Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)
1992-11-11 / 254. szám
1992. november 11. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Magyarország több vizet követel a Duna-mederbe Budapest kész tárgyalni John Major (baloldalt) és Borisz Jelcin találkozója a londoni Downing Street 10-ben. Itt írták alá a barátsági szerződést Nagy-Britannia és Oroszország között (Telcfotó: CSTK/AP) Jelcin felszólalt a brit parlamentben Ma Magyarországon tárgyal Borisz Jelcin orosz elnök, aki hétfő óta Londonban tárgyalt, találkozott John Smith munkáspárti vezetővel is. Ebédre volt hivatalos II. Erzsébet angol királynőhöz a Buckingham palotába. A magyar kormány pozitív választ adott a csehszlovák kormánynak arra a javaslatára, amely a bősi gát körüli probléma megtárgyalására irányul. Az erről szóló jegyzéket hétfőn este Orosz csapatok Ingusföldön Tegnap reggel orosz csapatok léptek az Ingus Köztársaság területére. Erre Jelcin orosz elnök rendelete alapján került sor, amely szerint rendkívüli állapot és kijárási tilalom van érvényben Eszak- Oszétiában és az Ingus Köztársaságban. Az ingus kormány hivatalosan még nem reagált az orosz csapatok belépésére. Korábban az ingus védelmi minisztérium arra figyelmeztette Moszkvát, hogy ilyen lépés esetén a lakosság fegyveres ellenállást tanúsít. Az orosz belügyminisztérium csapatainak parancsnoka Vaszilij Szawin vezérezredes Vlagyikavkazból történt visszatérése után beadta lemondását. Jól értesült körök szerint lépését azzal indokolta, hogy az orosz csapatok Ingusföldre léptek. Az orosz rádió szerint Vlagyikavkazba repül Jegor Gajdar megbízott kormányfő, hogy a helyszínen ítélje meg a helyzetet. Az orosz csapatok bevonulására elsőnek Dudajev csecsen elnök reagált, aki közölte, hogy ezt a lépést az orosz kormány illetéktelen beavatkozásának tekinti. Csecsenföld területi épségét is érinti a lépés, mert az Ingus Köztársaság és a Csecsen Köztársaság között a határvonal viszonylag bizonytalan. adták át Csehszlovákia budapesti képviselőinek. Mindkét fél kötelezi magát, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság döntését a dunai vízlépcső ügyében tiszteletben tartja. A jegyzék közli, hogy a magyar szakértők készek Prágába utazni és már a jövő héten megkezdeni a tárgyalásokat. A jegyzék közli, hogy a Duna elrekesztése óta az eredeti Duna-mederbe csak a szükséges vízmennyiség töredéke jut el. A magyar kormány tiltakozik ez ellen éppúgy, mint a dunai hajóút megváltoztatása ellen. Budapest felszólította a csehszlovák felet, hogy juttasson a régi Duna-mederbe megfelelő vízmennyiséget, hogy ott felújíthassák a hajózás feltételeit úgy, mint az október 24-ike előtt volt. John Majorral folytatott tárgyalásai eredményesek voltak és Major a díszvacsorán kijelentette: „Támogatjuk az ön programját”. Az orosz elnök a parlament mindkét háza előtt beszédet mondott, amelyben a legnagyobb veszélynek azt jelölte meg, ha országában jobboldali államfordulat következne be. Ilyen veszély esetén kész a rendkívüli állapot kihirdetésére is Oroszországban. „Országunkban léteznek olyan erők is, amelyek érdekeltek egy revansista fordulatban.” Mindezek az erők Jelcin szerint az utóbbi időszakban erőre kaptak és most kihasználva a nehézségeket, amelyekkel az embereknek meg kell birkózniuk, tömeges támadást akarnak indítani. Meggyőződését fejezte ki, hogy ezek a tervek nem sikerülnek. A politikai nyugtalanságot Oroszországbaa a múlt árnyai rők jelenlétében írják alá az egyezményt. A muzulmán, a horvát és a szerb fegyveres erők képviselői Bosznia-Hercegovinában a legújabb jelentések szerint megállapodtak a tűzszünetben. Ezt az ENSZ-körökből jelentették. A tűzszünet november 11-ére virradóra éjfélkor lép életbe egész Bosznia-Hercegovina területén. A tűzszüneti tárgyalásokat a javasolttól eltérően Szarajevóban tartották meg az ENSZ égisze alatt. Már korábban is létrejött két fegyverszüneti egyezmény, de egyiket sem tartották be. Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője hétfőn béketervet nyújtott be, amely az ország etnikai felosztásán alapul, de ezt az elvet már korábban elutasították mind a nemzetközi közvetítők, mind a muzulmánok. A szerbek egyébként Boszniában a legnagyobb katonai erővel rendelkező közösséget képezik. A köztársaság területének 70 százalékát elfoglalták és onnan a nem szerb lakosságot kiűzték. Földönkívüliek és a katonák Míg az amerikaiak a földönkívüli civilizációk után a világűrben kutatnak, addig a bolgár hadsereg a föld alatt kezdte keresni őket. Szlava fedőnév alatt a bolgár hadsereg vezérkara titkos művelet keretében Konsztantinbrod városa közelében egy alagút ásására adott utasítást, mert azt remélik, hogy a föld alatt földönkívüliek üzenetére bukkannak. Az akció két évvel ezelőtt kezdődött katonai rangra emelt jósok tanácsára, akik állítólag információikat Caricsno község közelében szerezték. A földönkívüliek üzenete állítólag arról szól, hogyan lehet megelőzni a világ pusztulását, amely 2000-re várható. A kapcsolatot a földönkívüliekkel állítólag óbolgár nyelven tartották fenn. Mára kitűnt, hogy gyakorlatilag az ostobaság, a naivitás és az illetéktelenség kombinációjáról van szó — írja a bolgár sajtó. Lehet, hogy efölött mosolyogni kellene, de minderről tudott a kormányfő, az államfő és mind a három védelmi miniszter, akik posztjukon az utóbbi két évben váltották egymást. színjátékának nevezte, amelyek most tartják búcsúelőadásukat. Borisz Jelcin ma kezdi meg tárgyalásait Göncz Árpád magyar államfővel, Antall József miniszterelnökkel és Szabad Györggyel, a parlament elnökével. Jelcin látogatása során a magyar félnek átadják az orosz levéltárak adatait, amelyek 1956 eseményeire vonatkoznak. A program szerint az orosz elnök kegyelettel adózik Nagy Imre emlékének is. A látogatás során tárgyalásokat folytatnak a két ország külügyminiszterei. Több dokumentumot írnak alá az együttműködésről és a kisebbségi kérdésről. A két fél már megállapodott az ún. nullamegoldásban, amely szerint a szovjet csapatok magyarországi tartózkodása idején okozott károkat az ottmaradt létesítményekkel kompenzálják. Tárgyalnak majd az orosz kereskedelmi adósság felszámolásának módozatairól is. Az orosz elnök kijelentette, hogy magyarországi látogatása alapvető jelentőségű lesz mind Kelet-Európa, mind az egész földrész számára. Dunkel megbízatása: Elsimítani az ellentéteket Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) vezetősége tegnap genfi székhelyén tanácskozást tartott, amelyen megbízta Artur Dunkel vezérigazgatót, hogy tárgyaljon mind az Egyesült Államok, mind az Európai Közösség képviselőivel az EK és az USA közötti ellentétek áthidalása érdekében. Ezzel akarják megakadályozni a világkereskedelmről folytatott tárgyalások összeomlását. Az egyórás megbeszélés után hivatalos közleményt adtak ki, amely szerint Dunkel személyesen tolmácsolja az EK brüsszeli székhelyén és Washingtonban a GATT nyugtalanságát az ún. uruguayi forduló jövőjét illetően. Dunkel felszólítja mindkét felet, hogy működjenek együtt és újítsák fel a genfi tárgyalásokat. Korábban az EK külügyminisztereinek tanácsa megállapodott, hogy ellenintézkedéseket kell kidolgozni az amerikaiak