Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)

1992-12-12 / 281. szám

Magyar négypárti találkozó Pozsonyban / / Közéleti és gazdasági napilap^ SZOMBAT 1992. december 12. II. évfolyam 281. szám Ára 2,30 korona Politikai egyeztető tanács alakul Csütörtökön az esti órákban ta­lálkozott Pozsonyban az Együttélés székházában a Együttélés Politikai Mozgalom, a Magyar Keresztény­­demokrata Mozgalom, a Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt vezetése. Ahogy Duka Zólyomi Ár­pád, az Együttélés alelnöke elmond­ta, létrehozták a politikai egyeztető tanácsot, melynek működési elveit december végéig szándékoznak ki­dolgozni. Megállapodtak abban is, hogy a döntéseket ez a tanács kon­szenzussal hozza meg, s a tanács­kozásokról csak mind a négy elnök aláírásával adhatók ki hivatalos közlemények. A tanácsot bárme­lyik politikai erő javaslatára össze­hívják, mindig az összehívó székhe­lyén. Január végéig kijelölik a tanács tagjait, amely politikai mozgalman­ként és pártokként az elnökből, az alelnökből és egy további tagból áll majd. A négypárti találkozó résztvevői abban is megegyeztek, hogy létre­hoznak két munkabizottságot. Az egyik egy közös memorandumot dolgoz ki, mely értékeli majd a ja­­lanlegi politikai helyzetet, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek jogállására. A másik bizottság a ki­sebbségi jogok rendszerét tekinti át, megoldást keresve a szlovákiai hely­zetre, és kidolgozza a kisebbségi jo­gok végrehajtó törvényét. -ts-Vágsellyei tanácskozás a közép-európai népek együttéléséről A nemzetiségi konfliktusoknak nincs győztese Strycek beszéde után a magyarok elhagyták az üléstermet A közép-európai nemzetek együtt­élése címmel tegnap Vágsellyén ta­lálkozót tartottak a térségben élő népek együttműködéséről, vala­mint az európai kontinens egye­sült erővel való építésével össze­függő kérdésekről. A tanácskozáson — amelyet a Matica slovenská és a Csemadok helyi szervezete, illetve a városi hiva­tal rendezett — magyarországi, csehországi és ausztriai vendégek is részt vettek. Jelen volt Jozef Prokes, a szlovák parlament alelnöke és Vá­­radi Lajos, a pozsonyi magyar fő­konzulátus konzulja. A találkozón elhangzott felszólalá­sok csaknem mindegyikében az arra irányuló igyekezet domborodott ki, hogy a szónokok rámutassanak a tör­ténelmi tanulságokra, a jelenlegi hely­zetre, illetve arra, hogy az miképp ala­kulhat a jövőben. „Eljött az idő, ami­kor a nemzeti kisebbségek és a hatá­rok nem elválasztani, hanem össze­kötni fogják az európai nemzeteket, de a kontinens nemzetei egyúttal di­lemma elé is kerüitek: vagy közösen fogják építeni Európát, vagy együttes erővel szétverik és eltemetik” — mondta Imrich Kruzliak, a Matica slovenská elnökségi tagja. Az összejövetelt bizonyos ideig lényegében az egyetértés jellemezte, a résztvevők azonos vagy közeli vé­leményüknek adtak hangot a nem­zetek és nemeztiségek sokoldali együttműködésének a szükségessé­gét illetően. Ezt azonban megzavar­ta Andrej Stryceknek, a Matica al­­elnökének a felszólalása. Nézete szerint egyebek között a magyar kormány, a magyar diplomácia és a magyar tömegtájékoztató eszközök részéről folytatott szlovákellenes kampány bonyolítja a jó magyar— szlovák együttélést. Történelmi (Folytatás a 2. oldalon) A BÖSl BÍ’SZEkL vízi erön>iS.vósz-l<lirb halaknak "7 BdSZtBBEN, ‘^ALTXRSZ’. Rá , í /ÍGftl, A J6VÖ tvrcii ITTfttCX ( HAL-AU A/A6V S2P09JVE*SZ£‘ ■ NY6KCT TZ£NPE2AlEk, $Z AZ MA-fcAt) IW^ö i AKí MtäZNl ruP! (ZSITKO KATA rajza) A karácsonyi ellátásról Fél év múlva várható a „pénzbeváltás” Csehországban Új bankjegyek