Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)
1992-11-11 / 254. szám
4 Szabad ÚJSÁG Napjaink 1992. november 11. Nem hagyja az igazát Perek után, perek előtt A füleksávolyi úrbéri közösség és a polgármesternő közötti heves vitáról egy márciusi számunkban már írtunk. A vita tárgya tulajdonképpen az a 13 és fél hektáros erdőterület, amely a telekkönyvbe 508/a szám alatt van bejegyezve. Jarmila Gyetvaiová polgármesternő meggyőződése, hogy az a terület a község vagyonát képezi, az úrbéresek pedig azt állítják, hogy a telek 1909. október 12-e óta a közösség tulajdona. Mindkét fél hiteles okmánnyal bizonyítja állítása igazát. így kezdődött Mivel az 508/a számú parcella egy részén kiváló minőségű kő található, tavaly az egyik önkormányzati ülésen felvetődött a bányanyitás lehetősége. Mivel a kökitermelés gazdaságilag kifizetődne a falunak, a képviselők elfogadták a javaslatot, és felhatalmazták Jarmila Gyetvaiovát, hogy szerezze meg az engedélyt. Az ülés után azonban Varga László óvatosságra intette a polgármesternőt: ,,Jarmila vigyázz, az a terület valószínűleg a falusi úrbéresek tulajdona!" Mivel a polgármesternő a losonci telekkönyvi hivatalból beszerzett telekkönyvi kivonattal bizonyította, hogy az 508/a számú telek a falu tulajdonát képezi, a besztercebányai bányászati hivatal engedélyezte a kőkitermelést. A losonci telekkönyvi hivatal azonban néhány héttel később megváltoztatta döntését, és a füleksávolyi úrbéri közösség megbízott vezetői által benyújtott dokumentumok alapján utasította a Geodéziát, hogy a telek tulajdonviszonyát írja át Füleksávoly községről a füleksávolyi úrbéri közösségre. Ez meg is történt, s ezáltal mindkét fél rendelkezett a tulajdonviszonyát igazoló hiteles okmánnyal. Mivel egymás között nem tudtak megegyezni, a kérdés megoldását a járásbíróságra bízták. így folytatódott 1992. október 19. A Füleksávolyi Községi Hivatalban Jarmila Gyetvaiová helyett Mihály József fogad. A márciusi riportom készítésének idején Mihály úrral még az úrbéri közösség megbízottjaként beszélgettem Palik László és Varga László társaságában. Mihály László látva megdöbbenésemet mosolyogva megszólal:- Azófa bizony változott egy és más a faluban- majd int a kezével, hogy foglaljak helyet. - Miután a losonci Geodézián az 508/a számú telket újra úrbéri tulajdonként iktatták be - folytatja rövid üdvözlés után - felkerestem a polgármesternőt. A beszélgetés során igyekeztem érvekkel meggyőzni öt arról, hogy a nála található okmányok már nem érvényesek, ne akadályozza tovább a munkánkat, számoljon el a kivágott 254 m3 fával, és mi fátylat borítunk eddigi vitáinkra. Két hektár erdőt vágatott ki tarlóra, 140 m3 fát elvitetett a helyszínről. Ennek egy része ugyan ipari megmunkálásra is alkalmas volt, de mi felajánlottuk, hogy a hiányzó mennyiséget csak tüzifaáron számoljuk el. Ö viszont erre sem volt hajlandó. Adjatok bíróságra- mondta - ha ti nem adtok, majd beperelem én az úrbéri közösséget! " A Losonci Járásbíróság csak a harmadik tárgyalás után mondott ítéletet ez ügyben: az első alkalommal nem jelent meg Gyetvaiová ügyvédje, mivel külföldön tartózkodott, így a tárgyalást elnapolták. A második tárgyaláson csak a polgármesternő és az úrbéri közösség elnöke lehetett jelen, ekkor állítólag gyanú merült fel a fordított szöveg hitelességét illetően. A harmadik tárgyalásra beidéztük Geri urat, aki a telekkönyv magyar nyelvű bejegyzését szlovákra fordította, s akinek kihallgatása után a bíróság tovább nem kételkedett a fordított szöveg hitelességében. Geri úr évtizedek óta fordít, és hivatalos fordítói engedéllyel rendelkezik.