Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-09 / 6. szám
xsigZ r“ 3^ KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP SZOMBAT 1993. Január 9. III. évfolyam 6. szám Ára 3 korona Szakszerű ,Jizetőeszközváltás ”(?) Akár 24 órán belül... A napokban közzétett hivatalos nyilatkozatok a koronával kapcsolatban csigavén« intenek, hogy nyugi, nyugi, csak semmi pánik, megy mqjd minden annak rendje és módja szerint, és hogy szakszerűen előkészítik a „fizetőeszközváltást” Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok ennek ellenére bizonytalanságot keltenek. Itt most csak egy dolog a biztos. Csak az nem idegeskedik, akinek sohasem volt „zsánere” a pénzgyűjtés. Akinek meg igen, az most mit tegyen, mire készüljön a régi pénznem végórája előtt...? Ha vigyázó szemeinket Prága felé fordítjuk, azt tapasztalhatjuk, hogy ott bizony már megkezdték az 500 és 1000 koronás bankjegyek felülbélyegzését. Ezzel lényegében már a héten megkezdődött a cseh és a szlovák fizetőeszköz gyakorlati különválasztása. így aztán nem árt kéznél tartani még érvényes személyazonossági igazolványunkat, mert mint ahogy a héten maga a pénzügyminiszter nyilatkozta, egyik napról a másikra ezzel siethetünk a bélyegárusításra kijelölt helyre, ahol átadják a megszabott pénzmennyiségre ragasztható ügyes kis bélyegeket. Az otthon szalmazsákokban rejtegetett nagy címletű bankókat valószínűleg 24 órán belül kell bevinni a bankba, mert nagyon könnyen semmibe veszhet, így a miniszter — előzetesen. De lehet, hogy azért mégsem kell elkapkodni az egészet, mert a pénzügyminiszter és a kormányfő is azt ígérte, az eddigi pénzt majd 1:1 arányban váltják át az újra, a ropogós szlovákra... -bts-Valódi garanciák kellenek Csak a váz kész Több hónapos késéssel ugyan, de karácsony előtt végre aláírták a visegrádi hármak, illetve januártól már négyek közötti szabadkereskedelmi egyezményt A megállapodás tartalmában, illetve az aláírás körüli huzavonában jól látszik, hogy már jó ideje elmúlt a kelet-európai változások kezdetén uralkodó eufória: a szerződő felek, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország nézeteltérései miatt többször is úgy tűnt hogy a szabad kereskedelem — legalábbis egyelőre — csak álom marad. A válság heteiben nem egy cikk jelent meg, amely azt bizonygatta, hogy a három, illetve a négy, elsősorban nyugat felé kacsingató országnak tulajdonképpen nem is áll különösebben érdekében a szabadkereskedelmi övezet létrehozása. Andrzej Arendarski lengyel külgazdasági miniszter is hangsúlyozta: a csehszlovák állam felbomlását kísérő belpolitikai vihar; a Csehszlovákia és Magyarország közötti erőművita és a szlovákiai magyar kisebbség helyzete miatt megromlott szlovák—magyar viszony is akadályozza a szerződés aláírását. A lengyel szakember arra is rámutatott, hogy rendkívül nehéz működőképes együttműködést kialakítani a kommunista tervgazdaság örökségét magukkal hurcoló és gazdasági téren sok mindenben túlságosan is hasonló országok között. így nem csoda, hogy több kérdésben, egyebek mellett a textilipari áruk forgalmának szabályozásában is, még mindig több tisztázatlan kérdés maradt. Pedig lenne min javítani: a három volt KGST-tagország egymás közötti kereskedelme az utóbbi években hónapról hónapra hanyatlik, a csehszlovák—lengyel külkereskedelmi forgalom például 1991-ben közel 40 százalékkal esett vissza. Magyarország Lengyelországgal és Csehszlovákiával folytatott kereskedelme sem kerülte el a visszaesést, s ez azt eredményezte, hogy az elmúlt két évben a három ország egyike sem szerepelt a másik két ország legfontosabb 10 kereskedelmi partnere között. (Egyes vélemények szerint a csökkenő kereskedelmi forgalom még előnyös is lehet, hiszen így könynyebben lehet egyezségre jutni a korlátozások felszámolásában.) Az elmúlt évtizedeket figyelembe véve az is furcsa, hogy az Európai Közösségből (EK) érkező áruk, el-Tegnap déltől • • • sősorban az EK-val kötött társulási szerződések következtében, lényegesen könnyebben juthattak be a három ország piacára, mint az egykori KGST-tagországok termékei. A szabadkereskedelmi szerződés talán a „visegrádiak” külkapcsolatainak teheti a legjobb szolgálatot, hiszen akár tetszik, akár nem, Nyugat- Európában még mindig él a „tömbszemlélet”, és ezért a — most már négy —, politikai és gazdasági szempontból is legstabilabbnak tartott kelet-európai állam valóban sikeres együttműködésével közelebb kerülhet a hőn áhított célhoz, az EK-tagsághoz. A legnagyobb gondot azonban éppen a „sikeres együttműködés” kérdése okozza: bár a jó szándékról tanúskodó szerződésen már megszáradt a tinta, egyelőre csak az együttműködés váza van meg, s hiányoznak a valódi fejlődés garanciái. N.A. Leállított hajózás A zajló Duna és a bősi vízlépcsőhöz vezető felvízcsatorna befagyása miatt tegnap délben az Állami Hajózási Igazgatóság Pozsonyban hajózási tilalmat rendelt el. Ez Pozsony alatt az 1862-es és 1852-es folyamkilométerek közötti szakaszra, valamint a felvízcsatornára vonatkozik. Az utolsó hajó, amely áthaladt a bősi vízlépcső zsilipkamráján, egy osztrák teherhajó volt. A hajózási tilalom annak visszavonásáig van érvényben, s eközben az említett szakaszon úszóművek lehorgonyzása is tilos. ‘ * M9)uri KIHCStUTi : fiJf A'jr/ r<£XSÜLÉ PÉTER karikatúrája Ha a pénztárcánk engedi... Utazni jó! (Munkatársunk telefaxjelentése) — Három kiállítás és szakvásár zajlik csütörtök óta Brünnben, a vásárváros területén. A nemzetközi idegenforgalmi seregszemle iránt — amely egyébként, mint már arról beszámoltunk olvasóinknak, vasárnap estig tart — élénk az érdeklődés. A GO kínálata bő és vonzó. A B és a D kiállítócsamokban, valamint az A pavilonegyüttesben a hazai, azaz csehországi és külföldi, egyebek mellett szlovákiai, de spanyolországi, meg olaszországi, szlovén, horvátországi, francia, török és tunéziai utazási irodák is jelen vannak pénztárcaapasztó, ám vonzóbbnál vonzóbb, pihenést, szórakozást, sportolási lehetőségeket biztosító ajánlataikkal. Az igényesebbek a Kanári-szigeteken is eltölthetnek néhány emlékezetes napot. A többiek pedig? Mehetnek a horvát tengerpartra, vagy a Fekete tengerhez... A rendezvényről nem hiányoznak a közlekedési társaságok és kényelmes üdülést biztosító egyéb cégek, vállalatok sem. A spanyolok is minél több látogatót szeretnének az idén kies hazájukba csábítani. Igyekezetük érthető is, hisz a világkiállításra meg a „sportvilágfesztiválra” felépített szállodákat, turistaközpontokat a tulajdonosok szeretnék minél nagyobb mértékben hasznosítani. Ezért az árkínálatok elfogadhatóak. A REGIONTOUR valójában csehországi, morva és szlovákiai régiók számára biztosít beruházási lehetőségeket. Az INSPORT tulajdonképpen sportszerkiállítás, ahol a látogatók túrafelszerelést, sportcikkeket és a szabad idő hasznos eltöltéséhez nélkülözhetetlen egyéb kellékeket, eszközöket, tárgyakat láthatnak az érdeklődők. Minden nap több érdekes kísérő program is várja a vásárra érkezőket. Látni és hallgatni való is akad egyaránt. A vásár egyik érdekessége az a nagy alapossággal szerkesztett, összeállított katalógus, amely a Csehországban és Szlovákiában fellelhető szálláslehetőségeket tartalmazza. (zolczer) Z. A igresszTv Jeszenszky Géza térségünk távlatairól Az agresszív nacionalizmusok jelenléte térségünkben, a délszláv helyzet kilátásai,, a magyar—román viszony alakulása, az új államalakulattá formálódó északi szomszédunkkal való kapcsolattartás, valamint hazánk európai integrációjának távlatai. Ezek a fő gondolatkörei annak az interjúnak, amelyet Jeszenszky Géza külügyminiszter az Egyesült Államokból hazatérve adott az Új Magyarország külpolitikai rovatát Képviselő Erdélyi" Andrásnak és "G. Fehér Péternek. — Miniszter úr, a világpolitika történéseinek drámaisága és gyorsasága aligha ad most számunkra alkalmat a mélyebb elméleti fejtegetésre, mégis: történelmi folyatatják, hogy Leninnek ebben sem volt igaza. Hiszen a nacionalizmus éppen a kommugyítására csakis a jóléti társadalmak, az európai intézményrendszerek nyújthatnak túlmenően az agresszornak nem kell komolyabb következményekkel számolnia. Te-A torz nacionalizmus fertőző betegsége mataiban nézve a térségünkben kialakultak feszültségek, miben látja ezek elsődleges forrását? — Az agresszív nacionalizmusok sajátos és beteges jelentkezésében. Valamennyien kényszerűen ismerjük Lenin „örökbecsű” tételét: az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka... Az utóbbi egy-két év fejleményei azt munizmus utolsó szakaszában jelentkezett meghatározó tényezőként. Kétségtelen, hogy a kommunista rendszerek torz formában felvállaltak bizonyos nemzeti érdekeket, amelyek aztán a korlátok lebomlásával korlátlanokká váltak. Ilyen módon ebből a fajta nacionalizmusból a nácizmus mutációja lett, egy olyan fertőző betegség, amelynek a gyóreményt. — Hogyan látja a délszláv helyzet alakulását Milosevics választási győzelme után? Milyenek most a békítés esélyei az egykori Jugoszlávia területén? — A békéltetés nem azonos a béketeremtéssel. A nemzetközi közvélemény üzenetei és lépései azt sugallták, hogy rosszalláson és elítélésén hát úgy is fogalmazhatnék, hogy eddig egyfajta békéltetés történt. Amennyiben a nemzetközi közösség félreérthetetlenül jelzi és tettekkel bizonyítja, hogy nem tűri el a már megkötött megállapodások megszegését, és ezek megsértését megtorolja, akkor közelebb kerülünk a rendezéshez. Azok, akik Milosevicsre szavaztak, Szerbia érdekeit akarják képviselni. Sajnos, jelenleg megengedhetetlen eszközökkel. Nekik is rá kell azonban jönniük, hogy a nemzetközi nyomással szemben tehetetlenek, eddigi politikájuk zsákutcába vezetett, és reményeink szerint „visszafordulnak”. Látni kell viszont azt is, Milosevicsnek több esélye és lehetősége van arra, hogy hatékonyan korlátozza a nagy szerb célokat. Eddig ugyanis olyan szélsőséges formában állt ki a vélt szerb érdekek mellett, hogy valószínűleg, ha másra nem is, rá hallgatnának a háborút folytatni kívánók. Az új szerb vezetésnek most módja (Folytatás a 3. oldalon)
