Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-12 / 255. szám

A kormányfő (láz)álmai: Közélett és gazdasági napilap CSÜTÖRTÖK 1992. november 12. 11. éiiftl.vani 255. szám „Európa Koreája”... Pozsonyban tegnap Vladimir Mellár nyilatkozott németországi útjáról, amikor­­is német vállalkozókkal, bankárokkal, ke­reskedelmi szakemberekkel találkozott. Megbeszéléseit tájékoztató és felmérő jel­legűnek minősítette. Elsősorban az iránt érdeklődött, hogy a német vállalkozók hajlandók-e Szlovákiának segíteni, és itt beruházni tőkéjüket. A német fél pedig elsősorban azok iránt a feltételek iránt érdeklődött, amelyeket számukra Szlová­kia biztosítani tud. A kormányfő szerint a tárgyalóasztalnál ülő partnerei együttesen több mint egybillió márkát képviseltek... Abban az esetben, ha a szlovák fél teljesíti a Németország által szabott fel­tételeket, akkor már ebben az évben, de különösen a jövő év során jelentős né­met tőke jelenik meg Szlovákiában. Egyébként a német feltételek között szerepelt az is, hogy az ország politikai­lag stabil legyen, világosnak kell lenniük a külföldi működő tőke belépése és vé­delme szabályainak, s azok törvényho­zási, gazdasági, politikai és jogi hátteré­nek. A német tárgyalópartnerek szemé­lyi garanciákat és a kormányfő szavát kérték, hogy a kormány stabil marad és kötelezettségeit teljesíti. „Nehéz volt, de szavamat adtam” — mondta Meíiar. Érdekes, hogy a német tárgyalópartne­rek fontosnak tartják azt is, hogy Szlová­kia nyitott Kelet felé és az Oroszországgal való kapcsolat terén megakadályozta az elszigetelődést. Ha Szlovákia „közvetítő ország” marad, akkor reális az esélye an­nak, hogy Európa számára azt jelentse, amit Korea Ázsiában... Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom állásfoglalása a magyar nyelvű helységnévtáblák hatósági eltávolításának elrendelése ügyében Nem tiltja egyetlen törvény sem! Politikai mozgalmaink vezetőit, parlamenti kép­viselőinket az utóbbi napokban számos önkor­mányzat, polgármester, illetve járási útkarbantartá­si vállalat vezetője kereste meg azzal a kéréssel, te­gyünk lépéseket a magyar nyelvű helységnévtáblák hatóságilag elrendelt eltávolítása ellen. Tudomá­sunk van róla és bizonyítékunk van rá, hogy egyes járásokban a körzeti hivatalok közlekedési szakosz­tályai utasítják a községi (városi) hivatalt a magyar nyelvű helységnévtábla eltávolítására a Tt. 517/1990. számú, területfelosztási és közigazgatási törvényére, a 428/1990. számú, az ún. nyelvtörvény­re és a belügyminisztérium 99/1989. számú, a közúti közlekedést szabályozó rendeletére hivatkozva. 1992. október 16-án kelt körlevélben pedig az SZK Közlekedési, Távközlési és Közmunkaügyi Miniszté­riuma utasította Szlovákia összes járási útkarban­tartó vállalatát a nyelvtörvényre és a 99/1989-es bel­ügyminisztériumi rendeletre hivatkozva, hogy a ma­gyar nyelvű vagy a kétnyelvű helységnévtáblákat sze­reljék le 1992. október 31-ig. Politikai mozgalmaink leszögezik: Uyen utasítás csak az említett törvények szándékosan eltorzított értelmezésével adható ki, mivel ezek a törvények tiltó rendelkezéseket nem tartalmaznak, csupán azt, hogy a Szlovák Köztársaság területén minden települést meg kell jelölni a szabványos helységnév­táblával, melyen a település neve a hivatalos nyel­ven — tehát szlovákul — szerepel. A törvény nem mondja ki, hogy kizárólag (csak) szlovák nyelvű le­het a helység megjelölése. Amennyiben tehát az il­letékes önkormányzatok testületéi a magyarok által is lakott településeken úgy döntöttek, hogy falu­­jukat-városukat a hivatalosan előírt szlovák nyel­vű tábla mellett magyar nyelvűvel is megjelölik, ez a tettük nem sérti a hatóságok által hivatkozási alapként felsorolt törvényeket. Politikai mozgalmaink és parlamenti képvise­lőink lépéseket tettek és tesznek az említett ha­tósági rendeletek visszavonatása érdekében és til­takoznak az ellen, hogy a szlovákiai rendőröket, illetve közlekedésrendészetet vegyék igénybe bárhol is ezen utasítások végrehajtása során. A rendőri testületek feladata a törvényesség és a közrend védelme, nem annak eldöntése, hogyan értelmezni egy-egy törvényt. Az EPM és az MKDM felhívja az érintett ön­­kormányzatok, községi és városi hivatalok, útkar­bantartó vállalatok elöljáróinak figyelmét, hogy ne hagyják magukat megfélemlíteni ilyen utasítá­sokkal. A rendszerváltást követően nem ez az el­ső eset, hogy a kisebbségeket kényszeríteni akar­ják. Se önszántunkból, se kényszerből ne mond­junk le a nemzetközi dokumentumokban is biz­tosított jogainkról. Most, amikor az önállóság küszöbén megkülönböztetett figyelmet szentel a Szlovák Köztársaság politikai és társadalmi éle­tének a világ és Európa minden fejlett állama, s amikor Szlovákia minden nemzetközi fórumon bizonyítani igyekszik, hogy a területén élő összes más nemzetiségű állampolgára kisebbségi jogait biztosítja, nem engedhetjük meg, hogy jogainkat minisztériumi, hatósági rendeletekkel, körleve­lekkel korlátozzák. Az Együttélés sajtóértekezlete Bécsben Diszkrimináló szlovák alkotmány Az Együttélés Politikai Mozgalom kedden Bécsben sajtóértekezletet ren­dezett, amelyen részt vett Andreas Kohl, az Osztrák Néppárt (ÖVP) poli­tikai akadémiájának alelnöke és a ke­reszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Demokrata Unió ügyvezető tit­kára. A Concordia sajtóközpontban lét­rejött találkozón az EPM-et Duray Mik­lós elnök, Du ka Zólyomi Árpád alelnök, valamint Dolliik Erzsébet, a mozgalom ügyvezető titkára képviselte. Andreas Kohl bevezetőjében kiemel­te, hogy az EPM a Őamogursky féle Kereszténydemokrata Mozgalom mel­lett a másik jelentős partnere az Oszt­rák Néppártnak Szlovákiában. Duray Miklós a szlovák alkotmány négy pontját ismertette, amelyek szavai szerint lehetővé teszik a nemzeti ki­sebbségek diszkriminálását és a kisebb­ségiek másodrangú állampolgárokká degradálását. A nemzeti kisebbségek számára nem biztosítja az anyanyelven történő oktatás jogát. További korláto­zás a hivatalos nyelv bevezetése. A ki­sebbségiek a hatóságokhoz fordulhat­nak ugyan anyanyelvükön, de a hivatal­nokok kötelesek minden iratot szlovák nyelven vezetni. Ez gyakorlatilag azt je­lenti, hogy a tárgyalás kizárólag szlovák nyelven folyhat. Az alkotmány meg­fosztja a kisebbségeket a hazájuktól, ami bizalmatlanságot kelt a többségi nemzet iránt. A szlovák alkotmány vitá­ja során a kisebbségek képviselői har­minc módosító javaslatot nyújtottak be, de a szlovák parlament egyiket sem vet­te figyelembe, és nem építette be az alkotmányba. Csehszlovákia kettéválása után a szlovákiai magyar kisebbség fenyegetve érzi magát. Duray Miklós meggyőződé­sét fejezte ki, hogy ezzel kapcsolatban sem belső, sem nemzetközi konfliktusra nem kerül sor. Felhívta rá azonban a figyelmet, hogy a szlovák kormány a kor­mánypárti sajtóban kampányt folytat, A Duna ágvizeinek szintje két méterrel csökkent, és Bodak lakói szerint naponta legalább 20 centiméterrel tovább csökken A korábbi mellékágakból csak kisebb­­nagyobb tavak, pocsolyák maradnak, amelyekben a halászok nem egyszer engedély nélkül fogják a halakat Ez persze a kisebbik baj. Folyamatosan csökken a talajvízszint is. Bodakon már öt méterre süllyedt a földfelszíntől (Fotó: TK SR) Ratifikációs nagyüzem a bizottságokban Ivan Gasparovicot nem zavarják a magyar feliratok A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa bizottságai tegnap együttes üléssel kezdték napjukat. A tanácskozáson részt vettek a kormány és egyes minisztériumok képviselői, hogy a bizottsági ratifikációs vitára bocsátott, Csehország és Szlovákia közt Javorinán megkötött tizenhat szerződéssel kapcsolatos esetleges kérdésekre válaszoljanak. A tanácskozás tárgyilagos hang­nemben zajlott. Szinte kivétel nélkül mindenki tudatosította: módosító javaslatokra, észrevételekre vajmi kevés esély van, hiszen a szerződé­sek azokat az elveket tartalmazzák, amelyekben mindkét szerződő fél amely kicsengése, hogy a magyar ki­sebbséget állítólag felkészítik a fegyve­res ellenállásra. Ilyen értelemben nyilatko­zott Duray szerint Mellár kormányfő is. Az ilyen hecckampánynak az a célja, hogy elvonja a ügyeimet Szlovákia gazdasági problémáiról. Andreas Kohl, az Osztrák Néppárt szóvivője pártja nevében kijelentette, hogy a szlovák alkotmány a nemzeti kisebbségek védelme tekintetében nem elégséges. Ausztria a be nem avatkozás politikáját akaija követni, de a nemzet­közi dokumentumok alapján ügyel a ki­sebbségek védelmére. Szavai szerint ko­rai a következtetések levonása, de a szlovákiai kisebbségek helyzetét figye­lemmel kísérik és Bécs eszerint jár el, amikor az Európa Tanácsba történő be­lépés megítéléséről lesz szó. Az a tény pedig, hogy az Együttélés sajtókonfe­renciáját az Osztrák Néppárt kezdemé­nyezte, jelzésértékű Szlovákia számára. meg tudott egyezni. Módosítás eze­ken a szövegeken már csak a két nemzeti tanács közös megegyezésé­vel történhetne, az pedig — ha len­ne — csak késleltetné az államjogi elrendezés véglegesülését. Aki tehát nem értett pontosan valamit az eléje terjesztett szerződé­sek szövegéből, tisztázhatta, miről is van szó. így nem csoda, hogy a teg­napi délután folyamán több bizott­ság is végzett a szerződések vitájá­val, s észrevételek nélkül javasolta őket elfogadásra a plénumnak. A parlamenti hangulat ott volt ér­dekes, ahol lemérhette a tudósító, miként tudatosult honatyáinkban, hogy innen már nincs visszaút. Egy­re kézzelfoghatóbb, hogy Csehszlo­vákia helyén egy Csehország és egy Szlovákia lesz. Az érzésekről csak annyit, amennyit egyik honatyánk mondott: el tud képzelni Szlovákia számára sokkal jobb szerződéseket is, de azok megkötéséhez más part­ner szükségeltetne cseh részről. A tegnapi nap közjátékaként a két magyar frakció, az MKDM és az (Folytatás a 2. oldalon) JI A Tolnai-módszer (eddigi) kálváriája i

Next

/
Thumbnails
Contents