Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-06 / 224. szám

Mai számunkban / / SPORTVILÁG 9----------12. oldal Haveli „alkotmányos purizmus” helyett Alkotmányos válást A Csehszlovák Sajtóiroda tegnap Václav Havel volt köztársasági el­nök szombati sajtóértekezletével kapcsolatban felkérte a parlamenti pártokat, hogyan vélekednek az egy­kori államfő azon véleményéről, mely szerint felesleges, hogy a Szö­vetségi Gyűlés tovább tárgyaljon a föderáció megszűnését előrevetítő (Folytatás a 2. oldalon) Vladimír Meciar sajtóértekezlete Már más partner is kerestetik... Vladimír Meíiar szlovák miniszterel­nök, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke tegnap sajtóértekez­letet tartott a kormányhivatalban. Elöljáróban közölte, hogy a mára tervezett cseh—szlovák kormánycsúcs helyett a két fél arra használja fel a már amúgy is kijelölt napot, hogy találkozót tartsanak a Polgári Demokrata Párt és a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom vezetői. Egyúttal közölte, hogy a tárgya­lások színhelyét és időpontját még nem ismeri, mivel azt a cseh fél tűzi ki. (A sajtótájékoztató idején még nem tudta, hogy a PDF már döntött, s a talál­kozóra délután négy órakor Jihlavában kerül sor.) Mond, amit mond... De mi járhat a fejében? Vladimír Meíiar a tegnapi kormányhivatali sajtóértekezleten (TK SR-felvélel) tokát. A DSZM elnöke elmondta, hogy a PDP ezeket a konstruktív észrevétele­ket elutasította, és az alkotmánytörvény „leblokkolásával” válságba kerültek a föderális intézmények, amelynek nyo­mán előállhat az ország helyzete ellenő­rizhetetlen alakulásának a veszélye. Me­­éiar szerint egyoldalú lépések megtéte­lének a lehetősége is fennáll. Rögtön azonban visszautasította, hogy erre az útra a Szlovák Köztársaság lép. Vladimír Meéiar szerint a válsághoz hozzájárult Jan Sírás ky szövetségi mi­niszterelnök is, aki lemondásra szólítot­ta fel a szövetségi kormány szlovák tag­jait. Szemükre vetette, amiért a Szövet­ségi Gyűlésben a csehszlovák unió elő­készítő bizottság felállítása mellett szavaztak. A kormányfő ezzel összefüg­gésben közölte: a DSZM politikai gré­miuma úgy döntött, hogy nem hívja (Folytatás a 2. oldalon) Véletlen tévedés? Sem a magyar határőrség költségvetésének tervezett növelése, sem pedig a részére vásárolt BTR-80 típusú páncélozott csapatszállítók megvétele nem célozza a szlo­vák—magyar határ megerősítését — nyilatkozta tegnap Kőműves József alezredes, a magyar határőrség szóvivőjé­nek a helyettese, aki ezzel reagált a Csehszlovák Sajtóiroda által — az MTI-től átvett — kiadott vasárnapi közlemény­re. Szavai szerint a hír pontatlan adatokat tartalmazott, és nem a határőrség által kiadott információról volt szó. Elmondta, Magyarország 1993. évi költségvetési tervében valóban szerepel a határőrség kiadásainak növelése, de ezt még nem hagyta jóvá a magyar parlament. A hírügynökségi jelentés beszámolt hat készültségi zász­lóalj felállításáról is. Kőműves alezredes szerint hat készült­ségi századról van szó, amely az új technikával felszerelve Magyarország déli határán teljesítene szolgálatot. Hangsú­lyozta, hogy Budapest a déli határszakaszon kívül máshol nem szándékozik megerősíteni a határok védelmét. A szlovák kormányfő szerint a két politikai erő között született megállapo­dások nagyon lassan valósulnak meg, néhányuk esetében pedig elmondható, hogy egyáltalán nem. Úgy vélekedett, hogy ez elégedetlenséget és bizalmat­lanságot ébreszt Szlovákiában. A Szö­vetségi Gyűlésben kialakult helyzetet azon törekvés sikertelenségének minő­sítette, amelynek szempontjából min­den feltétel adott volt, hogy elfogadha­tóvá váljék mindkét köztársaság számá­ra. Meéiar szavai szerint a föderáció felszámolásának módjáról szóló tör­vényről tartott szavazás előtt született megállapodások csaknem az egész szlo­vák reprezentációt egyesítették, s több csehországi politi­kai párttal is is­mertették a jogsza­bály módosítására vonatkozó javasla-Petr Havlík, a Polgári Demok­rata Párt központi titkára teg­nap közölte, hogy Václav Klaus és Vladimír Meciar előzetes megálla­podása értelmében ma találkoznak a Polgári Demokrata Párt és a De­mokratikus Szlovákiáért Mozgalom PDP—DSZM találkozó hogy az újabb fordulóra csak akkor kerülhet sor, ha a felek meg tudnak állapodni pozitív dolgokban. Havlík tájékoztatása szerint a ta­nácskozáson szlovák részről Vladimír Meéiar, a DSZM elnöke, Michai Ko­váé, Milan Knazko és Augustin Ma-Ma délután vezetői. A párbeszéd újabb forduló­ja délután négy órakor kezdődik a jihlavai Arany Csillag Szállóban. Mint ismeretes, az eredeti javas­lat szerint ma Zidlochovicében kel­lett volna találkoznia a két nemzeti kormánynak. Vladimír Meéiar azonban szombaton közölte, hogy a szlovák kabinet szerint addig el kell halasztani a kormánycsúcsot, amíg a Szövetségi Gyűlés nem hagyja jóvá a hatásköri törvény módosítását. A szlovák kormányfő egyúttal indítvá­nyozta, hogy ma találkozzanak a PDP és a DSZM vezetői. Václav Klaus erre akkor azt válaszolta, Jihlavában rián Húska, a mozgalom alelnöke, to­vábbá Milan Cic és Rudolf Filkus szövetségi miniszterelnök-helyettes, Jozef Móra veik külügyminiszter és Ivan Gasparovic, a szlovák parlament elnöke lesz jelen. A központi titkár szerint a PDP a DSZM-hez hasonló­an képviselteti majd magát, a cseh küldöttség tagja lesz Milan Uhde, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke is. Petr Havlík úgy vélekedett, hogy a találkozón egyebek között szóba kerül a föderáció vagyonának a fel­osztása, illetve a PDP és a DSZM által a Szövetségi Gyűlésben köve­tendő további eljárás is. FOLYIK A KÖDÖSÍTÉS Mint volt SZNT-képviselőt és kisebbségi magyart élénken foglalkoz­tat a napi politika. Lassan már megszoktam bizonyos körök állandó magyarellenességét vagy legalábbis elfogultságát, hogy finoman fogal­mazzak. A szlovák sajtó már sok mindent megírt, cáfolt, támadott De olyan demagóg cikkel, amelyet a Národná obroda október 2-i és 3-i számában olvastam Ivan Horsley, illetve Július Gembicky tollából, eddig még a komolynak tűnő napilap hasábjain nem találkoztam. Miről is van szó? A két cikk,„Övön aluli ütések” és „Meéiar kétkezes fonákütése” látszólag egyáltalán nem függ össze. A közös csak annyi, hogy a szlovákiai magyar parlamenti képviselőket vendégül látta az MDF, illetve a magyar parlament Az „Övön aluli ütések”-ben Ivan Horsky azt írja, hogy Duray Miklós (Folytatás a 2. oldalon) Szlovák iskolák Magyarországon Az elmagyarosítás eszközei (?!) Gregor Papucek szlovákiai „ismeretterjesztése”... Mint ismeretes, múlt héten Pozsonyban ta­nácskozott a magyarországi szlovákok néhány prominens képviselője, s természetesen a szlovákiai médiák figyelmét ez nem kerülhette el, így aztán bőven akadt alkalmuk szapul­­ni a magyarországi „áldatlan állapotokat”, mint ahogy ezt például Gregor Papucek, a Magyarországi Szlovák írók Közösségének elnöke is tette: — Magyarországon a szó igazi értelmében szlovák isko­lák nem létemek. Azt a hat ál­talános iskolát és két középis­kolát, amelyet a szlovákok 1949-től Magyarországon ma­gukénak mondhattak, 1961- ben kétnyelvű iskolákra változ­tatták Ezek azonban az elma­gyarosítás eszközei, mert a ta­nítás nagyon asszimetrikus — a szlovák nyelv rovására... — jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a történelmet nagyon elferdít­ve oktatják, ami a gyerekeknél a magyarságtudat magukévá tételét ösztönzi. Megkérdezték Gregor Pa­­puőeket, vajon mi a véleménye Duray Miklósnak, az Együtt­élés Politikai Mozgalom elnö­kének múlt szerdai budapesti kijelentéséről, mely szerint: „A Magyar Köztársaság nemzeti kisebbségeinek jogairól szóló törvénytervezet példaként szol­gálhat egész Közép-Európának, sőt az egész kontinensnek.” íme, Gregor Papuőek szó szerinti válasza: „Duray Mik­lósnak nem szabadna így szédí­tenie az embereket. Ez hazug­ság, elég volt már az ígérgeté­sekből. Amíg a törvényt nem szentesíti a parlament, az nem létezik Az a fontos, hogy a tör­vénnyel a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek legyenek elégedettek és nagyon rosszul hangzik hogy valamit előre di­csérnek Hozzáfűzte: a magyaror­szági kisebbségek tájékozatla­nok afelöl, hogy a kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslat melyik változatát terjesztette a kormány a parlament elé. A magyarországi kisebbségi ke­rékasztal elutasította azt a va­riánst, amelyet a résztvevők elé terjesztett a kormány, és saját törvényjavaslatot nyúj­tottak be. Mindkét dokumen­tumot összhangba kellett vol­na hozni, s egy közös tervezet­nek kellett volna létrejönnie. Papuőek ismeretei szerint a közös törvényjavaslat előké­szítésének munkálatai ugyan megkezdődtek, de félbesza­kadtak. Ráadásul hiányoznak azok a garanciák, amelyek szükségesek lennének e tör­vény érvényesítéséhez. Anton Paulik, a magyaror­szági szlovák ifjúsági szervezet elnöke szintén hasonló húro­kat pengetett a magyar parla­ment elé terjesztett, a kisebb­ségi jogokról szóló törvényter­vezettel kapcsolatban. Kijelen­tette: ,A- magyarországi szlová­koknak nincsenek óvodáik ál­talános és középiskoláik a szlovák nyelv oktatása ala­csony színvonalon van. A templomokban az istentisztele­tek csak magyar nyelven foly­nak" Jakab Róbertné, azaz Mária Jakabová, a Magyaror­szági Szlovákok Szövetségé­nek elnöke ugyan a magyar parlament képviselője, de ott a Szocialista Pártot képviseli! Paulik a nemzeti kisebbségek­ről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban azt mondta el, hogy annak talán (?...) négy (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents