellenő­rizze a tankhajó szerencsétlenségének környezeti következményeit. Apróhirdetés • Felveszünk két nyugdíjaskorú szakképzett szakácsnőt. Cím: Malá Jarková 4, 945 01 Komárno. Tel.: 0819/611 97. • Eladó 150 db méhcsalád. Cím: Zachar István, Keszegfalva (Kame­­niőná), Főutca 160. Ár megegyezés szerint. át az ENSZ-ben. A dokumentumok nem tették közzé, Hamdoom azonban újságírók előtt kijelentette, hogy a do­kumentum felhívja a figyelmet rá, mi­szerint Iraknak joga van katonai és pol­gári rendeltetésű tárgyakat saját terüle­tén bárhová elhelyezni. Irak szerint a re­pülési tilalom meghirdetése Irak terüle­tének egy része fölött jogszerűtlen és az a célja, hogy feldarabolja az országot. Korábban ugyanis azzal vádolták Bag­­dadot, hogy üldözi az említett térségben élő siíta lakosságot és ezek védelmére jött létre a repülési tilalom. Az iraki vá­laszjegyzék azt állítja, hogy az iraki síi­ták bebizonyították, fontos részét képe­zik az iraki nemzetnek. Irak óvatos visel­kedése e terület kapcsán — például az, hogy nem válaszolt az iraki vadászgép A Magyar Demokrata Fórum (MDF) a legerősebb magyar politikai párt alapszervezetei hat személyt jelöl­tek a pártelnöki posztra. Az új pártelnö­köt januárvégén az MDF 6. kongresszu­sán választják meg. A hozzávetőlegesen 30 ezer főt számláló tagság általában a párt eddigi elnökét, Antall Józsefet ré­szesíti előnyben, akit a helyi szervezetek 94 százaléka támogat. A többi jelölt támogatása sokkal mérsékeltebb, közéjük tartozik Für La­jos, az MDF ügyvivő elnöke akit az alap­szervezetek 3 százaléka és Csurka Ist­ván, akit a szervezetek 2 százaléka tá­mogat. Az MDF vezetősége nemhivata­los információk szerint nem erősítette meg, de nem is cáfolta azt a jelzést, hogy az öt jelölt támogatását fejezte ki Antall Józsefnek. A volt csehszlovák föderáció vagyo­nának elosztásában még maradt néhány nyitott probléma. Ezek közé tartozik a Csehszlovák Légiforgalmi Vállalat (CSA) és a tengerhajózási vállalat elosz­tásának kérdése. Václav Klaus cseh kormányfő a Szlo­vák Sajtóiroda tudósítójának adott nyi­latkozatában közölte, hogy a CSA idén ünnepli fenállásának 70. évfordulóját és múlt év augusztusa óta rész­vénytársaságként működik. Még 1991- ben szlovák kezdeményezésre a CSA-t a szövetség tulajdonából átutalták a Cseh Köztársaság tulajdonába és így a vállalat cseh társaság lett. Egy évvel ezelőtt a cég együttműködési szerződést kötött az Air France-szal és 1992 márciusában a ŐS A, az Air France és az Európai Új­jáépítési és Fejlesztési Bank megálla­podtak a privatizálási tervezetben. A Cseh Nemzeti Vagyonalap tulajdoná­ban van a részvények 49,2 százaléka, az lelövésére és egyéb repüléseket nem folytat a térség fölött — a jegyzék sze­rint nem jelenti azt, hogy egyetért a re­pülési tilalommal. Az iraki tömegtájékoztatás harcias hangulatot éleszt és az egekig dicséri „a hősies hadsereget és nagyfokú erkölcsi felkészültségét”. Clinton megválasztott amerikai el­nök támogatja Bush elnököt abban, hogy utasítást adott: műholdak segítsé­gével állapítsák meg, betartja-e Irak az ultimátum feltételeit. „Nem tudom, hogy Húszéin próbára akaija-e tenni el­tökéltségünket vagy sem, de egyetértek azzal, amit Bush elnök tesz” —jelentet­te ki Bili Clinton. Bagdad tegnapra virradóra Kína, Marokkó, Pakisztán és Oroszország diplomatáit kérte fel arra, hogy kor­mányaik igyekezzenek elhárítani a Nyu­gat katonai akcióját Irak ellen. Mind a négy állam a Biztonsági Tanács tagja. Az iraki külügyminiszter a diplomaták­nak elmondta, hogy számít rá, kormány­aik fellépnek az iraki biztonságot veszé­lyeztető lépések ellen. Hozzátette, hogy Irak támadás esetén védekezni fog. Kivétel csupán a szélsőjobboldali szárny vezetője, Csurka