behozatali vámok kilátásba helyezett 200 százalékos emelése ellen. Ku-Klux-KIan és a skinheadek A német alkotmányvédő hivatal észlelései szerint a német skinheadek egyre szorosabb kapcsolatokat építenek ki az amerikai Ku-Klux- Klan nevű titkos szövetséggel. A karlsruhei államügyészség most azt vizsgálja, nem készítenek-e elő közös terrorista szövetséget. A badenwürttenbergi hivatal közölte, hogy a skinheadek már hosszú ideje kapcsolatokat tartanak fenn a pártszerűen szervezett újnácikkal. Szarajevóból elindult az első menekültkonvoj Mától tűzszünet Boszniában Szarajevóból több halasztás után elindult az első menekülteket szállító konvoj. A Vöröskereszt szervezésében hatezer szarajevói lakost akarnak kimenteni az ostromlott városból. Az első konvoj 29 gépkocsiból, két kamionból és 14 zsúfolt autóbuszból áll. A gépkocsisor a horvátországi Split kikötőváros felé indult el négyórás késéssel. A bosnyák elnök, mint már közöltük, megtiltotta, hogy férfiak is elhagyják a várost és ezért az indulást a szétszakított családok szívszorító búcsúzása előzte meg. Az első konvojban főleg szerbek vannak és a második csak akkor indul útjára, amikor az első áthaladt a szerb ellenőrző ponton. A szerb csapatok már több mint hét hónapja ostromolják Szarajevót és ez idő alatt csak 2300 embernek sikerült elmenekülnie. A hatezer menekült elszállítása három napig tart, ma és holnap is folytatódik. A Nemzetközi Vöröskereszt sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy a Bosnyák Vöröskereszt erről az akcióról előre nem tájékoztatta és nem kérte az ENSZ támogatását. A Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője kijelentette, hogy fogalma sincs, mit kezdenek a szervezők a hatezer emberrel, miután Splitbe és Belgrádba megérkeznek. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa a tömeges menekülést nem tartja irányíthatónak és véleménye szerint politikai problémát okoz. A szarajevói helyzet olyan borzalmas, mondta a főbiztos szóvivője, hogy az egész várost evakuálni kellene. A boszniai szerbek képviselői fegyverszünetet javasolnak muzulmán és horvát ellenfeleiknek. Vezérkaruk azt javasolta, hogy Palában az ENSZ védep .f: Wf IW- ■■ • *1 / Garevica bosnyák község határában a szerb fegyveresek fedezékből lövik a muzulmán— horvát csapatokat (Telefotó: CSTK/AP) Mégis válnak A Buckingham palota karácsonyig bejelenti, hogy a brit trónörökös és neje 11 évi házasság után elválnak. Ezt a londoni Daily Mail írta, amely hangsúlyozta, hogy a királyi pár a „kínos dél-koreai út” után már nem kísérli meg a kibékülést. A lap szerint Diana és Károly továbbra is együtt jelennek meg a hivatalos rendezvényeken, mert a hivatalos válással a királyi ház nem ért egyet. Károly azonban elköltözik a Kensington palotából és vidéki kastélyába vonul A lap szerint a költözködés előkészületei már javában folynak A Buckingham palota a lap állítását nem kommentálta. ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO közzétette az ún. értelmiségi fórum névsorát. A 21 neves személyiség között ott van Václav Havel volt csehszlovák elnök is. Az UNESCO értelmiségi fóruma akadémikusokból, írókból, politikai tapasztalatokkal rendelkező alkotókból áll, akik az elkövetkező tíz évben az UNESCO fő irányvonalát határozzák meg. Havelt a csoport tagjai közé október 22-én választották meg. O laszországban több tízezer ember tüntetett a fajgyűlölet, az antiszemitizmus és az újfasizmus megnyilvánulásai ellen. Tiltakozó akciók voltak Rómában, Milánóban, Torinóban, Firenzében, Palermóban és más, összesen harminc városban. Scalfaro államfő a tüntetőkhöz üzenetet küldött, amelyben hangsúlyozza, hogy minden demokrata kötelessége nemet mondani mindarra, ami ellenkezik az emberi méltósággal. Francois Mitterrand francia elnök és Giuliano Amato olasz kormányfő tegnap Párizsban találkoztak. A tárgyalások témája az európai integráció, az USA és a GATT viszonya, továbbá a két állam közti kapcsolatok. M agyarország külügyminisztériuma tiltakozott az ellen, hogy Jugoszlávia egyoldalúan díjszabásokat határozott meg a jugoszláviai Duna-szakasz használatáért. Magyarország ezzel kapcsolatban kérte a Duna Bizottság rendkívüli ülésének összehívását. A belgrádi kormány minden hajó átutazásáért a jugoszláv Duna-szakaszon több mint 2000 dollár (56 ezer korona) díjat kér. Ez ellentmond a Duna nemzetközi hajóútvonal-jellegének és az 1948. évi belgrádi egyezménynek is. AvARSÓI kohászati műveket átveszi az olasz Lucchini konszern. Ez az első eset, hogy kohászati vállalatot külföldi cég vásárolt meg. Az újonnan létrejött kohómű alaptőkéje 50 millió dollár és az olaszok 150 millió dolláros hitelt nyújtanak a varsói kohászati művek korszerűsítésére. ROMÁNIÁBAN a kamionsofőrök és a taxisok tüntetést rendeztek a fővárosban és így tiltakoztak a benzinárak 100 százalékos emelése ellen. A gépkocsivezetők szakszervezete azzal fenyegette meg a kormányt, ha nem vonja vissza az ésszerűtlen intézkedést, hétfőn blokád alá veszik az összes romániai nagyvárosba vezető utakat. A GRÚZ fegyveres erők a hét végén harminc abház felkelőt és észak-kaukázusi önkéntest öltek meg. Az abház fél a veszteségeket tagadja és azt állítja, hogy a Szuhumiban folyó harcokban száz grúz katona vesztette életét. Sevardnadze elnök a harcok beszüntetését legfontosabb feladatának tekinti és fegyvernyugvásra szólította fel a felkelőket. KxIRD szeparatisták a délkelet-törökországi Hani városát támadták meg. A 200 tagú kurd kommandó hét embert megölt és többet megsebesített. A török hadsereg továbbra is arra törekszik, hogy az észak-iraki támaszpontokról kiűzze a kurd felkelőket. ÍRORSZÁGBAN, amelynek lakossága többségében katolikus, mégis 55 százalékban a művi vetélés teljes tilalmát nem tartja helyesnek. Erről a kérdésről november 25-én népszavazás lesz az országban. Egy felmérés kimutatta, hogy a megkérdezettek 70 százaléka helyeselné, ha az ír nők a terhességmegszakítást külföldön hajthatnák végre. IVIeXIKÓ megháromszorozta a környezetvédelmi kiadásokat. Idén erre a célra 60 milliárd amerikai dollárnak megfelelő összeget fordít. A mexikói környezetvédelmi program átfogó jellegű és főleg a gigantikusra növekedett főváros helyzetét almija javítani. A jövő évben 4500 környezetvédelmi tanulmányt készítenek a kormány számára. Franciaország elnöke, Francois Mitterrand televíziós beszédében bejelentette, hogy e hónap végéig a parlament elé terjeszti alkotmánymódosító javaslatait. A javasolt módosítás főleg arra vonatkozik, hogy a kormány tagjai tisztségük ellátása közben elkövetett túlkapásait ne a rendes bíróságok, hanem a nemzetgyűlés és a szenátus által kijelölt legfelsőbb bíróság ítélje meg. Ez a kérdés azért is időszerű Franciaországban, hogy megállapíthassák a politikai felelősséget a HIV-vírussal fertőzött vérkonzervek forgalomba kerüléséért. Az eset nyomán 1985-ben 1200 embert fertőztek meg vérátömlesztés során az AIDS vírusával. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK a múlt héten a Perzsa-öbölbe irányította Topeca nevű atom-tengeralattjáróját, amely Bahrajn vizein teljesít őrszolgálatot. Ezt azzal magyarázzák, hogy a térségben fekvő Irán három orosz tengeralattjárót vásárolt.
