Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-21 / 16. szám
4 Szabad ÚJSÁG___________________Tallózó_____ A klerofasiszta Szlovák Állam kultuszának élesztgetése Pimaszság vagy agylágyulás? 1993. január 21.- Ez az egyetlen módja, hogy egyesítsük a szlpvákokat. Lubomir Kotrha rajza, NÁRODNÁ OBRODA Változik a Skoda emblémája Az egykori Csehszlovákia idején beidegzödött kifejezések közül meg kellene tartanunk egyet s mást Gondolok itt a propaganda (és a reklám) területére, ahol aligha sikerül találnunk megfelelőbb kifejezést, mint az ,,oblbovacka“, amely cseh eredetű, s a jelentése ,,hülyítés". Hogyan kell hülyíteni? A reklámban a hülyítés gazdasági. A drága és parádés reklám képes rávenni a kopasz vénembert is, hogy utolsó előtti garasából színpompásan csomagolt krémet vegyen, amelytől állítólag dús sörény nő a fején. A gazdasági hülyítés stratégiai célja a csodatevő krémek eladásából származó milliós nyereség. A politikai hülyítésnek szintén van stratégiai célja. A hülyítő igen jót tudja mit akar, de ezt kifelé demokratikus és nemzeti köntösbe bújtatja. Megszületett az ún. nemzeti hülyítő, mivel nemzetébresztökre már nincs szükség. A nemzet többsége már úgyis felébredt, és a még szundikáló része is rövidesen feleszmél. Ilyen nemzeti hülyítő lehet például az a kohász, aki megjátssza a tödénészt. Pimaszul azt kezdi hangoztatni, hogy 1993. január elsején „felújult“ a Szlovák Állam... Csodálkozhatunk-e ezek után, hogy a demokratikus külföld és szomszédaink tátott •szájjal bámulnak, mi is születik újjá Közép-Európában? Hiába haragszunk azokra, akik megszólják nemzetünket és lefasisztázzák, ha valaki ilyen nemzeti hülyítő érvekkel szolgál nekik. Azok, akik fel akarják és mindig is fel akarták újítani a klerofasiszta Szlovák Államot, a választásokon egy százaléknyi szavazatot sem kaptak. Ezt a valós népszavazást a nemzeti hülyitök egyszerűen nem akarják tudomásul venni. Hitler elvesztett háborúja után csodáiéi, védencei és bűntársai a tengerentúlra, Kanadába, Argentínába, Ausztráliába és a világ egyéb tájaira széledtek, hogy fedezékbe vonuljanak. Az ottani demokratikus bennszülött lakosság figyelembe sem vette NáRODNi^OBRODt őket, és így 45 évig ápolgathatták nosztalgiájukat, és eljátszadozhattak a klerofasiszta Szlovák Állam rítusaival, ajnározhatták egykori elnökét. Beszuggerálták maguknak, hogy ez az állam igazán szlovák és igazán állam volt. Annak ellenére, hogy maguk a létrehozói is elismerték: ez Hitler műve volt, a szláv nemzetek leigázásának egyik eszköze. Érthetetlen, hogy egyes fafejekben megszülethetett az ötlet, bizonygatni a Vatikánban, érdemes boldoggá avatni Hitler kedvencét és bűntársát. Boldog Bánovsky Jozef könyörögj érettünk! E szökevények vagy utódaik most visszajönnek Szlovákiába. Némelyikük csak egy ugrásra jön, mások tartósan ,.vállalkozókként" kívánnak itt maradni. Tanácsokat akarnak adni, hogyan újítsuk fel - a demokráciát! Rehabilitálni akarják a klerofasiszta Szlovák Államot. Ez pedig Tiso rehabilitálása nélkül nem megy. És ez a nemzeti hülyitök fő célja. Farizeus módon kihasználják a sajtószabadságot, a szólásszabadságot, a gyülekezési szabadságot, kiragasztgatják,,elnökük" képeit, megalapítják a ,,dr. Jozef Tiso baráti egyesületet“ stb. Az ösztönös gyűlölet hajtja őket. Nem tudom, vigasztaljuk-e magunkat azzal, hogy a hülyitök csak maréknyian vannak, és a nemzetnek csupán töredékét alkotják. Minden falunak megvan a maga bolondja. Ausztriában úgy hívják, Dorftrottli. Minden nemzetnek megvan a maga kibicsaklott csoportja, amelyet a helyi szokásoknak megfelelően neveznek el. A németek újnácikról és idegengyűlölőkről beszélnek, a franciák sovinisztákról és merénylőkről Magyarországon éppen annyi a melldöngető és terjeszkedni vágyó nacionalista, mint Szlovákiában a melldöngető és terjeszkedni vágyó ,, nemzetvédő ‘' Úgy látszik rokon jellemek vagyunk, és egész Európát megfertőzte az esztelen nacionalizmus járványa. Ez a nemzeti hülyitök táptalaja. Csakhogy van itt egy különbség: Németországban nemcsak a kormány Ítéli el hivatalosan a fasizmus és az újnácizmus megnyilvánulásait, hanem a rendőrség is gyorsan megszelídíti a merénylőket és a provokatőröket. Sőt, a német városokban százezres tömegekben a tisztességes emberek kimennek az utcára tüntetni, hogy kifejezzék undorukat a fasiszta hagyományok felélesztésével szemben. így van ez Párizsban és Budapesten is. És nálunk: a Büntető Törvénykönyvben még megvan az a paragrafus, amely bünteti a fasizmus és hasonló mozgalmak propagálását. Ahhoz azonban, hogy az államügyészek merjenek is vádat emelni az ilyen propaganda hirdetői, a nemzeti hülyitök ellen, a kormány egyértelmű támogatására van szükségük, és arra, hogy a köztársaság polgárai szolidárisak legyenek velük A pimasz agyalágyultaknak nem szabad a szlovák nemzetről alkotott képet torzképpé rondítaniuk, mert ezzel végérvényesen eltorlaszolhatják Európába vezető útját. ANTON RAŐLA RUDtPRAVO Újév óta a reklámokon, a TV- clippeken, a Mladá Boleslav-i Skoda autógyár üzlethálózatának boltjain új formában találkozhatunk a közismert szárnyas nyíllal. Miért? A kérdésre Jirí Hrabovsky, az autógyár sajtóosztályának vezetője válaszol: ,,A híres Skoda szimbólum, a szárnyas nyíl, természetesen továbbra is emblémánk központi eleme marad. Ez jelképezi a kötetlen alkotókészséget, a magasba törő céltudatosságot, a pontosságot, alaposságot és mesterségbeli tisztességet, önállóságunkat és üzemünk egyedülálló voltát azonban az embléma módosításával és színe megváltoztatásával is szeretnénk érzékeltetni. Ez nemcsak világpiaci vonatkozásban fontos, hanem a Volkswagen konszern négy autógyárának megkülönböztetésében is. Egyértelműen el kell választani az autógyár emblémáját a pilzeni nehézgépipari üzemétől, amelyhez a közös Skoda elnevezésen kívül semmi közünk sincs. Ezért az eddigi egyszerű köralakú keret még egy sávot kapott, amelyben a SKODA AUTO felirat van. Ez első pillantásra jelzi, mit gyártunk. A most gyártott gépkocsikon még a régi jelvény marad. A színek változásában a legfontosabb, hogy az eddigi kék színt az élénkzöld váltja fel, ami szembeötlő, és a világ autópiacán is újdonságnak számit. Ez is az egyedülállóságot, különbözőséget jelzi. A zöld szint úgy is értelmezzük, hogy kifejezi pozitív viszonyunkat a környezetvédelemhez". Cseppet sem édenkert... A világ legnagyobb állatpusztulása • Hogyan semlegesítsük az igényes igazgatót? • Hogyan lőtték le a tigrist? • 51 elégetett madár A pozsonyi állatkert fölött rövidesen síri csend honol. Amit korábban felépítettek, azt lerombolták. Ami nem pusztult el, azt apránként szétlopkodják. Az állatok ellen folytatott meccset a létrehozó csendes egyetértésével már évek óta egy kapura játsszák. A vörös megalománia Hengeteg raiaieKonysagra volt szükség ahhoz, hogy az autópálya bekötőútjával éket vágjanak a már felépült állatkertbe. Az akkori igazgató, dr. Juraj Hanulay, optimizmusa azonban töretlen volt: „Ez úgysem történik meg egyhamar, ismerjük építőiparunkat". És elkezdte építtetni az állatkert azon részeit, amelyeket rövidesen leromboltak. Amikor a különösen drága madárházat építették, felépült az autópálya. Az igazgató megengedhette magának a „tervezett veszteséget", és kiverekedte a háromnegyed milliárd koronás állatkerti koncepció elfogadását, pedig csak néhány milliója volt az állatkertnek. Így tűnt el az állatkertböl a zsiráfistálló, a terrárium, a gyermeksarok, az új részek háromnegyede. 1985-87-ben a beruházási főnök Peter Porázik mérnök volt. Szerinte a helyzetet nagyrészt a városi nemzeti bizottság kulturális osztálya okozta. Egyszerűen figyelmen kívül hagyta mindazokat a jelzéseket, amelyek az állatkert vezetőségének hibáira utaltak, rámutattak a pénzügyi csalásokra, s a bűncselekményeket titokban tartották. Az eredmény a kihasználatlan tervek és pénzeszközök sokasága, az ideiglenes megoldások, az állatok elhullásának és sebesüléseinek növekedése, a természet és az emberi kapcsolatok sorvasztása lett. A tbc-pavilon Az ilyen gazdálkodás a fordulat után nem maradhatott titokban. Az ellenőröknek öt hónapig volt munkájuk az állatkertben. Az új igazgató dr. Alexander Petr lett, akit 1990. augusztus elsején neveztek ki. Az ellenőrzés katasztrofális viszonyokra derített fényt. Az állatok nyilvántartási lapjait 6-8 éve nem vezették. Ugyanígy nem lehetett megállapítani a berendezések, a készletek állapotát sem. Egyetlen állatot sem jelöltek meg gyűrüzéssel vagy tetoválással, és a leltár elkészítése így lehetetlen volt. Az igazgató az erdőben talált egy növényzettel benőtt traktort. A gazdasági főnök azt mondta róla, hogy „tegnap még dolgoztak vele", s felvették rá az üzemanyagot. Akkoriban olcsón lehetett kapni Pozsonyban feketén a gázolajat. 10 évig nem végeztek tbc-ellenörzést az állatoknál. Pedig ez a betegség emberekről állatokra és állatokról emberekre is átvihető. A Petr igazgatónak el kellett pusztíttatnia majdnem az egész madárállományt, főleg a fácánokat és a vízimadarakat. Törhette a fejét, hogyan terjedhetett el így a járvány ott, ahol az állatorvosi ellenőrzés a napi feladatok kö-' zé tartozik. Az állatorvosi naplóban egyetlen kezelésről sem volt bejegyzés. A pozsonyi állatkertben pusztult el a legtöbb állat a világon. A fúrás A. Petr igazgató négy pontban foglalta össze a katasztrofális helyzet okait: 1. A megvásárolt állatok rossz kiválasztása, 2. rossz állattartási feltételek, 3. hozzá nem értő személyzet, amelyet le kell váltani, 4. a felettes szerv nem teljesíti feladatát. Mind a négy tényező egyszerre hatott. Az ellenőrzés eredményei az igazgatót nem nyugtatták meg, felbérelt egy független ellenőrző csoportot. Ezután kö kövön nem maradt. Ezzel az igazgató elindította bukásának folyamatát. Az igazgató ellenségeket szerezhet magának azzal, ha alárendeltjeitől azt akarja, hogy például dolgozzanak. Vagy hogy ne részegedjenek le munkaidő alatt. Meg ha azt akarja, hogy a beosztottak felháborodásukban ne vágjanak le két értékes darut, ne lopják el a húst, a tejport, a zöldséget és a gyümölcsöket. Egyik emberét a másik után vesztette el. Elment a vállalat jogi szakértője, dr. Gardonová is, akiről úgy vélte, támasza lesz. Amíg rá nem jöttek, hogy a halastavat az ügyvédnő férje vállalata számára bérelte ki, és ugyanezt a céget bízta meg az építkezéssel... Elvesztette az őrizetre vállalkozó emberek bizalmát is, mert nem értette meg, hogy ők is keresni akarnak a dolgon. Még az őrző kutyák bizalmát is elvesztette az új igazgató, mert kitiltotta őket, miután néhány őzikét széttéptek. Feloszlatta a héttagú kulturális csoportot, amely semmit sem csinált, de egyikőjük nagyszerű halászlét tudott főzni. Elbocsátott 30 embert, akik önérzete nem engedte, hogy lealacsonyodjanak a munkához. 42 dolgozó a főpolgármesterhez fordult azzal, hogy az új igazgató aszociális elem, és rosszul viszonyul az emberekhez. Még fél évig elhúzódott az ügy, mígnem 1991. július elsején megjött az új igazgatónő. Pedig Petr ür álma volt az egyetlen megvalósítható koncepció az állatkert talpraállításához. A tervet F. Hirsch müncheni állatkerti szakértővel dolgoztatta ki, aki már 16 állatkertet létesített szerte a világon. Az egész know-shov-t ingyen, barátságból kapták Hirsch úrtól, akinek a városi önkormányzat még az útiköltségét sem fedezte. A tigris-sztori Miroslava Savelová mérnök volt eddig az utolsó igazgatónő a pozsonyi állatkertben. Azzal vált közismertté, hogy belépése idején „hősiesen ártalmatlanná tettek egy felette veszélyes nőstény tigrist". A közzétett eset azonban nem úgy történt, ahogyan akkoriban terjesztették. A tigris valóban kijött ketrecéből, mert a tikkasztó nap után rosszul zárták be. A főápoló észrevette és szabályszerűen altató lövedékkel 15 percre elaltatta a kószáló tigrist. De mire elfutott kötelekért, hogy visszavonszolják a ketrecbe, a tigris felébredt. Nem vacakoltak többet, golyós puskával leterítették. A kárt a hivatalos feljegyzés szerint 3500 koronára becsülték. A papiros igazán mindent elbír. Egy puma gyönyörű bundájához így jutottak: az állat fogain szabálytalanul nőtt ki a fogkő, ezért nem evett. Ezt a korábbi igazgató úgy kezelte, hogy letépte a fogkövet, és hashajtót adott be neki. Alapvető beavatkozás, amely után mindig talpraállt az állat. Amikor újra előjött régi baja, nem teketóriáztak ennyit vele. Az igazgató már nem volt itt, elveszejtették tehát az értékes prémü állatot. ZOO- normalizálás Az új igazgató Miroslava Savelová olyan területet kapott, amelyen nincsenek közművek. A 96 hektárból csak 30-on telepíthetők állatok. Visszajöttek a régi őrző kutyák is, de ezekkel úgy látszik meg lehet egyezni, amiről az is tanúskodik, hogy nemrég négy kígyót és két kiképzett sólymot loptak el. A vérebek nem veszik figyelembe az igazgatói tekintélyt sem. Az egyik ugyanis megtámadta öt, és arcából kiszakított egy darabot Az igazgatónő elmondta, hogy karácsony előtt fel nem derített tűzvész pusztított az állatkertben. 51 madár égett el, köztük 30 tűzmadár, pelikán, szürke gém, és 3 fölöttébb értékes vörös Íbisz. Hivatalosan a kár 350 ezer korona. De az elpusztult állatok világpiaci ára ennél jóval magasabb. Egy tűzmadár például általában 3000 márkába kerül. Az állatkerti dolgozók szakképzése Prágában történt. Az 1992/93-as tanévben Pozsonyban is nyílt ilyen irányú iskola. Egy évvel korábban is megnyílhatott volna, de nem találtak 15 jelentkezőt... Beszereztek viszont kiszolgált inkubátorokat a kisállatoknak. (Inkubátorok itt már dr. Hanulay idejében is voltak). De az elletőben kár is beszélni a gondoskodásról, a kihordott állatokat sem tudják életben tartani. Három tigriskölyök vesztette itt életét azért, mert az ápoló nem tudta megkülönböztetni a tejet a föcstejtöl. Hiábavaló lenne rózsaszínű álmokat szövögetni. A pozsonyi önkormányzat igazgatásának köszönhetően az állatkert a tönk szélére került. Nemrég a képviselők szavaztak arról, hogy fenntartsák-e az állatkertet vagy sem... MICHAL PARÍZEK