István, aki a múlt év nyara óta közvetve bírálja a je­lenlegi elnököt. Közismert pamfletjében utalt Antall egészségi állapotára és fel­szólította, hogy jelölje ki utódját. Csur­ka a papokban kijelentette, hogy véle­ménye szerint „az MDF-ben mindent alapvetően meg kell változtatni”. Szavai szerint az MDF-ben nagyarányú válto­zásokat kell végrehajtani, hogy újjáéled­jen, hogy új arculatot kapjon. Erre azért van szükség, hogy helytálljon az 1994. évi választásokon. Az MDF vezetésében ezekben a na­pokban intenzív tanácskozások foly­nak. A hét végén a Csurka-féle „ma­gyar népnemzeti út” hívei nagygyűlést rendeznek, hogy felkészüljenek a kong­resszusra. Air France és az EBRD a részvények 38,2 százalékának tulajdonosa. A Cseh Állami Biztosító 4,5 százalékkal, Prága főváros 3,4 és a kárpótlási alap 2,3 szá­zalékkal részesedik a rész­vénytársaságban. A pozsonyi repülőtér a részvények 1,2 százalékát, a poprádi és a kassai repülőtér 0,6-0,6 százalékát tudhatja magáénak. A ŐSA vezér­­igazgatója a kisebbségi részvényes, az Air France embere — Georges Vej­­vodsky. A szlovák fél érdekelt a ŐSA elosztásán az elfogadott 2:1 arányban. A CSA azonban inkább azt szeretné, ha a vállalatból nemzetek fölötti szervezet jönne létre, hasonlóképpen, mint aho­gyan azt a skandináv államok, az SAS létrehozásával oldották meg és mindkét köztársaság számára fejtené ki tevé­kenységét. Abban az esetben, ha a válla­latot 2:1 arányban elosztanák, a Csehor­szág számára megmaradt részben az Ar France többségi részesedést szerezne. A hosszútávgyalogló magányossága. Er­ling Kagge norvég kutató menetelés köz­ben a Déli-sark felé. Mint már közöltük, a bátor kutató november 17. óta 1310 lan hosszú utat tett meg a hósivatagban (Telefotó: TA SR/AP) Megbékélési konferencia A Szomáliái fegyveres frakciók pa­rancsnokai Addis Abebában megálla­podtak, hogy április 15—18 napokban Etiópia fővárosában megrendezik a megbékélési konferenciát. A döntést az ENSZ, az USA és Etiópia nyomására hozták. A vezetők még két napig tár­gyalnak a konferencia napirendjéről. Közzétették a Mogadishuban végre­hajtott amerikai támadás áldozatainak számát. A fegyver- és lőszerraktár elleni akció során heten vesztették életüket. A rohamban 400 amerikai katona vett részt. A támadást azzal indokolják, hogy korábban tüzet nyitottak egy tengeré­­szőijáratra. Tíz Szomáliáit foglyul ejtet­tek. Egy amerikai katonát tévedésből saját csapatai sebesítettek meg. Köd borult Szarajevóra A csütörtökön fellángolt ádáz har­coknak Szarajevóban a hirtelen támadt köd vetett véget. A harcok a város köz­pontjára összpontosultak már kb. egy hete. Bosznia-Hercegovina más front­szakaszain tovább folytak a harcok és Szrebrenicában bombázórepülőgépeket is bevetettek. Több várost tüzérséggel lőttek a szerb csapatok. Izetbegovics bosnyák elnök tegnap Washingtonba érkezett, hogy Eaglebur­­ger külügyminiszterrel és Clinton meg­választott elnökkel tárgyaljon. Azt kéri az amerikai féltől, hogy valósítsák meg a katonai repülések tilalmát Bosznia fö­lött és erősítsék Szerbiával szemben a nyomást. Az MDF 6. kongresszusára készül Változás vagy folyamatosság? V Lehet, hogy nemzetek fölötti lesz a CSA Célszerű az SAS példáját követni A torz nacionalizmus fertőzi) betegsége (Folytatás az 1. oldalról) van rá, hogy olyan racionális lé­péseket tegyen, melyeknek alap­elveit a londoni értekezlet meg­szabta. — Romániában sem meg­nyugtató a helyzet számunkra, ugyanakkor Iliescu elnök az el­múlt időszakban látványosan tárgyalási készséget mulatott. Ezt hogyan értékeli a magyar külpolitika? — Iliescuról hatalomra kerü­lése után több Románián belüli, illetve kívüli magyar kedvező vé­leményt mondott, de ha meg­kérdezzük az RMDSZ-t, akkor egészen más képet kapunk. Ili­escuról az erdélyi magyarságnak nem az a véleménye, hogy túl­zottan magyarbarát volna. Én személy szerint üdvözöltem, hogy Iliescu késznek mutatkozik a magyar vezetőkkel találkozni. Melescanu külügyminiszter egy minapi interjújában azt mondta, hogy a rosszul sikerült aradi ta­lálkozó után a magyar vezetők­nek valamifajta komplexumuk van a magas szintű párbeszéddel kapcsolatban. Én személyesen is elmondtam a román diplomácia vezetőjének, hogy ezt az állás­pontját nem osztom. Az akkori és a mostani helyzet között rop­pant nagy különbség van. Mi nem zárjuk ki a magasszintű ta­lálkozó lehetőségét, de úgy vél­jük, hogy ez a két ország számá­ra megtévesztő lehet, a szívélyes kézfogások és a pohárköszöntők nem lehetnek őszinték, ha mö­göttük nincsenek már feloldott konfliktusok. A magyar politika az elmúlt két évben arra töreke­dett, hgoy a magyar—román vi­szony radikálisan megváltozzon. Ceausescu bukása után azt hit­tük, hogy délkeleti szomszé­dunknál pozitív változások lesz­nek. Nem vitatható, hogy tör­téntek fontos változások, példá­ul az erdélyi magyarok pártot tudtak alakítani, bizonyos intéz­ményeiket helyre tudták állítani. De mindezek mellett látnunk kell, hogy a románok részéről vannak kísérletek az enged­ménynek tekintett intézkedések egy részének a visszafordítására. Olyan időszak restaurálását próbálják némelyek, amelyet egyesek a Ceausescu-korszak­­hoz, mások a két háború közötti látványosan tomboló román na­cionalizmushoz kötnek. Erre utalnak a kolozsvári Mátyás­szobor körüli események. Min­dennek ellenére a magunk ré­széről szeretnénk, ha a két or­szág kapcsolata javulna. Szeret­nénk élni azokkal a lehetőségek­kel, amelyek, bár nem a legma­gasabb szintű párbeszéd utján, hanem más módon elősegíthetik országaink kapcsolatrendszeré­nek javulását. — Hazánknak új szomszéd­ja Szlovákia. Milyen új helyze­tet és feladatokat hoz ez Ma­gyarország számára? — Már a szétválás folyamata idején is hazánk fontos gesztu­sokat tett Szlovákia irányába. Ezek jegyében zajlottak a szep­temberi magas szintű találko­zók. Sajnos, az óvatos derűlátás­ra okot adó megbeszélések után súlyos tettek következtek, gon­dolok itt elsősorban a Duna el­terelésére. Ezek rontották Szlo­vákiához fűződő viszonyunkat. Erről a magyar politikának meg­van a határozott véleménye. Po­zsonnyal megegyezés született, hogy a vitatott kérdést melyik fórum elé visszük. Sikerült meg­állapodnunk, hogy ez a hágai bí­róság lesz. Mindennek ellenére túl kell tekinteni ezen a nagyon súlyos vitán — nem feladva az álláspontunkat —, más vonat­kozásokban erősítenünk kell az együttműködést, gondolok itt elsősorban a gazdasági életre. Nem feledhetjük el, hogy Szlo­vákia lakosságának tizenkét szá­zaléka magyar. Ha Magyaror­szág és Szlovákia kapcsolatai bővülnek, mindkét oldalon a la­kosság előnyökhöz jut. A két or­szág közötti problémák megol­dási módjának keresése közben olyan egyezményeket is köt­nünk kell, mint például — ahogy ezt tettük most Krakkó­ban — a szabad kereskedelmi megállapodás. Mindez a világ előtt azt demonstrálhatja, hogy Közép-Európában vannak táv­latai az együttműködésnek, ezek az erők dominálnak, és a térsé­get nem lehet egységesen vál­ságövezetnek minősíteni. (Rövidített szöveg) BrÜNNBEN tegnap kezdte meg ülé­sét a Valutabizottság, amelynek feladata, hogy segítse összehangolni a Cseh Nemze­ti Bank és a Szlovák Nemzeti Bank tevé­kenységét a valutaunió működőképessége érdekében. Az ülésen megítélték a valuta­helyzetet és döntéseket hoznak a mindkét központi bank számára kötelező pénz­visszatérítés kérdésében. A CSEHSZLOVÁK Hadsereg vezér­kari hírszerző szolgálata ugyancsak ketté­vált és Prágában, illetve Trencsénben szé­kel a cseh és a