Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)

1992-12-07 / 276. szám

2 Szabad ÚJSÁG Belföld 1992. december 7. Készek az új államszövetségre Eső után köpönyeg Olomoucban tartotta területi kong­resszusát a morvaországi és sziléziai zöldek pártja. Ezúttal új elnököt vá­lasztottak a 30 éves Roman Haken személyében. A tanácskozáson meg­vizsgálták azt a kérdést, vajon mi lehet az oka, hogy a zöldek népszerűsége csökkent. Arra a megállapításra jutot­tak, hogy nem lett volna szabad meg­engedniük a baloldal és a balközép közötti lavírozást. Meglepő következtetésre jutott a párt az új elnök révén. Roman Haken kijelentette, hogy pártja kész a cseh— szlovák államszövetség felújítására, Vissza a vsetíni várat is Tomás Bat’a erdői Szombaton a Vsetíni járásbeli Lo­­uéky községben díszpolgárrá választot­ták TomáS Baíát. A cseh származású gyáriparos családja ebben a térségben a századforduló óta számított nagybirto­kosnak is, és 1940-ben 2800 hektárnyi erdő és 100 hektár szántóföld képezte a család vagyonát. Szeptemberben TomáS Baía 300 Százmillió brutális állatgyilkosság Véres biznisz Szombaton Kassa központjában a szőrme­boltok előtt sorozatos demonstrációkra került sor, amikor is az állatvé­dők tiltakoztak a szőrme­állatok „legyilkolása” el­len. Mintegy 20—30 tagú, fiatalokból álló csopor­tok „Stop a véres biznisz­nek”, „Állatok gyilkosai” és ehhez hasonló jelsza­vakat kiabáltak. A tünte­téssorozatok szervezői elmondták, hogy céljuk csupán felhívni a figyel­met a szőrmeállatok ér­telmetlen öldösésére. Szerinte ha kevesebb erőszakot követnek el az emberek az' állatokon, akkor csökken majd a vi­lágon tapasztalható bor­zalmak száma is. Kará­csonyig még hasonló til­takozó akciókat akarnak szervezni az ország 14 to­vábbi városában is. Ahogy a járókelőknek osztogatott röplapokon áll: a világon évente mintegy 100 millió állatot ölnek le brutális módon, hogy bundát és egyéb szőrmeárut készítsenek Nemzetközi Karácsonyi Nagyvásár Sikeresnek ígérkezik • • • amihez a szövetségi államforma lenne szerinte a legmegfelelőbb. Hasonló következtetésre jutott Po­zsonyban a Csehszlovák Megértés Moz­galma és a Demokraták-92 a Közös Álla­mért Szövetsége. Úgy nyilatkoztak, hogy mozgalmaik célja mindenekfelett a cseh­szlovák államiság felújítása bármilyen plurális demokratikus formában. Tanács­kozásukon részt vett Martin Kvetko, a Demokrata Párt tiszteletbeli elnöke is. Szerinte: ,A hatalom gyakorlásából úgy tudjuk kivenni a részünket, ha egy politi­kai pártba tömörülünk, amely keresni fogja az utat a közös államhoz”... hektár, novemberben pedig 2000 hektár földet kapott vissza. Dél-Morvaország­­ban azonnal érvényesíthette kárpótlási igényeit, míg Észak-Morvaországban csak minisztériumi közbelépés után. Még 150 hektár erdőt akar visszasze­rezni a RoZnovi járásban, viszont már megkapta a Louékyban levő várkasté­lyát, s most igényli a vsetíni várat is. (UJrU^ACB hír) K aSSÁN és környékén járt a hét vé­gén Michal Kováé, a Szövetségi Gyűlés el­nöke többek között azért, hogy megtekint­se a helyszínen a Kelet-Szlovákiai Vasmű meddőhányóját, amely mintegy 135 hek­táros területen fekszik, s becslések szerint 250 ezer kilotonna az ott felgyülemlett hulladék, ami szennyezi a környék