Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-28 / 22. szám
Tallózó 1993. január 28. 4 Szabad ÚJSÁG A soknemzetiségű közeg előnyös lehet Fiatalkoromban Nyitrán velünk szemben lakott Baas néni, aki Ausztriából származott, a közelben élt Falusi néni, aki magyar volt, a szomszéd egy cseh tiszt volt, a tanító úr német, időnként meglátogatott minket az orosz Nyikolaj Ivanovics, de romák is, akiknek a mamám keresztanyjuk volt. Mindnyájan a barátaink voltak, Szlovákia állampolgárai, beszéltek szlovákul, s velünk,szlovákokkal jól megfértek. Megéreztük, hogy a jó és a rossz közötti határ nem a nemzetiségek közt, az államok, a vallások közt húzódik. Amikor a sors összehozott bennünket, segítettünk egymásnak. A totalitárius rendszerben mindenféle ostobaságot belénk vertek, a proletár internacionalizmust is, ,,a munkásmozgalom elméletét a harcról, amelyet nemzetközi egységben folytat a kapitalizmus megdöntéséért és a szocializmus felépítéséért“. A nem marxistákhoz fűződő viszonyt a „kibékíthetetlen ellentét", az ellenségeskedés határozta meg, ami az emberi jogok durva megsértésében, az emberek terrorizálásában, katonai agreszsziókban nyilvánult meg. Szerencsére ez az ideológia ma már a történelem szüllyesztőjébe került. A forradalmak után a vöröset a nemzeti színek váltották fel. A nacionalizmus hullámával azok sodródtak, akik nemrég még a nemzetiségi problémákat tabunak tekintették. A szabadságérzet helyett a nemzeti lelkesedés uralkodott el, s ebben szinte kötelező, hogy balsikereink magyarázataképpen bűnbakokat keressünk, és bizonygassuk, ki a jobb szlovák. A nacionalista kultúrálatlan tüntetésekből azok húztak hasznot, akik ismét a zavaros vízben akartak halászni. Nemzeti önérzetünk nem nőtt meg, a külföldi beruházókat ezzel nem ösztönöztük, csak igazi ellenségeink mindmáig ezzel érvelnek. Jó, hogy ezekben a napokban tudatosítjuk szlovák mivoltunkat. Mi azonban keresztények is vagyunk. Szlávok és európaiak. Nemzeti öntudatunkat most tettekkel kellene bizonyítanunk, tisztességes munkával. Nem pedig a Nyugat majmolásával, amely a lejárt szavatosságú joghurtok vásárlásával kezdődik és istentelen árfolyamon történő pénzbeváltással folytatódik, mert a felelőtlen politikusok pánikot keltettek, s elfeledték, hogy az alkotmány biztosítja a magánvagyon érinthetetlenségét. A fejlett nyugati államok olyan Európát teremtenek meg, amelyben a soknemzetiségű közeg pozitívumnak számít, a társadalom gyarapítását szolgálja, érvényesíti a nemzetek fölötti eszméket. Szlovákia is soknemzetiséSlovensky denník Ludové noviny pre Slovensko gű ország, amelynek jövője attól is függ, hogy a fejlődés a sokoldalú kultúrák, a tolerancia, a nemzetiségek együttélése felé veszi-e az irányt, hogy elhatárolja-e magát a nemzetiségi összeférhetetlenségtől, az idegengyűlölettől. „A legjobb hazafi az, mondta nemrég Báláz püspök, aki teljes mértékben tiszteletben tartja a többi nemzetet is.“. Úgy vélem, a nemzetiségi kisebbségeknek nálunk ugyanolyan jogaik vannak, mint a többi állampolgárnak. Ezt az alkotmány és nemzetközi kötelezettségeink szavatolják. Csak 1992- ben a nemzetiségi iskolaügyre 300 millió koronát, a nemzetiségi kultúrára 150 millió koronát, ezen belül a sajtóra 40 millió koronát adtunk ki. Ha a nemzetiségek ennek ellenére is elégedetlenek és megrövidítve érzik magukat, tárgyalni kell velük, jogos követeléseiket megoldani. De szólnunk kell a más országokban élő honfitársainkról is. A legjobb megoldás az lenne, ha elfogadnák az Európai Kisebbségi Chartát, amely minden bizonnyal növelné az általános gondoskodást a kisebbségekről. JOZEF MIKLOSKO Budapest az EXPO ’96-ra készül Hozzávetőlegesen 12 millió látogatót vár a magyar kormány az 1996. évi világkiállításra. Az előzetes számítások szerint 1996 májusától, amikor az EXPO-t megnyitják, a Duna menti kiindustrie Die WochtHizettschnft fúr Untéi nehmet und Futvunqskr.ifte állítási térségbe naponta 110 ezer ember érkezik. Barsiné Pataky Etelka államtitkár, az EXPO '96 bécsi programirodájának vezetője szerint legalább 35 országot és egy jó tucatnyi nemzetközi céget szeretnének megnyerni a részvételre. A világkiállítás a posztkommunista időszak legnagyobb fejlesztési rendezvénye. Már kidolgozták szervezési és pénzügyi koncepcióját. Az összköltségek - kb. 8 millió osztrák schilling az 1990-es árakon - 30 százalékát a közületek finanszírozzák. A többit szponzoroktól, ingatlanok eladásából, sorsjegyárusításból és magán beruházóktól szerzik be. „Az EXPO a mi szempontunkból kísérlet is arra, hogy megtaláljuk az együttműködés lehetőségeit az állam és a most kialakuló magánvállalkozás között“ - mondja Barsiné Pataky Etelka. A kiállítási térség 36 hektáros területét felépítése és az EXPO befejezése után a budapesti egyetemek kapják meg. Az EXPO lehetővé teszi több olyan fővárosi infrastrukturális beruházás megvalósítását, amely már igen hiányzik. Többiek közt befejezik a Budapest- Bécs autópályát és az autópályagyűrűt a főváros körül. Korszerűsítik a villamos vonalakat és a bekötő útvonalakat, két híd - Budapesten és Szekszárdon - már épül. „Budapest az EXPO megrendezésétől azt is várja, hogy gazdagítja a világban a Magyarországról alkotott képet“ - mondja őrömmel Barsiné Pataky Etelka. A magyar politikusok nem panaszkodhatnak a lakosság segítségére sem. Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás során a megkérdezettek több mint 50 százaléka nagyra értékelte az EXPO gondolatát. (Bécs) A budapesti világkiállítás területének rajza A bérliberalizálás a jóknak jó Tavaly az állami vállalatok, amelyek 150 főnél többet foglalkoztattak, még a bérszabályozás rendszere szerint működtek. A nyereségtől függően (a nyereségtömeg és az önköltségek különbsége) alapján kellett százalékarányban fejleszteni a béreket. 1993. január elsejétől érvényben van a komplex bérliberalizálás. Hogyan reagálnak erre a vállalatok? Rohamosan növelik a béreket, vagy semmi sem változik? A Skoda Autógyár sajtófőnöke J. Hrabovsky közölte, hogy a részvénytársaság vezetése és a KOVO szakszervezeti szövetség között megállapodás jött létre, miszerint meghatározták a módját, hogyan zajlik le a béralku. A szakszervezetek kezdeményezésére kerül sor a béremelésekről folytatott tárgyalásokra. Legutóbb novemberben volt ennek alapján béremelés. A Skoda Autógyárban az átlagos bér ennek következtében ma kb. hatezer korona. A vezetés érdeke, hogy a bérfejlesztés görbéje mindig az infláció görbéje fölött legyen, ami a jó gazdasági Ez nem rémhírterjesztés, hanem a valóság. A biztosításról szóló törvények és elsősorban e törvények különféle értelmezése arra késztette a vállalkozókat - főleg a kisiparosokat -, hogy visszakozzanak. Vissza kell vonulniuk azokból az állásokból, ame-HIas tudu lyeket egyszer már kiharcoltak maguknak, hogy áttérhessenek a magánvállalkozásra. Az új törvények ugyanis igen kedvezőtlen feltételeket teremtettek a kisvállalkozók s2ámára. Még mindig nem egyértelmű, mennyit tesz ki a legkisebb tétel azok adófizetésében, akik állásuk mellett vállalkoznak. Az is problémát okoz, hogy nem az elmúlt hónap bevételei szerint kell fizetniük a biztosítást, hanem aszerint, mennyit kerestek az előző évben. A vállalkozás igencsak változó feltételei mellett ez nyílt fenyegetést jelent, ami elveszi a vállalkozók kedvét. Amennyiben a vállalkozónak tavaly különös szerencséje volt és jelentős nyereségre tett szert, amelynek megismétlődésére aligha lehet számítani - akkor most nehéz időknek néz elébe. A biztosítási előleg fizetését az 1992. évi eredmények alapján számítják ki, ami azt jelenti, hogy a biztosítás díja akár több is lehet, mint az idei bruttó nyereség. „Azok, akiknek tavaly nagy volt a nyereségük, idén aligha kerülnek veszélybe. Jó sok vállalkozó azonban csődbe jut“ - mondta a vállalkozók Szövetségének találkozóján az egyik iparos. Amennyiben ugyanis 1992-ben a vállalkozó bruttó nyeresége meghaladta az 1,2 millió koronát, idén biztosítási előlegként havonta 6075 koronát, tehát évente 72 000 koronát fizet. A legmagasabb szociális biztosítást az a vállalkozó fizeti, aki tavaly 1 millió 80 ezer korona bruttó nyereséget ért el. Ebben az esetben havonta 14 580 koronát, tehát évente 174 000 koronát fizet. A betegbiztosítási előleg összege abban az esetben csökkenteredményeknek köszönhetően lehetséges is. A prágai szállodákban az átlagos haszon 75 százalékos, s ezért az idei bérpolitikáról az egyik legnagyobb RU0Í PRÁV0 prágai szállodában, az Inter-Continentalban érdeklődtünk. Jiri Legner pénzügyi igazgatóhelyettes közölte, nem számítanak rohamos bérnövekedésre. Az alapvető szempont az infláció mértéke lesz, és igazodnak némi-Mi marad számukra? Nyilván a mai kisvállalkozók visszatérnek régi kitaposott ösvényeikre. Úgy fognak „vállalkozni“, mint a forradalom előtt. Fusizókká válnak, és még azokat az adókat sem fizetik be, amelyeket eddig befizettek. A biztosítást munkahelyükön az alapfizetésből fizetik ki - és kész. A probléma bizonyára nem olyan egyszerű, mint az az első pillanatban tűnik. A vállalkozók a problémát már minden oldaláról ismerik, tudnak különféle megoldásokról, de a parlament képviselői még mindig ingadoznak. Nemrég úgy döntöttek, hogy felszólítják a kormányt; a tisztázatlan kérdésekhez készítsen elő érthető magyarázatot és a parlament majd később foglal az ügyben állást. Az állásfoglalásnak már februárban érvénybe kellene lépnie, s reméljük, a biztosítás magyarázatát nem a határidő lejárta után teszik majd közzé. Érdekes lenne kimutatni, hány vállalkozó adja fel addig, és készül fel arra, hogy illegalitásba vonuljon. (ih) hető, ha a vállalkozó idén a tavalyinál kisebb nyereségre számít, de ez a kedvezmény a magasabb bevételek esetében nem érvényes. Ezt az összeget egyszerűen meg kell fizetni. Vagy fel kell hagyni a vállalkozással. A pénzügyminisztériumban állítólag már mDNES kineveztek egy csoportot, amely a biztosítási törvény módosításával foglalkozik. A törvénymódosítási javaslatot a Cseh Nemzeti Tanács elé valószínűleg két hónap múltán terjesztik be. A képviselők egy csoportja már ennél korábban, három, héten belül fel akarja vetni a parlamentben a törvénymódosítást. A munkaügyi szociális és családügyi minisztérium egyik munkatársa ezzel kapcsolatban kijelentette: „Én ezt egyszerűen nem értem". (Mrs,Ima) leg a hasonló intézmények kereseti struktúrájához a világban. A bérliberalizálás Legner mérnök szerint megoldott például olyan dolgokat, mint a jelentősebb differenciálást a vezető és a beosztott között, s lehetővé tette az alkalmazottak számának csökkentését egy ésszerű szintre, mert számos státus csupán szimbolikus volt. A legnagyobb cseh lízingcégnél, a CORFIN-nál Potocka mérnök szerint jól és igazságosan fizetnek. Vegyes vállalat lévén már tavaly sem vonatkozott a cégre a bérszabályozás, s idén az év elején 22 százalékkal emelték a béreket, a bruttó átlagkereset így 10 500 korona lett. A cégnél jelentős a bérdifferenciálás, egy kereskedelmi ügyintéző például kb. hétezer koronát keres, a kereskedelmi csoport igazgatója pedig 25-28 ezer koronát. Mi mindebből a tanulság? A vállalatok a bérliberalizálást elsősorban az egyéni teljesítmények kiemelt bérezésére használják, arra, hogy a kiválókat jóval nagyobb előnyben részesítsék, mint az átlagosokat. A bérpolitikát egyrészt az infláció, másrészt a vállalat gazdasági helyzete határozza meg. MARTINA MARTINOVIÓOVÁ Ez vámunió? A pozsonyi vállalatok igazgatói akkor a legboldogabbak, ha újságírót csak a képernyőn látnak, nem pedig vállalatukban. Sok most a gondjuk, mert januártól újabb teher nehezedik vállukra; a vámeljárás a cseh-szlovák határon. Pontosabban: már a pozsonyi vámhivatalon. „Csak nézzék meg, milyen ott a helyzet“ mondja az egyik igazgató. „A kamionok hosszú sora kétségbeejtő, a gépkocsivezetők az összes szentet emlegetik." Az igazgató azután a Csehországba irányuló szállítások problémáiról beszél. Tegyük fel, hogy valaki egymillió korona értékben szállít árut. Még mielőtt a határt átlépné, 230 ezer koronát kell letennie, ami, úgymond, a hozzáadottérték-adó. Amikor Csehországban az árut eladják, a vámhivatal visszaadja a 230 ezer koronát, de ez eltarthat két-három hónapig is. A vállalatok többnyire fizetésképtelenek, többségükben csak annyi pénzzel rendelkeznek, hogy kifizethessék a béreket. „Együttműködünk egy német vállalattal, de az alkatrészeket nem szállíthatjuk Csehországon keresztül Németországba, azt mondják vigyük Ausztrián keresztül“ - zsörtölődik az igazgató. „Ez természetesen sokkal drágább". A legrosszabb az egész helyzetben az, hogy nemcsak a politikai vezetés, hanem még a vámunió tanácsa is olyan arcot vág a dologhoz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Az igazgatók homlokán megszaporodnak a ráncok. És mindez azt sugallja, hogy erre az országra is érvényes: valami bűzlik Dániában. MARIAN POTOŐNY A TALLÓZÓ oldalon megjelentetett írások nem tükrözik szükségszerűen a szerkesztőség véleményét, csupán áttekintést adnak arról, mit írnak más lapok. Egyes cikkeket természetesen rövidítve közlünk. Illegalitásba kell vonulnunk? Fusizás vállalkozás helyett A vállalkozók félnek a biztosítástól- Mi vagyunk az Igazság, a Tisztelet és a Szeretet. Országukban csak átutazóban vagyunk. Nem maradunk sokáig. Karol Klimes rajza SLOVENSKY DENNÍK
