Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)
1992-12-07 / 276. szám
I / / Lehallgatták az amerikai konzulátust „Nincs nagyobb jelentősége...” Pozsonyban az amerikai konzulátus épületében a kirendeltség munkatársai lehallgató berendezést találtak. A prágai amerikai nagykövetséghez közeli körökből származó információk szerint korszerű berendezésről van szó, ezért valószínűtlen, hogy azt még a konzulátus működésének megkezdése előtt szerelték volna fel. Természetesen az amerikaiak tiltakoztak, s nyilatkozott az ügyben Jozef Moravcík csehszlovák szövetségi külügyminiszter. Véleménye szerint ezt a hírt előbb alaposan meg kell vizsgálni, de nincs nagyobb jelentősége — vélekedik. A szlovák kormány csak azután foglal állást, hogyha az esettel kapcsolatban a vizsgálatot befejezték. Peter Kuchár szlovák belügyminisztériumi szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a tárca „berkeiben” nincs olyan részleg, amely külföldi állampolgárok vagy intézmények lehallgatásával foglalkozna. Ráadásul az ilyen módszerek alkalmazásához bírósági döntés szükséges. Ha a belügyminisztert felszólítanák, akkor természetesen minden olyan intézkedést meghozna, ami hatásköréből jogában áll, hogy elejét vegye az ilyen sajnálatos eseményeknek. A szlovákiai magyar értelmiség találkozójáról — Uj helyzetben új vitafórum r.Kétezren nyomoztak ^ Megtalált gyermek Prágában több mint kétezer rendőr nyomozott a hét és fél hónapos Dániel Barbas után, akit pénteken délután raboltak el. Alig 24 órával később egy lakásban találtak rá, és visszaadták édesanyjának. A rendőrök helikoptert is igénybe vettek, s miután nyomára bukkantak, azt is közölték, hogy a gyermek elrablója egy férjes asszony volt, és nem kizárt, hogy a gyermekrablásröl félje is tudott. Az érintettek kihallgatása ^folyamatban van.____________ A legrövidebb volt „A szlovákiai magyarság jövőképe az önálló Szlovákiában” címmel tartotta kétnapos hétvégi szimpóziumát Léván az értelmiségiek színe-java. Céljuk az önálló Szlovákiában kialakuló helyzetben a kiútkeresés volt. A vitafórum részét képezték Turczel Lqjos, Duka Zólyomi Árpád, Bugár Béla, Popély Gyula, Zoller Mihály és HuncBt Péter előadásai, amelyekben a magyarságtudat problémáit, a kereszténydemokrácia kérdését, a liberalizmus esélyeit érintették. A rendezvény nem volt politikai jellegű, ennek ellenére komoly előrelépésnek tekinthető, hogy a négy szlovákiai magyar párt vezetői közös nyilatkozatot írtak alá Csehszlovákia megszűnésének körülményeiről. A szimpózium résztvevői jóváhagyták a szlovák értelmiséghez címzett felhívásukat, illetve a csehszlovákiai magyar értelmiségiek lévai találkozójáról szóló nyilatkozatot.----SZÍ---Budapesti fórum a kisebbségekről Nemzetközi dokumentum kell BETLEHEMEK A VÁRBAN. Az elmúlt hét végén a pozsonyi várban „Békét a jóakaratú embereknek" elnevezésű kiállítást nyitottak, amelyen a prágai Nemzeti Múzeum gyűjteményének legszebb darabjai láthatók (TA SR-felvéiel) „Kampánycsend” Tegnap a rimaszombati cukorgyárban befejezték az idei répafeldolgozási A budapesti Bajcsy-Zsilinszky Társaság és a Rákóczi Szövetség december 4-én A szlovákiai magyar kisebbség helyzete címmel rendezett fórumot. A rendezvényen felszólalt Duray polgára legyen országának, s ezt a nemzetközi dokumentumok is megerősítsék. Entz államtitkár a késrxlő magyarországi nemzetiségi iítvéry'ől beszélt, mely majd példa hihet a többi ország Bős ügyében Megállapodás nélkül kampányt. A gyár fennállásának 27 éves történetében ez volt a legrövidebb, mindössze 61 napig tartott. Október eleje óta 112 ezer tonna cukorrépát dolgoztak fel a Rima-parti városban, körülbelül 20 ezer tonnával kevesebbet, mint azt tervezték. A nyári aszály miatt lett kisebb a termés, viszont a répa nagyobb cukortartalma ezt részben pótolta. Ezúttal aligha lesznek a gyárnak értékesítési gondjai, mert a megtermelt 12 500 tonna cukor felét már eladták. Miklós, az EPM elnöke, Farkas Pál, az MKDM alelnöke, Popély Gyula, a MNP elnöke és A. Nagy László, az MPP elnöke. Mindannyian a kialakuló új helyzetről mondták el véleményüket, mely Szlovákia önállóságával fog bekövetkezni. Jeszenszky Géza külügyminiszter és Entz Géza államtitkár a magyar diplomácia alapkoncepciójáról értekezett. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, Magyarország arra törekszik, hogy a szlovákiai magyarság teljes jogú államszámára is. Ezután a kérdések következtek, de sajnálatos módon, szervezési hiányosságok miatt, sok kérdés megválaszolatlan maradt. Ami viszont örvendetes volt, az a résztvevők nagy száma. Annak ellenére, hogy a fentiekben kifejtettek miatt nem tudta teljesíteni feladatát, fontos szerepet töltött be, hogy a nyilvánosság ízelítőt kapjon arról, hogyan gondolkoznak a szlovákiai pártok vezetői a jelenlegi helyzetiben. BALASSA ZOLTÁN Budapesten pénteken lapzárta után ért véget a magyar és csehszlovák szakértők tanácskozása Bős ügyében. Ezúttal sem sikerült végleges formába önteniük azt a kérelemjavaslatot, amelyet a Bős— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer körüli vita ügyében kellene a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjeszteni. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója szerint azonban bizonyos előrelépés mégiscsak tapasztalható. Eddig két ízben tanácskoztak -•> szakértők, egyszer Prágában, a múli héten pedig Budapesten. Most legalább a dokumentum néhány részében sikerült közös nevezőre jutniuk, azok szövegéről nem kell majd legközelebb tárgyalniuk. Amint azt ugyancsak közölték, a két fél megállapodott, hogy megbeszéléseiket a közeli napokban ismét folytatják. Azonban ennek helyét és pontos időpontját nem közölték. Alapítvány — jogainkért • Az alapítványok azért születnek, hogy segítsenek az éppen rászorulókon. Néha átlátszó huncutságot sejtünk egy-egy új alapítvány meghirdetésekor, mondván: megint a pénzünkre fáj valakinek a foga, az adóalapunkra apellálnak az ingyenélűk stb. Nagykaposon szinte titokban született a „Regionális vállalkozásfejlesztési alapítvány”, pénze még nincs ugyan, de van egy nem akármilyen felfedezése. Pénzt érő felfedezése. FUKSZ SÁNDORT, az alapítvány egyik létrehozóját kérdezem: miről is van szó valójában? — Valójában nincs felfedezés, csak az történt, hogy az alapítvány bejegyzése után számba vettük azokat a területeket, amelyeken a legtöbb segítségre szorulnak a gyakorló vagy leendő vállalkozók. Egyik legfontosabbnak, legrászorultabbnak a t mezőgazdasági termelés tűnt. Úgy döntöttünk tehát, hogy a minél hathatósabb segítség érdekében feldolgozzuk, értelmezzük a hozzáférhető törvényeket, irodalmat — próbállásáról elmélkedik — elmésen. Nagyon értékes tanulságokkal szolgált az a cikk, mert a vidékünkén is gyakran félremagyarázzák például a földtörvény rendelkezéseit... • Gondolja, érdeke fűződik valakinek ahhoz, hogy — esetleg — megkárosítsa munkatársát, falubelijét, szomszédját? — Nem feltételenül, de a tájékozatlanság is káros következményekkel járhat, ha hiányzik a idő, energia, esetleg jó szándék a dolgok alapos tisztázásához. A földtulajdonosoktól és azok örököseitől a földet elvenni nem lehet, a baj ott van, hogy a szántófölddel, kaszálóval, réttel, erdővel rendelkező polgárt egyéb jogaitól próbálják megfosztani a téveszmék, és, sajnos, néha a rosszindulat. Sokat vitatott téma például a bérleti díj, ami egyszerűen jár, és senkinek sincs joga megkérdőjelezni. Olcsó érvelésnek tűnik számomra, ha a használó gazdasági nehézségeire hivatkozva utasítja vissza a bérleti szerződés megkötését, mert a bérleti díj egy szövetkezet számára ugyanolyan költség, mint a vetőmag vagy az üzemanyag ára. Ha ezt a költséget nem tudja elviselni a gazdálkodás, akkor ez is egy jelzés arra, hogy változtatni kell valamin... Nem beszélve arról, hogy nem csak pénzben lehet fizetni, hanem szolgáltatásokban is. A bérleti díjnál is sokkal jelentősebb a szövetkezetekbe bevitt ingóságok kárpótlásának a lehetősége. A bevitt élő és holt leltárért kárpótlás jár. • De csak azoknak, akik ezt a kárpótlást mezőgazdasági termelésre kívánják felhasználni... — Ez így is van, de a mezőgazdasági termelés nem csak fő munkaidőben és több hektáron végezhető, a saját kertjében „fóliázó” vagy méhészkedő ipari munkás, esetleg értelmiségi is kimeríti a mezőgazdasági termelés fogalmát. A kárpótlás tehát az amatőr gazdálkodónak is jár. Igaz, hogy sokkal simábban mennek majd a dolgok, ha minden jogosult személy bejegyezteti magát a községi hivatalban, mint önállóan gazdálkodó földműves. Ez a bejegyzés jogot szolgáltat majd arra, hogy a transzformációs tervezet elfogadása után 90 nappal megkaphassa a kártérítést. Természetesen csak akkor, ha úgy dönt, hogy nem akar az újonnan megalakuló szövetkezet tagja lenni. Amennyiben a tagság mellett dönt, akkor a visszaigényelt értéket is beviheti az új „közösbe”. • Van azonban a földtörvény 20, paragrafusának (amelyik a kárpótlásról rendelkezik) olyan rendelkezése is, hogy az ingóságok megtérítése, kártérítése csak a kivett földek arányában történik. — Valószínűleg ez lesz az a mondat, amelynek az értelmezése a legtöbb vitát váltja majd ki. És éppen ennek a mondatnak az értelmezésében hozott újat a már említett írás a Céskoslovensky Profit-ban. Nevezetesen azt, hogy nem a kivett, hanem a bevitt földek arányában jár a kártérítés. Anélkül tehát, hogy jogi okoskodásra vállalkoznánk, csak biztatni tudjuk a jogosult személyeket: nyújtsák be írásban kérvényüket a földekkel bevitt ingóságok kártérítésére. (Folytatás a 2. oldalon) Nem csak a földhöz van jogunk!-I Pénzcsinálás géppel és turizmussal ván megtanulni a „szakmát”. így került kezünkbe a Ce:>l:c;.lovensky Profit egyik száma, amelyben egy Miroslav Petrus nevű cseh magánvállalkozó többek között a szövetkezetekbe bevitt földek és ingóságok visszaszolgáltatásáról, illetve kárpót