ivóvíz­­készletét. A szakemberek szerint e hulla­dék felhasználható építőipari célokra, s feltehetően 2000 után mennyisége jelen­tősen csökkenni fog. * * PRÁGABOL hatnapos Szíriái látoga­tásra utazott Rudolf Filkus szövetségi mi­niszterelnök-helyettes. Filkus utazásának célja, hogy a szíriai adósság megoldásának lehetőségeiről tárgyaljon. OlDftlCH KUÍÍLEK, a Polgári Demokrata Szövetség parlamenti képvise­lője a szövetségi televízió vitaműsorában úgy nyilatkozott, hogy nincs szükség sze­nátusra, tehát arra, hogy a Szövetségi Gyűlés jelenlegi képviselőit „transzfor­málják” a nemzeti tanácsok képviselőivé olyan módon, hogy kétkamarás nemzeti parlamenteket hozzanak létre. A legutób­bi választások során egészen más törvény­hozói feladatokkal bízták meg választóik az érintett képviselőket. Eperjesről tegnap első ízben közvetítettek német nyelvű rádióműsort a szlovákiai németek számára. Ezentúl min­den hónap első és harmadik vasárnapján az S—3-mas adó hullámhosszán 630-tól 7.30-ig közvetítik a német nyelvű műsort, egyelőre a Szlovák Rádió ruszin-ukrán szerkesztőségének stúdiójából. A tegnapi első adás a szepességi németek ősi himnu­szával kezdődött, majd Dieter Bricke po­zsonyi német főkonzul, Stella Avail oszt­rák alkonzul és Wiliám Gedeon a Kárpáti Németek Szövetségének elnöke szólt ki­sebbségben élő testvéreihez. PrÁGÁBAN saját lakásán támadták meg Jifí Svobodát, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának elnökét. Egy isme­retlen tettes késsel mellbeszúrta, majd megsebesítette a segítségére sietett 18 éves lányát is. majd elmenekült. A me­rénylet nagy visszhangot keltett, sorra ítél­ték el azt a politikai pártok és mozgalmak és azok vezetői is. POZSONYBAN a szlovák kormány tudományos és műszaki tanácsa a költség­­vetésről folytatott vitája során leszögezte, hogy a jövő esztendőre előirányzott 2 mil­liárd 100 millió korona kevés az idén meg­kezdett kutatási feladatok befejezésére és a jövőre tervezettekre. ]Vf ODORBAN balodali tudományos értekezletet tartottak. Zdenék Mlinaf sze­rint nem azért, hogy „politikát csináljanak, hanem párbeszédet kezdjenek a baloldali politizálásról Szlovákiában és Európá­ban”. Mlinaf szerint a térségben a helyze­tet az határozza meg, hogy helyet kell adni a kapitalista jellegű gazdaságnak, s ezt mindenkinek el kell ismernie. PRIVIGYÉBEN szombaton bomba­riadó volt a legnagyobb áruházban. Az áruházat kiürítették, a helyszínre érkezett tűzszerészek azonban semmit sem talál­tak. PARDUBICÉBEN szombaton este az utcán agyonlőttek egy 16 éves fiút, akin az azonnali orvosi beavatkozás sem segí­tett. Röviddel ezután a rendőrség őrizetbe vett egy 61 éves férfit, a gyilkosság gyanú­sítottját. Alig fejeződött be a pozsonyi Autó­kiállítás, s a Művelődési és Pihenőpark csarnokai újra zsúfolásig megteltek. Tegnap nyflt meg a Nemzetközi Kará­csonyi Nagyvásár, melyet az érdeklődők egy héten át naponta 10 órától 19-ig látogathatnak. Az Incheba Rész­vénytársaság szervezésében immár ne­gyedszer kerül megrendezésre a vásár, s ezúttal mintegy hétezer négyzetméter­nyi terület állt rendelkezésükre. Az el­őző évekhez képest ez négyszer na­gyobb terület. A pavilonokban 200 kiállító és árusí­tó kínálja megvételre portékáját. A zö­mében külföldi