Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)

1992-12-17 / 285. szám

/ dSAG Közéleti és gazdasági napilap Jan Rumi, a CSK belügyminisztere nyilatkozik Cikk a cseh állampolgárság CSÜTÖRTÖK 1992. december 17. 11. évfolyam 285. szám Jan Rumi, a Cseh Köztársaság belügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy napról napra gyarapodik a Cseh Köztársaság állampolgárságát igénylők száma. Jelenleg a Szlovák Köztársaság polgárainak hozzávető­leg 8 ezer ilyen jellegű kérvényét tartják számon. Áz ügyintézés ideje 60 nap, s a miniszter szerint ezt a határidőt nehezen tudják megtarta­ni. Sok kérvényezőnek ugyanis való­színűleg vissza kell adni kérvényü­ket, hogy az adatokat kiegészítsék az új törvénytervezetben előírtakkal. A cseh állampolgárság megadá­sának feltétele a legalább kéteszten­­dős csehországi tartós lakhely, a ............ Szlovák Köztársaság állampolgársá­gi kötelékéből való elbocsájtás bizo­nyítása és a feddhetetlen előélet. A kérvényeket 1993 végéig lehet be­nyújtani. A miniszter ugyanakkor rámuta­tott arra, hogy a Cseh Köztár­saságban tartósan élő szlovák állam­polgár nem fog rendelkezni a Cseh Köztársaság állampolgárainak egyes jogaival. így például nem választhat és nem lesz választható, nem végez­het tényleges katonai szolgálatot, nem lehet a rendőrség tagja, s bizo­nyos jellegű állami tisztségeket sem tölthet be. Viszont vállalkozói tevé­kenységét semmi sem fogja gátolni. Magyarként Európában Ülésezik a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa Rajzolódnak az önálló lét körvonalai Tegnap Pozsonyban megkezdődött az SZK Nemzeti Tanácsának 11. ülése, melynek napirendjén 21 pont szerepel, köztük az ország legfontosabb törvénye, az 1993-as költségvetés. Ennek a törvénynek a tárgyalá­sára — ahogyan azt Ivan Gasparovic, a tanács elnö-Napirend előtt Brocka képviselő (KDM) azt kérte, Jozef Tuchyna belügyminiszter az ülés során szá­moljon be a parlamentnek ukrajnai útjáról, illetve ott folytatott tárgyalá­sairól. Marián Andel (SZNP) pedig napirendre vetette, hogyan köszönt­se a parlament az új évet. ke bejelentette — pénteken, azaz holnap kell sort keríteni. Ahhoz képest, hogy a parlamenti bizottsá­gok csak e hét elején kapták kézhez a kormány költ­ségvetési javaslatát, nem túl hosszú az idő a tervezet alapos megvizsgálására. A Nemzeti Tanács ezután négy cseh - szlovák szerződést hagyott jó­vá, többek közt a jószomszédi vi­szonyról, a kettős adóztatás kikü­szöböléséről. Majd jóváhagyta, hogy a Szlovák Köztársaság jogutódként tagja le­gyen a nemzetközi pénzügyi szerve­zi közvélemény-kutatás tükrében Kisebbségünk jövője A Szlovák Statisztikai Hivatal ez év novemberében közvélemény-kutatást rendezett a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség helyzetéről, mégpedig a CSSZSZK megszűnése után. Ezzel kapcsolatban kérdéseket tettek fel 1166 szlovák és 114 magyar nemzetiségű, 18 éven felüli személynek. A megkérdezet­tek 56 százaléka szerint a jövő évtől kezdve kisebbségünk helyzete változatlan marad. Tíz százalék úgy vélekedik, hogy jobb, 18 százalék szerint pedig rosszabb lesz a helyzete, míg a reszpondensek 16 százaléka a kérdést nem tudta megítélni. Persze a válaszadás eltérő volt a reszpondensek nemzetiségétől függően, így például a szlovákoknak 