Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-01 / 220. szám
4 Szabad ÍJJSÁG Gazdaság - Környezetvédelem 1992. október 1. A gazdasági siker mércéje az export A kereskedést Immár három éve folyik hazánkban a gazdaság átszervezése, a központi tervszerű irányítási rendszer lebontása és a piaci viszonyok bevezetése. Ez idó alatt a gazdaság teljesítménye visszaesett, s ez mind a mai napig tart. E kedvezőtlen folyamat megállításának, sőt, megfordításának egyik fontos segítőeszköze, dinamizáló ereje a kivitel növelése. Ennek tudatában vannak a hazai vállalkozók is, hiszen az export egyike azon kevés ágazatoknak, amely gyorsan reagált a megváltozott körülményekre és utat talált az igényes nyugati piacokra. Az ez évi mérleg tisztes aktívumot mutat, igaz, a kivitel szerkezete meglehetősen kedvezőtlen - nyersanyag- és félkész termékek teszik ki az export kétharmadát. MINISZTÉRIUMI INJEKCIÓ Persze, korántsem lehetünk elégedettek az eddig elért eredményekkel. Viszont nemcsak a vállalatok rugalmasságán múlik a kivitel terjedelme, hanem a kormány támogatásán, kedvezmények nyújtásán is. A Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium még tavaly kidolgozta Csehszlovákia globális, exportkönnyítő politikáját, amely egyaránt segíti a kis-, a közép- és nagyvállalatok külföldi piacokra való betörését. Jan Hajny, a minisztérium egyik vezető munkatársa így foglalta össze koncepciójuk lényegét: „Az első helyen a pénzügyi, hitel- és adócsomagot emelném ki, amelyet igyekeztünk úgy kialakítani, hogy a lehető legjobban serkentse a kivitelt. Fontosnak tartjuk továbbá az Európai Közösségekkel való kapcsolat kiépítését, az általuk nyújtott kedvezmények megtartását és esetleges bővítését. Ne feledjük: exportunk nagyobb része már a tizenkettek tagállamaiba irányul. Exporttámogató politikánk következő pillére a csehszlovák vállalatok termékeinek külföldi propagálása. A bőséges információ hozzásegít a gyártók közti kapcsolatok felvételéhez. Programunkban jelentős szerepet játszik a műszaki, környezetvédelmi és egészségügyi normák összehangolása a nyugati országokban használatos szabványokkal. Végül az utolsó terület olyan keretfeltételek biztosítása, amelyek lehetővé teszik az egyes régiókkal való intenzivebb kereskedelmet. E téren a legproblematikusabb az export-import biztosítása a volt Szovjetunióval, a jelenlegi Független Államok Közösségével. Korábban e térség volt a legfontosabb kereskedelmi partnerünk: meg kell birkóznunk a múlt örökségével, és ki kell építenünk az új gazdasági kapcsolatok rendszerét. E folyamaton belül fontos a csehszlovák vállalatok részvétele az ún. trianguláris kereskedelemben". (Ez utóbbi lényege: a fejlett nyugati államok hiteleket nyújtanak a volt Szovjetuniónak, amely ebből fedezi az egykori szövetségeseitől, elsősorban Lengyelországból, Magyarországról és hazánkból importált alkatrészeket, berendezéseket és késztermékeket. ELKERÜLNI AZ ÚTVESZTŐKET A vállalatokat elsősorban az érdekli, milyen kézzelfogható változásokat, könnyítéseket hoz az exporttámogató politika gyakorlati megvalósítása. Az egyik konkrét lépés: azon termékek behozatali vámjának eltörlése, amelyek nélkülözhetetlenek a hazai gyártmányok előállítása során, továbbá, a külföldi tőkeérdekeltségü cégek végtermékei kivitelének a támogatása. A közeljövőben lép életbe az a rendelet, amely lehetővé teszi a fejlett technológiák vámmentes behozatalát (nem csak a vegyes vállalatok részére) azzal a feltétellel, hogy az importált know-how, technológia, gyártósor biztosítja a nagyobb termelékenységet, jobb minőséget, s egyben az exportlehetőségek fokozását. További gyakorlati eredmény az Exportgarancia és Biztosító Társaság is tanulni kell (EGAP) életre hívása. A júniusban alapított szervezet eddig több mint 50 céggel vette fel a kapcsolatot, a külföldi piacok iránt érdeklődőknek előadásokat tartanak és felmérik a hazai gyártók érdeklődési köreit. Mint ismeretes, 1989 novembere előtt néhány monopolhelyzetben levő külkereskedelmi vállalat bonyolította le hazánk és a külföld közti árucsereforgalmat. A liberalizáció következtében minden vállalkozási engedéllyel rendelkező fizikai személy vagy szervezet