termékek biztosan gaz­dára találnak, hiszen a háztartási és használati cikkek, lakberendezések va­lamint sportfelszerelések iránt nagy az érdeklődés. Peter Remiik, az Incheba Részvénytársaság igazgatója azokra a „kicsiben” vállalkozókra is gondolt, s helyet biztosított számukra. A jelképes 15 koronás belépő nem jelent nagy be­vételt az Incheba számára, az olcsó je­gyeknek köszönhetően azonban a várt­nál is nagyobb a vásár látogatottsága. Derűlátása jogos, hiszen már az első napon hosszú sorok kígyóztak a bejára­tok előtt. (s-b.gy.) Több baleset Pénteken és szombaton Csehszlová­kia területén 1031 közúti baleset tör­tént, amelyek következtében 15 személy életét vesztette és 40-en súlyosan meg­sérültek. Az anyagi kár eközben csak­nem 18,5 millió koronára rúgott. Amint e statisztikai adatok is bizo­nyítják, egyre több a közúti baleset, s ez a tény óvatosságra kellene, hogy intsen mindenkit, aki közlekedik... Az említett két nap alatt 978 betö­résről és lopásról kaptak jelentést a rend­őrségi szervek, az előzetes kár több mint 19 millió koronát tesz ki. Nem csak a földhöz van jogunk! (Folytatás az 1. oldalról) • Meddig? — Szövetkezetek esetében a transzformációs tervezet elfogadá­sáig, de legkésőbb december 31-éig kell benyújtani a kérvényt a köteles személyhez, azaz a földek jelenlegi használóihoz. • Mégis milyen értékekről van szó? Érdemes egyáltalán foglalkoz­ni az igényléssel? — De még mennyire! Egy hektár bevitt föld után — esetenként válto­zó — de mindenképpen több tíze­zer koronás értékről van sző. • És mi a teendő akkor, ha an­nak idején a szövetkezetek alaku­lásakor nem készült leltár a bevitt állatokról, takarmányról és egyéb eszközökről, vagy már nyoma ve­szett ennek a leltárnak? — Semmi gond, mert a Földmű­velésügyi Minisztérium rendelete alapján a bevitt földterületek alap­ján is ki lehet számolni az egykori ingóságok értékét, és ezt kell figye­lembe venni a kárpótlásnál. • Véleménye szerint mi az oka annak, hogy ilyen fontos kérdésben ennyire sok a félreértelmezés és in­formációhiány? — Az ismert szólással is válaszol­hatnék a két huncut emberről, de azért nem teszem, mert a földtulaj­donosok (általában idős emberek) eléggé kiszolgáltatott emberek. Na­ponta próbálják őket félrevezetni, megfélemlíteni a várható magas föld­adóval, az eddigi szerény juttatások megvonásával, esetenként zsarolás­sal is. Tudniillik, hogy ők lesznek az okozói a szövetkezetek felbomlásá­nak, a falu tönkretételének, munka­­nélküliségnek — ha ragaszkodni fognak vagyonukhoz és érvényesíte­ni próbálják törvényadta jogaikat. Megbocsáj ihatatlannak tartom vi­szont azt, ha a szövetkezetek szán­dékosan vezetik félre azokat, akik­nek az elrabolt vagyonából jöttek létre és élnek ma is. És minden tisz­teletet megérdemelnek azon szö­vetkezetek és állami gazdaságok, akik segítenek, felvilágosítanak, ta­nácsot adnak — az igazságos jóvá­tétel érdekében. Bár többen lenné­nek... • Az Önök alapítványa konkrét segítséget is vállal az ilyen ügyek intézésében? — A lehetőségeink még szeré­nyek, de tanáccsal esetleg forma­­nyomtatványok beszerzésével már segíthetünk. Jogi képviselet és bo­nyolultabb intézkedés közvetítésé­ben is szerepet tudunk már vállalni • Köszönöm a beszélgetést GABRI RUDOLF nélküli híranyag: CTK, TA Síi Öregdiákok találkoztak Egy helyen - ötödik országban Szinte a világ minden részéről érkeztek idős urak és hölgyek azokban a napokban Érsekújvárba Néhárryuknak már csak a sétabot volt a leghűségesebb kísérője, mások viszont egykori délceg járásukat zavaró bicegésüket igyekeztek gondosan, többkeve­sebb sikerrel palástolni. De mindannyiuk szemének csillogáséból kiofyasható volt a múltat fürkésző, kereső kíváncsiság és a meghatottság. A legtöbben Magyarországról jöttek. A sors kegyetlen fintora vagy csapása nyomán sokan kényszerűségből hagyták el 1945 és 1948 közölt a várost, a szülőföldet Sokan most tértek vissza először, gondolván, hogy az 1909-es fordulatot kővetően már egy másk, demokratikusabb országba jönnek, nem abba, amely őket kegyetlenül elűzte a szülőföldjükről. Ma már nincs harag a szívükben. Az idő begyógyítja az éveken át fájdalmasan sajgó sebeket, és a gyűlölet lángját eloltva csak a kelemes emlékeket engedi feltömi. Óvatosan kémleik egymást, nehogy véletlenül más néven szólítsák az egykori barátot. Szinte érezni, hogy minden egyes agysejtjüket mozgósík/a próbálják meg megkeresni a helyes kereszlneveket, beceneveket Nem min­dig sikerül! — Nem láttad a Táncoslábút? Él-e még? — kérdezi az egyik úr a mellette állót, akivel már vagy tíz perce elmerülve társalog. — De hiszen az én vagyok, azaz voltam — feleli kissé sértődötten az egykori barát. — Bocsáss meg, így bottal másképp festesz — hangzik a zavart bocsá­natkérés. De nincs harag,-mert az egykori padtárs, osztálytárs, iskolatárs hasonló cipőben jár. A gimnázium ódon épületében aztán már otthonosabban mo­zognak. Az osztályteremben, a régi falak között jobban összeáll a régi idők képe, hamarabb összeállnak a színes mozaikkockák. A vénülő szemek szin­te simogatják a korlátokat, melyeken talán egykorona nagyokat csúsztak lefelé, a lépcsőket, melyeken le-fel nyargalva néha egy-egy szigorú tekintetű tanár karjaiban kötöttek ki. Ma már nincs csúszkálás, nincs nyargalás. Az óvatos mozdulatok mögött viszont ott lappang a lázas emlékezés, a párper­ces beszélgetésekbe sűrített életsors, esetleg tragédia. És oldódik a hangulat. Már mindenki mindenkit felismert, helyrerakott, azonosultak az abc sorrendben beléjük vésődött nevek az arcokkal. Az idő­közben felhörpintett pohár borocska pedig az óvatosabbakat, a kevésbé sikereseket is feloldja. — Én bejártam az egész világot. Öt országban éltem! — kezdődik egy némi dicsekvéssel fűszerezett életbeszámoló — de mindvégig megmarad­tam magyarnak, és a gyermekeim, az unokáim is remekül beszélik ezt a gyönyörű nyelvet. — Én is — vagyis csak négy országban éltem, de több, mint valószínű, hogy újra országot cserélek a közeljövőben — hangzik egy bátortalan köz­bevetés. — Hogyhogy? Hiszen az előbb említetted, hogy te Érsekújváron kívül máshol soha nem éltél? — kérdik kívácsian a többiek. — Hát az úgy volt, hogy 1917-ben, amikor születtem, egy évvel Ferencz József halálát kővetően, még Osztrák-Magyar Monarchiának hívták ezt az elátkozott területet. Az iskoláimat viszont már a Csehszlovák Köztár­saságban kezdtem el, anélkül, hogy elhagytam volna szülővárosomat. 