Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)

1992-11-07 / 251. szám

1992. november 7. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Dunkel a GATT rendkívüli értekezletét sürgeti Kitör a borháború? Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) főnöke, Arthur Dunkel tegnap felszólította a tagálla­mokat, hogy kedden tartsanak rendkí­vüli értekezletet. Dunkel azután döntött így, hogy fokozódott az USA és az EK közötti feszültség a mezőgazdasági ter­mények dotációi miatt, ami kereskedel­mi háborúval fenyeget. Olaszországban erélyesen tiltakoz­nak az Egyesült Államok döntése ellen, miszerint 200 százalékkal emelik az élel­miszeripari árucikkek behozatali vámját az EK országaiból. Olaszország tavaly 240 millió dollár értékben exportált bort az USA-ba. A vámtarifák emelése az olasz borokat eladhatatlanná tenné. A mezőgazdasági miniszter szerint a vi­tát a GATT talaján kellene rendezni, hogy megelőzzék a láncreakciót. Á francia fehérbor exportőrei között ugyancsak riadalom támadt az amerikai Boszniában harcolnak Brüsszelben tárgyalnak Több boszniai fronton péntekre vir­radóra is folytatódtak a harcok. Szaraje­vóban viszonylagos nyugalom volt. A leghevesebb összecsapások Grada­­csacban voltak. A szerbek nehéztüzér­séggel lőtték a várost, míg páncélosaik több oldalról támadták a muzulmán— horvát erőket. Nagy erőkkel támadták Travnikot is. Ebbe a városba menekült többezer muzulmán a napokban elfog­lalt Jajceből. Az Európai Közösség bizottságának elnöke kilátásba helyezte, hogy 300 mil­lió dolláros segélyt nyújtanak a délszláv köztársaságoknak. Belgrád ebből 75 millió dollárt kap — közölte a Le Soir című brüsszeli lap. Jacques Delors emellett ígérete» tett arra is, hogy meg­figyelőket küldenek ki a december 20- ára kiírt jugoszláviai választásokra. A szankciók feloldására vonatkozó belgrá­di kérést Brüsszelben megvizsgálják, de egyelőre nem kötelezik el magukat. Az EK külügyi bizottságában Milan Panics jugoszláv kormányfő gyors támogatást kért a nemzetközi közösségtől. Egy jugoszláviai felmérés szerint a szerb—montenegrói szövetségben Pa­nics politikája népszerűbb Milosevicsé­­nél. A megkérdezettek 41 százaléka a jugoszláv kormányfő, Panics mellett állt ki, Milosevicset csak 26 százalékuk tá­mogatta. bejelentésre, amelynek december 5-én kellene életbe lépnie. A francia fehér­bor-export 655 millió frankot tesz ki, de az olajos magvak kivitele az USA-ba csak 25 millió frankot. Ezért igazságta­lannak tartják, hogy az olajos magvak miatt kirobbant ellentétek miatt az USA a borbehozatal vámját is emeli. A bor­­deauxi borászati szövetség egyik vezető­je az USA álláspontját hosszútávon tart­hatatlannak nevezte. A Libération című lap általános következtetéseket is levon az ügyből és megállapítja: a GATT ta­nácskozásán bebizonyosodott, hogy az európai intézmények már nem működ­nek. Az EK bizottsága nem tanácskozik és mindent a megbízottra hagy, hogy a saját feje szerint döntsön, írja a lap. Helmut Kohl német kancellár ugyancsak nyilatkozott az ügyben és azt mondta, hogy fokozni kell az EK-ra gya­korolt nyomást, hogy a GATT-tárgyalá­­sokat sikerre vigyék. Az eddigi tárgyalá­sok során állítólag az EK és az USA álláspontjai közeledtek, és az egyez­mény még idén létrejöhet. Károly herceg brit trónörökös távol-keleti útja során Hongkongba látogatott. Itt régi kínai hagyomány szerint abban a megtiszteltetésben részesült, hogy részt vehetett a sárkány szemének kifestésében. A sárkányt díszfelvonuláson használják majd (Telefotó: CSTK/AFP) A magyar kormányszóvivő Bősről Szükségintézkedések a Szigetközben László Balázs magyar kormány­­szóvivő tegnap közölte, hogy a kormány szerint akut ökológiai veszélyhelyzet alakult ki a Sziget­közben a Duna elterelése miatt Jelentősen csökkent a talajvíz­szint, kiszáradtak a