Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)
1992-11-14 / 257. szám
Az osztrák zöldek követelik: Ne tárgyaljanak Szlovákiával Becsben tegnap Peter Pilz, az osztrák Zöld Alternatíva elnöke és Monika Langthaler, a párt ökológiai szóvivője sajtóértekezleten hívta fel a figyelmet a bősi vízlépcsőnek a Fertő-tóra és az egész térségre kiható veszélyeire. Ezzel kapcsolatban felszólították az osztrák kormányt, hogy időben cselekedjen. Bős esete egyébként nehéz próba elé állítja majd az új osztrák környezetvédelmi minisztert, Maria Rauch-Kallat asszonyt, aki november 25-én foglalja el hivatalát. „Azonnal el kell rendelni a Fertő-tó környékén a talajvizek vizsgálatát” — vélik a zöldek, és veszély esetén azonnal nemzetközijogi lépéseket kell tenni. Szerintük most Ausztriának Magyarország álláspontját kell támogatnia, tekintettel a bősi vízlépcső által okozott pusztító ökológiai károkra, és világosan ki kell fejtenie a szlovákiai magyar kisebbséggel való szolidaritását. Véleményük szerint Bős esetét össze kell kapcsolni a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű kérdésével. Az osztrák zöldek úgy vélik, hogy a Szlovákiával folyamatban lévő gazdasági jellegű tárgyalásokat le kell állítani mindaddig, amíg nem teljesíti a szlovák fél az ún. londoni memorandumban támasztott valamennyi ökológiai feltételt. ígéretek és valóság Állami tiszteletadás nélkül Ma temetik Alexander Dubcekot Pozsonyban a Csalogányvölgyi temetőben ma helyezik örök nyugalomra Alexander Dubcekot, a Szövetségi Gyűlés volt elnökét Dubcek holttestét, miután tegnap Prágából Pozsonyba szállították, a Nemzeti Színházban ravatalozták fel. A temetésre nem az államférfiaknak kijáró állami tiszteletadás és hivatalos formaságok között kerül sor, igaz, Alexander Dubcek az utóbbi időben nem töltött be magas állami vagy politikai tisztséget Alexander Dubcek méltatásai között olvashattuk: részben szimbolikus, hogy nem sokkal azután hunyt el, hogy Willy Brandt, az egykori német kancellár, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke is meghalt. Mindketten ugyanis valamit elkezdtek Európában. Willy Brandt hidat épített Kelet és Nyugat között, Alexander Dubcek a sztálinista rendszer lebontásában vett részt Brandtot azonban olyan külsőségek mellett temették, ahogy az nagy politikus emlékéhez illik. Igaz, Alexander Dubcek akkor halt meg, amikor az állam, amelyben nagy tetteit elkövette éppen kettéválik, ő nem ezt akarta, de legalábbis a cseh és szlovák nemzet lehető legszorosabb együttműködésének híve volt Pozsonyban ma este eldőlhet Hogyan szűnik meg Csehszlovákia Hosszas szavazgatás és egyezkedés után tegnap végre megszületett a törvény a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság vagyonának felosztása ügyében. Először a Nemzetek Kamarájának cseh részében, másodszor a szlovák részében nem szavazták meg, végül egyeztetésre került sor, s ezt követően a törvényt jóváhagyták. Az egyeztetés azt jelenti, hogy a vagyonmegosztási törvényből kimaradt a történelmi elv. A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta a Szövetségi Állambiztonsági és Információs Szolgálat megszüntéséről és elosztásáról szóló törvényt is, melynek értelmében a nyilvántartási adatokat az utódszervezetek saját belátásuk szerint osztják meg egymás között, szem előtt tartva mind a CSK, mind az SZK biztonsági érdekeit. Ugyancsak megszületett az állami vagyon átruházásáról (az ún. privatizációról) szóló törvény módosítása olyan értelemben, hogy a privatizációt most már mindkét köztársaság a saját hatáskörében, egymástól függetlenül bonyolíthatja. Csütörtökön este politikai grémiumot hívott össze a Szövetségi Gyűlés elnöke, ahol a CSSZSZK megszűnéséről szóló törvény volt a téma. Tekintettel arra, hogy e törvény nagyon nehezen születik meg, Michal Kovác azt javasolta, ma este találkozzanak a parlamenti pártok vezetői a pozsonyi Bőrikon, s ott egyezzenek meg abban, melyik törvényhozó testület hozza meg a döntést. Kováé szerint a legutóbbi kormányközi megbeszélésen felmerült olyan lehetőség, hogy ez a kérdés már a nemzeti tanácsok hatáskörébe kerülne át, ami azt jelentené, hogy a szövetségi kormány és parlament ezzel be is fejezné tevékenységét. Vannak, akik azt állítják, a Szövetségi Gyűlés csak akkor foglalkozhat e kérdéssel, ha azt a köztársasági parlamentek kezdeményezik. S éppen e megosztó vélemények miatt kell a ma esti találkozót megtartani. Mivel mindegyik hazai párt a legfelsőbb szinten képviselteti magát Alexander Dubéek temetésén, így ma Pozsonyban lesznek, ezt az alkalmat használják ki a tanácskozásra. Mi lesz a szövetségi honatyákkal? Csütörtök esti hatpárti politikai csúcstalálkozóján a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa elnökénél parlamenti politikai erőink vezetői többek közt arról cseréltek eszmét, mi történjen a Szövetségi Gyűlés szlovák részről bejutott képviselőivel. A tervek szerint a Szövetségi Gyűlésnek december 31-én meg kellene szűnnie. Csehország valószínűleg olyan alkotmányt hagy jóvá magának, mely kétkamarás parlamentet ír elő, s a legközelebbi törvényhozási választásokig a szenátus tagjai lesznek a jelenlegi szövetségi gyűlési képviselők. Ilyen értelmű határozatot hozott a Polgári Demokrata Párt politikai vezetősége is, igaz, annak érdekében, hogy meggyorsítsa a Csehszlovákia megszűnéséről szóló alkotmánytörvény elfogadását a Szövetségi Gyűlésben. A PDP olyan ajánlást is tett, hogy amennyiben a megszűnési törvény elfogadását megkönnyíti, ha előbb a nemzeti tanácsok vitatják meg, akkor a Szövetségi Gyűlés várhat addig az időpontig. A PDP támogatni fogja a Cseh Nemzeti Tanácsban egy olyan törvény elfogadását, mely kimondja a szövetségi képvise(Folyta tás a 2. oldalon) Kittsee felé Lezárt határ Tekintettel arra, hogy Alexander Dubéek temetésére a külföldi delegációk a Járfalu—Kittsee határátkelőn át érkeznek Pozsonyba, a szlovák külügyminisztérium kérésére az idegenrendészet és a határőrség azt mára lezáratta. Az Ausztriába utazni szándékozóknak ezért a Ligetfalu— Berg vagy az Oroszvár—Rajka határátkelőket ajánlják igénybe venni. Az Együttélés és az MKDM képviselői: A csehszlovákiai magyar közvélemény tapasztalhatja, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban felélénkült az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselőinek külpolitikai tevékenysége. E tevékenység közép' pontjában Cseh-Szlovákia megszűnése, s következményei, a szlovák önállósodás, illetve a szlovák alkotmány, valamint a bősi vízerőmű kérdése állt. Az elmúlt napokban mozgalmaink képviselői ezekről a kérdésekről tárgyaltak politikusokkal, nagykövetekkel, ezekről a kérdésekről tartottak belföldön és külföldön sajtótájékoztatókat. Eszmecsere a lengyel nagykövettel A múlt héten Jacek Baluch prágai lengyel nagykövettel a Coexistentia képviselői klub tagjai két, egymással szorosan összefüggő kérdésről folytattak eszmecserét: a lengyel—csehszlovák, valamint a közép-európai együttműködésről. Ezek a kérdések szorosan hozzátarészak-déli irányú kooperációt. Ezzel párhuzamosan rajzolódnak ki egy kelet-nyugati irányú, az ukrán, lengyel, német, s esetleg a cseh, inkább politikai polarizáltságú együttműkönagykövet ugyanakkor elismerte: Közép-Európában rendkívüli fontosságú az etnikai kérdések megoldása, jóllehet a térségen belüli kapcsolatokra nincs alapvető befolyása. A kisebbségi kérdés — biztonságpolitikai kérdés Meghatározó jelentőségű az Orosz Föderáció viszonyulása Közép-Európához, illetve a közép— kelet-európai nemzetiségi kérdés megoldásához. Erről I. Aboimowal, az Orosz Föderáció budapesti nagykövetével és P. Fil-lel, a prágai orosz nagykövetség tanácsosával nyílt alkalmunk eszmecserét folytatni. Az orosz diplomaták osztották nézetünket többek közt abban, hogy a kisebbségi kérdés egyben biztonságpolitikai kérdés is, hiszen saját maguk tapasztalhatják, hogy a volt Szovjetunió területén az etnikai ellentétek helyi háborúkat is előidéznek. Ez a felismerés egybecseng a nyugat-európai politikusok felfogásával, miszerint a kisebbségi kérdés ma már nemcsak emberjogi kérdés, nem egyes országok belügye, hanem nemzetközi biztonságpolitikai kérdéssé vált. Ezt bizonyítják a balkáni fejlemények is. Az Európa Parlamentben a Csehszlovákiával kötendő társulási szerződés előadója, J. Sakellariou egyik képviselőnk kérdésére válaszolva a napokban kifejtette: a nemzeti kisebbségek törvényes jogvédelme elsőrangú feltétele egyes államoknak a Nyugat-Európába való integrálódási kérelme elbírálásának szempontjából. (Folytatás a 3. oldalon) Emelt fővel hallatjuk szavunkat toznak a visegrádi hármak kapcsolatrendszeréhez. Számunkra fontos, hogy Lengyelországnak politikai és gazdasági érdeke a közép-európai együttműködés fenntartása és bővítése. Ha kontinensünk, s ezen belül a posztkommunista országok jelenlegi fejlődési irányait figyelemmel kísérjük, láthatjuk, hogy egyaránt érvényesülnek a gazdasági és a politikai polarizálódási szempontok. Gazdasági polarizálódás jellemzi inkább a lengyel, szlovák és magyar együttműködést magába foglaló dés körvonalai. Megítélésünk szerint Lengyelország közép-európai kapcsolataira az elkövetkező időszakban mindkét együttműködési irány kihatással lesz. Ennek egyik következménye lehet, hogy a Cseh Köztársaság területén élő lengyel kisebbség szempontjából a fentebb vázolt fejlődés nem lesz előnyös, mert a cseh—lengyel kapcsolatokban az itt élő lengyel kisebbség nem tölt be olyan meghatározó szerepet, mint a magyar kisebbség a szlovák—magyar kapcsolatokban. A lengyel
