Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-08 / 5. szám

srwwsKO Tudakozó Rimaszombatban Csak fiataloknak! KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP PÉNTEK 1993. Január 8. III. évfolyam 5. szám Ára 3 korona A szlovákiai nagyvárosok után Rimaszombatban is irodát nyitott a fiatalok tudakozó központja, az ICM. Ennek apropóján kérdeztük Marta Kovácovát, az iroda veze­tőjét. • Nevéből ítélve teljesen újnak tű­nik ez a kezdeményezés. Vajon szolgáltatásait tekintve is ennyi­re újnak tekinthető? — Mielőtt válaszolnék a kérdés­re, szeretnék egy kis történelmi kité­rőt tenni, s ezzel talán megmagya­rázhatom központunk valódi külde­tését. A gazdasági válság éveiben a franciaországi munkanélküliség leg­inkább a fiatalokat sújtotta. A határ menti Strasbourgban akkor néhány ügyes fiatal­ember irodát nyitott, s az nyilvántar­totta azokat a munkale­hetőségeket, amelyek a vá­rosban adód­tak. Később már a kör­nyező településeken, majd a hatá­ron túl adódó elhelyezkedési lehető­­folytatás a 2. oldalon) Megfagyott a -Fekete Város” Bankilletékesek a pénzről Majd szólnak... A forgalomban levő fizetőesz­közökkel kapcsolatos és a tömeg­tájékoztatási eszközökben is el­terjedt téves információkat pró­bálta meg eloszlatni a Szlovák Nemzeti Bank két alelnöke, Ma­rián Tkác és Marián Jusko. Elmondták, hogy a pénzintézet élénk figyelemmel kíséri a szlová­kiai és a csehországi gazdasági helyzet alakulását, és ebből kiin­dulva készíti elő a pénzforgalmat szabályozó intézkedéseket. A Csehország és Szlovákia között korábban megkötött megállapo­dással összhangban, jelenleg nem készül semmiféle rendkívüli intéz­kedés. Az SZNB ezúttal biztosítja a közvéleményt: amennyiben az ed­digi fizetőeszközzel, illetve az új szlovák pénzzel kapcsolatban lé­péseket tesznek, a bankhivatalok a nyilvánosságnak részletes és pontos tájékoztatást nyújtanak. (A Cseh Nemzeti Bank álláspont­járól a 3. oldalon olvashatnak.) Vladimír Meéiar szlovák minisz­terelnök és a kormány tagjai teg­nap Pozsonyban, a pasienkyi sportcsar­nokban találkozót tartottak a miniszté­v: Az összejövetelen Meéiar szájából elhangzott legfontosabb kijelentések között szerepelt az, hogy feltételezi: a Szlovák Köztársaságot még ebben a hó­hogy szerinte január végéig, de legké­sőbb február derekáig megválasztják a szlovák államfőt. A miniszterelnök az integrációs törekvések kapcsán emlé­Meciar találkozója az államigazgatási szervek képviselőivel A kormány bizalomért esedezik Januárban ENSZ-tagság • Legkésőbb február derekáig szlovák államfő A társadalom gerince • Pénzreform nem lesz, „csak” bankócsere riumok, a statisztikai hivatal, a legfőbb ügyészség, valamint a többi központi ál­lamigazgatási szerv mintegy négyezer al­kalmazottjával. napban felveszik az ENSZ tagállamai közé (ismeretes, hogy a szlovák tagság kérdéséről valószínűleg január 19-én döntenek New Yorkban), illetve az, Szlovák parlamenti küldöttség Prágában A kapcsolatok javulása felé A Cseh Köztársaság parlamentje képviselőházának meghívására tegnap délelőtt Prágába érkezett a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának kül­döttsége, amelyet Ivan Gasparovic vezet. A prágai repülőtéren a küldöttsé­get Karel Ledvinka, a cseh parlament képviselőházának alelnöke fogadta A tárgyalások a cseh parlament épü­letében 11 órakor kezdődtek. Cseh részről a megbeszéléseken részt vett Milan Uhde, a képviselőház elnöke, to­vábbá Jirí Vlach, Jan Kasai és Karel Ledvinka alelnökök. Szlovák részről je­len voltak Ivan GaSparovié, az SZK NT elnöke, valamint Peter Weiss, Augustin Marián Húska és Jozeí ProkeS