Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)

1992-12-12 / 281. szám

Belföld 1992. december 12. 2 Szabad ÚJSÁG V ladimír MEÉIAR szlovák mi­niszterelnök tegnap munkalátogatást tett a Nagyszombati járásban. A kormányfő a helybeli Skloplast vállalatnál tájékozó­dott a gyár gazdálkodásáról, valamint az új technológiák bevezetéséről. Meéiar nagyra értékelte, hogy a sviti Chemosvi­­ten kívül a nagyszombati Skloplast a má­sodik olyan szlovákiai vállalat, amely nem kér támogatást a kormánytól. A gyárlátogatáson Ivan GaSparovié, a par­lament elnöke is részt vett. Ivan KOÉÁRNÍK cseh és Roman Kováé szlovák miniszterelnök-helyettes részvételével tegnap Hustopeéében ta­nácskozást tartottak a csehországi, vala­mint a szlovákiai gazdasági és szociális érdekegyeztető tanács közötti jövőbeli információcseréről és konzultációkról. A. SZLOVÁK parlament külügyi bi­zottságának tegnapi ülésén sikerült meg­tudnia a szlovák sajtóügynökség munka­társának, hogy Szlovákiának még mindig nincs kijelölve nagykövetségi épület Washingtonban és Tel Avivban. A pozso­nyi külügyminisztériumhoz közel álló hírforrás szerint a Szlovák Köztársaság majdani egyesült államokbeli külképvi­seleti hivatala valószínűleg a Dél-afrikai Köztársaság volt nagykövetségének az épületében kap helyet. Duäan Tomka külügyi osztályvezető közölte, hogy a prágai szlovák nagykövetség székhelye vagy a Hrzán-palota, vagy a cseh kor­mány jelenlegi rezidenciája lesz. Az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG csü­törtöki döntésének értelmében az em­berjogi alkotmánylevél rendelkezéseivel ellentétben van az alternatív katonai szolgálatról szóló törvény második cik­kelyének 1/a pontja, mégpedig azon sze­mélyek esetében, akik 1992. január 16-a után vonultak be katonai szolgálatra. Az OROSZ Föderáció köztár­saságai közül Szlovákia számára az egyik legjelentősebb kereskedelmi partner a Komi Köztársaság. Ezt tegnap Milan KúaZko külügyminiszter jelentette ki, aki tárgyalásokat folytatott Vjacseszlav Hudjajev komi kormányfővel és Veltor Velsovszkij kereskedelmi miniszterrel. A SZLOVÁK parlament petíciós, jogvédelmi és biztonsági bizottságának a tagjai tegnap egyebek között a válással és a két utódállam létrejöttével össze­függő kérdésekről tárgyaltak Elsa Erik­­sen asszonnyal, a Norvég Királyság vé­delmi minisztériumi államtitkárával. PETER BACO szlovák mezőgazda­­sági miniszter a szlovák parlament mező­­gazdasági, erdőgazdasági és vízgazdálko­dási bizottsága előtt kijelentette, hogy a tárca a jövő évben olyan intézkedéseket szeretne tenni, amelyeknek köszönhető­en lehetővé válna, hogy a mezőgazdaság terén a vállalkozói szubjektumok 50 szá­zaléka képes lesz az újratermelésre. Sza­vai szerint a reszort célja, hogy stabilizálja az ágazatban kialakult helyzetet. KÉSZÜLTSÉGET tartanak tegnap reggel óta az Ung folyón, mivel az ung­vári környezetvédelmi hivatal tájékoz­tatása szerint ukrán területen vezeték­sérülés következtében 800 liter kőolaj került a vízbe. A Szlovák Televízió magyar adása vasárnap 14.30-kor jelent­kezik. A tartalomból: ■ A szlovákiai magyarság jövőképe az önálló Szlovákiában — a ki­sebbségekről ■ Csákányban jártunk — a lakbe­rendezésről ■ Templomszentelés Pozsonypüs­­pökin ■ Ki nyer ma? — Pozsonyban ■ A Csalló népművészeti együttes­ről ■ Mi lesz a karácsonyi asztalon — a halválasztásról ■ 111. Dióspatonyi Kulturális Napok ■ Szentpéteri karácsony ■ Karácsony ’92 — üdvözlet a né­zőknek Műsorvezető: PÉK ZOLTÁN A magyar adós elme: Producentské centrum spravod^jstva a Sportu Národnostny magazin Nám. SNP33 945 45 BRATISLAVA MKDM—KDM találkozó A baráti együttélésért A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Kereszténydemokrata Mozgalom vezetői tegnap Pozsonyban megbeszélést folytattak. A ta­nácskozásról kiadott közlemény megállapítja: „Bugár Béla és Ján Óamogursky elnök vezetésével az MKDM székházá­ban találkozót tartottak a Magyar Ke­reszténydemokrata Mozgalom és a Ke­reszténydemokrata Mozgalom képvise­lői. A megbeszélés során az MKDM vezetői átadták a KDM képviselőinek a december 5—6-án Léván tartott ma­gyar értelmiségi találkozón jóváhagyott felhívást, valamint a nemzeti kisebbsé­gek és etnikai csoportok jogi helyzeté­ről szóló alkotmánytörvény javaslatát. Mindkét fél visszautasította a magyar helységnévtáblák eltávolítását, illetve a helységneveknek a Szlovák Televízió magyar adásában való magyar nyelvű használatára vonatkozó tilalmat. A ta­lálkozón a két mozgalom vezetői szóltak a szlovák—magyar kapcsolatok terén Szlovákiában és államközi szinten fel­merült időszerű problémákról is. Az MKDM és a KDM megállapo­dott abban, hogy 1993 elején találkozót kezdeményeznek a magyar Keresz­ténydemokrata Néppárttal. A megbe­szélésre valószínűleg Szlovákiában ke­rül sor. A Ján Őamogursky vezette mozgalom támogatni fogja a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom belé­pését az Európai Kereszténydemokrata Unióba, illetve az Európai Demokrati­kus Unióba. A mozgalmak a tevékenységük esz­mei alapját képezd keresztény elvek szellemében mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy az újonnan létre­jövő Szlovák Köztársaságban a magya­rok és a szlovákok egymás mellett élése békés, baráti legyen. Pozsony, 1992. december 11. JÁN ÜARNOGI RSKY BL'GÁR BÉLA” A nemzetiségi konfliktusoknak nincs győztese (Folytatás az 1. oldalról) „időutazásában” Stryéek felemlegette azt a szenvedést, amelyet a múltban a szlovákoknak el kellett viselniük a ma­gyarok miatt. E szavak elhangzása után a Magyar Polgári Párt, a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom és az Együttélés Po­litikai Mozgalom képviselői elhagyták az üléstermet, őket a mintegy 200 résztvevő közül még további 50-en követték. Váradi Lajos konzul beszédében nagyra értékelte a találkozót, üdvözölte céljait, s nagyra értékelte a közép-euró­pai régióban élő nemzetek jobb együtt­működése alapjainak a lerakására irá­nyuló igyekezetei. Stryéek felszólalása kapcsán hangsúlyozta, hogy ha együtt kívánunk működni és együtt szeretnénk élni ebben a régióban, akkor objektív módon kell látnunk a dolgokat. Váradi Lajos leszögezte, hogy nem válik a ma­gyar—szlovák együttműködés javára, ha csupán a negatív történelmi eseménye­ket emeljük ki, illetve az sem, ha mind­ezt még el is torzítják. Rámutatott: a magyarok, a szlovákok és egész Európa jövője számára rendkívül fontos, hogy azt keressük, ami összeköti a kontinens nemzeteit. Visszautasította Andrej Stryéek nyilatkozatát, miszerint a ma­gyar kormány és a magyarországi politi­ka elfogult Szlovákiával szemben. Mint mondta, ennek az ellenkezője az igaz: Magyarország a pozitív elemeket dom­borítja ki, s az első országok között hajlandó elismerni az önálló Szlovákiát. Zárszavában Szabó Sándor vágsely­­lyei polgármester a közép-európai régió nemzeteinek a békés együttélését szor­galmazva emlékeztetett arra, hogy a vá­ros környékén már több ezer éve élnek egymás mellett szlovákok és magyarok, s az évszázados tanulságnak tekinthető az a megismerés, mely szerint a nemze­tiségi konfliktusoknak nincs győztese. A pénzügyminiszter bizakodó Ötszázalékos deficit? /% kormány olfogaiUa a költsógvfftóst Mint lapunk tegnapi számában jeleztük, csütörtökön késő este rend­kívüli ülést tartott a Szlovák Köztársaság kormánya, hogy megvitas­sa az 1993. évi költségvetés javaslatát. A tanácskozás röviddel fél tíz előtt kezdődött, s előtte Július Tóth pénzügyminiszter elmondta, hogy a kabinet kiegyensúlyozott jövő évi szlovák költségvetést dolgo­zott ki: a javaslat szerint a bevételeket és a kiadásokat 158-158 milliárd koronára tervezi. A pénzügyi tárca vezetője rá­mutatott, hogy a kiadási tételek összeállítása volt a könnyebb fel­adat, mivel az illetékesek támasz­kodhattak a föderáció gazdasági eredményeire. Szavai szerint a be­vételek esetében — tekintettel az önálló Szlovák Köztársaság meg­alakulására — az adatok csupán a mérlegelések és feltételezések sík­ján mozognak. Hangsúlyozta, hogy a kormánynak elsősorban olyan intézkedéseket kell tennie, hogy legalább a jövő esztendő első negyedévében — de később is — érvényesüljenek azok az elvek, amelyekre a költségvetés épül. Ki­emelte, hogy a költségvetési javas­lat teljes mértékben tiszteletben tartja a szakszervezetek által tá­masztott követelményeket is. A kabinet szavatolja, hogy nem szán­ja el magát általános jellegű rest­rikciókra. A soron kívüli tanácskozás után tartott sajtóértekezletén Július Tóth megismételte, hogy a költ­ségvetési tervezet kidolgozására rányomta bélyegét az önálló állam közelgő megalakulása, illetve egyúttal az új adórendszer január elsejei életbe lépése. A kabinet ál­tal jóváhagyott javaslat kapcsán elöljáróban megerősítette, hogy a jövő évi szlovák „államháztartást” kiegyensúlyozottnak tervezik. Ami a bevételi forrásokat illeti, 94,5 milliárdra számítanak az adókból, 12,5 milliárdra más forrásokból, 51 milliárdra pedig a különféle, a vállalatok által a társadalom-, be­teg- és egészségügyi biztosításra folyósítandó összegekből. A kiadá­sok közül 19,9 milliárdot szánnak a vállalkozói szektorra, 136,7 milli­árd koronát pedig a társada­lombiztosításra, az oktatásra, az egészségügyre és kulturális célok­ra szánnak. A községek 1,5 milli­árd koronás költségvetési dotáció­ra számíthatnak. Július Tóth sza­vai szerint rendkívül bonyolult volt kiegyensúlyozott költségvetést fel­állítani, tekintettel a szociális, ok­tatási és az egészségügyi kiadások­ra. Elmondta, hogy a legtöbb pénz a munkaügyi minisztériumnak jut, szám szerint 51 milliárd korona, amely a költségvetési kiadások 30 százaléka. A szociális juttatások kapcsán a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormányzat elállt az általá­nos támogatástól, s helyette a la­kossági szükségletek szerinti dotá­ciót helyezi előtérbe. Ami a többi társadalombiztosítási juttatást ille­ti, ezeket még átértékelik, s való­színűleg év közben több változta­tásra kerül sor. Arra a kérdésre, hogy meddig sikerül megőrizni a költségvetési egyensúlyt, Július Tóth azt vála­szolta, hogy Európában nem ismer olyan államót, amely meg tudná őrizni az eredetileg kidolgozott költségvetést. A pénzügyi tárca ve­zetőjének a véleménye szerint a deficit valószínűleg nem haladja majd meg az 5 százalékot. Amit ismerünk: a tegnap (Folytatás az 1. oldalról) második világháború után a „nagy szláv egység” ismét helyre­állt, és úgy tűnt, ezt az egységet egyhamar semmilyen erő nem tudja megbontani Az újjáalakult Csehszlovákiában az 1945-ben elfogadott kassai kormányprog­ram ezt egyértelművé tette. A nemzeti kisebbségekkel szemben alkalmazott retorziók, gazdasági, politikai és nyelvi atrocitások nyomán a kolári jóslat egyre konkrétabb formát öltött. S ha valahol valakik megpróbáltak szembeszállni ezzel az államilag támogatott „egységesítési" folya­mattal, azokat nacionalistának, irredentának bélyegezték. Tették pedig mindezt egy olyan eszme­­rendszer palástja alatt, amely a népek egyenjogúságát, az emberek egyenlőségét tűzte zászlajára. Csakhogy az eszme és a gyakorlat között egyre érzékelhetőbb rések, szakadások támadtak, s e réseken felszivárgó gazdasági leszakadás, valamint a műszaki és emberi el­lehetetlenülés tényei kerültek a napvilágra. Kiderült, hogy ami látszatra a legzártabb egységnek — ha úgy tetszik: megbonthatat­lan szövetségnek — mutatta ma­gát, eresztékeiben meglazult, és csak idő kérdése, hogy elemeire hulljon szét. A kisebbik, de véresebb példa, a volt Jugoszlávia jelene. A na­gyobb, s nem kevésbé veszedel­mes terep az egykori Szovjetunió. A kettő között pedig a harmadik szláv szövetség a kulturáltabban „ osztódó ” Csehszlovákia. Ha ezt így fokról fokra végig követjük, s mintegy madártávlat­ból szemléljük, akkor egyértelmű­vé válik, hogy a Trianonban, s azt követően egyéb helyeken és más­más időben egybeerőszakolt or­szágok széthullása törvényszerű folyamat, mert e „szövetségek” minden térségben termé­szetellenesek voltak. Persze, ez csupán a történelmi zajlás egyik, könnyebben követhe­tő folyama. Azt mutatja, ami volt, ami elmúlt, ami valamilyen módon dokumentálható. Arról már kevesebb jelet sugároz, hogy a mai „országmódosítások'’ mi­lyen új és beláthatatlan vészhely­zeteket rejtegemek magukban. Ha a csehszlovák „ikerpár” különvá­lását követjük, egy sor eddig alig érzékelt, figyelmen kívül hagyott probléma vetődik fel Az első — bármennyire is abszurdnak tűnik —, hogy a kél önálló köztársaság létrejöttével e térségben jelentősen megnövekszik a nemzeti kisebb­ségek aránya, annak minden ed­dig ismert és ismeretlen gondjá­val-bajával együtt. De nézzük meg egy kicsit közelebbről, miről is van szó. Az elérhető statisztikai adatok szerint 1950 és 1990 kö­zött mintegy 660 000 szlovák köl­tözött át Csehországba Jelenleg a cseh országrészben — a legutóbbi népszámlálási adatok alapján — több mint 300 ezren vallják ma­gukat szlovák nemzetiségűnek Az imént jelzett évtizedekben Cseh­országból viszont 417 000 cseh polgár települt Szlovákiába. A fenti adatokból egyértelműen ki­olvasható, hogy a korábban meg­levő nemzetiségi gondokat ez a két „új” nemzeti kisebbség csak tovább növeli e térségben. Ami a szlovákiai magyarság helyzetét il­leti, lényegi változás aligha is tör­ténik a javunkra. A cseh ország­részben rekedi mintegy húszezer magyar — lévén teljes szétszórt­ságban — iskolák és intézmények nélkül egy nemzedéknyi ideig ha képes lesz megőrzini nemzeti identitását. A szlovákiai magyar emikum — úgy tűnik — eredmé­nyesebben védekezhet a várható és fokozódó szlovák politikai nyomással szemben. Azzal együtt, hogy a folyamatosan romló gaz­dasági helyzet, a jelenlegi szlovák politikai reprezentáció nyílt ma­­gyarellenessége egyáltalán nem nyújt kecsegtető kilátásokat szá­munkra. Mindezt egyértelművé teszi a közelmúltban elfogadott alkotmány kizárólagossága, az érvényben levő nyelvtörvény és egyéb, folyamatosan megjelenő döntések és intézkedések Amit ismerünk az a tegnap, a történelem. Következtetéseink eb­ből a tudásból fakadnak Egyéb forrás nincs. Az egykori és a mai Szlovák Köztársaság történelmé­nek ismeretében ezért semmi okunk a bizakodásra... GÁL SÁNDOR Jelzés nélküli híranyag: CTK, TV Síi Jan Rumi következetlenül irtotta a „poloskákat” Ladislav Lisnek, a Szövetségi Gyűlés védelmi és biztonsági bizottsága egykori elnökének a véle­ménye szerint mindenekelőtt a jelenlegi cseh bel­ügyminiszternek, Jan Ruminak előző tisztségé­ben, a szövetségi belügyminiszter helyetteseként elkövetett következetlenségei idézték elő, hogy Csehszlovákiában még mindig nem távolították el az összes, a volt Állambiztonsági Testület ügynökei által felszerelt lehallgatóberendezést. „Ezek a dolgok az akkori szövetségi belügy­miniszter-helyettesi funkcióból adódóan Jan Rumi kezébe tartoztak. Neki kellett volna követ­kezetesen eljárnia, ellenőriznie vajon a lehallga­tókészülékek eltávolítása megtörtént-e” — nyi­latkozta Lis a Cseh Sajtóiroda munkatársának. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy Ruminak nagy áttekintése volt a „poloskákról”, ugyanis a szövetségi belügyi tárcánál ő felelt az egykori StB tevékenységével összefüggő kérdésekért. Ladis­lav Lis úgy vélekedik, hogy az Egyesült Államok pozsonyi főkonzulátusán talált lehallgatóberen­dezés leleplezése Szlovákia-ellenes provokáció­nak tekinthető. „Meéiar kormányfőnek nem le­het az érdeke, hogy a Szlovák Köztársaság bo-Sxombaü „csemege” nyolítsa az USA-hoz fűződő viszonyát” — je­gyezte meg az egykori parlamenti képviselő, a Charta ’77 aláírója. Lis véleménye szerint a provokáció „a nem hivatalos csehországi szélsőséges körökből” in­dulhatott ki, amelyek tagjainak az a célja, hogy — az Állambiztonsági Testület néhány, még ak­tív ügynökével*összeszűrve a levet — destabili­zálja a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztár­saság közötti kapcsolatokat. Lis azonban az ilyen „cseh szélsőségesekről” többet nem volt hajlan­dó nyilatkozni. Ugyanígy járt el az érintett, Jan Rumi is, aki az egész ügyet nem kommentálta. Egy magát megnevezni nem kívánó, jól tájékozott személy a csehországi hírügynökség munkatársával kö­zölte, hogy hiányosak azok az StB-akták, ame­lyek a különféle lehallgatókészüiékek bevetésé­ről szólnak. Megerősítette, hogy bizonyos irato­kat meg is semmisítettek. Állítása szerint kizáró­lag a volt StB-ügynökök tudják azt, hogy hol mindenütt lehetne jelenleg bekapcsolni lehallga­tóberendezéseket az országban. A lehallgatási botrányhoz tartozik, hogy a szlo­vák belügyminisztérium tegnap félretájékoztatás­nak, Szlovákia diszkreditálásának minősítette a Mladá frontet Dnes című prágai napilapban közölt pénteki kommentárt, mely szerint a szlovák kor­mány tudott az USA pozsonyi főkonzulátusának az épületében elhelyezett lehallgatóberendezésről, de erről a föderális szerveket hivatalosan nem tá­jékoztatta, most viszont minden szlovák és szövet­ségi szerv elhatárolja magát az ügytől.

Next

/
Thumbnails
Contents