Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-07 / 4. szám

8 Szabad ÚJSÁG Sport 1993. január 7. c Hírkosár J) Bischofshofenben befejeződött az idei négy sáncverseny „Ej, mi a kő..?” Az 1994-es lillehammeri téli olimpia győzteseinek, az eddigiektől eltérően kőből készült érmeket akasztanak majd a nyakukba. A diszkosz alakú, világos színű érméket arany-, ezüst-, illetve bronzsáwat díszítik majd, emellett megtalál­hatók lesznek rajtuk az olimpiai karikák, illetve az adott sportág stilizált emblé­mái is. Az eddigi ötkarikás játékokon fémötvözetekből készültek a dobogós he­lyezést elérő versenyzők „nyakbavalói”, kivételt az albertvillei olimpia képezett, ahol kristályt használtak alapanyagul. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapsza­bályzata egyébként kimondja, hogy az érmeknek legalább hat gramm nemesfé­met kell tartalmazniuk. Morales és Blair Pablo Morales úszó és Bonnie Blair gyorskorcsolyázó lett az Egyesült Álla­mok Olimpiai Bizottsága szerint az év sportolója az USA-ban. A kétszeres barce­lonai aranyérmes Morales a szintén olimpiai bajnok gátfutó Kevin Youngot előzte meg, a harmadik helyen Bruce Baumgartner végzett. A nőknél a második helyet is egy korcsolyázó lány szerezte meg Kristi Yama­­guchi személyében, aki a műkorcsolyázásnak kötelezte el magát. A harmadik helyre Gail Deverst, a 100 méteres síkfutás olimpiai bajnokát tartották érdemes­nek a szavazók. Zöld asztal — „fehér balett” A nyugat-európai klubok eléggé érthetően ódzkodnak Kelet-Európába utaz­ni,hogy a különböző európai kupatomák keretén belül összemérjék erejüket Fortuna által kisorsolt nemkívánatos ellenfeleikkel. A közelmúltban már néhány holland és német együttes is próbált apellálni az illetékes nemzetközi szövetsé­geknél, mivel túlságosan veszélyesnek tartottak egy „vadkeleti” kiruccanást. Most a Real Madrid férfi korsálabda csapata jelentette be, hogy nem utazik el a horvátországi Zadarba, mert az említett város túlságosan közel fekszik a frontvo­nalhoz. A klub vezetői szerint megegyezés született az ellenféllel a mérkőzés zágrábi lebonyolításáról, a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) azonban elzárkózott a színhely megváltoztatásától, s távolmaradásuk esetén a horvát csa­pat automatikus győzelmével fenyegetik a spanyolokat. A Real idáig még pontot sem vesztett a Klubcsapatok Európa Kupájának idei kiírásában, de most könnyen megtörténhet, hogy a jugoszláviai polgárháború padlóra kényszeríti őket. Rács mögött a „lepkevadász” A különböző sajtóügynökségek szinte naponta hírt adnak egy-egy világsztár inzultálásáról, amit az akadályokat nem ismerő hódolóik követnek el velük szem­ben. Az amerikai rendőrség most ismét egy fanatikus szurkolót tartóztatott le, aki már hónapok óta zaklatta Summer Sanderst, a 200 méteres pillangóúszás legfri­­sebb olimpiai bajnoknőjét. A 37 éves Mason Crist örökösen a „vízipillangó” lakása körül ólálkodott, nemegyszer rajtakapták kukkolás közben, sőt Summen még az egyetemen is zaklatta. A lefülelt fiatalemberre most bírósági tárgyalás vár, ami hathónapos szabadságvesztést is vonhat maga után. Jöhet Holyfield Lány Holmes, az egykori nehézsúlyú profi ökölvívó világbajnok kedden pon­tozásos győzelmet aratott Evert „Big Foot” Martinon, s ezzel kivívta magának a jogot Evander Holyfield, a jelenlegi világbajnok kihívására. A 40 éves, elnyűhe­­tetlen öklöző a „Nagylábún” aratott győzelmével tovább javította hivatásos mér­kőzéseinek arányát, melyek során ötvenötször hagyta el győztesen a ringet, s csupán négyszer volt kénytelen belekóstolni a vereség keserű ízébe. Legyőzői között nem kisebb nevek szerpelnek, mint az ügyeletes világbajnok Holyfield, a börtönbüntetését töltő Mike Tyson, illetve Michael Spings, aki kétszer is jobbnak bizonyult nála. ■---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Emlékezetes összecsapások után Andreas Goldberger duplázott Tegnap izgalmas versengés után fejeződött be a négysáncverseny 41. évfolya­ma, amely újabb osztrák győzelmet hozott. A gyönyörű környezetben fekvő sáncon már az edzések alkalmával az osztrák fiú nyújtotta a legkiegyensúlyo­zottabb teljesítményt, igaz a cseh Jaroslav Sokaiénak egy alkalommal sike­rült „túlszárnyalnia” őt. Mindez már nagyjából felmázolta az erőviszonyokat, egymás mellé sorakoztatta az esélyeseket. Az osztrákoknak öt évet kellett várniuk, hogy a versenysorozat győztesét honfitársuk személyében avathas­sák Az apró termetű Goldberger győzelmével beiratkozott a síugrás „arany­könyvébe”, hiszen az innsbrucki diadalát ismételte meg. Az első forduló után a mezőnyt tete- szerítette a verseny zsűrijét, hogy a má­mes előnnyel a japán Kasai vezette 127,5 méteres ugrásával, őt követte Sa­­kala 123,5 méterrel, valamint az ugyan­ennyit teljesítő Goldberger. Mindhá­rom ugrónak sikerült megdöntenie a 122 méteres sáncrekordot, amelyet a finn Nieminen és az osztrák Felder tar­tott. A legjobb ugrók rendre a kritikus pont körül fogtak talajt, és ez arra kény­sodik fordulóra lerövidítse a sánc hosszát. A szlovák versenyzők közül a legjobbak közé ezúttal sem sikerült sen­kinek bejutnia, a cseh válogatott képvi­seletében Sakalán kívül Pannának, ám ő ezúttal nem tudott beleszólni a legjobb tíz versengésébe. Meglepetést okozott a francia Mol­­lard, aki az első felvonás után az ötödik helyen állt, ám végeredményben a har­madik tudott lenni, mivel Sakalának, akinek jó kilátásai voltak akár a végső győzelem megszerzésére is, a legkiéle­­zettebb pillanatban rontott, ugrása rö­vidre sikerült, visszaesett az ötödik hely­re. Az igazi szárnyalást Goldberger mu­tatta be, aki a lerövidített sánchossz el­lenére egyetlenként repülte túl a 120 méteres határt jelentő jelet, így győzel­méhez nem férhet kétség, ámbár az utolsónak ugró Kasai hatalmas urgásá­­nak köszönhető tetemes pontelőnye bir­tokában egy „átlagos” teljesítménnyel megelőzhette volna, de japán nem el­képzelései szerint ugrott, meg kellett elégednie a második hellyel. Az eredmények: 1. Goldberger 237,1 pont (123,5 + 120,5), 2. Kasai 235,1 (127,5 +116,5), 3. Mollard 227,3 (119 +118), 4. Hakala (finn) 221,8 (119,5 + 115), 5. Sakala 221,1 (123,5 +110,5), 6. WeLssílog (német) 217,5 (116,5 +116). A négysáncverseny összetetjének végeredménye: 1. Goldberger 920,8, 2. Kasai 898,7, 3. Sakala 854,6,4. Harada (japán) 828,4, 5. Hakala 823,6, 6. Duff­­ner (német) 818,9. A síugró Világ Kupa állása kilenc verseny után: 1. Rathmayr (osztrák) 139 pont, 2. Goldberger 117, 3. Kasai 86, 4. Duffner és Sakala 66-66, 6. Ilöll­­warth (osztrák) 55. A Nemzetek Kupája állása kilenc verseny után: 1. Ausztria 426 pont, 2. Japán 185,3. Németország 131,4. Nor­végia 113, 5. Franciaország 107,6. Szlo­vénia 84, 7. Csehország 75. (falamon) c Innen-onnan 3 Larry Holmes, a nehézsúly volt világbajnoka ilyen gyengéden gyürögette ellenfelét, Everett „Big Foot" Martint összecsapásuk 5. menetében (TA SR/AP felvétel) Szlovákia legeredményesebb sportolói Knazovicky elsősége Tegnap Pozsonyban a Sportok Házá­ban megválasztották Szlovákia legered­ményesebb sportolóit és sport­együtteseit, akik az 1992-es évben a leg­többet tették Szlovákia nevének öregbí­téséért. Kevés változás az élvonalban Utolsó alkalommal szerepeltek közös csapatban a legjobb cseh és szlo­vák ifjúsági jégkorongozók a svédországi világbajnokságon, és a legopti­mistább szakemberek azt remélték, hogy méltó búcsút vesznek a fiata­lok. Akadtak ellenben olyanok is, akik már elégedettek lettek volna egy dobogós helyezéssel, hiszen hasonlóképpen, mint számos más sportág­ban, a jégkorongban is egyre inkább kiegyenlítődik a világ élvonala, noha nem olyan látványosan, mint például a labdarúgásban. Jövőre, pontosabban, még az idén, hiszen az ifjúsági jégkorong-világbajnokság december végén rajtol, az elit csoportban a cseh fiatalok szerepelhetnek, Szlovákia (itt is) a felzárkózást a C-csoportos selejtezőben kezdheti. Az idei világbajnokságról elmondha­tó, hogy számtalan meglepetést hozott, annak ellenére, hogy már az utolsó for­duló előtt eldőlt, melyik csapatok tagjai nyakába akaszthatták a két legfénye­sebb érmet. Kezdjük a táblázat legalján: Japán válogatottja első alkalommal rajtolha­tott az A-csoportban, és maga a tény, hogy az ázsiai fiatal korongozók egész sor sokkal nagyobb hagyománnyal ren­delkező, teljesítményét tekintve az A- és a B-csoport között ingázó válogatottat megelőzve jutott fel a „csúcsra”, megle­petésnek könyvelték el, ám bebizonyo­sodott, a mezőny messze leggyengébbje volt, a többiek csak gólarányjavításra használták az egyébként szimpatikus tá­vol-keletieket. Németország válogatottja a hagyo­mányokhoz híven csak az utolsó fordu­lóra összpontosított, hiszen az volt hiva­tott dönteni a kiesőről. Nem múlták fe­lül önmagukat, ámbár az amerikaiak el­leni összecsapáson kis híján megszerez­ték az egyik pontot. A cseh és szlovák válogatottnak is meggyűlt velük a gond­ja, talán egészen más eredménnyel vég­ződik a találkozó, ha Vybomyék az első harmad közepén nem vezetnek már 5:0- ra. Tavaly a Lindros nevével fémjelzett kanadai válogatott hatodik helye jelen­tette a legnagyobb szenzációt, akik cím­védőként végeztek e dicstelen helyen, ám a történelem megismételte önmagát, az orosz csapat szintén bajnokként „koppintottá le” a tengerentúliak helye­zését. Úgy tűnik, az orosz jégkorong­sport számtalan alkalommal kimeríthe­­tetlennek kikiáltott utánpótlása a végét járja. Előfordulhat persze, hogy csupán egy „gyengébb” évjáratból toborozták össze a válogatottat, teletűzdelve ta­pasztalatlan újoncokkal, hiszen a tavalyi bajnokok, az olimpikonok azóta több­nyire az észak-amerikai profi jégko­rongligában játszanak, de a minden idők legrosszabb helyezése valószínűleg el­gondolkoztatja majd a szakvezetést. Nagyszerű rajt után látványosan om­lott össze a finn válogatott, a „tengelytö­rés” a negyedik fordulóba következett be, amikor szoros küzdelemben egyet­len góllal alulmaradtak a kanadaiakkal szemben. Az addig még aranyesélyes­ként emlegetett északi válogatott, mint­ha elvesztette volna motivációját, a své­dektől elszenvedett megalázó vereség után pedig fenékig kellett innia a bürök­poharat, csak a középmezőnyben jutott számára hely. Az Egyesült Államok hokisait kevés választotta el attól, hogy megismételjék tavalyi szereplésüket, amikor bronzé­remmel térhettek haza, számításukat a cseh és szlovák válogatott Kanada elleni váratlan győzelme húzta keresztül. En­nek ellenére kiegyensúlyozott teljesí­­ményt nyújtottak, a csapat erőségei kö­zé tartozott a két Ferraro fivér, a csapat legeredményesebbjei. Bizonytalan kezdés után nagyszerű hajrával rukkoltak ki Csehország és Szlovákia legjobbjai, noha az All Stars­­ba senkinek sem sikerült beverekednie magát, igazi közösséget alkottak. A ka­pusok nem nyújtottak átlagon felülit, több alkalommal az edzőknek cserélni­ük kellett a soros bizonytalankodót. Mégis, le a kalappal előttük, hiszen ta­valy olyan nagyságok, mint Pálffy, Pet­­rovicty, Hamrlík — klubcsapataik meg­határozó egyéniségei — szánalmasan korcsolyázgaltak a jégen. Eredményes­ségükhöz képest az idei „szürkébb” vá­logatott kellemes meglepetést okozott, éremmel búcsúzott. Jégkorong-történelme legeredmé­nyesebb korszakát éli Svédország. Az if­júságiak, úgy tűnik szeretnék utánozni a felnőtteket, de eddig, ellentétben a „nagy” csapattal sem tavaly, sem az idén nem sikerült feltenniük az i-re a pontot. Hiába volt a sziporkázó játék, hiába döntötte meg Peter Forsberg és Markus Näslund az összes érvényes re­kordot a kanadai pontozásban, ezúttal is csak az ezüstérem jutott a skandiná­­voknak. Gólerősségük, ötletdús játé­kuk, figyelmes védekezésük mégis erő­teljesebb benyomást tett a szakem­berekre, mint bármelyik más válogatott teljesítménye. A juharleveles válogatott sikerült- ki­köszörülnie a hírnevén esett tavalyi csorbát. Ha egyetlen góllal is, de legna­gyobb ellenfeleiket sikerült legyűrniük, és az oroszok elleni 9:0-ás győzelmük után valószínűleg nemzeti hősök lettek volna akkor is, ha nem végeznek a dobo­gón. Mindennél beszédesebb az a tény, hogy a kanadai pontverseny első tíz he­lyezettjében egyetlen kanadai sem volt, ám a két All Stars csapatba öt fiatal is feliratkozott, ráadásul Manny Legace kapus a torna legjobb hálóőre lett. Nincs tehát hiány a fiatal tehetségek­ben, így nem kell tartanunk attól, hogy a jövőben izgalommentes lesz az ifjúsági jégkorong-világbajnokság. (+falamon) 1992 legjobb sportolói: 1. Slavomír Knazovicky — a barce­­lónai olimpia 4. helyezettje a kenu-l­esek 500 m-es táyján. 2. Pavol Grolmus — testépítő, a 65 kg-os súlycsoport világbajnoka. 3. Robert Svehla — korongozó, vi­lágbajnoki és olimpiai bronzérmes, a vb legjobb hátvédje, az Arany hokibot an­két győztese, a tavalyi csehszlovák baj­nok Dukla Trenéín csapatának tagja. 4. Peter Dubovsky — labdarúgó, a Slovan Bratislava bajnokcsapatának tagja, 1992-ben az I. labdarúgóliga gól­királya. 5. Jlfí Parma — síugró, az albertvil­lei téli olimpia bronzérmese. 6. Jurqj Kadnár — kajakozó, a bar­celonai olimpia 4. helyezettje 10000 mé­teren. 7. Roman Mrázek — távgyalogló, a barcelonai olimpia 5. helyezettje az 50 kilométeres távon. 8. r.ubornír Hargaá — kerékpározó, a valenciai vb 2. helyezettje. 9. Jaroslav Katrinák — motorkerék­pározó, az 500 cm-es Enduro vb 3. he­lyezettje. 10. Frantisek Jei — síugró, az al­bertvillei téli olimpia bronzérmese. 1992 legjobb klubcsapatai: 1. Slovan Bratislava — az I. labdarú­góliga 1991/92-es idényének bajnoka. 2. Dukla Trencin — az I. jégkorong­­liga 1991/92-es idényének bajnoka. 3. SCP Ruzomberok — az I. női kosár­­laabdaliga 1991/92-es idényének bajnoka. Közel fél éves ki­hagyás után a visszatérésre ké­szül Wayne Gretzky, a Los Angeles Kings jégkorongcsapat kapitánya. Kevés hokirajongó aludhatott teg­nap a hajnali órákban, hiszen a legendás bálvány éppen akkor kor­csolyázott ki a Tampa Bay elleni NHL mérkőzésre. A világ leghíresebb jégkorongbajnokságában csaknem minden fontosabb csúcs az ő nevéhez fűződik, kivéve a legtöbb gólt ütőét. Egy esetleges jó teljesítménnyel viszont már az idén a múltnak adhtaja át Gordie Howe 801 gólos rekordját (TA SR/AP felvétele) Az Ausztráliában folyó teniszváloga­tottak Hopman Kupájának elődöntőjé­ben: Spanyolország—Csehország 2:1 (A. Sanchez—Novotná 6:3, 6:3, Korda—E. Sanchez 6:3, 6:4, Novotná, Korda—A. Sanchez, E. Sanchez 6:3, 3:6, 5:7). Az észak-amerikai profi jégkorong­­liga legutóbbi eredményei: N. Y. Islan­ders—Quebec 1:2, Pittsburgh—Boston 6:2 (Jágr egy góllal és két gólpasszal járult hozzá csapata sikeréhez), St Lo­uis—Edmonton 6:1, Calgary—Winni­peg 2:4, San Jósé—Montreal 1:2. Az angol labdarúgó Liga Kupa 3. fordulójában: Manchester United— Bury 2:0. Sanghaiban az úszó Világ Kupa rendezvényén újabb világcsúcsot sike­rült felállítania a mindössze 14 éves német Franziska van Almsicknek a 100 méteres női gyorsúszásban. Ideje 53,46 másodperc, két századdal jobb, mint a román Copariu négy évvel eze­lőtt elért rekordja. Ugyanezen a rendez­vényen a kanadai színekben versenyző csehszlovák származású Marcel Géry az új-zélandi Loader mögött második lett a 100 méteres pillangóúszásban. A labdarúgó Afroázsiai Kupa döntő­jében Rijadban: Al-Hilil (Szaud-Ará­­bia)—Club Africain (Tunézia) 2:2 (1:0), az első mérkőzést az afrikaiak nyerték 2:1-re, ezzel a kupát is elnyerték. Jií Dopita, az Olomouc jégkorong­csapatának játékosa, aki az Izvesztyija Kupán a volt csehszlovák válogatott legjobb csatára volt, a német Eisbären Berlin együtteséhez szerződött A kosárlabda Klubcsapatok Európa­­bajnokságának legutóbbi fordulójában: Arisz Szaloniki—Dinamo Kijev 67:61, CSZKA Moszkva—Olimpija Ljubljana 82:89. A férfi Koracs Kupában: Charle­roi—Zágráb 96:90.

Next

/
Thumbnails
Contents