kutak, pusz­tul az élővilág. László Balázs elmondta, a kormány előkészíti a legsürgősebb intézkedése két a károk enyhítésére. Végrehajtásuk a háromoldalú szakértői bizottság jelen­tésétől függ. A testület pénteken kezdte meg vizsgálódásait, ennek eredményeit két hét múlva rögzítik, majd 27-én Brüsz­­szelben a két kormány és az EK szakér­tői tárgyalnak. László Balázs elmondta azt is, hogy a szlovákok — a londoni megállapodást megsértve — nem adnak elég vizet a Duna medrébe. A magyar kormányt különösen az nyugtalanítja, hogy az átlagos vízhozam 95 százalékát kellene biztosítani a régi Duna-meder­­ben, ami 1200—1500 köbmétert jelent másodpercenként. Jelenleg a régi me­derbe csak 200 köbméter kerül, ami a magyar fél szerint teljesen elégtelen. „A magyar kormány diplomáciai úton fi­gyelmezteti erre a csehszlovák szövetsé­gi kormányt” — mondta László Balázs és megállapította, hogy a jelenlegi hely­zet határozottan nem segíti a visegrádi hármak együttműködésének fejleszté­sét. A magyar rádió közlése szerint a kor­mányfő Andriessentől megkapta az EK- bizottság írásbeli ajánlását, hogy no­vember 21-én állítsák le az összes mun­kálatot a bősi építkezésen. Peter Pilz, az osztrák Zöldek elnöke úgy véli, hogy az osztrák kormány lebe­csüli a Bős körül kialakult ellentétek „robbanásveszélyét”. Bírálta Alois Mock külügyminiszter és Helmut Zilk bécsi polgármester politikáját Vladinur Meciarral kapcsolatban. Ezt a politikát teljesen rossznak és tarthatatlannak mi­nősítette. A Zöldek parlamenti frakció­ja szerint a kormánynak nem lenne sza­bad elismernie Szlovákia függetlenségét és a Meéiarral szembeni politikát gyöke­resen meg kellene változtatni. A második szakértői bizottság Csillapodtak az indulatok Brüsszelben az EK kelet-európai ügyekkel foglalkozó bizottság igazgatója Pablo Benavides tegnap megerősítette, hogy a második szakértői csoport, amely az EK három képviselőjéből és egy-egy csehszlovák és magyar szakértőből áll, tegnap óta Bősön tartózkodik. 15 nap áll a csoport rendelkezésére, hogy a vita „A működő példa: Dél-Tirol.. ” (Folytatás az 1. oldalról) Ez nem csupán egy jogvita és semmi­képpen sem csak egy szlovák—magyar vita. Én mindig hangsúlyoztam és hang­súlyozom, hogy amikor Magyarország az erőmű ellen lép fel vagy érvel, akkor nem magyar érdekeket képvisel, hanem éppen annyira érdeke ez Szlovákiának és Szlovákia magyar, vagy szlovák és bármilyen más lakosságának. Mindene­setre a magyar kormány még nem adta fel a reményt, de ha mégis az egyoldalú lépésre vetemedik a szlovák kormány­zat, akkor mi minden nemzetközi fóru­mon tiltakozunk, felhívjuk erre a figyel­met. Felhívjuk a figyelmet a veszélyekre, a következményekre és leszögezzük, hogy a felelősség ezért kit illet. Ha a legrosszabb mégis bekövetke­zik, az előre jelzett káros következmé­nyek, mint például a Fertő-tó kiszáradá­sa, bekövetkeznek, akkor meggyőződé­sem, hogy egy új helyzet áll elő, és a szlovák kormányzat kénytelen lesz a ko­rábbi döntést felülvizsgálni, és megkez­deni a Duna helyreállítását és végső so­ron az erőmű lebontását. Román tervek Az új román kormányfő piacgazdasá­got akar akkor is, ha annak nehézségeit a társadalomnak kell megfizetnie, de el­utasítja a sokkterápiát és az árak felsza­badítását. Nicolae Vacaroiu első nyilat­kozatában azt ígérte, kilenc nap múlva kinevezi technokratákból álló kormány­át, majd külön programot készít a télre. Az energiaellátási gondok megoldására 3-4 hónapos türelmi időt kér. A 49 éves kormányfő eddig a pénzügy­minisztérium államtitkára volt, ahol a januártól életbe lépő áruforgalmi adó­rendszeren dolgozott. MTI — A londoni gazdaságpolitikai ku­tatóközpont október 8-án kiadott jelen­tése noha Magyarországot és a Cseh Köztársaságot tartja a legesélyesebb­nek az Európai Közösségekhez való csatlakozásra, ugyanakkor évtizedeken át tartó és átlagon felüli gazdasági nö­vekedést ítél szükségesnek a közép— kelet-európai országok részéről ahhoz, hogy teljes tagságuk reális eséllyel mér­legelhető legyen. Szükséges-e ennek je­gyében átértékelni a magyar külpoliti­ka középtávú orientációját? — Ahogy az Európai Közösség törté­nete sem azt mutatja, hogy az új tagok­nak el kellett érni a már bennlévők szintjét, ugyanúgy ezt a jövőben sem sza­badna követni. Tehát annak ellenére, hogy világos, hogy 2000-re Magyarország és Lengyelország, vagy Csehország és Szlovákia biztos, hogy nem éri el azt az életszínvonalat, mint mondjuk a mai Németország, de ennek nem szabad véle­ményem szerint gátló tényezőnek lennie. Mi minden erőnkkel igyekszünk meggyőzni az Európai Közösség-beli partnereinket, hogy nem arra kell várni, míg Magyarország vagy a többi ország őket utoléri, mert ez a jelenlegi tendencia folytatásával valóban elképzelhetetlen. De ha a társulási egyezmény megvalósul — és esetleg gyorsabban valósul meg, ha az Európai Közösség nem adományokat, de piac formájában, befektetések formá­jában megadja azt a támogatást, ami egyébként érdeke is ezeknek az orszá­goknak —, akkor a teljes jogú tagság vé­leményem szerint megvalósítható akkor is, amikor még valóban nem érjük el, messze nem érjük el az ő színvonalukat. Szaddam Húszéin pisztolyából a levegőbe lövöldözött annak örömére, hogy George Bush elnök vereséget szenvedett az amerikai választásokon (Telefotó: ÉSTK/EPA) lényegét, a műszaki szempontokat mé­lyebben elemezze. Jogi kérdésekkel a szakértői bizottság nem foglalkozik. Mint máshelyütt közöljük, november 21-re javasolják a bősi munkálatok leál­lítását. A első szakértői bizottság tekin­tetbe vette a kockázatot, amely abból fakadna, ha nem fejeznék be a már meg­lévő objektumok védelme érdekében folyó munkálatokat. Benavides hangsú­lyozta, hogy az EK azért ajánlotta fel szolgálatait az ügyben, hogy a vitát civi­lizált és európai módon oldják meg. Ezt a célt teljesítették, az indulatok lecsilla­podtak és a vita megnyugodott. Üdvö­zölte, hogy mindkét fél egyetértett a londoni megállapodással és egyetértését fejezte ki mind a csehszlovák, mind a szlovák kormány. Mindkét fél érdeke, hogy a vita megoldódjék és ez a második szakértői csoport munkája alapján elér­hető anélkül, hogy az ügyet a Nemzet­közi Bíróság elé kellene terjeszteni. A hágai bírósághoz csak akkor kell fordul­ni, ha a felek nem fogadják el a szakér­tők ajánlásait. November 7.: A Vörös tér zárva A moszkvai polgármesteri hivatal engedélyezte az ünnepségeket az ok­tóberi forradalom 75. évfordulóján. Az ünnepségeket 1917 óta hagyomá­nyosan a Vörös téren rendezték meg. Ezt azonban most a nagygyűlések el­ől lezárták. A kommunista irányzatú szervezetek és mozgalmak, mint a Dolgozó Oroszország, Lenin és a Haza, az Egység stb. november 7-re 100 ezres nagygyűlést szervez, amely azonban nem a Vörös téren, hanem a közeli Manézs téren valósul meg. A Vörös téren a múlt héten megkezd­ték az útburkolat javítását és így a forgalom itt „műszaki okokból” kor­látozott és a tüntetők elől elzárták. Ötventagú küldöttség Lenin mauzó­leumához virágokat helyezhet cl. A fővárosi hatóságok hangsúlyozták, hogy az ünnepségek szervezői tar­tózkodjanak minden incidenstől. A gyűlésen előreláthatóan Jelcint és reformprogramját fogják bírálni. A kommunista gyűlés ellensúlyozása­ként Oroszország Keresz­ténydemokrata Mozgalma a volt KGB-épület előtt tart nagygyűlést, hogy megemlékezzen:a KGB áldo­zatairól. BoRISZ JELCIN orosz elnök való­színűleg nem kap meghívást az iparilag legfejlettebb államok 1993. évi tokiói csúcsértekezletére. Ezt tegnap japán la­pok közölték azzal a magyarázattal, hogy az orosz—japán vita a Kurill-szigetek mi­att a G-7-tel való együttműködés akadá­lyát jelentheti. A BALTI TANÁCS úgy döntött, hogy felszólítja Moszkvát, legkésőbb jö­vő év közepéig vonja ki csapatait Litváni­ából, Lettországból és Észtországból. A három balti köztársaság legfelsőbb veze­tői nyugtalanságukat fejezték ki afölött, hogy a múlt héten felfüggesztették a volt szovjet csapatok kivonását. (jRÚZIÁBAN folytatódnak a har­cok a Szuhumi abház fővárostól északra fekvő területeken. A grúz csapatok beve­tették a Grad típusú rakétavetőket is. Az egyik frontszakaszon a grúz hadsereg harckocsikat és páncélozott csapatszállí­tókat vont össze. N émetországban szabadon engedik a RAF (Vörös Hadsereg Frak­ció) három életfogytiglanra ítélt tagját. Ezt a német Bild nevű lap közölte. A terroristákat 1977-ben ítélték el két sze­mély meggyilkolásáért. Németországban az életfogytiglani börtönbüntetés csak 15 év letöltése után függeszthető fel. JapÁN 14 év után felújította Viet­nam segélyezését. Áruvásárlásra 45,5 milliárd jen (369 millió dollár) hitelt nyújtott Vietnamnak. A japán külügymi­nisztérium szerint a segélyek felújítása azért vált lehetővé, mert Vietnam kifizet­te a korábbi hitelekből származó adóssá­gait. L ichtenstein fejedelme II. Já­nos Ádám a Weltwoche című lapnak ki­jelentette, hogy kész átadni az uralkodást fiának, amennyiben a lakosság is ezt akarja. A 47 éves uralkodó posztját 24 éves fia, Alajos töltené be. A fejedelem szerint a trónörökös jobb uralkodó len­ne, mint ő volt. Már trónralépésekor — 1989-ben — közölte, hogy csak átmeneti időre vállalja a törpeállam vezetését. MONROVIA libériái fővárost teg­nap az NPFL felkelőt lőtték. A nyugat­afrikai hadtest, amely béketeremtő céllal érkezett az országba, a felkelők ellen be­vetette a légierőt. A felkelő Nemzeti Ha­zafias Front tiltakozott az ENSZ-nél a támadások miatt. A közelben az Atlanti óceánon hajózó amerikai hadihajók egyik helikoptere tegnapra virradóra nem tért vissza anyahajójára és eltűnt. O laszországban újabb bot­rány tört ki. Eddig ismeretlen magas be­osztású személyiség elárulta a titkos kor­mányterveket, amelyek a közületi válla­latok privatizálására vonatkoznak. Ama­to kormányfő a tervezet felelőseit a mi­niszterelnöki hivatalba kérette, majd be­jelentette, hogy bírósági feljelentést tesz a titkos adatok közzététele címén. A do­kumentum tartalmazza azon cégek jegy­zékét, amelyeket rövidesen privatizálnak és azokat is, amelyeket három éven belül. Ennek tudatában a vállalkozóknak kü­lönféle spekulációkra nyílik lehetősége. A gyanúsítottak köre igen szűk, a doku­mentumról csupán az állami kincstár mi­nisztere, közvetlen munkatársai, az ipa­rügyi, továbbá a költségvetésügyi minisz­ter tudott. XJkRAJNÁBAN kisiklott egy uráni­umércet szállító vonat hét tehervagonja. Két vagon felborult és tartalma kiszóró­dott. A környéken fokozott radioaktivi­tást észleltek. AnaPA fekete-tengeri kikötő köze­lében a tengerbe zuhant egy orosz kato­nai helikopter. Fedélzetén 31 személy volt. A baleset okai még nem ismerete­sek, de feltételezik, hogy szabotázsról volt^zó. IrORSZÁG ratifikálta az Európa Unióról szóló szerződést. Ez volt az ír parlament utolsó döntése, mert a küszö­bön álló választásokra való tekintettel a határozat után a képviselőtestületet fel­oszlatták. Az ír választók a maastrichti szerződést 2:1 arányban helyeselték. Az új választásokra november 25-én kerül sor. GrOZNIJBAN, Csecsenföld köz­pontjában felrobbant egy hadi­anyagraktár. A raktárban lőszer és harc­kocsik voltak. Több robbanás követke­zett be, amely a közeli lakótelepet is megrázta. A környékről kitelepítik a la­kosságot. A KNDK azzal vádolta meg Dél-Ko­­reát, hogy az USA-val együttesen végzett hadgyakorlaton agressziót készít elő Észak-Korea ellen. Ezért azt követeli, hogy a nukleáris berendezések ellenőr­zéséről tervezett tárgyalásokat halasszák el november 10-éig.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents