Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-30 / 24. szám
KÖZÉLETI ÉS GAZDASÁGI NAPILAP SZOMBAT 1993. január 30. III. évfolyam 24. szám Ára 3 korona Ion Pacepa megerősíti Tovább gyilkol a Securitate? A chicagói egyetemen másfél éve — máig ismeretlen tettesek — agyonlőtték loan Culianu román teológust, és a legtöbben úgy vélik, hogy Bukarest hallgattatta el, mert 1989 után hevesen bírálta az Iliescu-kormányt és a Securitate továbbélését—jelentette Az amerikai lap szerint a 41 éves egyetemi oktató fiatalon szökött Nyugatra, majd európai tanulmányai után került az Egyesült Államokba. Az 1989-es fordulat után amerikai román lapokban hevesen bírálta az üiescu-rendszert, és rendszeresen írt arról, hogy a hírhedt Securitate a román információs szolgálat keretében tovább működik. Culianu a merénylet előtt először készült hazai látogatásra, de fenyegető leveleket, üzeneteket kapott, s betörtek az irodájába. Ion Pacepa, a Securitate egykori tábornoka, aki 1978-ban az Egyesült Álla-a The New York Times. mokba szökött, elmondotta a lapnak, hogy Culianu ügye „a románok első politikai gyilkossága Amerikában”. Ceausescu egykori tanácsadójának véleménye szerint a tény, hogy a teológust hátulról fejbe lőtték, jellegzetes Securitate-módszer Adrel Condrescu, egy másik román emigráns elmondotta a lapnak, hogy szerinte is a Securitate akarta megfélemlíteni a merénylettel a Bukarestet bíráló emigrációt. A washingtoni román nagykövetség szóvivője viszont határozottan cáfolta a feltételezéseket. Az új lakástörvény -Nyílt levél. Matús Kucera oktatási miniszterhez A szakmai tudás prioritása Hivatkozva Knazko miniszter úrnak az ENSZ-ben tett nyilatkozatára, miszerint a szlovák kormány kötelezettséget válla] a szlovákiai nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásának messzemenő biztosítására, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Képviselő-testülete az alábbi levéllel fordul a miniszter úrhoz: Tisztelt Miniszter Úr! Mély megdöbbenést és nyugtalanságot váltott ki a szlovákiai magyarság körében az a hír, hogy a szlovák oktatásügyi tárca ún. alternatív iskolákat akar létrehozni azokban a községekben, ahol már van magyar iskola. Tiltakozunk a miniszter úr által alternatívnak nevezett, valóban kétnyelvű iskolák létrehozása ellen, melyben a társadalomtudományi tantárgyakat anyanyelven, a természettudományi tantárgyakat pedig szlovákul oktatnák. A szlovák nyelv elsajátításának, amit ez a terv kimondhatatlanul is megcéloz, nem lehet prioritása a szakmai tudás előtt. Különösen érthetetlen ez a szándék abban az országban, ahol minduntalan Komensky tanítására hivatkoznak. Kérdezzük a miniszter urat: Szlovákiának az államnyelvet jól beszélő lojális magyar állampolgárokra, vagy jó szakemberekre van szüksége önállósága első nehéz napjaiban?! Az ENSZ „A gyerekek jogairól szóló egyezménye”, amit a Szövetségi Gyűlés is ratifikált (104/1991 Tt.), s így kötelező érvényű Szlovákia számára is, egyértelműen szavatolja a gyermekek anyanyelvű oktatását és mindennemű megnyilvánulását, s amennyiben ezt az állam minisztériuma nem biztosítja, személyiségük fejlődése ellen követ el bűnt és merényletet (104/1991 Tt., 2., 28. és 30. cikkely). Minden ember alkotmányos joga a műveltség anyanyelven történő megszerzése, amit Szlovákia alkotmánya is garantál. A jelenlegi oktatásügyi miniszter kezdeményezése számunkra nem új. Hasonló alattomos törekvést tapasztaltunk több alkalommal is (pl. 1974, 1984-ben) a volt pártállam idején. Meggyőződésünk, hogy a kétnyelvű iskolák „kínálata” a jószándék mezébe öltöztetve és a demokrácia cinikus megcsúfolása. Véleményünk szerint a szlovák oktatásügy egésze elavult, fejlődésképtelen. Mielőbbi átszervezése egyaránt szolgálná az összes szlovákiai gyermek érdekét, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozásra. Ehhez a munkához mi is felajánljuk segítségünket. Ennek értelmében sürgetjük egy közoktatási törvény kidolgozását, mely magába foglalja a nemzetiségi oktatásügy rendezését is. Iskoláink anyagi biztonságát és függetlenségét abban látjuk, hogy az óvodákat és alapiskolákat az önkormányzatok hatáskörébe utalják. A nemzetiségi oktatásügy tönkretételére irányuló eddigi kísérletek, — köztük a kétnyelvű iskolák létrehozásának terve is — azt bizonyítják, hogy iskoláink jövője már több évtizede nem szakemberek, hanem elfogult, esetenként intoleráns politikusok kezében van. Keserű tapasztalataink egyre inkább arról győznek meg mindannyiunkat, hogy nemzetiségi oktatásügyünk biztonságát kizárólag a kulturális és oktatásügyi önigazgatás teremti meg. Érsekújvár, 1993. január 24. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Képviseiő-testülete (E kérdésben lapunk 2 oldalán közöljük a Csehszlovákiai Majorok Anyanyelvi Társasága Elnökségének állásfoglalását is.) Egy jó hír: Nyugdíjfizetés korábban A posta sajtószolgálatára hivatkozva a szlovák sajtóiroda közli, hogy az 1993. február 4-én esedékes nyugdíjfolyósítást már február 2-án, kedden kifizetik a postahivatalok. Azok, akik február 6-án számítanak nyugdijukra, pedig már szerdán átvehetik azt. A nyugdfjkifizetési határidők megváltoztatására a korona „válása” miatt kerül sor, s azt az illetékesek megvitatták a Nemzeti Biztosítóval, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap igazgatóságával. Gyógyszerhiány Kelet-Szlovákiában Petíció a kormányhoz A Slovensky v^chod című lapban látott napvilágot az a petíció, amelyet az egészségügyi minisztériumhoz és a szlovák kormányhoz címeztek. A panaszlevélben a kassai hematológiai osztály betegei és kollektívája, élükön drv Elena Tóthová főorvossal a leukémia gyógyításához szükséges alapvető gyógyszerek hiányára figyelmeztetnek. A betegek a számukra létfontosságú gyógyszereket ismeretségek útján próbálják beszerezni. Kétségbeejtő a helyzet például a Prednizon forte nevű készítménnyel. A helyzet tarthatatlan és megoldása nem tűr halasztást, szögezik le a petíció aláírói. Bécsi intézeti vélemény Ivan Gaiparovié (jobbról), a szlovák parlament elnöke tegnap fogadta az Európa Parlament küldöttségét. Képünkön Heribert Barrerával fog kezet (TA SR-felvétel) Németország az első számú partner Négymilliárd márka aktívum Az elkövetkező időszakban 1,6 milliárd márkát készülnek a német vállalkozók és pénzintézetek Szlovákiában befektetni — jelentették be a Német Nagykereskedők és Külkereskedők Szövetségének képviselői tegnap Pozsonyban a gazdasági minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Az elmúlt évben Németország volt Szlovákia legjelentősebb kereskedelmi partnere, 4 milliárd márkás kereskedelmi mérleggel zárta a 1992-es évet. A sajtótájékoztató után a szövetség képviselői a szlovák vállalatok képviselőivel folytattak tárgyalásokat. Éremhullás A Szlovák Nemzeti Pang (lásd pangás) kissé megkésett újévi ajándékkal lepett meg minket Tízkoronás érmével Erről jut eszembe, annyi van már belőle különféle változatban, hogy felvlzcsatomát lehetne vele rekeszteni, és akkor a Duna legalább visszatérne régi medrébe. Az egyiken egy kopasz amerikai öregúr látható Pittsburgből, a másikon egy francia tábornok, aki nem tudott ugyan egy szót sem szlovákul de olyan szlovák volt, hogy na. Az egyik nem ér ma már 9 koronát sem, a másik egy híján tízet A harmadik sem többet Egyébként olyan egyformák, hogy ha a pénztárnál fizetnem kell, addig turkálok a csilingelő holmi között, hogy a hátam mögött sorakozók között kisebb parasztlázadás tör Id. Az anyámat emlegetik, mert nem tudják, hogy az 0 idejében egy ilyen guruló kisplasztika névértékéből egy háromtagú család is nyugodtan megebédelhetett Ma ezért akár egy vaskereskedést cipelhetnék magammal PALÁGYI LAJOS „Csehország lekörözte Magyarországot” Prága a nagy győztese a volt Csehszlovákia kettéválásának, s Csehország lekörözte Magyarországot —- állapítja meg a bécsi központú Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézete (WIIW). Az intézet szakértője, Peter Havlik tanulmányában arra a következtetésre jut, hogy a kelet-európai országok közül a nehézségek ellenére Csehország, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország esélyei a legjobbak a piacgazdasági átállásra. Mind a négy országra vonatkoztatva a gazdaságkutató úgy véli: a siker azon múlik, vajon meg tudják-e őrizni a szociális békét, amelynek kilátásai mindenütt lényegesen romlottak. A Csehország vezető szerepére vonatkozó következtetést Havlik egyebek között abból vonja le, hogy ebben az országban a legnagyobb az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GNP) — 8900 dollár, míg Magyarországon 8300 (Ausztriában 16 000). Ugyanakkor Magyarországon 1992- ben csökkent — igaz, még mindig magas — a külföldi befektetések száma. Csehorzság e tekintetben is alaposan felzárkózott: a volt Csehszlovákiába bevitt külföldi tőke 90 százaléka Csehországban van. A cseheknek és a szlovákoknak 1992-ben nem sok gondot okozott a költségvetési deficit, míg Magyarország és Lengyelország a költségvetés hatalmas aránytalanságaival küszködik. Ehhez jön még, hogy e két országban sokkal nagyobb az adósságállomány — Lengyelországban 50, Magyarországon 23 milliárd dollár, szemben az excsehszlovákiai 9,8 milliárddal. A szlovákok néhány mutató tekintetében rosszabbul állnak, mégis mindkét új köztársaság kiindulási helyzete jó. Havlik szerint nagy kérdés, hogyan hatnak a válás és a különféle reformintézkedések a két országra. A másik nyitott kérdés az, milyen hatás várható az idén beinduló nagyprivatizációtól. Havlik úgy véli, Lengyelország lesz az első posztkommunista ország, amely áthidalja a növekedési válságot. Már egy-két hónapja az ipari termelés növekedése tapasztalható, s ez 1993 egészére várható — állapította meg. j| Európa határán bölcsen toporogva
