Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-09 / 227. szám
1992. október 9. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Területcsere volt Boszanszki Brod elfoglalása ? Túszokat szedtek Szarajevóban Boszanszki Brod, amikor a szerb csapatok megszállták. A stratégiai fontosságú kisvárost sikerült a szerbek által uralt kelet- és nyugat-boszniai területhez csatolni (Telefotó: ÖSTK/AP) Antall—Vranitzky találkozó Tegnapra virradóra is folytatódtak a harcok Szartüevóban. A szerb nehéztüzérség a város minden részét lőtte. A szerb gyalogság támadást kísérelt meg, de visszaverték. Bijjana Plavsicsova, a boszniai szerbek vezetőségének tagja levelet írt az ENSZ főtitkárának, amelyben azzal vádolja a muzulmán csapatokat, hogy 220 szerb családot ejtettek túszul Szarajevó Pere Koszoricse terének környékéről. A szerbek szerint a muzulmánok azzal fenyegetőznek, hogy a polgári személyeket agyonlövik, ha a szerb csapatok támadást indítanak. Más hírek szerint a polgári lakosok szabadon bocsátásáért azt követelik, hogy a városnak ezt a részét a szerb csapatok adják fel. Folytatódtak a harcok az ország több más frontszakaszán is, bevetették a légierőt és bombázták Tesanj községet. A Borba című lap szerint meglehet, hogy Boszanszki Brod eleste a szerbek és a horvátok között kötött egyezmény eredménye a muzulmánok számlájára. A feltételezést a lap szerint csak az cáfolná, ha a szerbek tovább folytatnák az előrenyomulást olyan horvát területek ellen is, amelyeket a horvátok stratégiailag fontosnak tekintenek. A Borba diplomáciai forrásokra hivatkozik, amikor azt állítja, hogy Boszanszki Brod feladása teriiletcseréről kötött megállapodás eredménye. Osztrák közvetítéssel Bősről? Franz Vranitzky osztrák kancellár és Antall József magyar kormányfő szerdán este az eisenstadti Esterházy-kastélyban találkozott A magyar kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy Ausztria és Svédország belépésére az Európai Közösségbe 1995-ig sor kerül. Ezután következnek az Európai Szabadkereskedelmi Társulás többi tagállamai, s csak azután kerülhet sor Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia felvételére. Csehszlovákiával kapcsolatban Antall óvatosan nyilatkozott és hangoztatta, hogy nem híve Szlovákia elszigetelődésének. „Az ilyen politika rossz és téves lenne” — mondta a magyar miniszterelnök. Az önálló Szlovákiának meg kellene találnia helyét az európai nemzetek családjában, mondta a magyar kormáynfő. Bőssel kapcsolatban Antall megismételte, hogy Magyarország a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul és azt szorgalmazza, hogy a kérdést az EK munkabizottsága vizsgálja meg. Az osztrák kancellár a bősi kérdést európai vonatkozásban értékelte és felajánlotta, hogy hazája kész mindkét félnek nemzetközi alapot biztosítani a kérdés megtár-Megfigyelők a határokon Magyarországra érkezett az Európai Közösség megfigyelőinek első csoportja, amely arra felügyel majd, hogy a budapesti kormány betartja-e a Jugoszlávia elleni ENSZ-embargót. A következő hónapokban 9 megfigyelő teljesít szolgálatot a magyar—jugoszláv határon. További megfigyelőcsoportok érkeztek ezekben a napokban Romániába és Bulgáriába is. Egy külön csoport a dunai hajózást ellenőrzi. Egyes jelzések szerint ugyanis a dunai hajóúton a szerb— montenegrói Jugoszláviába külföldi árut szállítanak. H É T e heti (41.) számának tartalmából □ Gál Sándor Nemzedékek D Mel»ü Erzsébet Teaház — gésák nélkül □ Oaogány Érni A fizikus felelősége (Teller Edéről) □ T&sér Árpád: Keszthelyi jegyzetek □ Településied kon — Érsekújvári járás □ Bek* István: Mikor verték meg utoljára? □ G. Kovács László-. Kolumbusz Kristóf álma________________^ StuüiiimNitiiimiHinmmiiiHiQ MC 4» I A kajali községi hivatal | m október 11-én 09 MC | búcsúval egybekötött | | kirakodóvásárt rendez | SX B W MC a helyi sportpályán, MC M | ahova minden érdeklődőt g MC «* és árusítót várunk » MC 8.00 órától. SZÚM-419 | iiiiiuiiiiiiiiiiiiiuiiiiiniiiiiiitiiiál gyalására. Vranitzky a kisebbségi kérdésről szólva hangoztatta, hogy az országoknak közösen kellene gazdálkodniuk és akkor sokkal kevésbé hajlamosak egymással szemben erőszakot alkalmazni. Hóm Gyula, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy a bősi vízerőmű befejezése hosszú távon terheli meg Budapest és Pozsony viszonyát. Módi Ferenc tárcanélküli miniszter hangoztatta, hogy Magyarországnak nem szabad beleegyeznie a Duna medrének megváltoztatásába. Megismételte, hogy a Duna elterelése az államhatár megváltoztatását jelenti. Hangoztatta, hogy a C variáns befejezése környezeti katasztrófát okozhat és kb. 5 millió ember ivóvízkészletét veszélyezteti. Július Binder minapi nyilatkozatára több más vezető politikus is reagált Magyarországon. A nemrég Pozsonyban tárgyalásokat folytató parlamenti bizottság azt sürgeti, hogy hozzanak létre háromoldalú szakértői bizottságot, amelyben részt vesznek az Európai Közösség képviselői is. Knazko Párizsban Miko Kóaíkn szlovák külügyminiszter sajtóértekezletet tartott Párizsban az ország új államjogi elrendezéséről. Kilaáko közölte, hogy a csehszlovákiai helyzetet feleslegesen dramatizálják és a válás helyett inkább arról kellene beszélni, hogyan alakítsák át a csehek és szlovákok közti viszonyt az idejét múlt szövetségi rendszer felszámolása után. A csehek és a szlovákok „arra ítéltettek”, hogy továbbra is szorosan együttműködjenek. Az Európai Közösséggel kötött társulási szerződésről a szlovák miniszter azt mondta, hogy az lenne a leghelyesebb, ha ez a válás után is érvényben maradna és a cseh, valamint a szlovák fél egymás közt állapodna meg a rájuk háruló kötelezettséget teljesítésérői. Külön-külön szerződések megkötését időpocsékolásnak nevezte. KAaflco a tervek szerint ma találkozik Roland Dumas francia külügyminiszterrel. Két nap múlva parlamenti választások Grúziában Háború Grúzia és Oroszország között? Vasárnap lesznek Grúziában a parlamenti választások, amelyek látszólag kevésbé fontosak, mint a háborús helyzet, amely az országban kialakult Valójában azonban arról van szó, hogy a jelenlegi hatalom legitimitást nyeljen, hiszen az ország vezetésébe Gamszah urdiu elnök előzésével kerü It A választási kampányba 36 politikai vül minden politikai erő úgy véli, hogy párt és tömörülés kapcsolódott be, melyek közül ötnek van esélye bejutni a 234 tagú parlamentbe. A közvéleménykutatások szerint a legnagyobb esélye az Október 11. nevű négypárti koalíciónak van, amely a centrista pártokat tömöríti. Ezt támogatja az értelmiség is. Érdekes, hogy ezt a tömörülést a grúz monarchisták is támogatják. Jelentős teret nyer a Zöldek Pártja, amelyre főleg azok szavaznak, akik csalódtak az eddigi fejlődés láttán. A választásokon közvetlenül választják meg a parlament elnökét, akit rendkívüli hatáskörrel ruháznak fel és így gyakorlatilag az ország elnökévé válik. A Nemzeti Függetlenségi Párton kíerre a posztra Eduard Sevardnadze kerül. Sevardnadze számysegédje, Tejmuraz Sztyepanov a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának kijelentette: „Nem az abházokkal, hanem Oroszországgal harcolunk”. Véleménye szerint az abház parlament elnöke szorosan együttműködik az orosz reakciós Szojuz tömörüléssel, az orosz tábornokokkal, akik segítik az észak-kaukázusi fegyvereseket. A szerdán lefolytatott éles hangú Sevardnadze—Jelcin telefonbeszélgetés részleteit ez idő szerint még titokban tartják. Grúz vélemény szerint ugyanis Oroszországnak nincs joga csapatokat Elhalasztották a New York-i járatot küldeni a vasútvonalak védelmére, mert ezt csak közös grúz—orosz egységek tehetik meg. Sevardnadze állítólag egyenesen megkérdezte Jelcintől, tiszteletben szándékozik-e tartani Grúzia területi sérthetetlenségét. Tegnapi jelentések szerint Szuhumiban még nyugalom volt. Kitűnt, hogy a helyi repülőtérre egy motoros sárkányrepülőből dobtak egyetlen bombát. A sárkányrepülő a tenger fölé távozott, ahol egy csónak várt rá. A városban a nemzeti gárda védelemre rendezkedik be. A csapatok felszerelése hiányos és a hadműveletek összehangolásában is fogyatékosságok vannak. A Gagrában vereséget szenvedett grúz katonák közül sokan nem mentek át orosz területre, hanem két csoportra oszlottak és partizánharoot folytatnak. Szuhumiban tartózkodik Tengiz Kitovanl is, aki az ország védelmi minisztereként a város védelmét szervezi. Csak egy áldozat azonosítható Az izraeli légitársaság, az El A1 elhalasztotta New York-i járatát, mert Boeing 747 típusú repülőgépén felfedezte, hogy a hajtóművet a szárnyhoz erősítő rész kilazult. Közben Amszterdamban közölték és az El A1 is megerősítette, hogy annak a repülőgépnek, amely a napokban zuhant le Amszterdamban, már júliusban is motorhibája volt. Akkor a 2-es számú motor gyulladt ki, de a beépített tűzoltószerkezet a tüzet eloltotta. A szakértők szerint ennek a géphibának semmi köze sincs a mostani katasztrófához, a vasárnapi szerencsétlenséget ugyanis a 3-as és a 4-es számú hajtóművek leállása okozta. (E helyen kéijük olvasóink elnézését, hogy tegnapi számunkban két helyen közöltünk erről hírt. A szlovák sajtóiroda helyesbített hírét a „Megtalálták a fekete dobozt” című tudósítás tartalmazza a 3. oldalon — a szerk. megj.) A légiszerencsétlenség színhelyén eddig már 49 holttestet emeltek ki a romok és roncsok közül. Az áldozatok közt 16 férfi, 11 nő és 6 gyermek van. További 15 áldozat nemét, sem korát nem sikerült megállapítani. Az utolsó kiemelt holttestet sikerült csak azonosítani. Amsterdam polgármestere kijelentette, hogy az áldozatok valós száma valószínűleg némileg kevesebb lesz, mint a feltételezett 250. A mentési munkálatokban két tűzoltó könyebben megsebesült. A mentési munkálatokat már ma befejezik. A városi pszichiáter szerint több mint ezer személy szorul az elkövetkező két évben orvosi segítségre az átélt sokkhatás miatt. Jelcin bosszúja Gumibotokkal és pisztolyokkal felszerelt rendőrök akadályozták meg a moszkvai Nemzetközi Szociális és Politikai Kutatási Alap dolgozóinak a belépést munkahelyükre. Az intézetet Mihail Gorbacsov alapította. Jelcin orosz elnök az épületet szerdán az orosz kormány pénzügyi akadémiájának adta át igazgatásra. Gorbacsov felháborodottan nézte a rendőrök akcióját és kijelentette, hogy ez Borisz Jelcin politikai bosszúja. „Szégyenkezem az orosz hatóságok és Oroszország miatt” — mondta Gorbacsov. Gorbacsov intézete az épületben a jövőben ezer négyzetméternyi területet bérelhet. Külföldi megfigyelők megjegyzik, hogy a Gorbacsov-intézet „kilakoltatása” két nappal azután történt, hogy a volt szovjet elnök újból elutasította a tanúskodást az alkotmánybíróságon. /. gondterhelt Sevardnadze. Nyilatkozata szerint az abháziai helyzet békés rendezésének minden lehetőségét kihasználták, de az igyekezet eredménytelen maradt Grúziában most a fegyvereké a szó (Telefotó: TK SR/EPA) EMETORSZAGBAN a parlament tegnap tárgyalta a maastrichti szerződéshez való csatlakozás kérdését. A képviselők támogatják az Európai Unió gondolatának. A kormánykoalíció azt szeretné, ha az egyesítési dokumentumokat már idén jóváhagynák. Az ellenzéki szociáldemokraták, bár kifogásaik voltak a maastrichti dokumentumok egyes fejezeteihez, ugyancsak támogatták a szerződést. Bírálták Kohl kancellárt, hogy túl hoszszadalmasan intézkedik az idegengyűlölő hullám megfékezésére. D erek WALCOTT kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. A 62 éves költő, drámaíró, publicista és festő a karib-tengeri St. Lucia szigetéről származik, jelenleg Trinidadban él és az USA bostoni egyetemén irodalmat ad elő. Jelcin orosz elnök televíziós nyilatkozatában kijelentette, hogy a négy Kurill-sziget közül kettőt az 1956-ból származó egyezmény alapján vissza lehetne adni Japánnak. Kató Koicsi, a japán kormány titkárságának vezetője a nyilatkozatra azt válaszolta, hogy Japán továbbra is mind a négy sziget visszaadását követeli. ElIE WIESEL Nobel-békedíjas tegnap a La Repubblica című olasz lapban azt javasolta, hogy rendezzenek világméretű csúcsértekezletet a fajgyűlölet ellen. A csúcsértekezlet résztvevőinek foglalkozniuk kellene az antiszemitizmussal, a faji és nemzetiségi gyűlölködéssel és hasonló jelenségekkel, amelyek évezredünk utolsó évtizedét még sötétebbé tehetik, mint amilyen a második világháború volt. Es ./SZAK -IRAKBAN az ottani kurdok harcra keltek „török testvéreik” ellen, akik az észak-iraki támaszpontokról szervezik a török rendőrség elleni harcukat. Az összetűzésekben legkevesebb ötvenen vesztették életüket. Az iraki kurdok nyilván attól tartanak, hogy őket is eléri a török kormány bosszúja. A török légierő már harmadik napja bombázza a kurd állásokat Irak területén. Azerbajdzsán kilép a Független Államok Közösségéből. Erről az azerbajdzsáni parlament 43:1 arányban döntött. Elcsibcj elnök szerint országa el akar szakítani minden szálat, amely a volt Szovjetunióhoz fűzi. A FÁK-ban Azerbajdzsán ezentúl csak megfigyelő lesz. He LONECKER volt kelet-német vezető egészségi állapota súlyosbodott. Kezelőorvosa a jövő héten nyújtja be jelentését a berlini bírósághoz. Feltételezik, hogy a védelem ennek alapján eléri, hogy Honeckert kiengedjék a vizsgálati fogságból. Közben hír érkezett arról, hogy Honecker belépett az újjáalakult Német Kommunista Pártba. A NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT idén 100 millió svájci frank költségvetési hiánnyal küzd. A humanitárius szervezetnek idén túl nagyok voltak a kiadásai, hiszen segítséget nyújtott Bosznia-Hercegovinában, Szomáliában és a világ több más részén is. Az idei kiadások tervezett összegét 800 millió svájci frankkal (16,8 milliárd koronával) lépték túl. Egyes államok pótolták a hiányt, de a költségvetés kiegyenlítéséhez még 100 millió frankra van szükség. PeRUBAN Abimael Guzmant, a Fényes Ösvény nevű maoista terroiszervezet vezérét a bíróság életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Guzmant hazaárulással vádolták és felelőssé tették 25 ezer emberéletért, továbbá 20 milliárd dolláros kár okozásáért. ALBÁNIÁBAN Skadar város közelében több tucatnyi holttestre bukkantak egy tömegsírban. A kutatást a tömegsír után a volt politikai foglyok szervezete kezdeményezte. Most folytatják a holttestek azonosítását. A tömegsír feltárásának nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert bizonyítja, hogy a kommunista rendszerben a rendőrség több ezer embert végzett ki. A rendőrségi levéltárak elpusztultak és így ez az egyetlen mód a bűntény bizonyítására. A GAZA-ÖVEZETBEN több mint kilencven palesztint sebesítettek meg az izraeli katonák, amikor a többezres tüntető tömegbe lőttek. A tüntetők az izraeli börtönökben éhségsztrájkot folytató palesztinokkal vállaltak szolidaritást. A hírek szerint az éhségsztrájkban 10 ezer palesztin fogoly vesz részt. Hasonló megmozdulások már egy nappal korábban is voltak. OROSZORSZÁG azzal fenyegette meg a volt szovjet tagköztársaságokat, hogy leállítja az energetikai nyersanyagok, főleg a kőolaj szállítását, amennyiben nem egyenlítik ki adósságaikat. Az orosz energiatermelőknek összesen 640 milliárd rubellel tartoznak.