1938. november 8-án a magyar honvédcsapatok bevonultak Érsekújvárba, és a többségünk nagy örömére a város visszakerült Magyarországhoz. Az örö­münkbe bizonyára rögtön üröm vegyült volna, ha akkor már tudjuk, hogy hét év elteltével újra csehszlovák állampolgárok leszünk. Vagyis ez nem egészen Így volt, mivel 1945 és 1948 között elég sokáig hontalanul tengőd­tem, és szinte a számat se mertem kinyitni, mert egyrészt nem igen ismertem az új államnyelvet, másrészt beverték volna a számat, ha magyarul szólalt.k meg. Végül is újra csehszlovák állampolgár lettem, és sokáig úgy tűnt, hogy ón már csak így is fogok meghalni. De most minden jel arra utal, hogy egy újabb állam kötelékébe kerülhetek január elsejétől, ha megélem: önálló Szlovák Államban élhetek. És tudjátok, mi a tragédia az egészben? Az, hogy ez alatt a hetvenöt esztendő alatt végig úgy kezeltek, mint egy csecsemőt. Ugyanis egy újszü­lött nem választhatja meg születési helyét. De engem se kérdeztek meg egyszer se, hogy ebben vagy abban az államban akarok-e élni! Január elsejétől tehát több mint valószínű, hogy mór az ötödik országban fogok élni, anélkül, hogy valaha is elhagytam volna Érsekújvárt, mint lakhe­lyet. De büszkén kijelenthetem én is, hogy akár a Pista barátom, úgy én is mindvégig megtartottam magyarságomat, sőt gyermekeim és unokáim is magyarok, magyar iskolába — járnak. Bárcsak ezt mindenki elmondhatná magáról! Mindez az idei őszön történt az Érsekújvári Gimnázium 150. „szüle­tésnapja" tiszteletére tartott rendezvényeken, melyek során számos érettségi találkozót is szerveztek. A tisztelt idős úr akkor még nem tudhatta, hogy másfél hónappal később a szövetségi országgyűlésben minimális szavazatkülönbséggel megszavaz­ták a Csehszlovákia szétveréséről szóló törvényt — idegenek rakták össze, magunk verjük széjjel jelszóval! Á történelem tehát tovább íródik. Vagyis írják, mivel újramegkérdezésünk nélkül választottak nekünk államot. Önnek, tisztelt uram, immáron ötödik alkalommal! SZÁRAZ DÉNES r------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1992. december 7-án Deviza-(Pénz-)nem Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, koronában Közép-Angol font 44,923 45,375 45,149 42,77 45,91 44,34 Ausztrál dollár 19,743 19,941 19,842 18,89 20,59 19,74 Belga frank (100) 87,348 88,226 87,787 85,10 90,38 87,74 Dán korona 4,637 4,683 4,660 4,41 4,71 4,56 Finn márka 5,616 5,672 5,644 5,36 5,84 5,60 Francia frank 5,293 5,347 5,320 5,16 5,48 5,32 Görög drachma (100) 13,697 13,835 13,766 12,55 14,09 13,32 Holland forint 16,000 16,160 16,080 15,51 16,47 15,99 ír font 47,520 47,928 4?,759 44,96 48,96 46,96 Japán jen (100) 22,813 23,043 22,928 22,03 23,35 22,69 Kanadai dollár 22,310 22,534 22,422 21,39 22,95 22,17 Luxemburgi frank (100) 87,348 88,226 87,787 84,23 90,35 87,29 Német márka 17,982 18,162 18,072 17,61 18,53 18,07 Norvég korona 4,404 4,448 4,426 4,20 4,50 4,35 Olasz líra (1000) 20,471 20,677 20,574 19,35 20,79 20,07 Osztrák schilling 2,559 2,585 2,572 2,51 2,83 2,57 Portugál escudo (100) 20,218 20,422 20,320 19,21 20,83 20,02 Spanyol peseta (100) 24,990 25,242 25,116 24,07 25,77 24,92 Svájci frank 20,139 20,341 20,240 19,71 20,77 20,24 Svéd korona 4,201 4,243 4,222 3,98 4,30 4,14 USA-dollár 28,414 28,700 28,557 27,86 29,26 28,56

Next

/
Thumbnails
Contents