Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)
1992-10-05 / 223. szám
1992. október 5. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Helmut Kohl kancellár a Németország újraegyesítése évfordulójának schwerini ünnepségein sétát tett a városban, miközben nagy tömeg vette körül Az incidensre a képünkhöz hasonló helyzetben került sor (Telefotó: TK SR/DPA) Az ellenzék kétségbe vonja a választási eredményeket 11-én választanak elnököt Romániában tegnap közölték a múlt vasárnap megtartott elnökválasztások hivatalos eredményeit. A legjobb eredményt Ion Iliescu jelenlegi elnök érte el, akire a választók 47,34 százaléka adta le szavazatát. Az ellenzéki Demokratikus Konvenció jelöltjére, Emil Constant!nescura a választók 31,24 százaléka szavazott. Mivel egyik jelölt sem érte el az 50 százalék fölötti többséget, október 11-én megrendezik az elnökválasztások második fordulóját. Ezen már csak Iliescu és Constantinescu vesznek részt. A parlamenti választások végeredményét akkor teszik közzé, amikor kivizsgálják az óvásokat, nyilván ezen a héten. Az összes szavazat összeszámlálása után ugyanis megállapították, hogy a szavazócédulák 14 százaléka érvénytelen, mivel a szavazócédulák egy párt helyett két párt nevét tartalmazták. Egyes jelek arra mutatnak, hogy több szavazócédulát szándékosan előre lepecsételtek és ezért a központi választási bizottság az egész ügyet kivizsgálja. A román ellenzék kész arra, hogy követelje az általános választások semmisé tételét és egyes megyékben a szavazás megismétlését. Ezt a Demokratikus Konvenció nyilatkozata közölte. A nyilatkozat szerint a konvenciónak bizonyítékai vannak rá, hogy egy választási körzetben az eredményeket megmásították. A bizonyítékokat közlik a sajtóban és átadják a választási központnak. Részleteket azonban nem közöltek. Amennyiben hasonló jelenségre bukkannak más választókörzetekben is, a konvenció új választások kiírását fogja követelni. Havelt ismét Németország újraegyesítésének 2. évfordulója Kohl incidense Schwerinben A schwerini dómban megtartott istentisztelettel kezdődtek meg Meklenburg központjában Németország újraegyesítése második évfordulójának ünnepségei. Az észak-német városban közel ISO ezer ember gyűlt össze az egész Németországból, jelen volt Richard von Weizsäcker államfő, Helmut Kohl kancellár és számos vezető személyiség. A város polgármestere megnyitó beszédében kijelentette, hogy Németország újraegyesítésének második évfordulója nem ad ugyan okot az örömujjongásra, de elég okot ad arra, hogy megünnepeljék. Kohl kancellár televíziós beszédében élesen elítélte az újnáci terrorhullámot és azt szégyenteljesnek minősítette. Felszólította a kelet-németeket, hogy ne veszítsék el hitüket és arról igyekezett meggyőzni őket, hogy tanúsítsanak nagyobb toleranciát. Rámutatott, hogy a számos nehézség ellenére az új szövetségi tartományokban az egyesítés után jelentősen megnőtt az életszínvonal. Weizsäcker államfő az évforduló alkalmából a többi közt kijelentette: „Németország ma lakosai számát és gazdasági eredményeit tekintve a legnagyobb és legsikeresebb ország Európában. Olyasmi sikerült, aminek nincs párja a történelemben. Békében élünk minden állammal.” Megállapította, hogy míg Nyugaton az egyesítésre törekednek, addig Kelet-Európábán erősödnek a nacionalista tendenciák. Németország politikája Weizsäcker szerint három irányzatot követ: európait, a nemzetit és a területit. Azt szeretné, hogy ezek a szempontok az alkotmány módosítása nyomán harmonikus egésszé álljanak össze. Megállapította, hogy a jelentős gazdasági segítség ellenére a keleti szövetségi tartományok az össznémet nemzeti jövedelemben csak hét százalékkal részesednek. Ha 2000-ig a régi szövetségi tartományok szintjét akarnák elérni, akkor az éves növekedésnek 15 százalékosnak kellene lennie. Weizsäcker is kitért a fajgyűlölet megnyilvánulásaira és elmondta, hogy az országban 6 millió külföldi él, akiknek csupán 10 százaléka kér menedékjogot. Rámutatott, hogy a külföldiek többsége nem kölönc, hanem a gazdaság támasza. A hozzájuk fűződő viszony a demokrácia próbaköve — jelentette ki az NSZK elnöke. Szlovákia belépését az Európa Tanácsba Magyarország megvétózhatja Magyarország a szlovákiai kisebbségek helyzete miatt felemelheti szavát, amennyiben Szlovákia kéri felvételét az Európa Tanácsba. Ezt Balsal István magyar igazságügyi miniszter jelentette ki az osztrák APA hírügynökségnek. Ez a helyzet akkor állna elő, ha Szlovákia nem vállalná Csehszlovákia jogutódlását és új felvételi kérelmet nyújtana be. Ez Szlovákiát, a miniszter szerint, jelentős nehézségekbe sodorhatja. Ha Szlovákia kéri felvételét az Európa Tanácsba, át kell rendeznie jogi viszonyait. A miniszter szerint ez azt jelenti, hogy minden nemzeti kisebbség a hágai Nemzetközi Bíróságnál érvényesítheti jogait. Ha egy országot rendszeresen elítélnek e kérdésben, akkor az gondolkodásra késztet, ^mondta Balsai.________________________________________________________^ Sevardnadze az orosz határ mentén Grúz offenzíva Abháziéban „Grúzia türelme elfogyott, hadat üzentünk Abbáziának és Gagrában nem marad egyetlen abbáz vagy csecsen sem” — jelentette ki az abbáz területen bevetett grúz alakulatok főparancsnoka, Georgij KarkarasvilL Miután Gagrát az abházok elfoglalták, már nem lehet szó további tárgyalásokról és Grúzia a problémát erő alkalmazásával oldja meg. Karkarasvili megerősítette, hogy a grúz légierő rakétatámadást intézett Gagra és a térségben levő abház katonai alakulatok ellen. Bejelentette, hogy szombat délelőttől nagyszabású grúz offenzíva van folyamatban és a csapatok Gagra és Gudautil fekete-tengerparti városok felé nyomulnak. Legújabb jelentések szerint a grúz csapatok behatoltak Gagra elővárosaiba. A lakosság többsége pánikba esett és elhagyta a várost. Ugyanakkor abház forrásokból olyan hírek érkeznek, hogy sikerült visszavonulásra kényszeríteni a grúz egységeket. A harcokban részt vettek a kaukázusi önkéntesek is. Az abháziai fegyverszünettel megbízott háromoldalú bizottság orosz tagjai azt javasolták a szembenálló feleknek, hogy csapataikat vonják vissza Gudaut város mögé. Az abház vezetés nem hivatalosan egyetértett a javaslattal. Eduard Sevardnadze, az grúz államtanács elnöke Leszelidze községbe utazott, amely az orosz határ mentén fekszik. Tárgyalt az orosz hadsereg képviselőivel és közölte, hogy a helyzet megoldásának egyetlen módja, ha az abház csapatok az október elseje előtt elfoglalt vonalra húzódnak vissza. Az USA grúziai nagykövete azt javasolta a tbiliszi parlamentnek, hogy forduljanak az Észak-atlanti Szövetség főparancsnokságához és az ítélje meg a válsághelyzetet A parlament elfogadta az amerikai nagykövet javaslatát. Grúzia átvette az ellenőrzést minden grúz területen elhelyezett orosz hadifelszerelés fölött. Bejelentették, hogy a felszerelést Abháziéban vetik be. Közölték, hogy a tavalyi parlamenti döntés alapján államosítják a volt szovjet hadsereg felszerelését. A Groznijban megrendezett kaukázusi kongresszuson megjelent Musza Sanibov, a Hegyi Nemzetek Konföderációjának „elnöke”, akit nemrég az orosz hatóságok letartóztattak. Sanibov közölte, hogy Csecsenföld a térségben „a szabadság zászlóvivője” lett. Nem mondta el, milyen körülmények között szabadult ki. Az Orosz Föderáció államügyészsége augusztusban eljárást indított a Hegyi Nemzetek Konföderációja ellen és azzal vádolta a szervezetet, hogy államellenes tevékenységet fejt ki és megsérti a nemzetiségi és faji egyenjogúság elvét. Az ünnepségekkel egyidőben 300 szélsőbaloldali fiatal tüntetést rendezett, akiket a rendőrség rövidesen feloszlatott. Amikor Helmut Kohl az ünnepségek során sétát tett a városban, egy férfi a kancellár közelébe furakodott és gyomron ütötte. A kancellár megingott, de nem sérült meg. A később kiadott hivatalos jelentés szerint az incidens nem volt támadás. Az egyik állampolgár üdvözölni akarta Kohlt, kezét nyújtotta feléje, amikor hátulról valaki hirtelen meglökte. Az üdvözlő ember előrebukott és elvesztette egyensúlyát. A másikat a rendőrség elfogta. Egy szélsőséges csoport tojásokat dobált Helmut Kohlra. A rendőrségnek azonban sikerült a rendzavarókat távol tartani. A biztonságot kétezer különítményes biztosította. 18 személyt letartóztattak. Délután 600 újnáci Drezdában tüntetett. A helyi hatóság megpróbálta a tüntetést betiltani, de a felsőbb igazságügyi szervek a tilalmat feloldották. Az újnáci fiatalok külföldieket gyalázó kiáltásokkal és „Németország a németeké” jelszavakkal vonultak fel. Ellendemonstrációk is voltak Németországban, Frankfurtban és Nümbergben 10-10 ezer ember, Berlinben 5 ezren tüntettek a fajgyűlölő erőszakhullám ellen. Nobel-díjra javasolták Václav Havel volt csehszlovák köztársasági elnököt idén is Nobel-díjra javasolták. Hasonló javaslatott tettek Oslóban 114 további politikai és kulturális személyiség díjazására. Ajelöltek között van még George Bush amerikai, Borisz Jelcin orosz elnök, valamint Helmut Kohl német kancellár és Hoszni Mubarak egyiptomi elnök is. A javaslatok a Nobel békedíjra vonatkoznak. Sorsáról október 16-án döntenek. Az irodalmi Nobel-díjat október 8-án ítélik oda. NATO-gyorshadtest Az észak-németországi Bielfeldben a hét végén létrehozták az Észak-atlanti Szövetség gyorshadtestét Ez a katonai egység 1995-ig 80—100 ezer tagú lesz és nem zárják ki, hogy távlatilag a NATO európai parancsnokságának hatáskörében, de azon kívül is bevethetik. Az egység neve Rapid Reaction Corps (RRC) és feladatai közé a NATO-tagállamok területén végrehajtandó hadműveletek tartoznak. Manfred Wömer NATO-főlitkár szerint a hadtest a NATO új stratégiájának magva. A NATO képviselői szerint a hadtest bevethető az EBEÉ vagy az ENSZ békefenntartó hadműveleteiben is. Jelenleg Bielfeldben állomásozik Jeremy Mackenzie brit tábornok és kb. 300 tagú vezérkara. Németország a hadtest kötelékébe 40 ezer katonát vezényel. Ismét ENSZ-helikopterre lőttek Felújították a légihidat Szombaton délután szállt le a szarajevói repülőtéren az amerikai légierő Hercules C-130 típusú teherszállító repülőgépe, amely segélyszállítmányt hozott Szarajevó lakosai számára. Ezzel felújították az egy hónapig szünetelő légihidat. Mint ismeretes, a repüléseket egy olasz segélyszállító repülőgép lelövése miatt állították le szeptember 3-án. Az ENSZ-csapatok két szállító helikopterét Zágráb közelében támadás érte. Az utóbbi négy napon belül ez már a második eset, hogy Zágráb térségében ENSZ-helikopterekre nyitottak tüzet. Mindkét helikopter kitért a lövések elől és biztonságosan leszállt. A hét végén Eszékről egy csoport horvát menekült próbált átjutni Baranyába. Összetűzésre szerencsére nem került sor, mert az ENSZ-csapatok visszairányították a menekülteket. Baranya az ún. Szerb Krajina Köztársaság része és ide tartoznak az összes horvátországi válságterületek. Az itt élő szerbek rossz szemmel nézik a horvátok visszatérését. A hatóságok már szeptemberben közölték, hogy a menekülteket nem engedik vissza. Az ENSZ-csapatok attól tartanak, hogy ha beengednék a horvátokat, véres összetűzésekre kerülne sor. Képünkön az a C-130 Hercules típusú katonai repülőgép látható, amely amerikai segéllyel elsőnek szállt le Szarajevóban a légihíd felújítása után Később még több repülő szállt le annak ellenére, hogy a repülőtér közelében fekvő Dohrinja negyedben szombaton és vasárnap is folytatódott a lövöldözés (Telefotó: ŐSTK/AFP) Vatikánban ii. János Pál pápa szentmiséjével megkezdődött a püspöki szinódus. A püspökök tanácskozását 1986 óta készítették elő. Megtárgyalják a család, az ifjúság, a munka és szociális ügyek, a kultúra, a gazdaság, a tömegtájékoztatás kérdéseit. A szinódus 8 hónapig tart. M ichael ÍANTOVSKY, Csehszlovákia USA-beli nagykövete Washingtonban aláírta a nemzetközi környezetvédelmi egyezményt, amely a Délisark védelmét biztosítja. A nagykövet Ján Strásky kormányfő megbízásából írta alá az okmányt, amelyet még a csehszlovák parlamentnek ratifikálnia kell. M agyarországon a keresztény—zsidó tanácsot nyugtalanítják a szélsőséges nacionalizmus és antiszemitizmus megnyilvánulásai — ez áll többi közt abban a nyilatkozatban, amelyet a tanács a hét végén tett közzé. A nyilatkozat mindenkit felszólít arra, hogy határolja el magát az ilyen megnyilvánulásoktól és harcoljon ellenük. Elutasít minden kísérletet arra, hogy a nemzeti és vallási összeférhetetlenséget bármiképp is magyarázzák. A magyar keresztény-zsidó tanács 1990 nyarán alakult és különféle egyházközségeket tömörít H irosimában ismeretlen tettes ciánkálival mérgezte meg a város folyóját és ezzel Hirosima 1,5 millió lakóját megfosztotta az ivóvízforrástól. A merénylet áldozatairól még nem érkezett jelentés, de az Óta folyóban többszáz hal pusztult el. GÖRÖGORSZÁG és Albánia szorosabbra fűzi katonai kapcsolatait. A két ország között Korfu szigetén folytatott tárgyalások során a kölcsönös bizalom erősítését helyezték előtérbe. Albánia Görögország segítségével szeretné korszerűsíteni hadseregét. Prágában 1989-ben csak 96 amerikai élt. Ma az USA prágai nagykövetségén 1200 ott élő amerikait tartanak nyilván. Valós számuk azonban a The New York Times szerint ennél sokszorosan nagyobb. Gorbacsov volt szovjet elnök tiltakozását fejezte ki az ellen, hogy az orosz külügy- és biztonsági minisztérium lehetetlenné tette számára a külföldre utazást, amíg nem tanúskodik az alkotmánybíróságon az SZKP ügyében folytatott perben. A nemzetközi tanulmányi intézet közölte, hogy Gorbacsov az első, akitől a Szovjetunió széthullása után megtagadták a kiutazás jogát. A volt pártfőtitkár emberi jogainak megnyirbálását látja az intézkedésben. A tilalom miatt el kell halasztania e hétre tervezett dél-koreai útját. A BIZTONSÁGI TANÁCS határozatot hozott, miszerint befagyasztják azokat az iraki pénzeket, amelyek kőolajeladásból származnak és az összeget az iraki kurdok megsegítésére és a kuvaiti invázió áldozatainak kártalanítására használják fel. Többszázmülió dollárról van szó, amelyeket szaúd-arábiai, törökországi és jemeni bankokban helyeztek el. Az iraki ENSZ-nagykövet a döntést „texasi stílusú bankrablásnak” minősítette. A hivatalos kormánynyilatkozat szerint a döntés szégyent hoz a világszervezetre, amely az Egyesült Államok eszközévé vált. ANGOLÁBAN Jonas Savindi, az egykori felkelők vezére azzal vádolta meg a kormányt, hogy meghamisította a választási eredményeket. Azzal fenyegetőzött, hogy ha az esetet nem vizsgálják ki és nem oldják meg, ismét kitörhet a polgárháború. Hivatalos helyen Savindi tiltakozását elutasították és bejelentették, hogy a szavazatok 40 százalékának összeszámlálása után az MPLA vezet a parlamenti választásokban és az elnökválasztásokon dós Santos, a Munkapárt jelöltje 60 százalékos eredménnyel vezet. Brazíliában több mint íoo halottja volt azoknak a zavargásoknak, amelyek a Sao Paolo-i börtönben törtek ki. az összetűzések során 17 rendőr megsebesült. A börtönben két egymással szembenálló gang támadt egymásra és gyújtogatni kezdett. A fegyőrök segítségül hívták a katonai rendőrséget, a biztonsági alakulatokat, helikopteres deszantot és a tűzoltókat. A rendőrség fegyverét használta és könnyfakasztó gázt alkalmazott. A zavargást négy órán belül letörték. A börtön befogadóképessége 3500 rab, de jelenleg számuk 7350. M ichael JACKSON amerikai rocksztár Iliescu román elnöktől egy palotaőri díszegyenruhát kapott ajándékul. Háromnapos romániai tartózkodása idején Jackson Ceausescu egykori luxusvillájában lakott.
