Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)
1992-11-11 / 254. szám
2 Szabad ÚJSÁG Belföld 1992. november 11. Alexander dubCek temetésére szombaton, november 14-én kerül sor. A Szövetségi Gyűlés korábbi elnökének ravatalát a Szlovák Nemzeti Színházban állítják fel, ahol a végső búcsúra 11 órakor kerül sor. Ez a nap Szlovákiában az állami gyász napja, amikoris félárbócra engedik a nemzeti színű, és kitűzik a fekete zászlókat. Alexander Dubcek földi maradványait november 13-án pénteken katonai tiszteletadás mellett hozzák a szlovák fővárosba. ZlDLOCHOVICÉBEN tegnapi számunk lapzártája után jóval kiderült, hogy a két kormány tanácskozásán nem kevesebb mint nyolc szerződéstervezetet hagytak jóvá. Köztük azt is, amely szerint megszűnik ugyan a közös állam, de helyette a jószomszédi kapcsolatokról szóló szerződés lép érvénybe, amelyet 15 évre terveznek, s annak érvényessége legföljebb a tervezett egyéves felmondási határidő után szűnhet csak meg. PRÁGÁBAN Jan Strásky szövetségi miniszterelnök Alekszandr Lebegyev orosz nagykövettől tegnap átvette Borisz Jelcin levelét, amelyben őszinte részvétét nyilvánítja Alexander Dubéek halála alkalmából. Jelcin szerint Dubéek a demokrácia, a szabadság és az igazságosság álhatatos harcosa volt, s elvesztése mélységesen megrázta az orosz elnököt. POZSONYBAN Július Hauser, a szlovák külügyminisztérium multilaterális együttműködési szekcióigazgatója olyan kijelentést tett, hogy Szlovákiát esetleg a jövő év májusában tagjai közé fogadhatja az Európa Tanács, annak Miniszteri Tanácsa rendes ülésén. K assára látogatott Richard Polka, az Egyesült Államok pozsonyi alkonzulja, alá tárgyalt a város vezetőivel, valamint a kassai magyar politikai és kulturális élet képviselőivel, akiktől a demokrácia és a kisebbségek helyzete iránt érdeklődött, (bz) POZSONYBAN látogatást tett az Egyesült Államok korábbi kongresszusi képviselőinek egy csoportja. Bizonyították a régi igazságot, miszerint a kibicnek semmi se drága, merthogy túl optimistán ítélték meg a válás utáni szlovákiai helyzetet. Egyikük, Charles Vanik új Marsall-tervről beszélt, amely mindkét új köztársaság számára hasznos lehetne. K assán az Együttélés Politikai Mozgalom járási intéző bizottsága a Thália színházban tartotta tisztújító közgyűlését. Ezen Mihályi Molnár László, a Szövetségi Gyűlés képviselője elmondta, hogy a júniusi parlamenti választások után Szlovákiának olyan kormányfője lett, aki nem okult a korábbi rendszer hibáiból, s csődbe viszi az ország gazdaságát. Kezdeményezték, hogy a képviselők sürgősen forduljanak az alkotmánybírósághoz a kassai kormányprogram hatályon kívol helyezése ügyében, mivel az és BeneS elnök dekrétumai ellentmondtak az akkor hatályos alkotmánynak, amely szavatolta a kisebbségek jogait. PILZENBEN a kerületi bíróság előtt 14 év eltelte után perújrafelvételre került sor. A BareS fivérek 1978-ban megkíséreltek eltéríteni egy fíéanyi gimnazistákat szállító autóbuszt, s az esetet követően Robert Bareát halálra, Václav Bareát pedig 25 évi szabadságvesztésre ítélték. Az ügy tárgyalását feltehetően januárban folyatják. , A „hárítások” kormánya, avagy: Pilátus mossa kezeit Maratoni hetet kezdett tegnap a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa. Minden bizottsága ülésezik, a hét napirendjén egyéb fontos törvények közt a Csehország és Szlovákia közt eddig aláírt szerződések vitái szerepelnek, így szinte véget nem érővé nyúlnak a tanácskozások. A Nemzeti Tanács oktatásügyi, tudományos és kulturális bizottsága kisebb horderejű, de nagy port kavaró törvények módosításával foglalkozott. Dulan Slobodník kulturális miniszter indokolta meg a kormány azon törvénymódosító javaslatát, mellyel az állami kulturális alapról szóló rendelkezés változna meg olyan értelemben, hogy a kulturális tárca mellett létrehozott szakmai bizottságok tagjait egy évre neveznék ki az eddigi hárommal szemben, s kulturális miniszter leválthatná őket. Ha a parlamentben a honatyák jóváhagynák, hogy minden év december 31- én letelik a tanács tagjainak megbízatása, most nem kellene leváltania senkit a miniszternek — mondta Duäan Slobodník —, így elkerülhetné a kormány az újabb politikai támadásokat. Legfőképpen ő, akit már amúgy is lépten-nyomon támadnak. Bauer Edit (ESWS) arra figyelmeztette a minisztert, hogy a törvényhozás nem egyedi esetek és helyzetek megoldására való, így egyszerűbb lenne, ha a kulturális alap statútumát változtatná meg saját hatáskörében a kormány. Ladislav Ballek (DBP) író arra kért választ, konkrétan kiktől akar megszabadulni a miniszter, s hogy vajon egyetért-e leváltásukkal az a szervezet, amely őket a tanácsba jelölte. Slobodník végül is kénytelen volt beismerni, azokat az embereket akarja eltávolítani a tanácsból, akik a Polgári Demokrata Unióhoz álltak közel, mivel ők olyan emberek, akik nem a szlovák kultúrát képviselik országunkban... Ezt követően a DSZM — SZNSZ többségű bizottság támogatásáról biztosította a törvénymódosító javaslatot, így az a Nemzeti Tanács plénuma elé kerül, ahol ugyanez a többség minden bizonnyal át is ülteti. Hogy azután a kormány és a kultuszminiszter is eljátszhassa Pilátust... -ngyr-Pofon a lobbynak rtatás az 1. oldalról) 'óth István, a Pozsonyi Hidrometeorológiai Intézet megbízott munkatársa által adott információk alapján a kutak vízszintje hetente 20 centiméterrel esik — már öt méter mélyre süllyedt. A Duna eddigi legalacsonyabb vízállásainál ez az érték errefelé még soha nem haladta meg a négy métert. Ezzel szemben Binder úr és csapata nem akar engedni egy tapodtat sem véleményéből, pedig a „művükhöz” hasonló létesítményekről két nem akármilyen szerző, Goldsmith és Hildyard már 1984-ben úgy vélekedtek, hogy azok nem egyebek a cinizmus emlékművénél. Néhány mondat akkori véleményükből: „Jelenlegi ismereteink fényében nyilvánvaló, hogy a nagy völgyzáró rendszerek építése a választópolgárok és a nagyvilág előtt csakis úgy lehet indokolható, ha közben rendszeresen eltitkoljuk azok valós következményeit. Az eddig befejezett duzzasztóművek óriás betonroncsai már alkalmatlanok az áramtermelésre éppúgy, mint az öntözés lehetőségeinek biztosítására, csakhogy már senki sem állíthatja vissza az azokon a területeken egykor létezett, ősidők óta fennálló falvakat és városokat, értékes erdőket, nem használhatja a termékeny ártéri területeket, amelyek e monstrumok alkotóinak lelkiismeretén száradnak. A már használhatatlan völgyzárógátak roncsai már csakis egyetlen célt szolgálhatnak: azok félkegyelműségének és cinizmusának tartós ’emlékművei’ maradnak, akik azokat a szervezeteket irányították, amelyek pénzelték az oly sok romlást és nyomorúságot okozó létesítményeket az egész világon; olyan ’emlékművek’ lesznek, amelyek megmaradnak az egykor boldog emberek által lakott, általuk művelt, valaha termékeny földön, és bizonyítják, hogy azokból is lehet sivatagot ’varázsolni’..." Időközben olyan hírt kaptunk a szlovák sajtóirodától, amely megkeserítette a szlovákiai vízműpárti lobbynak a felvízcsatornán meginduló hajóforgalom fölött érzett örömét. A jugoszláv kormány ugyanis úgy döntött, hogy a Duna használatáért „útadót” vezet be, s ennek tarifája függ a vízállástól, ráadásul azt keményvalutában, dollárban kérik. A Csehszlovák Dunahajózási Társaságnak egyetlen jugoszláviai víziút 1700 dollárjába kerül majd úszóművenként. Tehát bármennyire is igaz a régi rómaiak mondása, hogy: „Navigare necesse est”, vagyis: „Hajózni muszáj”, időnként hiba eshet a számításba, s a legdöntőbbnek látszó érvek is megdőlhetnek... (kp) Binder úr, a playboy... Ritkán szokott kínosabb lenni, mint amikor olyan ember próbál humorizálni, aki a humorérzéktől olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. Nos, ez utóbbi ugyancsak vonatkoztatható Július Binder úrra, a Vízgazdálkodási Építővállalat igazgatójára, aki a bősi vízlépcső főberuházójának legfőbb főnöke. November 6-án este, fő műsoridőben a tévé képernyője előtt ülők bizonyára nem felejtik el Binder „úr” szó szerinti állítását: „Ha áíbl úr környezetvédő, akkor én playboy vagyok!” Nos, ehhez csak annyit, hogy dr. Jaromír §íbl, a Komensky Egyetem Természettudományi Karának munkatársa, a Szlovákiai Környezetvédők Szövetségének egyik prominens egyénisége, igaz, a bősi vízlépcső egyik legismertebb ellenzője is egyúttal. Ez az „béka”, amit Binder úr nem tud lenyelni. Merthogy Binder igazgató úr általában mindig már a bevezetőben megpróbál humorizálni, s ily módon a maga oldalára állítani a közhangulatot, azonban amikor már „humora” véget ér, nem marad más számára, minthogy „belerúgjon” a vele nem azonos véleményt vallóba, ami a jelenlegi politikai helyzetben és a szlovákiai közvélemény megfelelő szintű félretájékoztatásának következtében, nem is olyan nehéz, s ráadásul még szimpatikus is a szlovákok számára, merthogy Binder úr és társai szerint, aki Bőst ellenzi, az Szlovákiának is ellensége... Hasonlóképpen „tudományos alapon” reagált Binder úr az elmúlt héten arra a tényre, hogy a Duna elterelésével az ágvizekben bekövetkezett vízszintcsökkenés nagymértékű halpusztulást okozott. Szerinte — állítólag — évente pusztulnak el halak ezrei... Tehát Binder úr logikája szerint semmi különös sem történik, ha most is ezerszám pusztulnak a Duna halai. Ráadásul olyan érvelés is elhangzott, hogy az így elpusztuló halak egyáltalán nem az értékes fajták közé tartoznak (kíváncsiak lennénk, vajon miként reagálna Binder úr, ha a beruházókat is aszerint csoportosítanák, ki mennyire értékes...). Folytatva a Binder-féle logikát, akár azt is mondhatnánk, hogy a Tátrát már tönkretették, így teljesen fölösleges azt óvni, büntetlenül folytathatjuk annak tönkretételét, leépítését, avagy: ha szennyezett a levegő, szennyezzük azt tovább, hiszen most már édesmindegy... Visszatérve az említett tévéműsorból vett, Binder-féle szellemességhez, aki ismeri Jaromír Síblt, az tudja róla, hogy igenis a környezetvédelem megszállottja, s teszi azt meggyőződésből, mindannyiunk érdekében. Binder „úrról” azonban ez utóbbit állítani — enyhén szólva — legalábbis rágalom volna... (sv) Szlovákiát jobban sújtja Kevesebb pénz—élelmiszerre Az utóbbi három hónapban az élelmiszerárak emelkedése következtében a cseh állampolgárok 61 százalékának és a szlovákok 70 százalékának romlott az anyagi helyzet. A jelenlegi élelmiszerárakat a cseh lakosok fele s a szlovákok háromnegyede tartja túlságosan magasnak. A cseheknek 7 százaléka, a szlovákoknak pedig 13 százaléka úgy vélekedik, hogy számukra megfizethetetlenek. A Közvélemény-kutató Intézet 650 cseh és 621 szlovák állampolgárral végzett felméréséből kiderül, hogy az árakat magasnak tartók általában nősek vagy férjezettek, jobbára egyszerű munkások, és az is megállapítható, hogy az elégedetlenség egyenes arányban növekszik az életkorral. Egyik akarja, másik nem Kinek kell itt egyetem? A szlovák kormány az SZK Nemzeti Tanácsa bizottságai elé terjesztett két olyan törvényjavaslatot, amely alig, pontosabban még meg sem alakult egyetemeket számol fel. Stílusosan a november 17-ei plenáris ülésnek kellene jóváhagynia őket, s úgy tűnik, ez akár meg is történhet. A törvényjavaslatok védnöke az oktatásügyi bizottság, ahol éjszakába nyúló vita alakult ki akörül, ha Nyitrán lehetne egyetem, miért nem lesz; s ha Nagyszombatban nem lehet egyetem, miért van mégis. Hiába próbálta Ladislav Ballek (DBP) író jobb belátásra bírni az összes érdekeltet, mondván: ne csináljon néphagyományt Szlovákia abból, hogy az Túltengő nemzetállam-gondolat összes új hatalom gyökerestől kiirtja, amit elődje teremtett. A rendszerváltás után a korábbi negyven év „teremtményeit” irtották, nem nézve, jó-e vagy sem, a mostani rendszer meg a korábbi két évben létrehozottakat szünteti meg. Matús Kucera oktatási miniszter elismerte, hogy művelt főkre van szükség, de hiányolta a felsőoktatási koncepciót, amely rendet teremthetett volna az egyetemek kialakításában. „A totalitásból olyan liberális körülmények közé kerültünk, hogy az már maga a káosz”, mondta. A Nagyszombati Egyetem ügyéről rövid határozatot terjesztett be a kormány: megszüntetni a megalapításáról szóló törvényt. Kuőera szerint nagy a botrány ezen egyetem körül, holott egyetlen alapfeletételt sem teljesít hiánytalanul. Főleg: tanárai nincsenek, akik teljes állásban építenék, távlatot teremtve neki. Lapzártánkkor még nem foglalt állást ebben a kérdésben az oktatási bizottság, s ez nem csoda, hiszen olyan kérdésben kellene döntenie, hogy vajon mi volt előbb, a tyúk-e vagy a tojás. Mert igazából azt kellene eldönteni, a hatalom politikai kampánya kezdődött-e el előbb a Nagyszombati Egyetem leendő tanárai ellen (politikai okokból), vagy a leendő tanárok nem akarták feladni jövedelmező és biztos állásukat s csak másodállásban akarlak tanítani. Mindenesetre annyit MatúS Kuéera is jelzett, ebben a kérdésben nem vállja magára a végső döntést, ráhagyja inkább a parlamentre. Ez lesz a Meőiar-párt legújabb „dobása”?-gyurkovits(Folytatás az 1. oldalról) Mivel magyarázható a két ország — Szlovákia és Magyarország — között vitathatatlanul megnyilvánuló feszültség? Gondolok itt elsősorban a bősi vízerőműre, valamint a Slovan— Ferencváros mérkőzésen történtekre. Én nem beszélnék feszültségről, inkább különböző jellegű súrlódásokról. Ilyenek vitathatatlanul vannak, de ahogy keletkeztek, úgy el is enyésznek, csak kellő megértéssel és jóakarattal kell kezelni őket. Ezek közé sorolhatjuk a bősi vízerőmű problémáját, illetve a Duna egyoldalú elterelését, de több hasonlót is tudnék mondani. Kölcsönös engedmények árán, az észérvek figyelembevételével, esetleg független nemzetközi szakértők bevonásával ezek a problémák azonban mind rendezhetők. A Slovan— Ferencváros futballmérkőzésen történteket pedig — a szlovák kommandósok bevetését a magyar szurkolók ellen — én egyszerűen csak helyi hatalmi kilengésnek, visszaélésnek nevezném, amely csak utólagosan kapott politikai töltetet. • Miben látja a szlovák-magyar viszony jövőbeli pozitív alakulásának feltételeit? Egy egész feltételrendszert is felsorolhatnék ebben a vonatkozásban, ettől azonban most eltekintek. Hadd említsem meg csupán a szlovák—magyar viszony jövőbeli pozitív alakulásának leglényegesebb, megkerülhetetlen feltételét. Ez nem Jelzés nélküli híranyag: CSTK, TK SR más, mint az emberi és nemzetiségi jogok maradéktalan biztosítása a szlovákiai magyarság számára. Ezáltal valóban elérhetővé válna, hogy a Szlovákiához csatolt magyarok összekötő kapcsot, „hidat” jelentsenek a két ország között. Elismerem, a nemzetállam bűvkörében élőknek nem könnyű ráhangolódniuk egy ilyen jellegű nemzetiségi politikára, tudatosítaniuk kell azonban, hogy a jövőbe más út vezet. Mi a magunk részéről kijelenthetjük: nem óhajtunk konfliktusok forrásává válni, de lojálisak csak akkor lehetünk az államhatalommal szemben, ha az maradéktalanul biztosítja számunkra identitásunk megőrzésének feltételeit. Optimista vagyok, mivel bízom benne, hogy ezt az elvet előbb vagy utóbb szlovák testvéreink is magukévá teszik. (m-s) r-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------' Devizapiaci árfolyamok ^ ________________________________________ Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1992. november 11-én Vételi Eladási Közép-Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 43,159 43,593 43,376 41,55 44,69 43,12 Ausztrál dollár 19,727 19,925 19,826 18,63 20,33 19,48 Belga frank (100) 86,816 87,688 87,252 84,17 89,45 86,81 Dán korona 4,659 4,705 4,682 4,50 4,80 4,65 Finn márka 5,676 5,734 5,705 5,43 5,91 5,67 Francia frank 5,285 5,339 5,312 5,12 5,44 5,28 Görög drachma (100) 13,770 13,908 13,839 12,62 14,16 13,39 Holland forint 15,866 16,026 15,946 15,38 16,34 15,86 ír font 47,297 47,773 47,535 44,68 48,05 46,37 Japán jen (100) 22,986 23,218 23,102 22,20 23,52 22,86 Kanadai dollár 22,660 22,888 22,774 21,72 23,28 22,50 Luxemburgi frank (100) 86,816 87,688 87,252 83,31 89,43 86,37 Német márka 17,860 18,040 17,950 17,49 18,41 17,95 Norvég korona 4,385 4,429 4,407 4,25 4,55 4,40 Olasz líra (1000) 20,893 21,103 20,998 19,75 21,19 20,47 Osztrák schilling 2,539 2,565 2,552 2,50 2,62 2,56 Portugál escudo (100) 20,065 20,267 20,166 1&,00 20,62 19,81 Spanyol peseta (100) 24,970 25,220 25,095 24,05 25,75 24,90 Svájci frank 19,840 20,040 19,940 19,43 20,49 19,96 Svéd korona 4,749 4,797 4,773 4,56 4,88 4,72 USA-dollár 28,541 28,827 28,684 27,98 29,38 28,68