alelnö­kök, valamint a külügyi bizottság elnö­ke, Ivan Laluha is. A megbeszélések előtt mindkét fél abban az értelemben nyilatkozott, hogy (Folytatás a 3. oldalon) keztetett arra, hogy Szlovákia bekerült az Európai Biztonsági és Együttműködé­si Értekezlet három elnöklő országa kö­zé, megállapodást írt alá a cseh—len­gyel—magyar—szlovák szabadkereske­delmi övezet létrehozásáról, illetve olyan további lépéseket tett, amelyek alátá­masztják az Európai Közösségbe való in­tegrálódására irányuló törekvéseket. Vladimír Meéiar elsődleges fontos­ságúnak minősítette a szlovák—cseh kapcsolatokat. Egyúttal azonban rámu­tatott arra, hogy még nem fejeződött be a vagyonelosztási és a pénzügyi rende­zési folyamat. Ami a központi államigazgatást illeti, Meéiar azt a társadalom gerincének mi­­(Folytatás a 2. oldalon) Tipegtünk A Természet tegxap tánctanárrá vál­tozott Pozsonyban. És nemcsak ott. Kilépett az ember jól fűtött — naná, még nem drágát a tüzelő — lakásának ajtaján, s már táncolhatott is. Matt az a bizonyos lúd a jégen. Hullámzott az utca, ki egyszer, ki két­szer landolt kényszerleszállással a flaszte­ren És amíg hátrafordulva azt a tűsarkas pipit figyelted előtted egy idős néni dobta A rádió parkolójában eg> szürke Mazda boldog tulajdonosa szerette vol­na csökkenteni lóerőit, de lám, a Mazda fölött nem lett úrrá a gazda, gurult a jámbor négkerekü, ki tudja, holálkmeg Újgazdagjaim meg csak dúdolta: Ha én Mazda lehetnék, minden utat felsóznék Azért ne légiünk rosszindulatnak, ké­rem! A szándék az megvolt Láttam én tegnapelőtt éjszaka — amikor a nagy hókotrókatazutcán. Ki tudja, núHteres­­tek ott Merthogy nem sóztak, az biztos. Ugyancsak tegnapelőtt, bezzeg kunco­gott mindenki a híradó Nyugat-Európá­­ból mutatott képein: Odanézz, hogy to­tyogtak, mint a kacsák! És tegnap min­denki a saját bőrén tapasztalhatta, mi­képp araszol ez a kis ország a Nyugat [Mi- BÁRÁNY JÁNOS Nem tudja, miért, de mennie kell Leváltották a körzeti hivatal vezetőjét Komáromban leváltották dr. Keszeg Margit kürzetihlvatal-vezetőt — kap­tuk tegnap a hírt Azonnal felhívtuk, hogy tájékoztasson az előzményekről. □ Igaz a hír az ön leváltásáról? — Sajnos, igen. Január 5-én a felet­tesem, Karásek Zoltán, a járási hivatal vezetője magához hivatott, és közölte ve­lem, hogy túlléptük a tavalyi költségvetési keretet, s ezért felment tisztségemből. Megkért, Írjam alá a leváltásomról szóló, előre elkészített iratot. Én erre közöltem vele, meglep a dolog, mivel még hivatalo­san nem zártuk le az 1992-es év költségve­téséről szóló jelentést Erre ő azt válaszol­ta, nincs értelme tovább tárgyalni, írjam alá, vegyem át a felmondást. Nem volt más választásom, aláírtam, de közöltem vele, hogy nincs alapja az indoklásának, és holnap az asztalán lesz a jelentés. Másnap, január 6-án, megpróbáltam át­adni az elkészült anyagot, mely egyértel­műen bizonyítja, hogy a körzeti hivatal nem lépte túl az 1992. évi költségvetési keretet, de az igazgató közölte, lezártnak tekinti az ügyet, és nem hajlandó átvenni a jelentést. □ Ön szerint mi áll az ügy hátterében? — Olyan váratlanul ért ez a dolog, hogy azt hittem, általános elbocsátások­ról van szó. Másnap tudtam meg, hogy én vagyok az egyetlen, akit a körzeti hivatalvezetők közül leváltottak. Egye­lőre semmi nem utal arra, hogy politikai oka lenne leváltásomnak. Fokozatosan áll össze a mozaik, amiről még korai volna nyilatkozni. Meggyőződésem, hogy a munkámat jól végeztem. Ha ennyiben maradunk, vagyis hogy a hivatalvezető Jól végezte mun­káját, s leváltásának oka nem felel meg a valóságnak, tehát nem merítette túl a költségvetési