Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-01 / 220. szám
1992. október 1. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 A nemzetiségi „ tisztogatások” folytatódnak Karadzsics elutasítja a „téli békét” Horvátországban a szerb félkatonai alakulatok folytatják az „etnikai tisztogatást”, még olyan helyeken is, amelyek az ENSZ ellenőrzése alatt állnak. Ezt Butrosz Gáli ENSZ-fŐtitkár közölte jelentésében. A jelentés megállapítja, hogy az ENSZ-nek nem sikerült teljes mértékben megvalósítania terveit Horvátországban, főleg a menekültek tekintetében. A félkatonai csapatok az ENSZ-haderő igyekezete ellenére arra kényszerítik a nem szerb nemzetiségű embereket, hogy dokumentumokat írjanak alá, amelyekkel lemondanak vagyonukról és arról a jogukról, hogy lakóhelyükön maradjanak. Ilyen jelenségek Meg Szlavóniában, Horvátország keleti részében tapasztalhatók. Az ENSZ-főtitkár szerint amennyiben ezt a helyzetet nem orvosolják, a térségben újabb nagyarányú konfliktus törhet ki. Tíz éve Németország élén Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője, mielőtt elutazott Genfbe, elutasította Alfja Izetbegovics javaslatát, hogy a téli időszakra állítsák le a harcokat Bosznia-Hercegovinában. Véleménye szerint nem lehet leállítani a harcokat akkor, amikor Izetbegovics nehéz helyzetben van és akkor folytatni őket, amikor helyzete megjavul. „Mi békét akarunk és a válság politikai megoldását. Idénybékét nem fogadunk el” — mondta Karadzsics. A jubiláló Kohl Ma, október elsején tíz éve annak, hogy Helmut Kohl német szövetségi kancellár a kormány élén áll. Kormányfői posztján megélte az új nyugat-német gazdasági csoda hullámát, az ő idejében egyesült a két német állam, de vezetőként éli meg a jelenlegi gazdasági recessziót és a külföldiek elleni erőszakhullámot is. Kohlnak és kormányának annak idején sikerült visszaállítania Németországot a gazdasági gyarapodás útjára. Helmut Kohlt sohasem tekintették rendkívüli „gondolkodónak”, de politikai szi-Nő az ózonlyuk A Déli-sark fölött az ózonlyuk 15 százalékkal növekedett meg és jelenleg akkora, mint az egész észak-amerikai földrész. A NASA adatai szerint, amelyeket a Nimbus-7 műholdról szerzett, az ózonlyuk terjedelme 23 millió négyzetkilométer, 3 millióval több, mint a múlt év végén volt. Ez az 1986 óta végzett mérések legriasztóbb adata. Az amerikai szakértők szerint az ózonlyuk növekedését a freongázokon kívül a Pinatubo tűzhányó tavalyi kitörése is befolyásolta. Az ózonlyukat először 1985- ben észlelték. Rendszeresen augusztusban, szeptemberben és októberben jön létre, majd november közepe táján összehúzódik. HÉT e heti (40.) számának tartalmából D MoUsíky Árpád; Fecskehullás szeptemberben O Lacza Tihamér Eltékozolt jövő □ Kamoncza Márta: Teri néni bánata □ L. Husik Éva; Méhednek gyümölcse D Mkkó Ildikó: Vakáció a ködös Albion ban □ Ozsvald Zsuzsa: Szabó Magda regényvilága □ Za. Nagy Lqjos: A templom őre mata lehetővé tette számára, hogy tíz évig elkerülje a bukást és megakadályozza a távozást a történelem színpadáról. Kohl legnagyobb műve kétségtelenül Németország egyesítése volt, amelyet a kancellár néhány hónap alatt nyélbe ütött, ami kivívta mind a hazai, mind a külföldi politikusok csodálatát és a nagyhatalmaknak kellett behozniuk azt az előnyt, amit Kohl az egyesítéssel szerzett. Tízpontos közeledési terve az NSZK és az NDK között, majd a valuta- és gazdasági unió létrehozása segítségével Kohl szilárdan kezébe vette a német történelem alakítását. A legutóbbi, 1990. évi választások előtt azt ígérte a keletnémeteknek, hogy gyorsan fellendíti hazájukat és kijelentette: „Senkinek sem lesz rosszabb dolga, viszont sokaknak jobb lesz”. Az utóbbi hónapok folyamatai azt bizonyítják, hogy Kohl az NDK nehézségeit lebecsülte. Kohlnak még két éve van a következő választásokig és most az a fő célja, hogy felülkerekedjen az ország egyesítéséből eredő nehézségeken. Kohl nem tagadja, hogy két év múlva ismét a kormány élére szeretne kerülni és így túlszárnyalni Konrad Adenauer „rekordját”, aki 14 évig volt az ország kancellárja. Vannak még csodák Egy bangladesi család 19 hónapig kutatott két gyermeke után. Egy 6 és egy 12 éves kisfiú tűnt el akkor, amikor a falut, ahol éltek, tájfun sújtotta. A család már megbékélt a gondolattal, hogy a gyermekeket elvesztette. 19 hónap múltán a két fiút rendőr hozta haza. A säget ahol éltek, Kutubdia, 22 kilométerre fekszik a parttól A tájfun idején a két fiút egy hullám sodorta a tengerbe. A Bengáli-öböl térségében akkor a vihar következtében 130 ezer ember vesztette életét Rahim, az idősebbik fiú belekapaszkodott egy szénabálába és a tenger a szomszédos sügetre sodorta. Junust, a kisebbik fiút halászok mentették meg és ugyanarra a sngetre szállították. Mindkettőjükről a helyi lakosság gondoskodott Végül a rendőrség fedezte fel az eltűnteket és hozta vissza őket szüleikhez Karadzsics tegnap megérkezett Genfbe és találkozott lord Owennel és Cyrus Vance-szel. Karadzsics szóvivője közölte, hogy a szerb fél ellenjavaslatot terjeszt a konferencia elé. Utalt rá, hogy igen fontos javaslatról van szó. Az amerikai kormány hajlandó támogatni Milan Panics jugoszláv elnök kérését, hogy a téli időszakra humanitárius célra engedélyezzék folyékony tüzelőanyag szállítását az ENSZ-embargó alatt álló országba. Ezt a belgrádi lapok szerint Eagleburger amerikai külügyminiszterjelentette ki. Belgrádban a lapok közölték azokat a fényképeket, amelyeken a szerbek levágott fejei láthatók. Mint tegnap közöltük, a lapok a rémtettekkel az arab zsoldosokat vádolják, akik a muzulmánok oldalán harcolnak Boszniában. Bosznia-Hercegovinában tegnap folytatódtak a harcok, mind az ország központi, mind északi részében. A frontvonalak azonban nem változtak. A zágrábi rádió szerint szerb repülőgépek bombázták és levegő—föld rakétákkal lőtték Maglaj városát. A város központjában nagy anyagi károk keletkeztek. A horvát védelmi minisztérium közölte, hogy hétfőn az a horvát katona, aki az ENSZ helikoptereire lőtt, parancs nélkül cselekedett. A minisztérium szerint a két helikopter bejelentés nélkül repült és nem volt kellőképpen megjelölve. A helikoptereket 20 milliméteres légelhárító gépágyúból lőtték. Ezzel szemben az ENSZ-parancsnokság azt állítja, hogy a repülést idejében bejelentették és a gépeket láthatóan ellátták az ENSZ-csapatok jelzésével. Csehszlovák követelés Csehszlovákia hivatalosan felkérte a Biztonsági Tanács elnökét, hogy folytasson konzultációkat azokról a gazdasági károkról, amelyeket Csehszlovákia szenvedett el, mivel betartotta a szerb— montenegrói Jugoszlávia elleni embargót. A csehszlovák ENSZ-misszió szóvivője, Stefan Füle szerint a Csehszlovákiában emiatt keletkezett károk elérik a 256 millió dollárt (kb 7 milliárd koronát). Hasonló kéréssel fordult a Biztonsági Tanácshoz Románia, Magyarország, Bulgária és Szlovénia is. Annak ellenére, hogy az ENSZ alapokmánya lehetővé teszi az ilyen esetekben a kártérítést, és hasonló igényeket terjesztettek be az Irak elleni szankciók idején is, a diplomáciai körök szerint az igények érvényesítésére kevés a remény. Az ENSZ pénzszűkében van, mert sok tagállam nem fizeti be hozzájárulását. Mégis megünneplik Mint közöltük, Németországban lefújták a V-2 tömegpusztító rakéta első startjának 50. évfordulójára tervezett ünnepségeket. Most arról érkezett hír, hogy Péter Profé, az ünnepségek előkészítő bizottságának igazgatója szerint a tervezett ünnepséget október 3-án a kormánykörök elhatárolódása ellenére is megtartják a német ipar és az űrkutatás képviselőinek jelenlétében. Profé szerint megemlékeznek arról is, hogy a V-2 rakétákat terrorista fegyverként vetették be Nagy-Britannia ellen. Szerinte nem Hitler fegyverének dicsőítéséről van szó, hanem „a kozmikus technológia hajnalának megünnepléséről”. A repülőipari kozmikus és fegyveripari szövetségek lemondták részvételüket az ünnepségeken, tekintettel az erősödő külföldi bírálatokra. Sajtóközlemény az MDF-frakció és a Coexistentia tárgyalásairól (Folytatás az 1. oldalról) csehszlovákiai belpolitikai helyzetről és a magyarországi kisebbségi törvénytervezetről. Szakmai beszélgetést folytattak az oktatási törvénytervezet előkészítőivel a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban, és a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában. A látogatás politikai súlyát az adja, hogy a magyar politikai reprezentáció részéről ez volt az első hivatalos meghívás a két csehszlovákiai magyar politikai mozgalom felé. Az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom a rendszerváltozás óta jelen van Csehszlovákia politikai életében, a meghívás az 1992 júniusában megválasztott új kisebbségi politikai reprezentációnak szólt. A látogatásra abban az időben került sor, amikor Csehszlovákia megszűnőben van, és az ország államjogi elrendezésének kérdése nyitott. A szlovák—magyar viszonyt több megoldatlan probléma terheli. A tárgyalások legfőbb témája a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének várható változásai a Szlovák Köztársaság alkotmányának elfogadása után, a bősi vízerőmű kérdésének megítélése a közvetlenül érintett lakosság körében. A tárgyalások során hangsúlyt kaptak az önállósuló Szlovákia európai integrálódásának feltételei. A delegáció tagjai nagyon fontosnak tartják, hogy az önálló Szlovákia majdan ne szigetelődjön el, hanem bekapcsolódjon az európai államok közösségébe. Feladatuknak tartják, hogy hozzájáruljanak: Szlovákia nyitott ország legyen, jogrendje azonosítható legyen az európai államok jogrendjével, érvényesüljön az önkormányzati és önigazgatási elv, az emberi és kisebbségi jogok betartása és erősödjön a piacorientált gazdaság. A csehszlovákiai magyar politikusok példaértékűnek tartják azt az elvet, amelyet a magyar kormánynak a Magyarok III. Világtalálkozója kapcsán közzétett nyilatkozata szögez le, miszerint a magyar kormány a kisebbségben élő magyarok helyzetének javítására csak azokat a megoldási formákat fogja támogatni, amelyeket az érintett kisebbségek legitim képviselői fogalmaznak meg. A magyarországi kapcsolatok építésében és ápolásában ezt az elvet tartják mértékadónak. 1992 szeptember 30-án, Budapesten A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR PARLAMENTI KLUBOK KÜLDÖTTSÉGE Az értelmes párbeszédhez mindig két partner kell (Folytatás az 1. oldalról) En előre örülök neki, hogy újabb Cyrus Vance-ek fognak utazgatni Pozsony és Budapest között, mert legalább saját maguk tapasztalhatják meg, milyen a hangulat és a helyzet az egyik és a másik fővárosban. De nagyobb sikerre aligha lehet számítani. DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD: Csak azt tenném hozzá, hogy a helyzet a magyar Országgyűlésben is csaknem kilátástalan, hiszen ha a magyar parlament engedne korábbi álláspontjából, az nem jó, ha pedig nem enged, a feszültség tovább fokozódik. A kompromisszum megtalálásában, sajnos, a politikai színtéren mi sem tudunk segíteni, legfeljebb társadalmi szinten petíciókkal, tiltakozással. De ezek kimenetele is kérdéses, hiszen a C variáns befejezés előtt áll, Szlovákiában pedig ebben a kérdésben sincs kompromisszumképes partner. Legfeljebb Batta István és Boros Zoltán szövetségi gyűlésbeli képviselők tehetnek majd valamit, mivel ők bekerültek az Európa Tanácshoz, illetve az Európa Parlamenthez küldendő csehszlovákiai képviselők közé, így nekik módjukban állhat a hivatalostól eltérő csehszlovákiai vélemények tolmácsolására is. Beszélgettünk még magyarországi vendéglátóinkkal a visegrádi hármak, illetve négyek jövőjéről is. Terítékre került, hogy Lengyelországgal viszonylag sima megegyezés várható, de az önálló Szlovákia megalakulás után Csehország várhatóan eltávolodik majd a visegrádiaktól. Nem csupán földrajzilag kerül messzebb, hanem a már eddigi német hatás felerősödése következtében is. Magyarországon egyértelműek a törekvések, hogy szorosabbra fűzzék a térség országainak együttműködését, ennek részét képezi, hogy elfogadták az önálló Szlovákia megalakulásának tényét is. CSÁKY PÁL: Találkozásaink és megbeszéléseink legfőbb tapasztalata, hogy Magyarország kétségkívül érzékeli: viszonya Szlovákiával most kiélezett, ezért mindent megtesz normalizálása érdekében. Ebben a kérdésben köztünk és vendéglátóink közt nincs véleménykülönbség. Probléma csak a szlovák oldalon van, ahol — sajnos — továbbra is szítják a feszültségeket. A magyar fél ezeket szeretné csökkenteni a visegrádi együttműködésben is, de hogy ez mennyire lesz termékeny vagy sikeres, az a másik félen is múlik. Ami pedig az önálló Szlovákia elismerését illeti: látjuk, hogy egy nagyon keskeny úton kell keresztülhaladnunk, s ezen át kellene „passzíroznunk” Szlovákiát. Nekünk, magyaroknak ugyanis nem lehet célunk Szlovákia elszigetelése vagy ennek elősegítése. Amennyiben azonban a helyzet tovább fajul, mindez bekövetkezhet, de ez nem lenne jó sem nekünk, sem Magyarországnak, sem Szlovákiának. Azon a keskeny úton kellene továbbhaladnia Szlovákiának, mely az elismeréshez vezet, s amely során a külföldi hatások még úgy érvényesülnek, hogy Szlovákiát rászorítják egy demokratizálódási folyamatra. S amelynek eredményeként ezek az elvek az alkotmányban is kifejezésre kerülnének. Itt utalnék Helmnt Kohl múlt heti kijelentésére, hogy a szlovák alkotmány bizonyos kitételeinek megváltoztatásához köti, hogy Németország fogja-e támogatni az önálló Szlovákia elismerését. Megkérdeztük magyar partnereinket, igaz-e, hogy Bajorország úgy fogadta Antall József felszólalását, ahogyan azt Szlovákiában interpretálták. Szerintük Bajország Magyarországot maximális mértékben partnerének tartja még Bős kérdésében is. DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD: Még annyit hadd jegyezzek meg, Magyarországon is tapasztaltunk olyan véleményeket, melyek szerint a jelenlegi szlovákiai politikai vezetés nem szavahihető tárgyalópartner, így Szlovákiában más, demokratikusabb politikai erők után kell nézni, velük kell megpróbálni megértetni magukat már csak azon egyszerű oknál fogva is, hogy minden párbeszédhez két értelmes partner szükségeltetik. -ngyr-IELCIN orosz elnök ismét lemondott egy találkozót. Most Jürgen Möllemannal, Németország gazdasági miniszterével kellett volna találkoznia, de arra hivatkozott, hogy a FÁK október 9-re tervezett csúcsértekezletén mondandó beszédére kell felkészülnie. Jelcin már közismertté váük arról, hogy a látogatások és találkozók ügyében gyakran változtatja terveit A Nyugaton ezek az utolsó pillanatban bejelentett programváltozások találgatásokra adnak okot egészségi állapotát illetően. N émetországból kivonták az ott állomásozó volt szovjet csapatok felét. Jelenleg Németországban 250 ezer katona, polgári alkalmazott és családtag maradt a volt szovjet hadsereg kötelékéből. Ezek 1994 végéig hagyják el az országot. A FÁK-ban folytatódik annak a 36 ezer lakásnak az építése, amelyet Bonn finanszíroz a tisztek és családjaik számára. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK ünnepség keretében adta át a Fülöp-szigeteknek a Subic Bay támaszpontot. Ezzel véget ért az USA közel 100 éves jelenléte ezen az egykori amerikai gyarmaton. Subic volt az egyik legnagyobb amerikai támaszpont külföldön. A Fülöp-szigetek első osztályú kikötőt akar létesíteni a támaszpont helyén. FoKIN, Ukrajna kormányfője tegnap beadta lemondását. Kravcsuk államfő szavai szerint Fokin azzal indokolta lépését, hogy nem dolgozhat a mára kialakult körülmények között D éL-KOREÁBAN 61 személyt tartóztattak le azzal a váddal, hogy összeesküvést szőttek. Az állambiztonsági szervek közölték, hogy a letartóztatottak meg akarták alapítani a Koreai Munkapárt délkoreai szervezetét is (a párt Észak-Koreában van hatalmon). Ä taglétszám állítólag már elérte az 5 ezret. A GREENPEACE nemzetközi környezetvédő szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy egyes üzemek megszüntették ugyan az ózonrétegre ártalmas freon gyártását, de ehelyett olyan anyagokat használnak a hűtőiparban, amelyek ugyanolyan ártalmasak. Ezeket a hidroklórfluórkarbonokat „elfogadhatónak” minősítik, de a Greenpeace szerint ugyanolyan károkat okozpak, mint a freonok. EsZAK-KOREA ismét elutasította nukleáris létesítményeinek helyszíni ellenőrzését. Ezt azzal indokolták, hogy a délkoreai tengerészeti támaszpontokon még mindig vannak atommeghajtású tengeralattjárók. KjJBA elutasította a 28 milliárd dolláros adósságának visszafizetését a volt Szovjetuniónak. A hitelező most Oroszország, amely az irdatlanul magas összegnek legalább egy részét igyekszik megszerezni, de kubai részről elutasítják még a tárgyalást is a kérdésről. JoHN MAJOR brit kormányfő tegnap délután Párizsba utazott, hogy Francois Mitterrand francia elnökkel a maastrichti szerződésről és az Európai Árfolyam-mechanizmusról tárgyaljon. A BBC szerint alig van rá küátás, hogy Mitterrand egyetértsen a Major által javasolt változásokkal a pénzügyi mechanizmusban. GaMSZAHURDIA elűzött grúz elnök hívei tegnap reggel támadást intéztek egy rendőrőrs ellen Nyugat-Grúziában. A lövöldözés során négyen életüket vesztették, tizen megsebesültek. Törökországban a kurd szeparatistákkal kedden az ország délkeleti részén folytatott harcokban 124 kurd harcost öltek meg. Ezzel az elesett partizánok száma 160-ra emelkedett. Kedd volt a 8 éve tartó török—kurd konfliktus legvéresebb napja. Angolában tegnap volt az első szabad választások utolsó napja. A 800 külföldi megfigyelő szerint a választások incidensek és provokációk nélkül zajlottak le. Már az első napon a 4,8 millió bejegyzett választó 60 százaléka leadta szavazatát. Magas volt a részvétel tegnap is. Fernando collor brazu elnököt a nemzeti kongresszus korrupciós botránya miatt lemondatta. Megbízták a szenátust, hogy folytasson vizsgálatot az ügyben. A vizsgálat 6 hónapig tart, majd az elnöknek meg kell jelennie a szenátus előtt, hogy az végérvényesen döntsön az államfő sorsáról. AuSZTRIA csak 1995-ig engedélyezi, hogy útjain katalizátorok nélküli gépkocsik közlekedjenek. Erről az osztrák környezetvédelmi minisztérium állapodott meg a gépkocsikereskedőkkel. 1995 után már nem adhatnak el 12 évesnél öregebb gépkocsit katalizátor nélkül.
