Szabad Újság, 1993. január (3. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-19 / 14. szám
0-U // L- -*r. ^3 ^ Ót/* ^l<Aj -4—' 1993. január 19. Külföld t'U L VSzabad ÚJSÁG 3 Az RMDSZ új elnöke Markó Béla isebbségi önigazgatás autonómia helyett A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége (RMDSZ) háromnapos kongresszusán Markó Béla magyar lapkiadót választotta meg elnökévé a lemondott Domokos Géza helyett. Az RMDSZ új elnöke 42 éves és a mérsékelt irányzat képviselője. A küldöttek Markó Bélát 226:26 szavazataránnyal választották meg. A külföldi hírügynökségek jelentései szerint az új elnök célja a romániai magyar kisebbség önigazgatásának létrehozása. Tőkés László Királyhágómelléki református püspök visszavonta jelölését, hogy ezzel megvédje az RMDSZ szövetségét más romániai ellenzéki pártokkal, amelyek a Demokrata Konvencióban tömörülnek. Tőkés László Ion Iliescu román elnök egyik legfőbb bírálója és azzal vádolja az elnököt, hogy elnyomja az országban a demokráciát. „Románia első számú ellenségének tekintenek” — mondta Tőkés. — „A hamis Tőkés ellenségképet azért alakították ki, hogy szétverhessék a Demokrata Konvenciót”. Az RMDSZ kongresszusát a brassói traktorgyárban tartották meg. Tőkés Lászlót egyhangúlag tiszteletbeli elnökké választották. A kongresszus zárónyilatkozatában az RMDSZ azt követeli, hogy biztosítsanak nagyobb jogokat a romániai magyar nemzeti kisebbségnek. A Reuter szerint az RMDSZ visszavonta autonómia-követelését. A szervezet 1,6 millió romániai magyart képvisel, akik az ország lakosságának 6 százalékát alkotják. A kongresszus résztvevőinek többsége elégedetlenségét fejezte ki afölött, hogy a hatóságok kudarcot vallottak a nemzeti kisebbségek problémájának megoldásában. A zárónyilatkozat azonban mérsékeltebben fogalmaz, s ebből nyilvánvaló, hogy enyhíteni igyekeznek azt a politikai feszültséget, amely a kongresszus kezdetén volt tapasztalható — kommentálja a zárónyilatkozatot a Reuter. „Az RMDSZ egyik célja, hogy elérje a helyi és regionális önigazgatást” — jelentette ki Tőkés László tiszteletbeli elnök. „Lemondtunk az etnikai alapon álló területi autonómia gondolatáról” — jelentette ki Frunda György, az RMDSZ szenátora. Véleménye szerint az önigazgatási követelés már nem kelthet félelmet a román lakosság körében. A zárónyilatkozat azt követeli a román kormánytól, hogy támogassa a magyar kisebbséget nemzeti identitása, kultúrája, nyelve, vallása és műveltsége megóvásában. „A városokban és a járásokban saját helyileg megválasztott képviselőkkel kellene rendelkezni, akik olyan ügyekben dönthetnének, mint például a költségvetés és a művelődés. Ez lenne az első lépés a decentralizálás felé” — tette hozzá Frunda György. Az elmúlt évben jelentősen megnőtt a feszültség a románok és a magyar kisebbség között, miután az RMDSZ felvetette az autonómia követelését. A kongresszus zárónyilatkozata ugyan tartalmazza ezt a követelést, de ezt kulturális és gazdasági, nem pedig területi au-A Kuvaitba vezényelt amerikai csapatok az ország északi részére vonulnak. 1100 amerikai katona erősíti a kuvaiti védelmet egy esetleges iraki támadással szemben (Telefotó: TA SR/AP) Újabb légitámadások Irak ellen (Folytatás az 1. oldalról) támadták. Veszteség nélkül tértek vissza Szaud-Arábiai támaszpontjukra. Francia részről 4 légelhárító állást támadtak. Miragé 2000 RDI típusú vadászgépek biztosították a bombázókat. Ezek is biztonságban visszatértek támaszpontjukra. Az amerikai szóvivő közölte, hogy az USA légiereje az Irak északi részén elhelyezett radarállomások ellen irányult. Az F-4G típusú repülőgépek a rakéták irányítására szolgáló radarokat és légelhárító ágyúkat lőtték rakétákkal. A Fehér Ház szóvivője szerint az akciót válaszként hajtották végre arra az iraki lépésre, hogy föld-levegő rakétákat helyezett el a 32. szélességi foktól délre fekvő területeken. A cirkáló rakéták támadása idején tévedésből találat érte a bagdadi A1 Rasid szállót, ahol többnyire külföldi újságírók laknak. A rakétatámadásnak az előzetes jelentések szerint 3 halálos és 19 sebesült áldozata volt. Az AÍ Rasid szállóban egy nő vesztette életét és 15-en sebesültek meg. Későbbi jelentés szerint a Bagdadra kilőtt rakéták nem az atomkutató intézményt, hanem egy gépipari üzemet találtak el. A Eehér Ház ezt az üzemet atomberendezéseket gyártó intézménynek minősítette. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szóvivője szerint az iraki atomkutató intézmény nem állt magas műszaki fokon. Az amerikai katonai szóvivő szerint azonban igen fontos katonai létesítményről volt szó. Az ENSZ vasárnap elutasította a legújabb iraki javaslatokat, miszerint biztosítja a katonai ellenőrök útját Bagdadba. Az ENSZ különbizottságának szóvivője közölte, hogy a szövetséges légierő támadásai idején az ENSZ ellenőrök biztonságát nem lehet szavatolni. Ezért a szakértői csoport még mindig nem utazhat Irakba. Tegnap délelőtt a szaud-arábiai Zahran városban légiriadót fújtak, mert állítólag egy iraki Scud rakéta közeledett a város felé. Később kitűnt, hogy tévedésről volt szó. A Reuter azonban már kiadta a hírt, hogy a rakétát célba érése előtt megsemmisítették. A nap folyamán különféle találgatások kaptak szárnyra azzal kapcsolatban, hogy a bagdadi A1 Rasid szállodát amerikai rakéta vagy iraki légelhárító gránát találta-e el. Az iraki televízióban egy rakétatöredéket mutattak be, amelyet a Véres harcok Boszniában helyszínen találtak, és ezen az amerikai gyártó cég neve és a sorozatszám is fel volt tüntetve. Amerikai újságírók ugyanakkor apró repeszdarabokat mutattak a fotóriportereknek és azt állították, hogy ezek nem származhatnak rakétától. Az amerikai katonai vezetők közölték, hogy a szálloda nem volt a megjelölt célok között és ha valóban rakétatalálat érte, akkor a lövedék letért meghatározott pályájáról. A legújabb jelentés szerint az irakiak tegnap ismét átlépték a kuvaiti határt és elvontattak hat őrállomást. Az ENSZ ultimátuma szerint Iraknak az őrállomásokat péntek estig kellett volna elvontatnia. Az ENSZ-határozat szerint Kuvait határát 800 méterrel Irak felé kell kibővíteni. Kuvait Nagy-Britanniától és Franciaországtól katonai segítséget kért, hogy hatékonyan megvédhesse 200 km-es iraki határát. Feltartóztattak egy hajót Holnap foglalja el hivatalát Bili Clinton Az Adriai tengeren őijáratozó NATO hadihajók feltartóztatták a Dolphin 1 nevű teherszállító hajót, amely tiltott áruval igyekezett a volt Jugoszlávia partjai felé. A hajó kapitánya szerint a rakomány csupán ruházatból és gyógyszerekből állt. Boszniában tovább folynak a harcok, mégpedig nemcsak a szerbek és muzulmánok, hanem a horvátok és a muzulmánok között is. Mára várják az ún. Boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének ülését, amely arról dönt, hogy elfogadják-e a genfi rendezési tervet. A felújult összecsapások csökkentik annak a reményét, hogy helyreáll a béke a térségben. Légitámadást intéztek Szrebrenica városa ellen, ahol heten vesztették életüket. Elkeseredett harcok folynak a Száva folyó mentén, ahol a tüzérséget is bevetették. Szarajevóban viszonylag nyugalom volt. Zepa városába megérkezett az a segélyszállítmány, amelyet a hét végén közvetlenül a város előtt feltartóztattak a szerb csapatok. Mit hoz az elnökváltás? Holnap iktatják be hivatalába Clintont Ezekben a napokban Amerikában és Európában egyaránt sokan felteszik a fenti kérdést. Holnap, január húszadikán beiktatják tisztségébe az Egyesült Államok új elnökét. Sokan találgatják, hogy vajon milyen változásokat eredményez majd a világpolitikában a demokraták hatalomra kerülése. Az szinte biztosra vehető, hogy az amerikai külpolitika legfontosbb érdekeltségeinek, mint például Izrael közel-keleti státusának megítélése nem fog megváltozni. Bennünket leginkább az érdekelhet, miként befolyásolja majd a Clinton-kormány a világ viszonyát a volt Jugoszlávia területén dúló háborúhoz. A már távozni készülő, továbbá a pozíciójukat éppen most elfoglaló kulcsemberek nyilatkozatai félreérthetetlenül jelzik,hogy valamilyen komoly fordulat van készülőben. Bár a boszniai vérengzés több mint másfél éve tart, közismert, hogy a nyugati közösség mennyire ódzkodik közvetlenül beavatkozni a konfliktusba, s ez többé-kevésbé érthető is. A balkáni háború zűrzavaros és ellentmondásokkal teli, a nyugati világpolgár számára pedig az azt motiváló erők egyszerűen felfoghatatlanok. Kétségkívül Nyugat- Európának a válságtól való távolmaradásra tett kétségbeesett kísérleteként értékelhetjük a lord Owen és Cyrus Vance által, a genfi Jugoszlávia- konferencián előterjesztett béketervet. Talán közelebb vinne a válság megoldásához, ha a boszniai szerbek parlamentje elfogadná ezt a rendezési tervet. Ám ezzel kapcsolatban a párizsi vegyifegyver korlátozási tárgyalásokról hazatérőben a repülőgép fedélzetén az amerikai külügyminiszter ezt nyilatkozta: „Nem bízom abban, hogy a boszniai szerbek parlamentje elfogadja és be is tartja a béketerv szabta feltételeket. Nem bízom a szerbekben és a vezetőjükben”. A közismerten beavatkozás-ellenes Nagy Britanniában pedig a további távolmaradást, sőt, a brit ENSZ-egységek hazahívását követelő hangok erősödtek fel. Láthatjuk tehát, mennyire megosztott e kérdésben a nyugati államok közössége. Az egyetlen pont, amelyben közeledni látszik a legnagyobb hatalmak véleménye: fel kell oldani a Bosznia-Hercegovina elleni fegyverszállítási embargót. így nyilatkozott vasárnap Helmut Kohl nyugatnémet kancellár, sőt, a megválasztott amerikai elnök, Bili Clinton is. Lehetséges, hogy a Nyugat még ezt az adut is kijátsza, hogy kivonhassa magát egy számára kellemetlen háborúból, hogy Amerika elkerülhessen egy esetleges második Vietnamot. Végül ugyancsak elképzelhető, hogy a helyzet további romlása esetén teljesen elszigetelik Szerbiát a külvilágtól, mint ahogy azt a dán külügyminiszter, az Európa Közösségek soros elnöke tudtára is adta Szlobodan Milosevicsnek. A Clinton-kormány magatartása ebben a kérdésben a mainál remélhetőleg egyértelműbb helyzetet teremt. Pintér Attila Megkezdődött az ünnepség Washingtonban megkezdődtek az ünnepségek, amelyeket a 42. amerikai elnök Bili Clinton beiktatása alkalmából rendeznek az USA fővárosában. A hivatalos fogadásra 180 külföldi nagykövetet várnak. Tegnap ünnepi gálaestet rendeztek az új elnök tiszteletére. Clinton vasárnap érkezett a fővárosba, ahol tűzijátékkal fogadták. A jelek szerint az iraki helyzet egyáltalán nem zavatja az ünnepségeket. Clinton azonban mégis kénytelen volt résztvenni a vezérkari főnökök tanácsán, de rövidesen folytatta programját az ünnepségek keretében. A beiktatási ceremónia holnap zajlik le. A január 15-én felfordult és elsüllyedt lengyel komphajó egyik áldozatát szállítják el a helyszínről. A hajóról csupán kilencen menekültek meg az eltűnteket halottnak lehet nyilvánítani, mert az Északi-tenger hideg vizében már nem volt esélyük a túlélésre (Telefotó: TA SR/AP) A NÉMETEK és a franciák Strassburgban közösen tüntettek a fajgyűlölet és az idegengyűlölet ellen. A közel 5000 tüntető a Rajna hídján találkozott, majd a város francia részén folytatta a tüntetést. A tiltakozó menethez csatlakoztak a Strassburgban székelő Európa Parlament képviselői és az éppen ott tartózkodó amerikai kongresszusi képviselők is. Berlinben folytatják a volt ndk nemzetbiztonsági tanácsa tagjainak perét. Honecker, mint ismeretes, már nem vesz részt a perben, de felelősségre vonják a volt NDK egykori védelmi miniszterét, helyettesét, valamint az NSZEP egykori kerületi titkárát. A KAUKÁZUS észak-keleti részén Kiszlovodszkban tárgyalásokat folytattak a szembenálló ingusok és oszétek képviselői. A tárgyalásokon résztvett Sahraj, Jelcin elnök különmegbízottja is. A két nép a megállapodás szerint rendezi kölcsönös viszonyát és közösen építik fel a harcok során elpusztult épületeket, lefegyverzik az illegális fegyveres csoportokat. Az ingusok és az oszétek közötti harcokban október óta 250-en vesztették életüket, 500-an megsebesültek és 35000-en elmenekültek otthonaikból. Moszkva 10 000 katonát küldött a helyszínre, akik közül 320-an vesztették életüket és 750-en megsebesültek. DÉL-AFRIKÁBAN újra fellángoltak a véres összetűzések. Tegnap 9 négert öltek meg és 7-et súlyosan megsebesítettek azok a fegyveresek, akik egy utasokkal telt járműre tüzeltek. Az utóbbi 3 évben a Dél-Afrikai Köztársaság 9000 fekete bőrű lakosa vesztette életét a törzsi ellenségeskedések során. O laszországban lapértesülések szerint az olasz maffia 62 éves főnökét sofőrjének árulása következtében sikerült kézre keríteni. Salvator Riinot, a hírhedt keresztapát már évek óta körözték, hogy 300 gyilkosság miatt vonják felelősségre, amelyekre a vád szerint ő adott utasítást. SzEVASZTOPOLBAN tüntetést rendeztek, amelyen követelték, rendezzenek népszavazást a Krím félsziget önállóságának kérdésében. A tüntetők elutasították az ukrán fennhatóságot a félsziget fölött. A hírügynökségi jelentések szerint a tüntetésen több mint tízezer ember vett részt. Egyes hírek szerint a tüntetők azt hangoztatták, hogy Oroszország a hazájuk. M agyarországon tavaly csökkent a határsértések száma. Ennek ellenére 1992-ben 24 000 külföldi kísérelte meg az illegális határátkelést. A magyar határőrszervek 118 állam polgárai ellen jártak el. A legtöbben, 14 ezren, Románia felől igyekeztek az országba. A második helyen a török, a harmadikon a bolgár állampolgárok vannak. A magyar hatóságok 855 ezer külföldinek nem engedték meg a belépést az országba. N orvégiában lavinaomlás volt, amely elborította Odda kisvárost. Eddig 1 halálos és 2 sebesült áldozatról érkezett jelentés. Nagy anyagi károk keletkeztek, és feltételezik, hogy számosán gépkocsijaikban maradtak a hótömeg alatt. A mentőcsapatok kutyák segítségével igyekeznek megtalálni a hóréteg alatt rekedt embereket. JAPÁNBAN tegnap leállították egy atomerőmű reaktorát, mert a biztosító rendszer a szivattyú meghibásodását jelezte. A reaktor 1989 óta működik. Ugyanitt korábban egy üzemzavar során ugyancsak a szivattyúrendszerben levő hiba miatt radioaktív sugárzás keletkezett. Most először történt meg, hogy a hűtőrendszer automatikája önműködően kikapcsolta a rendszert. IkAI TANÉ a legidősebb japán aszszony tegnap ünnepelte 114. születésnapját. Az ünnepség a kórházban zajlott le, ahol 1988 óta tartózkodik. A 114 éves asszony túlélte mind a négy gyermekét, de van 2 unokája és 4 dédunokája. A BUDAPESTI központi egészségügyi intézet igazgatója Pápay Dénes közölte, hogy az országban 1980 óta állandóan növekszik a halálozási arányszám, a születések aránya viszont csökken. Magyarország lakossága az utóbbi 11 év alatt 375 ezerrel lett kevesebb. A lakosság átlagos életkora a férfiaknál 65, a nőknél 74 év. A leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri betegség, a második helyen a rák, a harmadikon a balesetek, az öngyilkosságok és a mérgezések állnak.
