Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-09 / 6. szám

2 Szabad ÚJSÁG Belföld 1993. január 9. LlPTOVSKÍ JÁNBAN tárgyalt a szlovák parlament petlciós, jogvédelmi és biztonsági bizottsága. Ezen úgy dön­töttek, hogy felkérik a kormányt, mi­előbb dolgozza ki a szlovák biztonsági szolgálat gyors létrehozásának terveze­tét. POZSONYBAN közölték, hogy ja­nuár elsejétől visszamenőleg megváltoz­tatják az óvodai és iskolai étkeztetés ár­tételeit, tekintettel a megnövekedett árakra. Eszerint az óvodákban naponta a tízórai, ebéd és uzsonna ára 9,90 koro­na lesz, az alapiskolákban az első foko­zaton 9,50, a második fokozaton 11,30- ba kerül, míg a középiskolákon 14,60-at kell fizetni. A kollégiumban lakó diákok esetében az egésznapos étkezés ára 24,30 lesz. JoZEF JUHÁS, a Szlovák Mező­­gazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara elnöke Pozsonyban úgy nyilatkozott, hogy a növénytermesztés és állatte­nyésztés 15-40 százalékos csökkenése az utóbbi két esztendőben közvetlenül is veszélyezteti a hazai élelmi­szertermelést, és ezáltal a lakosság ellá­tásának biztonságát. Bi t ESZTERCEBANYAN közölték, hogy az elmúlt hét során 13 656 személy betegedett meg náthalázban. Ez azt je­lenti, hogy az előző héthez viszonyítva több mint 26 százalékkal nőtt a megbe­tegedettek száma. Jelenleg minden 100 ezer lakosra 841 beteg jut, járványról akkor beszélhetnénk, ha ez utóbbi szám 1500-ra emelkedne. A betegek több mint kétharmadát a 15 évnél fiatalabb gyerekek teszik ki. Jan CaRNOGURSKY, a KDM el­nöke a pozsonyi Pravdának adott nyilat­kozatában úgy vélekedett, hogy az egyetlen hírügynökség monopóliuma Szlovákiában az új, egyelőre „csak” in­formációs totalitarizmus felé vezet. A hírügynökség cáfolta Őamogursky állí­tását, mert Szlovákiában egész sor hír­­ügynökség működik... Bős )SON jelenleg egy turbina mű­ködhet teljes kapacitással vagy kettő fél­lel. Az 1000 köbméter másodpercen­kénti jelenlegi vízbőség mellett a Duna eredeti medrébe 400 köbméter vizet en­gednek. A többi kerül a felvízcsatomá­­ba. V ladimír MEÉIAR szlovák kor­mányfő szerint javult a szlovák televízió teljesítőképessége azóta, hogy megszűnt a szövetségi adás és az F 1-es csatornán az STV1 műsorát sugározzák. Ezzel tu­lajdonképpen a korábbi stáb biztosítja a két csatorna folyamatos műsorral való ellátását. Meéiar szerint a színvonalról még korai beszélni, s e kezdeti időszak­ban az objektivitás sem kizárólagos. Pozsonyban folytatódott a ii­pótvári börtönlázadás vádlottainak pe­re. Az egyik fővádlón, Polgári Tibor, aki a szökést szervezte és a rabok egymás közt „lipótvár második igazgatójának” nevezték, azzal állt elő, hogy a bíróság elnöke vele szemben elfogult, így annak leváltását kérte. Ezért a tárgyalást meg­szakították. A perben, amelyben mint­egy 50 tanút fognak kihallgatni eredeti­leg január 22-ére tervezték az ítélethir­detést. A Szlovák Televízió magyar adása, a Hírmagazin szombaton 16.40-kor jelentkezik. A tartalomból: □ Az önálló Szlovákia első napja □ Nyilatkozik: Duray Miklós, Bugár Béla A. Nagy László □ A Három királyok ünnepe Zselí­­zen □ Képes beszámoló a Miss Dél ’92 szépségversenyről Műsorvezető: HEGEK RUDOLF Ezentúl a magyar adás szombaton délutánonként Jelentkezik. a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszer­vezetének évzáró gyűlésére, amely 1993. január 10-én vasárnap, 15.00 órai kez­dettel lesz a Spoje sportpálya nagyter­mében (Hviezdna uL). „Csak a versenyképesség számít” Hét szűk esztendő? Miniszterként csupán egy dolog érdekel, mégpedig az, hogy 5 legfel­jebb 7 év leforgása alatt olyan gaz­dasági térség alakuljon ki nálunk, melyben csak a versenyképesség számít. Mondta Peter Baco szlovák mezőgazdasági miniszter az új év elején megtartott tájékoztatóján. A miniszter úgy vélekedett, hogy a szövetségi állam szétesése után ki­alakult helyzet nagy lehetőséget biz­tosít az egyéni kezdeményezésekre. Baco most főleg amiatt aggódik, hogy ezt a lehetőséget nem ismerik majd fel a mezőgazdasági vállala­toknál, mert szerinte itt még mindig az állami pénzeszsák száját lesik. Emellett elmondta: már a mezőgaz­dasági vállalatok 20-30 százaléká­nak csődje is veszélyes helyzetbe jut-Tavalyi tűzvészstatisztika tatja az élelmiszerpiacot. Az ágazat vezetője áttekinthetet­lennek minősítette a földművelés­ben kialakult helyzetet, melyet min­denesetre szeretne kézben tártani. Minisztériuma állítólag összehan­golt intézkedések kidolgozásán fá­radozik. Ez egy új, összehangolt mezőgazdasági, föld- és erdőgaz­dálkodási, vadászati és más tör­vények előkészítésén alapszik. Az értékszabályozók közül a fonto­sabbak közé tartozik a tejárak olyan garanciája, mely még az át­lagtermelőnek is szavatolná a 13-15 százalékos rentabilitást. Baco a le­galapvetőbbnek egy törvényes nor­marendszer által szabályozott piac­rend kialakítását tartotta még szük­ségesnek megnevezni. Gyújtogatok a színen Az előzetes statisztikai kimutatások szerint Szlovákiában 1992-ben 3890 tű­zeset volt, a közvetlen anyagi kár pedig 243 millió korona. Tűzvész következté­ben 67 ember vesztette életét, 182-en pedig égési sebeket szenvedtek. Az ezt megelőző évhez viszonyítva minden szempontból rosszabb statiszti­ka fő jellemzője: az anyagi veszteség 114,8 milliós növekedése. Ehhez nagy­mértékben hozzájárult a tavaly augusz­tusi erdőháti (Záhorie) hatalmas erdő­tűz is, mely 56 milliós kárt okozott. A kiváltó okok közül a leggyakoribb a felnőttek nemtörődömsége és hanyag­* & *«■ * fi.'-* I Tegnap napjából egyharmadával keve­sebb baleset volt Pozsonyban, mint csütör­tökön, de lg? is sok dolguk akadt a men­tőknek és a kórházak baleseti osztályain dolgozóknak. Egyébként Szlovákiában csütörtökön 409 baleset történt, ami négy­szerese az átlagos napi statisztikának. Teg­nap a főutakat hókása borította, a mellék­utak azonban továbbra is síkosak voltak (TA SR-felvétel) Közlemény A pozsonyi Magyar Kulturális Központ ajánlata 12-én kedden 19.00 órakor Filmvetítés: „Édes Emma, drága Bö­be” Szabó István filmje, magyar nyelven 19-én kedden 19.00 órakor Filmvetítés: „Édes Emma, drága Bö­be” Szabó István filmje, szlovák tolmá­csolásban 21- én csütörtökön 16.00 órakor „Játékok a szomszédból” a kecske­méti Szórakaténusz Játékmúzeum gyűj­teményéből. A kiállítás megnyitója a Bi­­bianában. Közös rendezvény a pozsonyi Bibiana játékházzal. 22- én pénteken A Magyar Kultúra Napja „Hommage á Gyula Szabó” kiállítás megnyitó: 17.00 órakor a PoMKK- ban 26-án kedden 17.00 órakor A budapesti „Clamatel” filmstúdió bemutatkozása, neves magyar filmren­dezők részvételével. Filmvetítés, ankét. sága szerepel első helyen, és csak az üzemeltetési és műszaki hiányosságok után jegyzik azt a néhány esetet, melyek felügyelet nélkül hagyott gyermekek ro­vására írhatók. A korábbi évekhez viszonyítva ug­rásszerűen megnövekedett a szándékos gyújtogatások száma (332 eset). Ezek többségükben olyan esetek voltak, me­lyekkel sikertelen vállalkozásokat pró­báltak leplezni, vagy rablások nyomait igyekeztek velük eltüntetni, de voltak bosszúból vagy haragból származó ese­tek is. Ilyen módon 7 ember vesztette életét és 13-an sebesültek meg. Dunai hajózás Privatizálásra várva A szlovákiai kikötőket irányító Álla­mi Hajózási Igazgatóság egy olyan ter­vezet kidolgozását készíti elő, mely a dunai víziforgalomban is versenyfeltéte­leket teremtene. A tervezet ugyan a kikötők privatizá­ciójából indul ki, azonban az a célja, hogy továbbra is megmaradjon ezek nyilvános jellege, és azonos feltételek mellett használhassák a szállítók. Az álláspont szerint a Szlovák Duna­­hajózási Vállalat privatizációs elképzelé­se a vállalat monopolhelyzetének meg­erősítésére, és az összes kikötő feletti ellenőrzés megszerzésére irányul. Ez az­zal a veszéllyel jár, mondta, hogy meg­szűnne a kikötők közszolgálati jellege. Ezzel szemben a dunahajózási vál­lalat hatáskörébe tartozó pozsonyi ki­kötő igazgatója azt állította, hogy az ÁH1 elképzelései szerinti privatizáció, valamint a pozsonyi és a komáromi kikötők privatizációja a szlovák folya­mi és tengerhajózást sodorná végve­szélybe. Szerinte ez a gyakorlatban 2 milliárd koronás veszteséget okozna, és 1300 alkalmazott elbocsátásával járna. Ennek elkerülése végett az SZDV a globális privatizációt javasolja, beleértve a pozsonyi és komáromi kikö­tőt, a veszteséges folyam- és tengerha­józással együtt. Kérem, engem ijesztgetnek Az ember csak úgy kapkodja a fejét. Mert folyton ijesztgetik. Kez­detben azzal rémítettek halálra, hogy a választások után megkezdő­dött a visszarendeződés, a normalizáció, a konszolidáció időszaka. Aztán azzal, hogy a győztesek, csak úgy programon kívül meghir­dették az ország kettészalajtását. Júniusban pedig már az önálló alkotmány elfogadásának apropóján borították fölöttünk lángba az eget, merthogy ezeréves öröm megnyilvánulásának lehettünk éppen a tanúi. A nemzetország gyepűhatárainak magaslatain az energia­szegény tájék ideológiai-görögtüzei fénylettek. Legutóbb pedig attól a bejelentéstől borsódzott a hátam, hogy ötkoronás mámorpenzfe­­jadagból rendeznek nekem szilveszteri tűzijátékot, az önálló szlovák állam kikiáltása okán elvárt örömujjongásomat, illetve lojalitásomat ünnepélyesebbé varázsolandó. Mivel nem vagyok kifejezetten tűz(ijáték)imádó, december har­mincegyedikén elmentem falunk polgármesteréhez, hogy az eng^m, s a családomat megillető örömpénzkvótát elajándékozzam. (Jgy gondoltam, hogy átutaltatom a MATICA SLOVENSKA ALAPÍTVÁNY folyószámlájára, s ennek fejében jogosultságot