szlovák része. A vezérkari hírszerzőtisztek kiképzése Prágában folyt és szlovákiai tisztek is tanultak ott. Akik befejezték az első évfolyamot, Prágában fejezhetik be tanulmányaikat, de az új hall­gatók — két szlovák tisztről van szó — tandíja fejenként 1 millió korona lesz. IClAUS cseh kormányfő tegnap Salz­burgban kijelentette, hogy a temelíni atomerőművet befejezik. Rámutatott, hogy a barnaszénfűtésű hőerőművek Csehország legnagyobb kömyezetszeny­­nyezői és azzal fenyegetik az országot, hogy holdtájjá változtatják. SzLOVÁKIA első kanadai nagyköve­te Anton Hykisch az ottawai nagykövetség legfőbb feladatának azt tekinti, hogy ma­gyarázza a csehszlovák államszövetség széthullásának körülményeit. Állítása sze­rint először kedvező reagálások voltak Ka­nadában Szlovákia önállósulása kapcsán, ami nyilván az ottani honfitársak vélemé­nyét tükrözte, de jelenleg a tömegtájékoz­tatásban a Szlovák Köztársaságot szélső­ségesen kedvezőtlen megvilágításban mu­tatják be. A nagykövet véleménye szerint kifejezett hazugságokat terjesztenek, ame­lyek cáfolata a fő feladat. Ilyen hazugság­nak minősítette a nyelvtörvény bírálatát, a szlovák alkotmány bevezetőjének szavait, ahol csak a szlovák nemzetről van szó stb. BoRISZ JELCIN orosz elnök a legú­jabb közvélemény-kutatások szerint to­vábbra is a népszerűségi lista élén áll. A megkérdezettek 37 százaléka egyetért Jel­cin magatartásával a népképviselők kong­resszusán. EaGLEBURGER amerikai külügy­miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Moszkvában nacionalista és amerikaellc­­nes kormány kerülhet hatalomra, ha Jel­cin reformtörekvései kudarccal végződ­nek. Eagleburger január 20-i távozása el­őtti beszédében óva intett a „régi idők visszatérésétől”. N émetországban a Szabadde­mokrata Párt a megüresedett gazdasági tárca élére Günther Rexrodtot javasolja Möllemann utódjául. Feltételezik, hogy Kohl kancellár a javaslatot elfogadja. Rex­rodt a keletnémet privatizálási ügynökség alapító tagja volt. KíNÁBAN hivatalosan bejelentették, hogy az ország hadiiparának 70 százaléka áttért a polgári termelésre. A fordulat a jelentés szerint 13 évvel ezelőtt kezdődött meg és azóta évente egyre nagyobb ará­nyokat ölt ebben az iparágazatban a békés termelés. A jelzések szerint 2000-ig a hadi­ipar 80 százaléka tér át a polgári termelés­re. Külföldi katonai szakértők szerint Kína a hadiipar átépítésével pénzt akar felhal­mozni, hogy korszerűbb fegyvereket vásá­rolhasson. Az ENSZ leállította az Irak északi részén élő kurdok segélyezését. Erre a döntésre azután került sor, hogy csütörtö­kön megölték a segélyszervezet egy auszt­rál dolgozóját és egy továbbit súlyosan megsebesítettek, amikor benzint szállítot­tak a kurd lakosságnak. LlBANON is egyetértett azzal, hogy a Vöröskereszt meglátogassa a deportált palesztinokat az ütközőzónában. Á hírek szerint az egyetlen utat, amely a deportál­takhoz vezet, Izrael aláaknázta. A legújabb jelentések arról szólnak, hogy a kiűzőite­ket tegnap egy hóvihar teljesen elzárta a külvilágtól. L itvánia ÍO milliárd rubelt (kb. 23 millió dollár) fizet Moszkvának a kőolaj­­szállítások miatti adósság kiegyenlítésére. Litvánia számára akkor súlyosbodott a helyzet, amikor Oroszország világpiaci árakon kezdte elszámolni a kőolajszállítá­sokat. A hírek szerint a litván kormány most pénzeszközöket szabadított fel arra, hogy még e hónapban kiegyenlítse adóssá­gát. A PÁRIZSI Charles de Gaulle repü­lőtéren szerdán este egy német személy­­szállító repülőgép zuhant le, amelyen 23- an utaztak. Négyen életüket vesztették és heten súlyosan megsebesültek. A Dash 8-3000 típusú repülőgép Brémából repült Párizsba. A szerencsétlenségre leszállás közben került sor.

Next

/
Thumbnails
Contents