jogosult külkereskedelmi tevékenységre. Ez óriási előnnyel jár, meggyorsítja, rugalmassá teszi az ügyintézést, ám a buktatókról sem feledkezzünk meg. Az egykori külkereskedelmi cégek óhatatlanul rengeteg információt halmoztak fel, személyes kapcsolatokat építettek ki, és jó pár képzett szakembert foglalkoztattak. Tehát a privatizált vagy részvénytársasággá átalakuló cégek tapasztalata nem lebecsülhető. Sok kisvállalkozó a saját szakállára kereskedik, és nemegyszer az amatőrizmus hibájába esik. Jaroslav Cepek, az Incheba rt. prágai fiókjának vezetője szerint a kistermelők nagy része rá van utalva a már megújult nagy kereskedelmi vállalatokra: ,,Ne feledjük, külföldön is vannak tekintélyes, szerteágozó kapcsolatokkal büszkélkedő kereskedőházak, amelyekhez bizalommal fordulnak a hazai kis- és középvállalatok. Hiszen nem mindenki engedheti meg magának egy ilyen részleg kiépítését, a rengeteg szükséges információ begyűjtését, így az esetleges útvesztők elkerülése végett a kereskedelmi vállalatok szakértőire bízzák termékeik kivitelét." INFORMÁCIÓ MINDENEK FELETT Nem kétséges, a kereskedöházak szerepének fontossága vitathatatlan. Előnyük elsősorban abban rejlik, hogy óriási az információs bázisuk. Tehát pontosan az, amelynek a kezdő vállalkozók és kereskedők 'híján vannak. Jan Hajny ezért külön kiemelte minisztériuma információs és propagandahálózatát, gazdag adatbankját: ,,Feldolgoztuk és az érdeklődök számára hozzáférhetővé tesszük a külkereskedelmi rendeletek hatályban lévő törvények teljes tárházát, az ezzel összefüggő valamennyi adatot: például kiépítettük a gyártók, exportőrök és importőrök adatbankját. Emellett szorosan együttműködünk a Csehszlovák Kereskedelmi és Ipari Kamarával, amely szintén értékes információkkal rendelkezik. Ők regisztrálják az összes hazai gyártót, amely külföldi partnert keres. “ A gyors és pontos információ egyre inkább mind a vállalkozások, mind a kereskedelem egyik legfontosabb feltételévé vált. Ezt felismerve, a Direkta kft. a gyártók segítségére sietett. A közeljövőben jelenik meg új, angol nyelvű folyóiratuk, a Contact Czechoslovakia. Kimondottan kommersz sajtótermék lesz, amely a hazai vállalatok áruival, szándékaival ismerteti meg hirdetések formájában a külföldi érdeklődőket. A színes, szép kivitelezésű folyóirat kiadója már több mint tízezer címet gyűjtött össze, elsősorban kereskedelmi és ipari kamarák adatait. A Contact Czechoslovakia, amelyet a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium is támogat, az információáramlásnak csupán az egyik oldala. A külhoni cégek érdeklődését a csehszlovák vállalatok iránt a Külföldi Beruházások Szövetségi Ügynöksége regisztrálja és teszi közzé. Az országok, régiók, vállalatok közötti kereskedelem a kölcsönös bizalomra épül. A jó hírnév, a megbízhatóság és gyorsaság nemcsak a cégek image-ét javítja, hanem közvetve az egész ország külföldi elismerését is fokozza. (A Hosp. noviny nyomán - barna -) ugyanis sok helyütt vészesen megcsappant a honos apróvadállomány, a minél magasabb hektárhozamok hajszolását előirányzó szocialista tervgazdálkodás „jóvoltából“ egyes vidékekről szinte teljesen eltűnt például a nyúl, a fogoly, de elmenekült a nagyvad is. A honti régió vadásztársaságai joggal féltik hát, s szinte foggal-körömmel védik területeiket. A régió déli részét, fogalmazta meg szépen Pallos László, a Börzsöny hegyvonulat övezi, északi határait pedig a Selmeci hegység nyúlványai fogják karéjba. Közöttük meg a néhol még zabolátlan Ipoly kanyarog, amely összegyűjti itt a gyors folyású Korpona és Selmece patakok vizét. Snida Ernő büszkén mutatta a kapitális szarvastrófeát A — ipolysági XI. Honti Napok r\L. keretében öt napon át „Vadászat és természetvédelem Hont megyében“ címmel érdekes kiállítást láthattak a város ifjúsági klubjában az érdeklődők. * A két ipolysági egyesület közül az Ipoly Vadásztársaság vállalta a bemutató megrendezését. A trófeatárlaton nyolc alapszervezet Nimródjainak legbecsesebb zsákmányai sorakoztak pen vadvédelmünk eredményeként - fogoly, valamint szarvas, vadmacska, borz, szalonka és szajkó is megtelepszik erdeiekben, mezőinken, a horhosokban, a csalitok rejtekén... A jó hírnek rendkívül megörültem. A több évtizedes, már-már tervszerűnek mondható rablógazdálkodás, a szántóföldek agyonvegyszerezése, a vad természetes búvóhelyeinek rendszeres irtása következtében Egy kiállítás margójára Természetféltés és vadvédelem egymás mellett. A már több nemzetközi szakkiállításon aranyérmet nyert szarvasagancson kívül legfőképp őzfejdíszeket, vaddisznóagyar-kollekciókat csodálhattak meg a látogatók. A kitömött állatokat, madarakat főleg az „aprónép“ figyelte árgus szemmel. Sokan megnézték a rendezvény alatt vetített „12 hónap az erdőn“ magyar természetjáró sorozat érdekesnél érdekesebb, szemet gyönyörködtető epizódjait is.- A kiállítás iránt rendkívül nagy az érdeklődés - újságolta örömmel még „félidőben“ Snida Ernő, az Ipoly Vadásztársaság egyik lelkes, ottjártamkor ügyeletet tartó tagja és ez minket némiképp megnyugtat.- Társaimmal egyetemben - tudtam meg például Pallos László vadásztól, az akció fő szervezőjétől - legfontosabb feladatunknak az élővilág óvását tartjuk. Természeti kincseink megőrzésére, védelmére mindannyian nagy gondot fordítunk. A honti régió egyik legcsodálatosabb szögletében vadászhatunk. Nem csupán „ hagyományos vad": nyúl, fácán, őz és vaddisznó él vidékünkön, hanem - talán ép-A gyerekek a kitömött állatokat csodálták leginkább (A szerző felvételei) A társaságok vadászai a természetet természeti kincseivel, állatvilágával együtt szeretnék megőrizni a jövő generációk számára. A kiállítás a vadban: állatban, madárban egyaránt aránylag gazdag tájegység szépségeire, értékeire akarta felhívni a figyelmet. Az érdeklődők saját szemükkel győződhettek meg arról, mit vesztenének, ha tovább folytatódna a, természet esztelen pusztítása, jogos örökségünk önös célok érdekében történő likvidálása.- Úgy gondolom, szent kötelességünk álljt parancsolni a felelőtlen természetrombolásnak - jelentette ki határozottan Snida Ernő is ha nem hívjuk fel polgártársaink figyelmét a leselkedő veszedelemre, előfordulhat, hogy unokáink gyermekei már csupán ■ képeken vagy jobb esetben állatkertekben láthatnak majd ma még mifelénk honos apró és nagyobb vadon élő állatokat. Talán ezért is örvendetes, hogy a kiállításra, amely többek között a polgármesteri hivatal irányító testületének gyakorlati támogatása jóvoltából jöhetett csak létre, olyan sokan váltottak belépőt. A diákoknak nem is kellett fizetniük. Közülük kerülhetnek ki leghamarabb a holnap állatbarátai, természetvédői. Pallos László nem is titkolta, hogy legfőképp a tizenéveseket akarták „becserkészni“ a szebbnél szebb trófeákkal zsúfolt helyiségbe. A vadászok úgy érzik, a kitűzött célt elérték. S ez már mindenképpen sikernek számít! ZOLCZER LÁSZLÓ Norvég modell Szlovákiában A Szlovák Környezetvédelmi Bizottság a környezetvédelmi törvény előkészítése során tanulmányozza a nyugati országok gyakorlatát. Lubomíra Zimanová, a Szlovák Környezetvédelmi Bizottság Törvényhozói Testületének elnöke a közelmúltban tért vissza norvégiai útjáról, és tájékoztatta az újságírókat ott szerzett tapasztalatairól. A norvég modell nagyon nyitott, demokratikus és intézményesített. A környezettanulmányok megítélésébe teljes mértékben bevonják a nyilvánosságot, a zöldeket, a polgári mozgalmakat és a helyi önkormányzatokat is. L. Zimanová a norvég modellt tartja Szlovákia számára a legmegfelelőbbnek. (A szerk. megj.: időszerű volna egy ilyen modell alkalmazása. Talán akkor meghallgatnák az illetékesek a csallóközi régió elöljáróinak véleményét is a bösi vízerőmű már létező és várható káros hatásairól.) Végre nem! A Cseh Környezetvédelmi Minisztérium nem hagyta jóvá az egyik amerikai vállalkozói konzorcium azon törekvéseit, melyek az észak-csehországi chabarovi széntelepek kitermelésére irányulnak. A vállalkozók többek közt a község felszámolását és a lakosság áttelepítését tervezték. „Meg kell állítani ezen területi egység még nagyobb mértékű pusztítását.“ - mondta Martín ftíha környezetvédelmi miniszter-helyettes sajtóértekezletén. Kérdés viszont, hogy ha ilyen hajmeresztő tervvel egy csehszlovákiai vállalat állt volna elő, akkor is ily keményen járt volna el a környezetvédelmi minisztérium? Lásd:. Temelín, Nővé Mlyny.
