Szabad Újság, 1992. november (2. évfolyam, 246-270. szám)
1992-11-13 / 256. szám
1992. NOVEMBER 13. Ill iöu»im:s Sárban reked a jövő évi cukrunk? A répaföldeken sok még a tennivaló Borús volt az ég, lógott az eső lába. Leszenye és Illési között, a Majorságdűlőben, a mintegy 50 hektáros répaföldön egy helyben ácsorogtak a munkagépek. A járművek körül többen foglalatoskodtak, jókora sárkoloncokat feszegettek le a kivénhedt masinák fémszerkezeteiről. Kora délután volt, fél három múlt néhány perccel. — Csak nem haza készülődnek már? — szólítottam meg a tábla közepén buzgólkodó négytagú csoportot. — Fiatal még az idői Szavaimra Berecky László kapta fel a fejét. — Dehogy megyünk haza — tolta hátra keze fejével a szemére csuszszant ruszki sapkáját —, kényszerűségből topogunk egy helyben. Nedves a föld, a répaásó villák felhordják a szállítószalagokra a sarat, a gép elakad, mi meg mondhatjuk a magunkét és tisztíthatjuk a szerkezeteket. — Ma, ez idáig szerencsénk volt — vetette közbe Kissimon Péter —, reggel óta most álltunk le először. Bavko Tibor a parcellát kémlelte. — Most viszont úgy látom — szólalt meg némi terepszemle után —, rontás érte az összes gépet egyszerre. — Nem is értem — dobbantott bakancsával negyedik társuk, Bavko Géza —, egyáltalán mi szükség sárra ezen a földön? — Nem tudod? — fordult feléje Bavko Tibor —, azért, hogy elmondhasd, ezen a sáros földgolyón élünk... Mondásán jót nevettünk. Mint megtudtam, mind a négyen vendégmunkások. A zsélyi mezőgazdasági szövetkezet alkalmazottai, bérmunkában segédkeznek a Szlovákgyarmati Vetőmagtermesztő Állami Gazdaságnak a cukorrépa betakarításában. Tavaly ilyentájt Magyarországon szedték a termést, csak december vége felé végeztek a betakarítással. Elkél a segítség Tőlük távolabb, az út mentén is vesztegelt gép. — Jó munkát — köszöntem a fémpálcákkal „felfegyverkezett” fiatalemberekre. — Ettől jobb munkát kívánjon — szólt hátra egyikük —, meg jobb idő kellene. Pár méterrel arrébb Skerlec Ottó főgépesítő állt. Árgus szemmel figyelte az emberek küzdelmét a sárral. — Még szerencse — szólítottam meg —, hogy nem szegte a munkások kedvét a mostoha időjárás. — Való igaz — felelte —, alaposan rászolgálnak a fizetésükre. A fiatalember elmondta, hogy lassan, vontatottan halad a munka. Az 50 hektáros parcelláról jó időben egy hét alatt betakarítanák a termést, de mivel gyakorta elerednek az ég csatornái, nehezen haladnak előre. — Valósággal lopkodjuk a szedést — sóhajtott —, még szeptember utolsó napjaiban elkezdtük az ásást, ám alig láttunk hozzá a tennivalónkhoz, máris pihenőre kényszerültünk. Közel két hétig nem lehetett a földekre menni a gépekkel. Ha jobbra fordulna az idő, teljes gőzzel dolgozhatnánk. Nem szeretnénk, ha a földben veszne a termés. Ezért is bérelnek a zsélyi meg a szklabonyai szövetkezettől, a kiszolgáló személyzettel együtt, répabetakarító munkaeszközöket. A zsélyi gazdaság felhagyott a cukorrépa termesztésével, a meglévő technikát más szövetkezetek rendelkezésére bocsátják. A kényszerűségből erényt s hasznot kovácsolnak... A sárral tapadt gépek alkatrészei hamarabb törnek, a pótalkatrész viszont rendkívül drága. A termést nem lehet a parcellákon hagyni, az már igazán nagy luxus lenne! A munkások, ha esik, szabadnapot kapnak, viszont, ha az idő engedi, szombaton és vasárnap is dolgoznak. Adós fizess! — Szinte minden forduló után le kell valamelyik gépnek állnia, s tisztogatni kell a masinát — mondja a főgépesítő —, a mély talajon nehezen haladnak a gépek, megnövekedik az üzemanyag-fogyasztás, még jó, hogy van az áremelkedések előtt vásárolt pótalkatrészekből bizonyos tartalékunk, különben napokra le kellene állítani egy-egy munkaeszközt. November végéig szeretnénk befejezni a betakarítást. Örülünk, ha egy nap négy hektárról sikerül kiszedni a termést — magyarázta Skerlec Ottó. Három éve Változatok típusokra A húshasznú szarvasmarhaágazat Magyarországon napjainkban — divatosan szólva — csaknem a „padlón van". Amikor a minőségi jellegű vágómarhákkal szembeni kereslet élénkül és az árak, illetve az új árarányok javulnak, akkor a különböző „szerkezetű” húshasznú gazdaságaink fennmaradásukért küszködnek. A kívánatos 200 ezres átlagos létszámmal szemben ma alig egyharmad e tehényállományunk. Tehát jogos a kérdés, honnan várhatunk így minőségi hízóalapanyagot, végül is exportképes vágómarhát? A korábbi fajtaviták helyett ma már az értékmérő tulajdonságok számbavétele, összehasonlító elemzése, — valamint a húsmarhák típusának nemesítési, várható — export és vállalatgazdasági előnyei, tehát a meghatározó érvek és indokok dominálnak. A típus fogalmának különböző értelmezései miatt azonban szükséges a húsmarha típusok meghatározó jellemzőinek, alapvető összetevőinek áttekintése. A típus értelmezése, mindenekelőtt a bio-típus — tenyésztő-nemesítő munkánk érdemi változását, illetve az ökológiák szerinti módosulását is jelzi. Napjainkban a fajtakérdést — a húshasznú szarvasmarha-tenyésztésben különösen — mint alapvető, az ésszerű, gazdaságos területhasznosítást és a vágóértéket egyaránt jelző, meghatározó típuskérdésként vethetjük fel. (1. táblázat) A típus értelmezése A fogalomkör mindenekelőtt genetikai és hasznosítási, illetve nemesítés-módszertani és újabban biológiai értelmezésben ismert, de technológiai vonatkozásban is használatos. A tenyésztési szakkifejezések között ismert a hasznosítási — mai szóhasználatban a termelési — típus fogalma. Ezzel az egyed,vagy az egyes részpopulációk termelési irányára, illetve hasznosítási jellegére — várható haszon és a piaci követelmény színvonalára — következtetünk. Az egyes típusformák itt a küllemi testalakulásra, a testformákra, illetve testarányokra utalnak. Ennek szellemében beszélünk ma a húsmarha ágazatában, speciális termelési típusokról. A fejlődési (növekedési) típus fogalmának használata jól jelzi és valószínűsíti a marha szervezetépítésének ütemét, tehát növekedési erélyét (gramm/nap) és annak tartamát, továbbá az életszakaszokhoz kötött testformákat. A húsmarhák várható testtömegét, a testformáját, és a tenyészőrettségét is mindenkor az életkor függvényében értékelhetjük. Az semmiféle gépet nem vettek. Pár esztendeje még évről évre mintegy 4 millió korona értékben vásároltak munkaeszközöket, most viszont jó ha alkatrészre futja a pénzükből. Nem szegény a gazdaság, csak képtelenek behajtani partnereiktől kintlévőségeiket. Nincs irigylésre méltó helyzetben az üzemgazdász, panaszolta Cseri László, a fizetésre valót is nehéz előteremteni. — Csak a legszükségesebb vegyszerekre s más, elengedhetetlenül fontos készítményekre jut némi öszszeg — tette még hozzá —, holott lenne miből költekeznünk. Csupán a zólyomi vetőmag-forgalmazó cég 11 millió koronával tartozik... A gazdaság vezetői szerettek volna jobb francia répabetakarító kombájnt beszerezni, a szerződést is megkötötték, de kénytelenek voltak elhatározásuktól elállni, mivel nem tudták a vásárláshoz szükséges három és fél millió koronát előteremteni. A mezőgazdasági üzem egy ideig átlagosan 150 hektáron termesztett cukorrépát. Az idén felemelték a vetésterületet. Vesztükre! Tavaly jó ára volt a répának, a cukorgyár 900 koronát fizetett tonnájáért, úgy gondolták, vétek lenne a lehetőséget kihagyni, hát megnövelték a vetésterületét. Erre egyszerre 700 koronára csökkent a tonnánkénti ára. — Sokan „beugrottak” — vélekedett a tapasztalt üzemgazdász —, ráadásul egy táblánkat, az „országútrajáró" parcellát nem sokkal a vetés után elöntötte a víz, az egész területet ki kellett szántani. így 220 hektárról százkilencvenre csökkent a cukorrépaterület. Mintegy 40 tonna átlagtermést remélünk, ennyit is terveztünk, s így tűnik, az elképzelt mennyiséget sikerül elérnünk. Persze, csak ha nem tréfál meg bennünket még jobban az időjárás! — A cukorfok 15,6 százalék. A langymeleg időben újrazöldülnek a levelek, s ez tápanyagot von el a gumótól, ami természetszerűleg tovább csökkenti a cukorfokát. — Ha jövőre is az idei felvásárlási ár marad érvényben, meggyőződésem, hogy sokan felhagynak a répa termesztésével... Egy hektárról begyűjtött gabonáért 20 ezer koronát kapunk, az ugyanilyen területen termesztett répamennyiségnek viszont 28 ezer korona az ára. A különbség nem túl nagy, a két növényféle termesztési költségei viszont eltérőek. Meglehet, hogy a gazdaság egy év múlva már csak 100 hektáron termeszt majd cukorrépát. S félő, hogy nem a szlovákgyarmati mezőgazdasági üzem lesz az egyetlen, amely drasztikusan csökkenti a cukorrépa vetésterületét. ZOLCZER LÁSZLÓ egyes húshasznú típusok esetében aránylag jól elkülöníthetjük a korán, illetve a későn érő változatokat is (úgynevezett tömzsi, illetve megnyúlt típusok). Mindkét alapvető — tenyésztő, illetve hentes — hasznosítási irány esetében egyaránt fontos értékmérő az ivari koraérés és a borjúnevelő képesség. A húshasznú FELHÍVÁS A magyar Földművelésügyi Minisztérium az Illyés Gyula Alapítvány támogatásával határontúli felsőfokú végzettségű mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, agrárközgazdász, agrárműszaki, állat-egészségügyi szakemberek, magángazdálkodók továbbképzését célzó szaktanácsadó-képző tanfolyamot indít decemberben, hogy az átalakulóban levő mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a magas színvonalú szaktanácsadói tevékenységet szorgalmazza. A PHARE-program (közöspiaci tanfolyam) alapján történő intenzív képzés 10 hetes. (December—januárban 2x3 hét bentlakásos képzés; 4 hét egyéni stúdium; szakmai gyakorlat; diplomaterv.) A határontúli résztvevők számára térítik a 80 000 forintos részvételi dijat plusz a szállásköltséget, és biztosítják a szakirodalmat — azaz a pályázatot elnyerő 3 fő ingyenes szakmai továbbképzésben részesül. Programvázlat: — a mezőgazdasági szaktanácsadás nemzetközileg elfogadott elméleti és gyakorlati elveinek, módszereinek elsajátítása — a magángazdálkodóknak és csoportjaiknak nyújtandó szaktanácsadás követelményei — az önálló véleményalkotás és döntéshozatal gyakorlása; a marketing-szemléletű árutermelés és a marketing-mix elemei; import- és exportlehetőségek a mezőgazdasági termékek értékesítésében; feldolgozástechnikák; piackutatás — az EK agrárkereskedelmének fontosabb vonásai; a szerződéskötés; szabványok, sztenderek; kommunikációs módszerek stb. A pályázóktól rövid szakmai életrajzot várunk az alábbi két cím egyikére: 1. H. Mészáros Erzsébet, Szabad Újság, 819 11 Bratislava, Pribinova 25/12 2. Haraszti Mária, Slovensky rozhlas, HRMV, 812 90 Bratislava, Mytna 1. A borítékon kérjük, tüntessék föl: „Pályázat”. A beküldési határidő: 199Z november 25. populációkban az ivari koraérés kiemeltjelentőségű értékmérő. Az említettek mellett használjuk időnként a konstitúciós típus fogalmát is. Az osztálybasorolás (lélegző, emésztő) rendezőelve itt az anyagcsere, illetve a vérmérséklet jellege. (befejezés a következő számban) Dr. Nagy Sándor A húshasznú szarvasmarhák alaptípusai 1. Biológiai értelemben: 1.1. Reprodukciós (nővonal jellegű, anyatehén típusú, = „R") 1.2. Terminál (hímvonal jellegű, végtermékelőállító, = „T”) 1.3. Komblnatív (kettőshasznosítású, köztes típusú, = „K") 1.4. Szintetikus (kompozit), illetve húshibrid populáció ("SZ") 2. Hasznosítási (termelési-technológiai) vonatkozásban: 2.1. Koránérő, későnérő (a tömeg, illetve faggyúsodás) 2.2. Tenyésztési (szaporodás, könnyű ellés, nevelőképesség) 2.3. Ivari koraérő (tenyészérettség, szezonális ellés!) 2.4. Vágási (hentes, culard, márkázott, hússzéki) 3. Nemesítés-módszertani szemszögből: 3.1. Konstitúciós (alkati, szervezeti, finom-durva, szilárd-laza) 3.2. Növekedési, fejlődési (életkor és fejlettség, illetve a vágási érettség) 3.3. Eletteljesítmény (hosszú, hasznos élettartam) 3.4. Technológiai tűrés (könnyű ellés, legelőkészség, takarmányfelvevő képesség)