59 százaléka vélekedett úgy, hogy a magyar kisebbség helyzete nem változik, 10 százalékuk szerint jobb, 15 százalékuk szerint pedig rosszabb lesz. Ezzel szemben a közvélemény-kutatás magyar résztvevőinek csak 35 százaléka hisz helyzete változatlanságában, 45 százalékuk szerint rosszabbodással kell számolni és csak 5 százalékuk reménykedik a helyzet javulásában. A megkérdezettek 32 százalékának véleménye szerint a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság viszonya nagyon nyugtalanító, 40 százalékuk szerint kissé nyugtalanító, míg 13 százalékuk szerint egyáltalában nem nyugtalanító, a többiek pedig erre a kérdésre közömbösen tekintettek, illetve nem tudták megítélni. A válaszok 68 százaléka szerint a nyugtalanító helyzetet főleg a Magyar Köztársaság idézte elő, 24 százalékuk szerint a két köztársaság egyenlő mértékben, s csak 4 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ezért főleg a Szlovák Köztársaság felel. E tekintetben is más-más volt a nemzetiségi megítélés. A szlovákok 76 százaléka volt azon a nézeten, hogy a felelősség a magyar felet terheli, s csak 1 százalékuk szerint a szlovák fél. Ezzel szemben a magyar nemzetiségű reszpondensek 21 százalékos hányadban Szlovákiát, 9 százalékuk­ban Magyarországot tették az adott helyzetért felelőssé, és 66 százalékuk szerint a felelősség megoszlott a két fél között. zeteknek és az erről szóló nyilatko­zatot. Katarina Tóthová igazság­ügyminiszter terjesztette be a mi­nisztériumokról és központi állami szervekről szóló törvény módosító javaslatát, melynek jóváhagyását kö­vetően megalakulhat Szlovákiában a védelmi minisztérium, a katonai elhárítás, a belügyminisztérium mel­­(Folytatás a 2. oldalon) Miroslav Macek, a szövetség kormány alelnöke a Szövetségi Gyűlés utolsó együttes ülésén mosolyogva nézi, ahogy Roman Zelenay, az SZGY alelnöke emlékül autogrammot kér Milan CiétOl, a CSSZSZK kormányának alebiökétől (Tele fotó: TA SR/ÍITK) A Szövetségi Gyűlés utolsó együttes ülésén Fontos törvényeket fogadtak el A Szövetségi Gyűlés utolsó ülésének második napján a képviselők először is megszavazták egy egyeztető bizottság létesítését Ezt az tette szükségessé, hogy kedden a Nemzetek Kamarájának szlovák része nem fogadta el azt a törvénytervezetet, amely az úgynevezett végkielégítésről szól a munkaviszony befejezése esetében. Az egyez­tető bizottság feladata az lesz, hogy összehangolja az ezzel kapcso­latos eltérő képviselői nézeteket. Ezután a parlament megvitatta a Csehszlovák Államvasutak állami szervezet megszűnéséről szóló tör­vényjavaslatot. A kormány által el­őterjesztett javaslat értelmében a szövetségi köztársaság kettéválása dátumától, vagyis 1993. január else­jétől kezdve megszűnik létezni ez a vállalat is. Ezzel összefüggésben An­tonín Baudys, a szövetségi kormány alelnöke hangsúlyozta, erre a lépés­re a föderáció megszűnésétől füg­getlenül is sor került volna, össz­hangban az illetékességi törvénnyel, amelyet a parlament ez év őszén ha­gyott jóvá. Az új törvény értelmében a Cseh­szlovák Államvasutak a területi alapelvnek megfelelően válnak ket­té. Amennyiben ezt a kritériumot nem alkalmazhatják, mivel ezzel például kárt szenvedne el a köztár­saságok egyike, az államvasút va­gyonát a lakosok száma arányában osztják meg. A képviselők ezután a fogyasztó védelméről szóló törvénnyel foglal­koztak, illetve a bírósági rehabilitá­ciókról szóló törvény novellizálásá­­val, valamint a szövetségi állami pénztartalékok felhasználásának módjával a Csehszlovák Kereske­delmi Bank idei problémáinak meg­oldása érdekében. A cseh alkotmányról A Cseh Nemzeti Tanács tegnapi ülé­sén hozzáfogott a Cseh Köztársaság al­kotmányának a megtárgyalásához. A kormányjavaslatot Václav Klaus cseh miniszterelnök indokolta, aki az adott pillanatot a szó szoros értelmében tör­ténelminek minősítette. Kijelentette, ez logikus fejleménye a Cseh Köztársaság politikai kialakulása folyamatának. A CSNT egyébként 10. ülésén meg­tárgyalja a Cseh Köztársaság állami fel­ségjeleiről szóló törvénytervezetet, vala­mint a CSNT felhívását is a világ parla­mentjeihez és népeihez. Perújrafelvétel Esterházy János ügyében! N emrég Pozsonyban járt Esterházy Alice, Esterházy János Rómában élő lánya. Háromnegyed órát töl­töttem vele a Fórum Szálló kávézójában, hogy megérdek­lődjem az édesapjával kapcso­latos perújrafelvétel körülmé­nyeit. Miközben beszélget­tünk, az járt az eszemben, hogy Esterházy János lánya ré­vén egy kicsit mintha 1957- ben elhunyt édesapját is sze­mélyes közelségből láthatnám. Nemcsak vonásaiban — sze­lídségében, mosolyában is em­„A mi jelünk a kereszt, nem a horogkereszt” lékeztet az eddigi legjelentő­sebb csehszlovákiai magyar politikusra, akit a pártállam­ban felnőtt nemzedékek egyál­talán nem ismerhetnek. Esterházy János egész élete azt példázza, hogy erkölcs és politika összeegyeztethető, sőt feltételezi egymást. A múltunk iránt érdeklődők annyit azért tudnak róla, hogy a szlovák parlament egyetlen magyar képviselőjeként, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnö­keként az egyedüli volt a hon­atyák között, aki az úgyneve­zett zsidótörvény ellen szava­zott. Ez a tette a mai napig nem talált kellő visszhangra, de ugyanez mondható el pá­lyájának összefoglalásáról is— égetően szükséges lenne a róla megrajzolt portré megjelente­tése! Esterházy János 1901-ben született Nyitraújlakon; Buda­pesten folytatott tanulmányai után birtokain gazdálkodott, majd tevékenyen bekapcsoló­dott az Országos Keresz­tényszocialista Párt munkájá­ba. A prágai képviselőházban éles harcot vívott a magyar­­ellenes cseh kormánypolitiká­val, melynek során a magyar is­kolásgyermekek elnemzetietle­nítése, a magyarföldek elidege­nítése, a súlyos közterhek és a vallásellenes szélsőségek ellen szállt síkra. Követelte Szlová­kia autonómiáját és a szlovák­ság jogos törekvéseit állandóan és teljes erővel támogatta. Mint politikus képviselői tapasz­talatából tudta, ezért létfontos­ságúnak tartotta és mindenhol hirdette a magyar pártok és vá­lasztóik egységének, egységes választási fellépésének szüksé­gességét. Amikor a világháborúk okozta változások bekövet­keztek, s Magyarország egyes területeit elcsatolták, felemel­te szavát a nemzetcsonkítás el­len. Jól tudta, mi vár rá, ha nem vándorol ki Nyugatra, de bízott a józan észben, a türe­lemben, a keresztény értékek­ben. Ez lett a veszte — elhur­colták a hírhedt sztálini fogoly­táborokba, majd hazai börtö­nökben sanyargatták. Több­­(Folytatás a 2. oldalon) Halálkanyarok: Autóstól a házba i T

Next

/
Thumbnails
Contents