- A bíróság lezárta az ügyet - folytatja Mihály József - a vitatott parcellát a füleksávolyi úrbéri közösség tulajdonaként ismerte el. Mivel a bányában már korábban megkezdődött a kőfejtés, nem vesztegettük az időt, végzés nélkül, a tárgyaláson készült jegyzőkönyvvel felutaztunk Besztercebányára. A bányászati hivatal azonnal visszavonta a kőfejtési engedélyt, és a visszavonást postán megküldték a községi hivatalnak is. Ebbe a polgármesternő természetesen nem nyugodott bele: fellebbezett. Közben négy önkormányzati képviselő rendkívüli ülés összehívását indítványozta, amelyen bizalmatlansági eljárást kívántak indítani a polgármesternő ellen. Az ülésre szeptember 17-én került sor. A tizenkét képviselő közül kilencen megvonták Gyetvaiovától a bizalmat, ketten bizalmat szavaztak neki, egy képviselő szavazatát pedig érvénytelenítették, mivel a feltett kérdésekre nem adott semmilyen választ. Az eredmény ismertetése után engem bíztak meg ideiglenesen a polgármesteri teendők elvégzésével, továbbá felhatalmaztak, hogy az iroda ajtajának zárját cseréljem ki. A volt polgármesternő azóta nem hajlandó áttekinteni velünk a leltárt, átadni néhány hivatalos okmányt, amit a fiókjában őriz bezárva. Mivel a szolgálati kocsi, a fűnyíró, az írógép és még egyéb tárgyak nála maradtak, a Losonci Járási Hivatalhoz fordultunk tanácsért és segítségért. Az önkormányzati ülés legutóbbi határozata értelmében addig nem kapja meg a szeptemberi fizetését, amíg a nála lévő tárgyakat vissza nem szolgáltatja. És a vége----A januári választásokig Füleksávolyban a polgármesteri tisztséget Mihály József látja el „másodállásban", mivel főállásban a Füleki Állami Gazdaság villanyszerelője. így csak szabad óráit töltheti a hivatalban. Nem könnyű a helyzete, mert a mindennapi gondokon kívül még - kő és fa ügyben - bírósági tárgyalásokon is részt kell vennie. Azt is tudja, hogy a faluban nem mindenki az úrbéri közösségnek ad igazat... Én azt hittem, valamelyest tisztázódott a helyzet Füleksávolyban, hiszen a 508/a parcellát időközben bérbe adták egy helyi vállalkozónak, de ez csak a látszat - mondják többen. A helyzet még bonyolultabb, a vita még inkább elmérgesedett, mert a (volt) polgármesternő nem adja fel olyan könnyen. A faluban úgy mondják: a célért szívósan tud harcolni. Szeptemberben pedig azzal a kijelentéssel távozott a községi hivatal épületéből: ,,Én még ide úgy is visszakerülök". FARKAS OTTÓ NAGY NAPJAI 1992. november 25-29. között a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban első alkalommal kerül megrendezésre NEMZETKÖZI ÉLELMISZER, ITAL ÉS ÉLELMISZER-GÉPIPARI SZAKKIÁLLÍTÁS rtdHUNGEXPO I^KMPISOK AGRO STUDIO Szakmai napok: 1992. november 25-27. szerdától péntekig — belépő: 400,- Ft Közönségnapok: 1992. november 28-29. szombat, vasárnap — belépő: 150,- Ft A kiállítást 14 éven aluliak nem látogathatják. A 18 éven aluliak csak kísérővel léphetnek be. SZÚM-436 KIÁLLÍTÁS — SZAKMAI FÓRUMOK — KONFERENCIÁK A fegyvergyártás csökkentése Munkanélküliséget okoz... A foglalkoztatásban súlyos következményei vannak a szlovákiai fegyvergyártás csökkentésének, amelyet nem tudtak eléggé kiegyensúlyozni a polgári termeléssel. Annál a 11 vállalatnál, ahol nemrég kormányellenőrzést tartottak, hogy megvizsgálják, mennyire célszerű és gazdaságos az állami költségvetésből támogatni a fegyvergyártás átalakítását, az alkalmazottak száma 1988 és 1991 között 14 299-cel csökkent, és az idén újabb 2317-tel lesi kevesebb. Néhány gyárban rejtett munkanélküliség van, amelyről ezek az adatok nem adnak képet. Az ellenőrzött vállalatok közül négyben értékesítési nehézségek miatt az idei második negyedévben csökkentették a munkaidőt, négynapos munkahetet vezettek be. Néhány volt fegyvergyár tavaly év végén egyszeri segélyt kapott a szlovák Nemzeti Vagyonalaptól, de ennek hatása csak rövid ideig tartott. Az állami támogatás másik formája az alkalmazottak átképzése, de ezt a vállalatok nem veszik eléggé igénybe. A gazdasági minisztérium adataiból az derül ki, hogy a tervezett 116,7 millió korona helyett a vállalatok tavaly csak 8,5 millió koronát igényeltek a munkaügyi hivataloktól átképzési dotációként, és ebből is csak 6,5 millió koronát vettek fel. Ellenőrzéskor ezt a vállalati illetékesek és a munkaügyi hivatalok az elégtelen jogi szabályozással indokolták. Az ellenőrzések során általában az derült ki, hogy a fegyvergyártás hirtelen csökkentésének következményeit nem oldották meg kielégítően. Az egyik lehetséges megoldás Szlovákiában is az lenne, amit a cseh kormány egyik idei rendelete vezetett be: az érintett vállalatok a regionális és az államigazgatási szervekkel együtt egyéni tervek alapján különös gyártásátállító egységet alakítottak, amelyek vagy a vállalaton belül, vagy azon kívül végzik munkájukat, és egyelőre nem vonnak el tőlük béradót. így részben stabilizálni tudják a magasan képzett szakmunkaerőt arra az esetre, amikor a gyár termékei iránt újra felélénkül a kereslet, vagy ha találnak megfelelő kiegészítő gyártási programot. . . Elmarad a csődhullám A csehszlovák bankok a csődöt megtisztító folyamatnak tartják és nem akarják megakadályozni - mondta Martin Svehla, a Csehszlovák Állami Bank szóvivője a Rudé právonak adott nyilatkozatában. Csak a megújulni képes vállalatokat támogatják, de egyes vállalatokat - főleg a krónikusan fizetésképteleneket - hajlandók csődbe juttatni, még akkor is, ha ez nekik veszteséget okoz. A pénzintézetek döntését nyilván megkönnyíti, hogy a központi bank megszüntette a kötelező hitelkereteket, az év elején pedig a kamatok felső határait. A bankok viselkedését inkább közvetett eszközökkel befolyásolja, például a kötelező minimális tartalékok megszabásával, amelyek a múltban veszélyesen kicsik voltak. Mindezek ellenére a szövetségi parlament október 5-én úgy döntött, hogy az úgynevezett csődtörvény teljes hatályba lépését újabb 6 hónappal elhalasztja. A Lidovó noviny szerint ennek fő oka, hogy meg akarták akadályozni az éppen októbertől várható csődhullámot. Csehszlovákiában októberben és novemberben 200 vállalati csődre számítottak. Ennek az év végén és a jövő év elején a szétváló köztársaságban túl nagy gazdasági és szociális következményei lehettek volna, ehhez a bankok tartalékalapjai is nyilván kevésnek bizonyulnának, és a bíróságok sem tudnának urai lenni a helyzetnek. A spekuláció is elhatalmasodott volna, ha a csőddel felszámolt nagyvállalatokat túl olcsón lehetett volna megvásárolni. ,u_.
