Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-25 / 19. szám

1993. január 25. Tallózó Szabad ÍIJSÁG 5 Az I. Brünni Gépgyár Lundberg szerint: „Túlságosan versenyképes partner“ Az ABB és az I. Brünni Gépgyár képviselői aláírták a vegyes vállalat létrehozásáról szóló szerződést. Ezzel véget ért egy több hónapig tartó folya­mat, amely során a brünni gépgyár megfelelő külföldi partnert keresett. A gépgyár hagyományai 1819-ig nyúl­nak vissza. A vegyes vállalatban az ABB-nek többségi részesedése lesz - 67 százalék s utat nyit a gyár termékeinek új piacok felé, megterem­ti a feltételeket a minőség és a műsza­ki fejlesztés számára. A vegyes válla­lat feltehetőleg 4000 embernek ad munkát. Az I. Brünni Gépgyár Európa legré­gibb vállalatai közé tartozik. Első gőz­turbináját 1903-ban készítette el, és 1922-ben európai elsőséget ért el a nagynyomású gőzturbinák gyártásá­ban. Ma az üzem villanyerőművek, gázturbinák, szemétégetők számára kazánokat, levegő-előmelegítöket stb. gyárt és kb. 8000 embert foglalkoztat. 1991-ben éves forgalma 3,5 milliárd dollár volt. Az ABB éves forgalma 30 milliárd dollárt ér el, és ez az egyik legnagyobb energiatermelő berende­zéseket gyártó cég a világon. 1987- ben alakult, amikor a százéves svéd ASEA és a svájci Brown Boveri fuzio­nált. Ma Németországban, Svédor­szágban, Svájcban, az USA-ban van­nak üzemei. Kelet-Európábán is ter­jeszkedik, vállalatokat vásárolt a volt NDK-ban, Lengyelországban, Ma­gyarországon, Romániában és Hor­vátországban is. A I. Brünni Gépgyár megfontoltan készült az egyesülésre. 1991-ben új­ból meghatározta piacpolitikáját, kiala­kította a vezetőkkel szembeni új köve-LIDOVE NÖVI NY telményrendszert, lépéseket tett az ún. üzemen belüli kulturáltság növelé­se érdekében. Eleinte a partnerek kö­zött feltűnt az amerikai óriás, a Gene­ral Electric is. A döntésben azért esett a választás az ABB-re, mert Richard Kuba vezérigazgató szerint ez az egyesülés lehetővé teszi az egész energiatermeléssel kapcsolatos vá­laszték fenntartását és a saját fejlesz­tést. Előnyt jelent a vállalat jelentős önállósága és a teljes felelősség a te­vékenységért a fejlesztéstől a marke­tingig. Göran Lundberg, az ABB igazgatótanácsának alelnöke szerint a vegyes vállalat fő célja a kereskedel­mi szempont elsődleges érvényesíté­se, valamint a jelenlegi és a jövőbeni vásárló igényeinek felmérése. Előké­születben van a vállalati szervezési „Jelenlegi technológiánk nagy része teljesen egyenértékű a Nyuga­ton felkínált választékkal, de szükségünk van a távlatra főleg a barnaszén kihasználása, a szemétégető kazánok fejlesztése, a kisméretű gázturbinák fejlesztése terén. Ezzel piacainkat akarjuk kibővíteni“ - mondta az I. Brünni Gépgyár vezérigazgatója, Richard Kuba, amikor aláírta a szerződést az ABB-vel FOTÓ: JAROSLAV ŐVANDA rendszer átalakítása és a műszaki fejlesztés minőségi javítása „bár­mennyire is messze jutott a technika terén". Az ABB Ltd. már eleve a többségi tulajdonra pályázott, és az I. Brünni Gépgyár holdingnak csak a tulajdon 33 százaléka marad. „Az ilyen nagy beruházást megbízható módon kell ellenőrizni. Célunk csúcsszínvonalú cég létrehozása és betörni az új pia­cokra. Nem engedhetünk meg ma­gunknak különféle hatásköri vitákat. Kisebbségi részvétel csak olyan he­lyen lehetséges, ahol teljesen konszo­lidált viszonyok uralkodnak“ - állapí­totta meg Lundberg, aki az új vegyes vállalatot így jellemezte: „Stratégiai fontosságú fúzió egy túlságosan ver­senyképes partnerrel“. JAN CHMELlŐEK- Hü de megijedtem, tudja, megszoktam, hogy a külföldi tőke áll mögöttem Michal Marcák rajza, RUDÉ PRÁVO A szlávokról - egészen másképp Egy ember, aki tagadja a hivatalos történelmet Anton Horák egykori operatőr 1918-ban született és szabadide­jét ősi etruszk jelek és szótagírá­sok fejtésével tölti. Megdöbben­tő eredményekre jutott, s ezeket az O Slovanech úplné jinak (A szlávokról egészen másképp) c. könyvében hozta nyilvánosság­ra (Lípa Könyvkiadó, Vizovice, 1991). • On olyan állításokkal állt elő, amelyek ellentétesek a tör­ténelemtudománnyal. Az ős­­szlávokat és a kőkorszaki em­bert egyazon fajtának tartja. Vannak erre bizonyítékai?