keretet, ml másra gondolhatnánk, mint hogy a felmentés hátterében párt-, esetleg más, egyelőre tisztázatlan érdekek húzódnak meg. A járási hivatal vezetőjét munkahelyén már nem sikerült elérnünk. (kp) Izgalom helyett unalom Aki clintoni mosolyokat és tapsorkánt, vagy leg­alábbis rázós kérdéseket és elmés riposztokat várt a tegnapi pozso­nyi sajtótájékoztatótól, amelyen a Szlovák Köztársaság elnöki poszt­jára pályázó hat jelölt mutatko­zott be a hazai és a külföldi sajtó képviselői előtt, nagyot csalódott. Az egész rendezvénynek inkább álmos hangulata volt, egy pilla­natra sem forrósodott fel a leve­gő. Ráadásul a hat jelölt közül csak Michal Kováé, Roman Ko­váé, Ján Klepáé és Ladislav fai­­ky jelent meg, Jozef Markuá és Nálunk nincs clintoni mosoly Jozef Pro kei hiányzott. A kérdé­sek a megszokott keretek közt mozogtak, egy kis élénkség csak akkor támadt, amikor Michal Ko­váé fejtegetésére, milyen teendők várnak a leendő szlovák elnökre, az egyik újságíró egészséges pi­maszsággal megjegyezte, hogy az eszmefuttatás szép volt, de na­gyon hosszú. Michal Kováé szerint az elnök egyik fő feladata kidomborítani Szlovákia megbízhatóságát a kül­föld felé és pártonfelüli pozíció­ból pozitívan befolyásolni a köz­hangulatot. A pártonfelüliség hangsúlyozása a DSZM oszlopos tagjától, aki többször is említette, hogy egyedül a kormánypárt programja képes megoldani az ország könnyűnek éppen nem ne­vezhető helyzetét, az egyik újságí­rót arra inspirálta, hogy kijelent­se: a DSZM azért állított soraiból egyszerre két jelöltet, hogy ezzel is bonyolítsa az elnökválasztást, és Meéiar minél hosszabb ideig maradhasson a kormányrúdnál. Amikor egy másik zsurnaliszta azt kérdezte, miért nem népsza­vazás dönt az elnök személyéről, a jelenlevők közül többen tapsol­ni kezdtek. Ján Klepáé úgy véle­kedett, hogy a szlovákság nemzeti mentalitásának jobban megfelel, ha erről a parlament dönt. Michal Kováé szerint így is csak a nép akarata érvényesül, hisz ők juttat­ták be a parlamentbe azokat, akik dönteni fognak. Arra a kérdésre, vajon kilép-e a DSZM-ből, ha el­nökké választanák, Michal Kováé kifejtette, az elnök bármely párt tagjaként sikeresen végezheti te­endőit, itt a személyiség a döntő. Továbbra is tagja maradna a DSZM-nek, mivel az történelmi jelentőségű tettet hajtott végre Szlovákia önállósításával, s be kell bizonyítani, hogy ez a lépése nem volt elhibázott. Roman Kováé a várható szo­ciális feszültséget firtató kérdésre válaszolva elmondta, szerencsére, ez egyelőre inkább Lengyelor­szágra és Magyarországra jellem­ző, ott is elsősorban azért, mivel a kormány, a szakszervezetek és a tömegek közt nem jött létre kon­szenzus. Pedig minden kérdésben el lehet érni a megegyezést: „Mi a szociális partnerség és dialógus elvét valljuk, ez a feszültségek (Folytatás a 2. oldalon) „Nemcsak holt tárgyak gyűjteménye...” Nemcsak az utak voltak jegesek (TA SR-felvétel) TÉG, JÉG, JÉG. A fővárosban reggel 6 és 9 óra között 25 gyalogost szállítot­tak csonttöréssel kórházba. A város­ban 5 baleseti és 17 szállító-mentőautó cirkált, s szükség esetén a helikopteres mentést is igénybe vették. Annak elle­nére, hogy a közutak sózásához idejeko­rán hozzáláttak, a tömegközlekedés járművei és az egyéb gépjárművek is csak lépésben, óvatosan araszolgatva haladtak. A tükörsima jégpályává alakult járdák, közterek nagy részét nem volt aki felsózza, így nem csoda, hogy a balesetiseknek egész nap akadt tennivalójuk Vidéken hasonló volt a helyzet. Komáromtól Kassáig ve­szélyesen csúszós utak fogadták a járókelőket és az autósokat.

Next

/
Thumbnails
Contents