nyerek egy hála-em­lékéremre, amit külföldi éremgyűjtőknél értékesítenek majd, esetleg a svájci bankban helyeznek letétbe, függetlenségemet szimbolizál nemzeti(ségi) ereklyeként. Mondom, felkerestem a polgármestert, aki nagy bánatomra elmondta, hogy ők bizony (további hat telepü­léssel egyetemben) egy lyukas szlovák koronát sem kaptak az örömünnepély megrendezésére. Amikor pedig a mellőzöttség oká­ról faggatták a területi hivatal meg a járási adóhivatal vezető illeték­eseit, azt a mámorító választ sózták rájuk szilveszteri tréfaként, hogy „ezek a falvak, a számítógép hibájából kiestek a nyilvántartásból! ”... Szóval, evidens, ha nincs fejpénz, elmarad a tűzijáték. Megnyu­godva tértem hát vissza otthonomba, hogy önfeledt elmélyültséggei meditáljak az önálló állam, önmagukat önállósító politikusainak ön­telt kijelentéseiről. Miszerint a földkerekség legújabb államában min­den oké, vagyis „harasó”, csupán ezek az elfajzott magyarok repli­kádnak, provokálnak, kitalálnak, elferdítenek, rágalmaznak, panasz­kodnak, követelőzködnek, s elégedetlenkednek... Nos, éppen a fris­sen csavart almalevet szopogatom — mert a központilag mámorító hangulatban kifejezett pocséklásszámba ment volna pezsgővel fo­kozni a fokozhatatlant —, amikor a korszakválasztó ejfél előtti per­cekben megjelenítettem a tévé jóvoltából Pozsony főterét. Menten az arcomra fagyott a mosoly — ami a mai napig sem olvadt le onnan —, amikor megláttam és meghallottam az önálló állam legönállóbb gondolkodóját, s annak világgá kiáltott Gojidolathalmazat. De mi­előtt még visszakapcsoltam volna Göncz Árpád monológjára, be­vágták a képbe a Duna menti tűzijátékot. Erre a kapcsológomb után nyúltam, de nagy ijedelmemre a durranások a készülék elnémítása után sem szűntek meg. Percek teltek el, amíg ráeszméltem, hogy a robbantgatások zaja és az UFO-jelentéseket meghazudtoló világos­ság a saját falusi éjszakánkból szüremlik be hozzánk. Az ámulatból bámulatba estem, s akarva nem akarva szem- és fültanúja lettem a több mint egy órán át tartó tűzijátéknak. Az egész­ben pedig az volt a legijesztőbb, hogy a faluban senki sem tudta megmondani (még a polgármester sem!), hogy — evidenciatévedés ide vagy oda — ki szolgáltatta számunkra eme mennyei fényessé­get... Azóta reggeltől estig, estétől hajnalig az eget kémlelem. Az Apo­kalipszis tüzes szekereinek eljövetelét féli tekintetem, mert „nem tud­játok sem a napot, sem az órát”, s ezért virrasztók. Mert engem, kérem folyton ijesztgetnek, s én nagyon félek a tűztől... (korcsmáros) Útadó csak külföldieknek Balkáni intézkedés A Nagybátonyi Bányász serdülő fut­ballistái Mihalik Sándor edző vezetésé­vel felejthetetlen napokat töltöttek Szlovákia egyik síparadicsomában, Látkyban. Ha találgatni lehet, azt hi­szem, talán a tegnapi nap maradt szá­mukra a legemlékezetesebb, ugyanis hi­degzuhanyként érte őket a hír: az autó­buszukat — amely értük indult el reggel — a határon a szlovák vámosok feltar­tóztatták. Az autóbusz vezetőjétől úta­dó címén ötezer koronát akartak behaj­tani vámtisztjeink. „Telefonált a sofőr — magyarázza idegesen Mihalik Sándor —, hogy So­moskőújfaluban megvárja a csoportot, csak azt nem tudom, hogy addig hogyan jutunk el. Hetven kilométerre vagyunk a határtól, az ötezer korona útadót Portás az úr? Jelzés nélküli híranyag: CTK, TA SR Elhatároztam, hogy interjút készítek egy teo­lógus hallgatóval Érde­kelt volna a világnézete, s az is, hogy vajon miért választja egy fiatal­ember a lelkészi pályát. Felkerestem hát a Ko­­mensky Egyetem Római Katolikus Teológiai Ka­rát, ahol is a portásnak előadtam jövetelem cél­ját. Felajánlotta, hogy beszél a rektorral ám a válasza enyhén szólva meglepő volt: a rektor úr azt üzente, hogy a be­szélgetéshez szükségem van a nagyszombati ér­sek engedélyére. Szeret­tem volna a rektort ma­gam jobb belátásra bír­ni, ám megtudtam, ven­dégei vannak, s ezért nem fogad. A „ vendégek távozását” sem várhat­tam meg — a portás fel­szólított, hogy hagyjam el a folyosót, mivel ez főiskola, ahol nem vár­hat mindenki ott, ahol akar! Távoztam, de visszatértem, s már egye­nesen a rektori irodába siettem. A rektor úr ép­pen akkor látta el a por­tásomat utasításokkal hogy mit mondjon, ha visszatérnék: „Senkivel sem beszélhet. Hogyisne! Hogy kompromittálja az egész szemináriu­mot!’(???)” A portás pe­dig közölte velem, hogy felesleges várakoznom, úgysincs semmi esé­lyem. Tehát egy főiskolai hallgató nem fejtheti ki szabadon véleményét? Ahhoz „van szükség” érseki engedélyre? Most már csak az érdekelne, vajon Ján Sokol érsek úr is kikérte a római pá­pa engedélyét, hogy mi­sét celebrálhasson a po­zsonyi Szent Márton székesegyházban az önálló Szlovákia létre­jöttének tiszteletére? PINTÉR ATTILA aránytalanul magasnak tartom. Szállá­sunk ma éjszakára már nincs, az étkezé­si lehetőségeket az ebéddel kimentet­tük, zsebpénzünk elfogyott... A csoport gondja késő délutánra megoldódott. Az edzőnek sikerült tele­fonösszeköttetést teremtenie egy ma­gyar utazási irodával, amely Füleken fo­gadott autóbuszt. A határ túloldalán pe­dig várta őket a Volán-busz. A vámőrségen megtudtuk, hogy a törvény január elsején lépett érvénybe, s ennek értelmében külföldi autóbuszok vezetői az alábbi számítás szerint kötele­sek útadót fizetni: kilométer szorozva az utasok számával és az így kapott összeget kell szorozni még 0,05 koronával. A nagybátonyiaknak a fenti „képlet” szerint 165 koronát kellett volna fizetni­ük. Hogy miért kértek ötezret, ezt saj­nos nem tudtuk kideríteni. FARKAS OTTÓ Strassbourgi mintára Rabcsereegyezmény Brünnben csütörtökön találkoztak Szlovákia és Csehország illetékes igaz­ságügyi szakemberei, hogy megvitassák azokat a feltételeket, amelyek szerint a két állam elítélt polgáraival szemben járnak el. A rabok cseréje az elfogadott álláspont szerint azokra a szlovák ál­lampolgárokra vonatkozik, akiket szlo­vák bíróságok ítéltek el, de szabad­ságvesztésüket Csehország területén töltik. Ugyanez vonatkozik azon cseh elítéltekre, amelyek itt töltik büntetésü­ket, de Csehországban ítélték el őket. Minden egyéb esetben a strassbo­urgi megállapodások szerint járnak el az elítéltek cseréjekor. E dokumentum szerint szükséges az elítélt beleegyezé­se ahhoz, hogy abban az országban töltse szabadságvesztését, amelynek állampolgára.

Next

/
Thumbnails
Contents