- A válasz igen egyszerű - lé­teznek írásbeli emlékek, amelye­ket saját kezükkel és saját írásuk­kal a szlávok írtak. Mindeddig kb. húszezer feliratot találtak, de sen­ki sem tudta, mit tegyen velük. Lehet, hogy véletlenül, de rájöt­tem, hogyan kell ezeket olvasni, és magam is meglepődtem, hogy ószláv nyelven íródtak. Ez nem elmélet vagy merész állítás, ez ténymegállapodás olyasmiről, amit eddig nem ismertek. Hogy ez ellentmond a hivatalos történe­lemnek? Ez attól függ, mit tekin­tünk a történelemben tudomá­nyosnak, biztonsággal bizonyí­tottnak.* Amikor a 10. század ele­jén Chrabr bizánci pap azt írta, hogy ,,a szlávok bemetszéseket és rovásírást használtak a szá­moláshoz és a jósláshoz, mivel pogányok“, az nem tudomány volt, mert a szerző erről semmit sem tudott. Mégis történelemtu­dományos feljegyzésnek tekintik, mert a papoknak hinni szoktak. A vallás másvalami, a szlávok történelmében annak kellene hin­nünk, amit ők maguk írtak önma­gukról. • Kutatásaiból az tűnik ki, hogy a szlávok az európai civili­záció bölcsőjénél álltak?- Miután elolvastam az ősszláv feljegyzéseket, amelyek elszórtan egész Európában fellelhetők (né­melyek az i.e. 3. évezredből va­lók), akkor ez számomra bizo­nyossággá vált. A régi szlávok nemcsak az európai civilizáció bölcsőjénél álltak, hanem ők rak­ták le alapjait. Erről az írásokon kívül régészeti leletek is tanús­kodnak. • Elméletét a hazai történe­lemre is alkalmazza, a cseheket eredetileg tatár-szkíta törzsnek tartja, amely a 7. században jött Csehország területére, miután Samo birodalma összeomlott. Hogyan volt ez a szlovákokkal?- A mai Csehország nevét a 10. században kapta, korábban Bojohaemának, Bohémiának hív­ták. A kelta bója törzs alapján. A két törzs nem dolgozni jött ide, hanem uralkodni az itteni szlávok fölött. A Premysl-ház uralkodói­nak hivatalos nyelve a német volt, bár szláv neveket adtak maguk­nak, csak fokozatosan sajátították el a szláv nyelvet. A csontvázak és a koponyák, amelyek ránk ma­­radtak-egybeesnek a germán lele­tekkel. A Premysl-ház tagjai köl­csönösen kiirtották egymást a tró­nért folyó küzdelemben - ez pedig nem tanúskodik szláv jellemről. A szlovákok csak azért tudták megóvni identitásukat, mert a ma­gyarok elöl a magas hegyekbe menekültek. • Hihető az ön magyará­zata?- Könyvemben az eddig meg­fejteden írásokat próbálom ma­gyarázni. A laikus, a történész és a nyelvész saját következtetéseit vonja le. Ha az én útmutatásom szerint olvassák az írásjeleket, minden ószláv szót meg lehet ér­teni. Az olvasó rendelkezésére áll az eredeti felirat képe, s maga olvashatja el. Aki olvasni tud, an­nak könnyű. Olvasni pedig min­den kisdiák tud. IFJ. LUDO PETRÁNSKY .A határok eltüntetésének módszere Milyenek az EK-piac szabályai? Eleinte nagy volt a lelkesedés. Az egész világ az európai belpiacot dicsérte, a határok megszüntetésének, a mezőgazdaság hatékonysága növelésének történelmi lehetőségét látta benne. Időközben azonban az örömöt kétségek és tétovázás váltotta fel. Ma pedig már az olyan meggyö­­ződéses európai is, mint Helmuth Kohl - panaszkodik a szigorú brüsszeli vezetésre. Túlzott technokrata buzgóságról vagy az elkerülhetetlen folyamatról, az európai jogszabályok egyesítéséről van netán szó? Orvosi szemszögből nézve például nincsenek ellenvetések a hentesáru­ban használt szója alkalmazásával szemben vagy a sörbe adagolt édesí­tőszerekkel kapcsolatban. Az Európai Közösség véleménye szerint nagyon fontos, hogy a fogyasztókat jól infor­málják, és ne csapják be hamis meg­jelölésekkel. A mezőgazdaságnak nincs „pótanyaga“, örül, ha veszé­lyeztetett termékeit értékesítheti. A sörgyárak jogosan kifogásolhatják, hogy az „édesített“ sörre már nem tehetik azt a megjelölést, miszerint megfelel a német szabványoknak. A nemzetközi engedélyeket általá­ban az EK a nemzeti előírások alapján adja ki. Ezt az Európai Bíróság 1979. évi elvi döntése alapján teszik. Akkor a Német Szövetségi Köztársaságra rábizonyították az EK-jog megszegé­sét, mert betiltotta a francia ribizlilikőr (Cassis de Dijon) behozatalát, mert­hogy az kisebb mennyiségű alkoholt tartalmaz, mint a hasonló német ter­mék. Egymás védőintézkedései köl­csönös elismerésének az a feltétele, hogy minden tagállamban egyformák legyenek a szabályok. De pl. Belgium megtiltotta a szívritmus-szabályzók behozatalát olyan országokból, ahol nem érvényesülnek a belgákéhoz ha­sonló szigorú ellenőrzési előírások. A változások szükségessége nem­eseik az új termékekre és technoló­giákra vonatkozik. Problémák adód­nak a hulladék eltávolítására és feldol­gozására vonatkozó szabályok külön­bözőségéből is. Az európai törvényhozás buzgó ter­vezői elsősorban a szakminiszterek. Gyakran Brüsszelben vélik keresztül-DIEfjWELT * 1 vinni olyan intézkedéseiket, amelyek otthon saját kormányaikban nem sze­reznék meg a többséget. — + — Az Európai Közösségben végbe­menő változásokat 7 pontban foglal­hatjuk össze. 1. Korlátlan utazás az EK polgá­rai számára Az EK-polgároknak korlátlan joguk van szabadon mozogni az EK orszá­gaiban. Mérsékelt formában érvény­ben marad a személyek ellenőrzése a határokon belül. Ok: egyes országok még mindig nem ratifikálták a maast­­richti szerződést és a hozzátartozó végrehajtó megállapodást. Némely or­szág továbbra is szeretné fenntartani az ellenőrzéseket. 2. Korlátlan letelepedés és mun­kavállalás Minden egyes EK-polgár más or­szágokban korlátlan időre telepedhet le, és dolgozhat saját belátása szerint a szakmájában. A nyugdíjasoknak és a diákoknak viszont be kell bizonyíta­niuk, hogy nem lesznek a befogadó ország szociális intézményeinek ter­hére. A főiskolai diplomákat és tanul­mányokat kölcsönösen elismerik, amennyiben kimutatják, hogy a tanul­mányokat legalább három évig foly­tatták. 3. Az idegenforgalom adókedvez­ményei A nem üzleti utak során a polgároknak lehetőségük van érvényesíteni az egyes tagállamok közötti adózási kü­lönbségek kompenzálását. Azzal, hogy megszűnik a mindennapos határellenőrzés, például a franciák Németországban olcsóbban vásárol­hatnak videót, a németek pedig Lu­xemburgban szeszes italt és cigaret­tát. Ezeknek az áruknak a személyi szükségletet kell szolgálniuk a „meg­határozott mennyiség“ szerint. 4. A kereskedelmi korlátok lebon­tása A határokon belüli üzleti kapcsolatokat nem nehezítik űrlapokkal, várakozási időkkel. Az egyik országban beveze­tett árunak utat kell nyitni a többi tagállam piacaira is. Ezt a fogyasztó védelmére hozott előírások egysége­sítése teszi lehetővé. 5. Számítógéppel ellenőrzött adók A saját használatra beszerzett termé­kekkel ellentétben a vállalatok közti kapcsolatban továbbra is különbséget tesznek a közvetett adók (hozzá­­adottérték-adó, fogyasztási adó) alap­ján. Ez azt jelenti, hogy az importot vámmentesítik, és az exportot adóval terhelik a fogyasztó ország tarifái alapján. Az adóellenőrzéseket, ame­lyeket eddig a határokon végeztek, a vállalatokba helyezik át. Az európai számítógéprendszer az információk közvetítését szolgálja, legfőbb felada­ta azonban az adócsalások leleple­zése. 6. A tőke és a szolgáltatások sza­bad áramlása A bankok és biztosítók üzletet köthet­nek olyan országokban is, ahol nincs fiókintézményük. A légi közlekedés­ben enyhítik az eddigi kétoldalú jogi megállapodásokat a verseny ösztön­zése érdekében. 7. Nyilvános pályázat a közintézmé­nyek kiszolgálásában Az EK-tagállamokban pályázatokat és versenytárgyalásokat kell biztosítani a közületi építkezésekre és a közin­tézmények kiszolgálására. A szakem­berek számításai szerint az EK közin­tézményei 40 milliárd márkát takarít­hatnának meg évente, ha nem része­sítenék előnyben saját „udvari szállí­tóikat". A TALLÓZÓ oldalon megjelente­tett írások nem tükrözik szükségsze­rűen a szerkesztőség véleményét, csupán áttekintést adnak arról, mit írnak más lapok. Egyes cikkeket ter­mészetesen rövidítve közlünk.

Next

/
Thumbnails
Contents