Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)

1992-12-11 / 280. szám

8 Szabad t JSÁG Sport 1992. december 11. Hírkosár Holyfield bedobta a törülközőt Evander Holyfield a nehézsúly volt ökölvívó világbajnoka bejelentette pálya­futásának befejezését. A The Atlanta Journal Constitution napilapnak adott nyilatkozatában visszatért a Riddick Bowe-től elszenvedett novemberi vereségé­re, mely végeredménye ellen két héttel ezelőtt fellebbezést nyújtott be. Mint arra részletesebben kitért, közölte, hogy legkevesebb 12 alkalommal nézte végig az összecsapásról készült videófelvételt, és meg van győződve arról, hogy a győztes­nek neki kellett volna lennie. A vereségébe szavai szerint már belenyugodott és nem látja okát visszatérésének. A többi ökölvívó érdekében viszont elmondot­ta, nem jó dolog ha a két ellenfelet egy menedzser futtatja, mint az ő és Bowe esetében Dán Duva volt. Ezek szerint a közeljövőben tervezett 15 millió dolláros Holyfield—Bowe visszavágóból már nem lesz semmi. Lábadozik a legenda Wayne Gretzky, az amerikai profi jégkorong talán legnagyobb csillaga, hosszú sérülés után újra visszamerészkedett a jégre. Igaz, egyelőre csak egy negyven perces edzés erejéig. Gretzky, hátfájdalmai miatt, szeptemberben kényszerült távozni a jégről, s azóta most először húzott fel korcsolyákat. Az orvosok minden­esetre nagyon bíznak abban, hogy a legendás 99-es hamarosan pályára léphet a Los Angeles Kings mérkőzésein. Erre azonban leghamarabb tavasszal kerülhet sor, a sztár egyelőre még szigorú orvosi felügyelet alatt áll. Nem adja föl Martin Donnely nevét két évvel ezelőtt a szakemberek még a Forma-1 lehet­séges nagy csillagai között emlegették, ám 1990 szeptemberében a Spanyol Nagy­díj selejtezőfutamában súlyos sérülést szenvedett, miután Lotus versenyautójával 255 km/órás sebességgel a palánknak ütközött. Balesetének következményeként nemcsak csontjai, hanem karrierje is kettétört. A huszonnyolc éves észak-ír szár­mazású fiatalember számára maga a szerencsétlenség túlélése is csodával volt határos. A napokban felröppent hírek szerint viszont Donnely vissza kíván térni a versenypályára. Ez a Forma-1 világában többek között olyan megkötésekkel is jár, hogy a pilótának öt másodperc alatt képes legyen elhagyni gépkocsija vezetőülését. A visszatérő versenyző örömmel újságolta, hogy már négy má­sodperc alatt „kiugrott” a kocsiból, de hozzátette, hogy a Jordánból hiányzott a kormány. Ha viszont helyén van a volán, Donnely tehetetlen, hiszen egyik térde még nem mozog. Ennek ellenére reméli, hogy nem záródnak be előtte a Forma-1 kapui, mivel a versenyek ritmusát — bevallása szerint — a vérében érzi. Jelenleg egy Vauxhall Nova versenyautón a brit ralibajnokságra készül, és az ottani szereplést nem tekinti felkészülésnek a Forma-1-re, csupán a szürke hét­köznapokat kívánja megszínesíteni. Egyedül a lélekvesztön Továbbra is tartja harmadik helyét Fa Nándor a Vendée Globe elnevezésű Föld körülő vitorlásversenyen. A magyar tengeri medve, bukása ellenére is meg­tudta őrizni előkelő pozícióját az embertpróbáló, sőt, már halálesetet is követelő megmérettetésen. Az élen még mindig a francia Gautier hajózik, a második szintén francia versenyző tanyázik. Fa Nándor hátránya az élenhaladóval szem­ben 9 óra 24 perc, ami egy több hónapig tartó versenyen szinte elenyészőnek mondható. Lausanne-ben ülésezik a NOB A döntő egyik résztvevője már ismert? Megállíthatatlan az AC Milan Jelentős érdeklődés kíséretében bonyolították le a Bajnokcsapatok Európa Kupájának másodikfordulóját, mely árnyékában egy UEFA Kupa találkozó­ra is sor került Isztambulban. Addig, amíg az A csoportban csak homályosan körvonalazódnak az erőviszonyok, de sejteni lehet, hogy a csoport győztese a Marseille—Glasgow versenyfutásból kerül ki, a B csoportban megingás nélkül, semmit sem hagyva a véletlenre, menetel a végső győzelem felé az AC Milan. Úgy tűnik, Európában jelenleg nem akad együttes, amely térdre tudná kényszeríteni a világ legdrágább labdarúgóiból összetoborzott, és egységessé kovácsolt olasz bajnokot, akik eindhoveni győzelmükkel legnagyobb csoport­beli ellenfelükön — legalábbis a papírforma szerint — jutottak túL A csoport Az A csoport állása Ollmpique Marseille—FC Brugges 3:0 (3:0), góllövők: Boksics 2 (10. p., 26.), Sauzeé (4. - 11-esből), vezette: Schmidhubcr (német). A francia bajnok legszebb időire em­lékeztető, szemet gyönyörködtető táma­dójátékkal rukkolt ki, az első félidőben szinte a kapujukhoz szögezte a belgákat. A három gyors gólon kívül még legalább féltucat találattal kecsegtető helyzetet hagytak ki, így a vendégcsapat, melytől azért lényegesen nagyobb ellenállást vártunk, a végén örülhetett a számára hízelgő eredménynek. CSZKA Moszkva—Glasgow Ran­gers 0:1 (0:1), góllövő: Ferguson (14.), vezette: Nielsen (dán). A németországi Bochumban rende­zett találkozó első perceiben az oroszok nagy erővel rohamoztak, és csak Goran kapus tudása és szerencséje mentette meg a skótokat attól, hogy egyszer sem rezdült meg hálójuk. Az egyetlen találat egy felpördült lövés után esett, de ennek ellenére kétség nem férhet a „vendé­gek” sikeréhez, ugyanis az összecsapás túlnyomó részében a támadóbb, egysé­gesebb csapat benyomását keltették. A végére a moszkvaiaknak elfogyott az erejük, de ez már megtorolatlan maradt. Az észak-amerikai jégkorongliga (NHL) eredményei: Buffalo—Boston 5:2, Hartford—Ottawa 6:2, Rangers— Tampa Bay 6:5, New Jersey—Washing­ton 2:6, Toronto—Detroit 5:3, Vancou­ver—San Jose 8:3. A Münchenben folyó Compaq Grand Slam tornán: Sampras (3) — Volkov 6:3,6:4, Sticht—Edberg 7:6,6:7, 8:6. 1. Marseille 2 1 1 0 5:2 3 2 Rangers 2 1 1 0 3:2 3 3. FC Brugges 2 1 0 1 1:3 2 4. CSZKA 2 0 0 2 0:2 0 A tavaszi folytatást a legkedvezőbb kiindulási pozícióból Bemard Tapie együttese várhatja, bár bochumi sikerük után a glasgowi gárda is vérmes remé­nyeket táplálhat. B csoport PSV Eindhoven—AC Milan 1:2 (0:1), góllövők: Romario (65.) ill. R(J- kaard (19.), Simoné (62.), vezette: Szpirin (orosz). A kupaszerda megkülönböztetett fi­gyelemmel kitüntetett összecsapása az első percekben leginkább a futball ame­rikai változatára hasonlított, mivel az el­lenfelek a felezővonal közelében sora­koztak, fel lestaktikájukkal borzongatva a szurkolók idegeit. Az első találatig jobbára csak a pálya közepe táján „ke­­vergettek” a focisták. A hazaiak, akik nélkülözték legjobbjaikat (van Aerle, van Tiggelen, E. Koeman) nem mertek nyílt sisakkal rohamozni, hiszen az AC Milan hosszú idő után újra legjobbjaival léphetett pályára, és a tekintélyt paran­csoló nevek csakhamar tudtukra adták a hollandoknak, hogy ki az úr a pályán. A Csehszlovák Labdarúgó Szövetség döntése szerint az I. labdarúgóliga 15. fordulójában elmaradt Vítkovice—Hra­­dec Králové mérkőzést 1993. március 31-én, szerdán bonyolítják le. A kosárlabda Szuperliga szerdán le­játszott két mérkőzésének eredményei: BC Prievidza—Zalaegerszeg 114:92 (44:53). Legeredményesebb dobók: Dimavicsiusz 24, Marko 18, Males­­csenko 18, illetve McKay 26, Földesi 15. BVC Ivanovice—SE Kaposvár 87:77 (36:36). A legeredményesebbek: Némec 22, Strasák 20, illetve Kolicsev 24, Grigas 19. Hiába igyekeztek a vendéglátók, próbál­kozásaik rendre megtörtek a jól záró ola­szok védelmén, akik hoszzú labdákkal mozgatták a széleket, tetszetősebben, gólratörőbben játszottak. A második já­tékrészben Simone lejthetett örömtán­cot, mely egyben az AC Milan újabb dia­dalát jelentette, s ezen már nem változta­tott az sem, hogy a brazil Romario fordu­latból leadott lövéssel szépített. Az Ein­dhoven bátortalan játékával csalódást keltett, igaz a csúcsformában játszó ven­dégeket talán már nem is lehet legyőzni. IFK Göteborg—FC Porto 1:0 (0:0), góllövő: Eriksson (86.), vezette: Marko (csehszlovák). Nagy kár, hogy a portugál csapat az­zal a feltett szándékkal utazott Göte­borgba, hogy egy ponttal gazdagodva hagyja el az IFK stadionját. Mintha a vendégjátékosoknak meg lett volna tilt­va, hogy gólt lőjenek... Technikailag ki­válóan képzettek voltak, látványos, ám­de haszontalan trükkökkel szórakoztat­ták magukat, míg a hazaiak, annak elle­nére, hogy pillanatnyilag szünet van a bajnokságban, és ennek okán kissé da­rabosan mozogtak, a tőlük elvárhatót nyújtották. Igyekezetük, rohanós stílu­suk gyümölcse volt a négy perccel a le­fújás előtt elért találatuk, melyet volta­képpen Vítor Baia pöccintett akaratla­nul saját hálójába. A B csoport állása l.AC Milan 2 2 0 0 6:1 4 2. Göteborg 2 1 0 1 1:4 2 3. Eindhoven 2 0 1 1 3:4 1 4. FC Porto 2 0 1 1 2:3 1 Mint az kitűnik, az izgalmak szem­pontjából a legjobbkor jön a szünet, hi­szen az olasz bajnok már két forduló után a mezőny fölé nőtt. Tavaszig pedig még sok víz lefolyik a Dunán... Tegnap lapzártánk után ért véget a Juventus Torino—Sigma Olomouc, va­lamint a Real Madrid—Vitesse Arnhe­im UEFA Kupa mérkőzés. Tálamon Alfonz Sportfogadás Az 5 a 40-ből OLIMPIAI SAZKA 50. játékhetének nyereményei: I. d(j: 1 nyertes á 323 154 korona, II. d(j: 5 nyertes á 38 785 korona, III. d(j: 82 nyertes á 394S korona, IV. d(j: 3765 nyertes á 120 korona. A nyerőszámok - 5, 8, 32, 39, 40, ^pótszám: 37____________________ Csak a karikák száma nem változik Már néhány napja Lausanne-ban üléseznek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai, ahol elsősorban a napjainkban oly gyorsan változó politikai élet sportvonatkozásaival foglalkoznak. Az elmúlt két­­három évben bizony alaposan átrajzolódott Európa térképe, az egykori keleti blokk országai (többszörös) osztódással szaporodtak, s most ezek újonnan alakult olimpiai bizottságai egy emberként a NOB kapuját döngetik. Ezért már elkerülhetetlen volt ezzel a problémakörrel komo­lyabban foglalkozni. Cseklészről a FIFA-válogatottságig Míg élek, nem felejtem az angolok elleni meccset A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tu­domásul veszi a változásokat és nem zárkózik el új tagállamok felvételétől, a másik oldalon viszont próbálja megfé­kezni az olimpiai család nagyarányú megnövekedését. Épp ezért az illeté­kesek a felvételi kritériumok szigorítása mellett foglaltak állást. Ezidáig bárme­lyik ország, terület, vagy annak egy része tagja lehetett a NOB-nak, ha rendelke­zett önálló olimpiai bizottsággal. A na­pokban született döntés szerint most már csak az ENSZ által elismert, önálló, független államok nyerhetnek felvételt. Az alapszabályzat másik sarkalatos pontja szerint a felvételt elnyerni kívánó országnak legalább öt nemzetközi sportszövetséggel kell rendelkeznie. Azonban itt sem elég a jelképes jelenlét, az egyes szövetségeknek önálló nemzeti bajnoksággal kell bírniuk, amelyekből az abban résztvevő csapatok kvalifikál­hatják magukat a nemzetközi verse­nyekre. Az olimpiai családnak jelenleg 184 tagja van (köztük a volt Szovjetunió 11 tagköztársasága, illetve Szlovénia és Horvátország), de a NOB asztalán to­vábbi 29 kérvény fekszik, amelyből 17 nem felel meg a megszigorított feltéte­leknek. Köztük például Bosznia-Herce­govina és Katalónia kérvénye. A követ­kező, ’96-os atlantai nyári olimpián kö­rülbelül 200 ország sportolói indulhat­nak majd. — Ila nem tettük volna meg ezeket a szigorító lépéseket, néhány év múlva esetleg előfordulhatott volna, hogy az Egyesült Államok 51 tagországa önálló olimpiai bizottsággal rendelkezik. Ez persze exlrén példa, de mindennel szá­molnunk kell. A következő évben a kü­lönváló Csehszlovákia két utódálla­mát, valamint Burundit és néhány ki­sebb amerikai szigetországot vesszük fel sorainkba — nyilatkozta Juan An­tonio Samaranch, a NOB elnöke. Igaz ugyan, hogy Samaranchnak az egyre szaporodó tagállamok okozzák a legtöbb főfájást, legnagyobb szívfájdal­ma viszont a legjobb labdarúgók távol­­maradása az olimpiákról. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) ugyanis fél a labgarúgó vb-k elszürkülésétől, s ezért csupán a huszonháron éven aluli focisták vehetnek részt az ötkarikás já­tékokon. A tárgyalások, melyek helyen­ként parázs vitába torkoltak, a két szer­vezel között, már évek óta húzódnak, most viszont változásokra van kilátás. Végső megegyezésre még nem került sor, de a tervek szerint a korhatárt fel­emelik huszonöt évre, sőt minden egyes csapat három, úgynevezett zöld kártyát kapna, ami lehetővé tenné háron idő­sebb futballista nevezését is. Emellett az illetékesek foglalkoznak a női labdarú­gás felvételével, amely már az atlantai olimpián teljes értékű versenyszám le­hetne. A végrehajtó bizottság szorgalmazta a válogató versenyek bevezetését a téli ötkarikás játékokra. Elsősorban azt kí­vánják megelőzni, hogy a havas olimpiá­kon minél kevesebb olyan versenyző ve­gyen részt, aki életében talán másodszor lát hóesést, s csupán egy érdekes kirán­dulás, illetve a teljes ellátás reményé­ben húzza fel a hócipőket. A szigorítás főleg az óriás műlesiklásra érvényes, de egyéb versenyszámokban is lét­számcsökkentést eszközöltek: a követ­kező, lillchammeri olimpián résztvevő számának felső határát kétezer főben ál­lapították meg. Az ülésen foglalkoztak a női jégko­rong és a curling felvételével a téli olim­piák műsorába, amely azonban legha­marabb 2002-ben valósulhat meg. Vi­szont valószínű, hogy eltörlik a jégko­rongbajnokság 5-8. helyéért megrende­zett helyosztó mérkőzéseket, mivel így rengeteg hely felszabadulna az általában szűkre méretezett olimpiai falukban. Mellesleg J. A. Samaranch bejelentette, hogy ezentúl ő is a sportolókkal lakik majd az olimpiai faluban. Ezzel a barce­­lónai olimpia után lábrakapott bírála­tokra reagált, ugyanis míg a Katalán fő­városban a sportolók gyakran hozzájuk méltatlan körülmények között voltak kénytelenek lakni, addig a NOB tagjai első osztályú luxushotelekben tengették napjaikat. -h-A Slovan „B” csapata az ötvenes években, Cseklészen játszott hírverő­mérkőzést. A hazaiak között feltűnt egy magas, jól fejelő, húsz év körüli — már akkor is kopaszodó — fiú, akit a Slovan akkori trénere, Leopold Stastnj' (ma 81 évesen Kanadában él) azonnal le is iga­zolt. Mint minden játékos az akkori Slo­­vanban, Ján Popluhár is megkapta edző­jétől a „Bimbó” becenevet. A kékek ak­kortájt egy nagyon jó együttest alkottak és közéjük — főleg a középhátvéd posztra — bizony nehéz volt bekerülni. Itt ugyanis bérelt helye volt a sokszoros válogatott Michal Viéannak. Mellesleg az ő edzősége alatt nyerték meg 1969- ben a KEK-trófeát. Bimbó 1956-ban az RH Bmo csapatába „vonult be”, itt töl­tötte katonaéveit. A katonacsapatban Popluhár olyan formára futott fel, amely nem kerülhette el Karel Kolsty, szövetségi kapitány figyelmét. Nyomban nevezte őt az 1958-as svédországi vb-re a középhátvéd posztjára. „Bimbó” első ízben az észak-írek ellen volt válogatott, s ezt még további 60 szereplés követte a címeres mezben. — Melyik játékostársával értette meg legjobban magát a zöld gyepen? — Úgy a válogatottban, mint a klub­csapatunkban Viliam Schrojf kapussal. Aki egyben a legjobb barátom is. — Szeretett edzeni? — Hogy pontosan fogalmazzak, a labdával szerettem edzeni. — Fogyasztott szeszesitalt aktív játé­kosként? — Néha egy-egy jó fröccsöt. — Legnagyobb sportélménye? — Második hely az 1962-cs chilei vb-n. — Megérdemelték? — Igen. A csapatunk akkor nagyon együtt volt és rendelkeztünk egy kitűnő edzővel, Rudolf Vytlaéil személyében. — Játszott annak idején a magya­rok ellen is. Milyen emlékeket őriz ve­lük kapcsolatban? — Szellemes, gyors focit játszottak. Sándor, Albert, Tichy, Sipos kitűnő fut­ballisták voltak, de a cél előtt mindig elbuktak. Külön öröm számomra, hogy háromszor is szerepeltem a magyarok ellen válogatott szinten és egyetlen alka­lommal sem a vesztes csapat tagjaként hagytam el a pályáról. — Ön is szerepeit 1963. XI. 25-én a Wembleyben — FIFA-válogatottként — az angol labdarúgás 100 éves törté­nelmének jubileumi mérkőzésén. Mi­lyen emlékeket őriz a kilencven perc­ről? — Azt a napot sosem felejtem el. Rajtam kívül még Pluskal és Masopust kapott meghívást e nagy ünnepségre. Kikaptunk ugyan 2:l-re, de, amíg élek nem felejtem el, hogy a futball „Mekká­jában” én is színre léphettem. A zöld gyepen nem is akadt nagyobb gond, csak az esti banketten, amikor frakkba kellett öltöznöm. Ott egy kis szorongást érez­tem. — Jár még a mai Slovan mérkőzé­seire? — Csak elvétve, néha-néha. Babiák László

Next

/
Thumbnails
Contents