csaknem egymilliárdért Elmondható, hogy viszonylag nagy ára van a csehszlovák föderáció szétválásának Például az új cseh bankjegyek és pénzérmék kibocsá­tásának a költségei elérhetik a 800- 900 millió koronát is. Ezt tegnap Prágában tartott saj­tóértekezletén Leopold Surga, a Csehszlovák Állami Bank pénzügyi osztályának a vezetője közölte. Sza­vai szerint az új tíz- és húszkoronás bankjegyek előállítására már meg­kapta a megrendelést a Prágában le-A SZABAD ÚJSÁG azonnali belépéssel felvesz REKLÁMÜGYNÖKÖKET Jelentkezni lehet a szerkesztőséiben telefonon (07/210-39-94; 07/210-39- 98) vág/ személyesen, naponta 8 és 18 óra között. vő állami értékpapírnyomda. Le­opold Surga elmondta, hogy a többi új cseh bankjegy a nagy-britanniai THOMAS DELA RUE magány­nyomdában készül majd. A csehszlovák jegybank osztály­­vezetője a továbbiakban a csehor­szági „pénzbeváltásról” is nyilatko­zott. Közölte, hogy a jövő év köze­péig valószínűleg elkészül a szüksé­ges mennyiségű bankjegy és pénzér­me, s így július végén vagy augusztus elején sor kerülhet a fizetőeszközök cseréjére a Cseh Köztársaságban. Mezőgazdasági szövetkezetek Adókedvezmény a nyugdíjasoknak A munkából származó jövedelmek megadóztatása terén a Cseh Köztár­sasággal való egységes eljárás érdeké­ben a szlovák pénzügyminisztérium a nyugdíjas mezőgazdasági szövetkezeti tagok esetében olyan intézkedést tett, amellyel jövedelemadó-kedvezményt ismernek el számukra. A pénzügyi tárca sajtótitkárának tegnapi tájékoztatása szerint a ked-Ami szem-szájnak ingere A zsúfolt, rohanó emberekkel teli utcák, a boltok előtt kígyózó sorok is jelzik, hogy néhány napon belül itt a karácsony . A vásárlók idén nem panaszkodhatnak az ellátásra: az új boltok, butikok, élelmiszerüzletek „piacra dobták” áruikat, s a kisvárosokból is sokan felutaznak a fővárosba, mivel itt nagyobb választék fogadja őket. Karácsonyi hangulat érződik a belváros utcáin: karácsonyi dalok, feldíszített fenyőfák... Már (csak!) a pénztárcánkon és ízlésünkön múlik, hogy mivel lepjük meg szeretteinket karácsony este. Karácsonyfából — a tavalyi évhez képest — kisebb a kínálat. A fenyőfaárusok nem tartották be ígéretüket, miszerint a fák ára annyi lesz, ahány centiméter magas a fa. A művelődési és pihenőparkban szervezett Nemzetközi Karácsonyi Vásáron a fenyőfáknak csak egyik fajtáját, a borókát árulják, 230 koronáért. Ez aránylag még olcsó is, mivel másutt 300 koronát is elkérnek darabjáért. Az erdészeti üzemektől függ a karácsonyfák biztosítása, melyeknek árát a tavalyi évhez képest ötven százalékkal emelték. Tizenhárom nappal szenteste előtt ugyan még tart a készlet, de egyelőre még nem lehet megállapítani, hogy sikerül-e a kereslet kielégítése. Nem ritka eset, hogy egyes magánvállalkozók á külföldről behozott fenyőfákat 1000-4000 koronás áron kínálják megvételre. A pisztrángból és a pontyból is eleget tudnak szállítani a pozsonyi piacokra. Ennek ellenére például a stupavai halgazdaság idén mintegy 100 tonnával kevesebb halat értékesít, mivel tavaly mintegy 80 tonna maradt a nyakukon. A csehországi halastavakból kifogott halakat már októberben eljuttatták Szlovákiá­ba. A „csehországi pontyok” iránt megnövekedett a magánvállalkozók érdeklő­dése, s ezért újabb halszállítmányok várhatók. A gyümölcs és zöldség bőséges választékban kapható, de csillagászati árak (ez főleg a déligyümölcsre érvényes) miatt meggondolandó, hogy miből és mennyit vásárolunk. Számomra a könyv jelenti a legszebb ajándékot. Hála a magánterjesztőknek, s az újonnan alakult kiadóvállalatoknak, sok szép kivitelű, értékes könyv kapható: mind a gyermekek, mind a felnőttek részére. Ismételten a magas ár szabja meg, hogy hány darab „olvasnivaló” kerül a fenyőfa alá. (s. balta) Tér-kép-táj Amit ismerünk: a tegnap Szlovákia önállóságát szor­galmazó nemzeti mozgal­mak krónikája a múlt század köze­pétől követhető nyomon. A XIX század „nemzetébresztői” elsősor­ban a szlovák nyelv és irodalom alapjainak megteremtését tűzték ki célul. A Stúr—Húrban—Hodia trió által megszerkesztett szlovák nyelvtan — amelyet nagyobb mó­dosítások nélkül ma is használnak — az imént jelzett nemzetébresztői törekvések egyik csúcsát jelentette. Hasonlóan a Matica slovenská megalakipása, s az irodalom né­hány műhelyének létrehozása is. Ez az egész múlt századbeli —­ma már romantikusnak tűnő, de a maga idejében egyáltalán nem ro­mantikus — nemzetébresztő moz­galom igen erősen kötődött egy pánszláv eszméhez, amelytől nem csak elvi segítséget, de határozott támogatást is remélt Vagyis — mostanság nézve — az akkori szlovák (szláv) törekvé­sek a nagyobb egység megteremté­sében vélték megvalósítani saját nemzeti identitásukat Amit Ján Kőtár, az első jelentősebb szlovák költő egyik versében — szabadon fordítva — így látott: „ Mi lesz belő­lünk szlávokból, száz év múlva? Mi lesz ezzel az egész Európával, ha a szláv (!) nyelv akár a vízözön, szerteárad mindenek nyomán ?!" A kolári jóslat a két világhábo­rút követő idők során bizony már­­már beteljesedni látszott A „szláv nyelvi" áradat, átcsapván a politi­ka és a társadalom medrébe, azo­kat is magával sodorta, s betetőzte kitűzött célját előbb Trianonnal, aztán Jaltával, majd a párizsi bé­keszerződésekkel a nem-szláv nyel­vű népek rovására. Mert a területi és szellemi feldarabolás stratégái rajtunk kívül a balti államokat is a szláv nyelvi terror alá kény­szerítették Hasonló sorsra jutottak a volgai németek, a krími tatárok, az Uralon túli köztársaságok népei, s ugye, mi magyarok is e kies Kár­pát-medencében. E nagy, és látszólagos „szláv” egység mélyén azonban már a har­mincas években is fellelhetők a szlovák szeparatista törekvések; el­sősorban a csehektől való elszaka­dási szándék Ennek táplálója és melegágya, mint ismeretes, Hlinka Szlovák Néppártja volt Ez a poli­tikai tömörülés szorgalmazta erő­teljesen az elszakadást, s ennek ér­dekében 1938-ban még a Szudéta­­német Párttal is szövetséggé lépett az önálló Szlovák Köztársaság megteremtése érdekében. így és ekkor bomlott fel a polgá­ri Csehszlovákia, s így és ekkor ala­kult meg az első önálló Szlovák Állam, a „plébános köztársasága”, ahogy a jeles szlovák író, Dominik Tatarka az eseményt regényeimmé emelte. Ezt a köztársaság elleni merényletet 1945 után a mi nya­kunkba varrták, mondván, hogy mi, magyarok vertük szét Csehszlo­vákiát A szlovákság és az akkori szlovák politikusok országrombo­lása nem került be a szlovák törté­nelemkönyvekbe... Ellenben az el­ső Szlovák Köztársaság törvényho­zói módszerét és alapelveit szinte teljes egészében átmentették a je­lenbe a mai szlovák állampolitika meszövegezöi és gyakorlót Visszatérve a történelmi krono­lógiához, azzal folytatnám, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) j| „Mikor, s hogyan lesz Pelsőcön lakásunk?” vezményt első alkalommal az 1992. évi októberi jövedelem esetében kell nyújtani. Amennyiben a mezőgazda­­sági szövetkezetek már az e havi fize­tésből levonták a 25 százalékos adót, az illető összeget az adóhivataltól kell visszakérni, hogy a kedvezmény­re vontakozó intézkedés értelmében folyósíthassák az érintett nyugdíjas tagoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents