Szabad Újság, 1992. október (2. évfolyam, 220-245. szám)

1992-10-30 / 244. szám

1992. október 30. Külföld Szabad ÍJSÍfi 3 A CSK és az SZK kormányának memoranduma (Folytatás az 1. oldalról) úgy döntöttek, hogy — a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság vámunióról szóló megálla­podást köt, amely a kővetkező alapel­vekre épül: 1) egységes vámterületet hoznak lét­re, amely a szerződő felek vámterületei­ből tevődik össze, 2) e vámterület keretében biztosított lesz az áru és a szolgáltatások szabad mozgása a szerződő felek közti vámok és nem tarifajellegű intézkedések törlé­sével, 3) a szerződő felek közös vámtarifá­kat és közös kereskedelmi, valamint vámpolitikát alkalmaznak harmadik or­szágok iránti viszonyukban, 4) a vámunió keretében a szerződő felek közös vámtörvényhozást folytat­nak, megállapodnak a tarifákkal kap­csolatos intézkedésekben, s azonos lesz a vámgyakorlatuk azonos vámokmá­nyok felhasználásával, 5) a vámunió szerződő felei említett feladatainak megvalósítását egyeztetni fogja paritásos képviseletben a Vámu­nió Tanácsa és állandó titkársága. A szerződő felek közti esetleges vitás kér­déseket a létrehozandó döntőbírásko­dási bizottság keretében megállapodás­sal fogják rendezni. A Vámunió Taná­csa a vámunió ügyeiben képviselni fogja a Cseh Köztársaságot és a Szlovák Köz­társaságot a külföddel szemben, bele­értve az Európai Közösség Bizottságát is. A Cseh Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya azt a meggyőződést vallja, hogy ez a megálla­podás hozzájárul a két ország Európai Közösségbe való fokozatos beilleszke­dése feltételeinek megteremtéséhez. Készenléti haderő Az ENSZ Biztonsági Tanácsa abban állapodott meg, hogy javasolja a tagálla­moknak: tartsanak fenn fegyveres erő­ket arra az esetre, ha sürgős békefenn­tartó hadműveletre lenne szükség. A BT a javaslatról zárt ajtók mögött tárgyalt és megfigyelők szerint rövidesen hatá­rozatot hoz a kérdésről. A javaslat erő­teljesen növelné a világszervezet cselek­vőképességét. A készenléti haderők lét­rehozására a januári BT-csúcsértekezlet adta az ösztönzést. A javaslatot Butrosz Gáli nyújtotta be. A készenléti haderők létrehozásával jelentésen lerövidülne az az idő, amely alatt a kéksisakosokat a veszélyeztetett helyszínen bevethetnék. A jelenlegi eljárási szabályok ugyanis túl bonyolultak és a tagállamokat előbb fel kell kérni, hogy hajlandók-e egyáltalán katonákat rendelkezésre bocsátani. Az­után a csapatok finanszírozásáról egy másik szervnek, az ENSZ közgyűlésé­nek kell döntenie. Csak a konfliktusban álló felek egyetértésével lehet bevetni a kéksisakosokat. A helyzetre jellemző, hogy a volt Jugoszláviában a segélyszál­lítmányok védelmére kirendelt újabb 4 ezer katona még mindig a kikötőkben és a repülőtereken várakozik a bevetésre. Kisebbségi kormány A román ellenzéki pártok nem aka­dályozzák meg egy kisebbségi baloldali kormány létrehozását a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front vezetésével. Fenntartják azonban maguknak a jogot, hogy élesen fellépjenek minden olyan kísérlettel szemben, amely az autoritativ rendszer felújítására irányulna. Adrian Nastaset, a Demokratikus Nemzeti Megmentési Front alelnökét a parla­ment alsóházának elnökévé választották meg. Ez is bizonyítja, hogy az ellenzék a fentiek szerint jár el. Az ellenzék felté­teleihez csatlakozott a Román Szociál­demokrata Párt is. A megfigyelők véle­ménye szerint az Iliescu-párti kormányt az ellenzék tiszteletben tartja, mert azt reméli, hogy az képtelen les teljesíteni választási ígéreteit és rövidesen elveszti a választók bizalmát. Jól értesült körök sze­rint a kisebbségi baloldali kormány élet­tartama csupán néhány hónap lesz és leg­később 1993 tavaszán többségi koalíció jön létre vagy új választásokat írnak ki. Ezért kérik az Európai Közösség tagál­lamait és az Európai Közösség Bizottsá­gát, pozitívan mérjék fel annak lehető­ségét, hogy meghosszabbítják a hatályát annak az ideiglenes kereskedelmi meg­állapodásnak, amelyet az egyik oldalon a CSSZSZK, a másik oldalon az Euró­pai Gazdasági Közösség, valamint az Európai Szén- és Acélközösség kötött 1991. december 16-án, s amely 1992. március 1-jén lépett hatályba. A Cseh Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya kifejezi azonos érdekét, hogy vállalja a CSSZSZK minden jogát és kötelezett­ségét. Az ezzel kapcsolatos ideiglenes megállapodás megkötése esetében java­solják, hogy az ilyen megállapodásból következő jogok és kötelezettségek gya­korlásával a Cseh Köztársaság és a Szlo­vák Köztársaság közti, a vámunió létre­hozásáról szóló megállapodás értelmé­ben a Vámunió Tanácsát, vagyis közös szervüket bízzák meg. Az említett jogok és kötelezettségek zavartalan átvétele érdekében a két kormány egymás között felosztotta a kiviteli és a behozatali, il­letve a vámkvótákat és a vámlimiteket. A mondottak alapján a két kormány azt javasolja, hogy az egyik oldalon az Euró­pai Közösség, a másik oldalon a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság ezzel kapcsolatban levélben megerősít­se azt, hogy az utódlás már 1993. január elsejétől átszáll a Cseh Köztársaságra és a Szlovák Köztársaságra. A Cseh Köztársaság kormánya és a Szlovák Köztársaság kormánya kifejezi meggyőződését, hogy a vámunió létre­hozása lehetővé teszi a Cseh Köztár­saság és a Szlovák Köztársaság Európai Közösségbe való beilleszkedéséről szóló európai megállapodás gyors és zavarta­lan megkötését. Attali ígérete Jacques Attali, az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank elnöke ígéretet tett arra, hogy mind a Cseh, mind a Szlovák Köztársaságot teljes­jogú önálló tagként veszik fel a bank tagjai közé. Ezt Attali a visegrádi hármakkal folytatott megbeszélése­in jelentette ki. A találkozó után új­ságírók előtt elmondta, hogy az új államokat, amelyek Csehszlovákia kettéválása után létrejönnek, a lehe­tő leggyorsabban veszik fel. Attali támogatta a gondolatot, hogy a ke­let-európai államok az eddiginél jobb feltételek mellett kereskedje­nek az Európai Közösséggel, ami meggyorsítaná egy összeurópai kö­zös piac léterhozását és meggyorsí­taná a visegrádi államok EK-tagsá­­gát. A bank kész segítséget nyújtani a kelet-európai államoknak mind a magánszektor, mind a közületi szek­tor területén._____________________ Október 31-től leállítják a munkálatokat a Dunán Antall: a tárgyalásokat folytatni kell Csehszlovákia, Magyarország és az Európai Közösség képviselői szer­dán késő este, kétnapos tárgyalások után megállapodtak Londonban a hősi vízerőmű miatti vitás helyzet lehetséges megoldásában. A csehszlovák küldöttséghez közel álló hírforrás szerint a csehszlovák fél kötelezte magát, hogy október 31-től le­állítja a Duna elrekesztési munkálatait, amennyiben a háromoldalú bizottság ezt javasolja. A bizottság egy csehszlo­vák, egy magyar és három EK-képvise- Iőből áll majd. A csoport azonnal meg­kezdi a vízlépcső térségében a helyzet elemzését. Abban az esetben, ha a bizottság a munkálatok leállítását javasolja, a folyó elrekesztésének munkálatait november 15-ig leállítják. Ez idő alatt egy másik bizottság vizsgálja meg a helyzetet. Ez a bizottság is az EK és a két érdekelt or­szág szakértőiből áll majd. Ezalatt a má­sik bizottság köteles jelentést kidolgoz­ni. Október 31-ig Bősnél a munkákat folytatják. A londoni tanácskozáson, Felkészületlenek A lengyel Gazeta Wyborcza című lap szerint Václav Klaus és Vladimír Meéi­ar nem készültek fel arra, hogy idejében megkössék Lengyelországgal és Ma­gyarországgal a szabadkereskedelmi övezetről szóló szerződést. Arra a kér­désre, hogy november 30-án Krakkóban aláítják-e a szabadkereskedelmi egyez­ményt, mind a cseh, mind a szlovák kor­mányfő nemmel válaszolt a lap tudósító­jának. A szabadkereskedelmi övezet lét­rehozásáról szóló javaslat Lengyelor­szág, Magyarország és Csehszlovákia között azon a konferencián jött létre, amelyet 1991 júniusában Krakkóban rendeztek képviselői és szakértői szin­ten. Klaus szerint ezt az ügyet még job­ban át kell gondolni. Meéiar hozzátette: nem készültünk fel rá, előbb belső ügye­inket kell rendezni. amelyet a visegrádi hármak és az EK tárgyalásai kapcsán tartottak, részt vett Pablo Denavides, az EK munkatársa, akit a kelet-európai országokkal való együttműködéssel bíztak meg, továbbá Zdenko Pírek, a csehszlovák szövetségi külügyminiszter-helyettes és a magyar fél részéről Martonyi János. A visegrádi hármak és az Európai Közösség tanácskozásáról visszatért An­tall József magyar miniszterelnök a bősi vita kapcsán elmondta, hogy a problé­mára nem tekint túlzott derűlátással. Ez az ADN hírügynökség tegnapi jelen­ei brit sajtó szerint téséből tűnik ki. Antall szerint a tárgya­lásokat tovább kell folytatni. Ezek akkor hoznak eredményt, amennyiben a két fél megegyezik a dunai hajózásról, ha leállítják a munkákat a vízlépcsőn, és meghatározzák azt a vízmennyiséget, amely a Duna magyar szakaszán folyik majd. A kormányfő elmondta, hogy Londonban nem folytatott külön kon­zultációkat szlovák partnerével, Vladi­mír Meíiarral. A csehszlovák küldöttség Londonból hazautazott Prágába. Elutazása előtt a küldöttség tagjai kegyelettel adóztak a London melletti Brookwood temetőben azon cseh és szlovák katonák emléké­nek, akik a második világháború alatt Nagy-Britanniában harcoltak. Major csalódást okozott a visegrádiaknak John Mqjor kormányfő nem ígért határidőt a visegrádi hármaknak az Eu­rópai Közösségbe való felvételre és nem volt hajlandó semmiféle engedményre az EK-val folytatott kereskedelemben — írta a tegnapi Daily Telegraph a szer­dai londoni csúcstalálkozóval kapcsolat­ban. A lap rámutatott, hogy az EK bi­zottságának ki kell dolgoznia az EK-tag­­ság kritériumait, hogy a nyugat-európai tizenkettek decemberi csúcstalálkozóju­kon ezt már megvitathassák. A Times szerint John Major a kelet­európai vezetéknek csalódást okozott. Major ugyanis figyelmeztetett rá, hogy pontos menetrendet az EK-hoz való csatlakozásról nem lehet létrehozni. Major 60 millió embernek csekély re­ményt nyújtott arra, hogy behatolhat­nak a nyugat-európai piacra — írja a Vance és Owen Koszovóba utazik Újabb harcok Szarajevóban és Jajceban Cyrus Vance és David Owen Milan Panicsnak, a jugoszláv kormány elnö­kének kíséretében utazik Koszovó köz­pontjába, Pristinába. Találkoznak mind a szerb hatóságok, mind az albán népes­ség képviselőivel. Tervbe vették, hogy tárgyalnak más koszovói nemzeti ki­sebbségek képviselőivel is. Koszovóban Panics látogatását bizal­matlansággal fogadják mind szerb, mind albán részről. A szerbek azt róják fel neki, hogy jobban hisz az albánoknak, bár a koszovói szerbek vannak veszé­lyeztetett helyzetben. Az albánok vi­szont úgy vélik, Panics azért jön Koszo­vóba, hogy meggyőzze őket Szerbia jó­akaratáról és kétségbe vonja a szerbek által elkövetett bűnöket, amelyeket az albánok ellen követtek el. A szerb Radi­kális Párt Koszovóban bejelentette, hogy tüntetést rendez Panics ellen. A bosnyák rádió jelentése szerint tegnapra virradóra Szarajevóban nyuga­lom volt, de a Dobrinja negyedben haj­nalig lövöldöztek. A Szarajevóban újból fellángolt harcokat a rádió azzal hozza összefüggésbe, hogy a boszniai szerbek elutasították a köztársaság alkotmányos elrendezésének tervét, amelyet Cyrus Vance és David Owen teijesztettek elő. A Banja Lukától 50 kilométerre fek­vő Jajce városában heves harcok dúltak. A szerb fél már bejelentette, hogy a vá­rost elfoglalta, de később a hírt módosí­totta, miszerint csupán néhány negyed­be sikerült behatolni. A zágrábi rádió sze­rint ezzel szemben arról tudósít, hogy a város védői a hatalmas túlerő ellen az utolsó emberig védekeznek. A zágrábi rá­dió ugyancsak harcokról számol be az egész frontvonalon Bosznia-Hercegovi­nában. Mosztarra állítólag többszáz grá­nát hullott. Harcokat jelentettek Maglaja és Gradacsac térségéből is. lap. A Times szerint Lengyelországnak, Magyarországnak és Csehszlovákiának figyelmeztetnie kellett volna Majort, hogy a gyorsított EK-tagság segíti a de­mokrácia megőrzését a volt keleti tömb­ben. Ebben a vonatkozásban a lap idézi Hanna Suchocka lengyel kormányfőt, aki a litvániai és romániai választásokon tapasztalt baloldali győzelmet rossz el­őjelnek minősítette. A Financial Times szerint a visegrádi hármak és az EK megerősítette politikai kapcsolatait. A találkozón Vladimír Meéiar szlovák kormányfőnek először volt alkalma, hogy kilépjen a nemzetkö­zi politika porondjára a legmagasabb szinten, és lehetővé tette Václav Klaus­­nak, hogy megmagyarázza a vám- és va­lutaunió részleteit Csehszlovákia ketté­osztása után. A The Independent rámu­tat arra, hogy a kelet-európai vezetők elégedetlenek az „érzékeny” árucikkek kivitelének korlátozásával. A lap idézi Václav Klaust, aki szerint a kereskedel­met liberalizálni kell és le kell bontani a létező akadályokat. A világvége elmaradt A tegnap éjfélre jósolt világvége elma­radt és valószínűleg később kerül rá sor. A dél-koreai ítéletnap Szekta szerint, mint már közöltük, tegnapra virradóra éjfélkor kellett volna bekövetkeznie a világvégé­nek. Többezer koreai világvége-hisztériába esett és a templomokban gyülekezett, hogy ott várja be mennybemenetelét A koreai rendőrség őrizte a templomokat és meg­akadályozta a tömeges öngyilkosságok el­követését A hívők azonban egyszerűen megharagudtak a hibás jóslatra. Egy si­ránkozó asszony a hívők gyülekezetében úgy vélte, hogy valahol hiba történt, nem tudja hol, de hiba volt Mérgében az asz­­szony a lányát verte el Jang Szu Li, a szekta tagja, aki a világvégét jósolta, nem nyilatkozott az ítéletnap elmaradásáról Az ENSZ-BEN Jaroslav Suchánek csehszlovák külügyminiszter-helyettes határozati javaslatot terjesztett be arról, hogy hangolják össze az EBEÉ és az ENSZ tevékenységét. Suchánek felkér­te a közgyűlést, hogy a lehető legrövi­debb időn belül vegye fel tagjai sorába azokat az államokat, amelyek Csehszlo­vákia széthullása után január elsején lét­rejönnek. Az ENSZ főtitkárával folyta­tott tanácskozásai alapján kijelentette, hogy a két utódállam felvétele körül va­lószínűleg semmiféle problémák nem lesznek. SlTRASSBURGBAN november ötödikén ül össze az Európa Tanács mi­niszteri bizottsága. A 91-ik ülésszakon előkészítik a tagállamok bécsi csúcsér­tekezletét, amelyet 1993 októberére ter­veznek, tárgyalnak az emberjogi ellen­őrző mechanizmus reformjáról és a ju­goszláviai konfliktusról is. Az Európa Tanácsnak 27 ország a tagja, Csehszlo­vákia 1991. február 21-ike óta. BULGÁRIÁBAN tegnapra virradó­ra lemondott a kormány, miután a par­lament nem szavazta meg számára a bi­zalmat. Filip Dimitrov eddigi kormány­fő jelezte, valószínűleg idő előtti parla­menti választásokra kerül a sor. A bizal­matlansági szavazás annak a folyamat­nak az eredménye, amely során élesen bírálták a kormány gazdasági, szociális, nemzetiségi és biztonsági politikáját. A hatalmon levő párt, a Demokratikus Erők Szövetsége úgy véli, hogy a kor­mány bukásának kezdeményezője Zsel­­ju Zselev elnök volt. B ush amerikai elnök esélyei öt nappal az elnökválasztások előtt némi­legjavultak Clintonnal szemben. A Gal­lup Intézet felmérése szerint Bush nép­szerűsége egyre növekszik és ellenjelölt­jétől már csupán 2 százalék választja el a népszerűségi listán. A felmérés részletes eredményei: Clinton 40, Bush 38, Perot 16 százalékban szerezte meg a megkér­dezettek támogatását. B utrosz gáli ENSZ-főtitkár bírálattal illette Muhamad Sahnunt, Szomáliái főmegbízottját, amiért az nem értett egyet az ENSZ eljárásával az éhínség mérséklése ügyében. Sahnun korábbi nyilatkozata szerint a világszer­vezet bürokráciájáról szerzett keserű ta­pasztalatai ellenére ideiglenesen még Szomáliában marad. Tegnap azonban bejelentette, hogy lemond tisztségéről és azonnal elhagyja Szomália fővárosát. Nagy-Britannia és Franciaország azt szerette volna, ha Sahnun a helyén ma­rad. Az algériai diplomata azért bírálta az ENSZ-t, mert későn kezdett hozzá Szomália megsegítéséhez. U krajnában idén csak 36 millió tonna búzát takarítottak be a várt 44 millió tonna helyett. Az állam eddig csak 10,5 millió tonnát vásárolt fel és a köztársaságnak idén legkevesebb 5 mil­lió tonna gabonát kell külföldről besz­­reznie. A FRANCIA rendőrség a Párizs melletti Vincennes városában felszá­molta a Maliból menekült bevándorlók táborát. Az ottlakók százait arra kény­szerítette, hogy hagyják el a tábort. A hivatalos bejelentés szerint a tábor ki­ürítésére azért került sor, mert közeleg a tél és a táborban uralkodó viszonyok veszélyeztetnék a hontalanok egész­ségét. A táborban többnyire műanyag fóliák alatt húzódtak meg az emberek. Sokan közülük már évek óta Franciaor­szágban dolgoznak. Párizs térségében 400 ezer ember él állandó lakhely nél­kül, vagy túlzsúfolt ideiglenes lakhelye­ken. R ushdie brit költő, a Sátáni ver­sek írója, akit 1989 óta Khomeini imám halálos ítélete üldöz, Németországhoz fordult, hogy vesse latba gazdasági befo­lyását és eszközölje ki számára a halálos ítélet visszavonását. Rushdie hétfő óta tartózkodik Németországban és egy tit­kos helyen sajtóértekezletet is tartott. Véleménye szerint egyedül Németor­szág, tekintve hatalmas gazdasági erejét és iráni befolyását, képes arra, hogy ké­rését teljesíthesse. Szíria És IRÁN elfogadták Tö­rökország meghívását, hogy külügymi­niszteri szinten Irak jövőjéről tárgyalja­nak. A török fél azt akaija elérni, hogy csökkenjék a nyugati befolyás Irak belső viszonyaira. A tanácskozásra november 14-én és 15-én kerül sor, s meghívták az iraki ellenzék képviselőit is. Török véle­mény szerint az iraki problémákat kizá­rólag a térség országai segítségével kel­lene megoldani, külső beavatkozás nél­kül. Tájékozott körök úgy vélik, hogy az iraki ellenzék szétforgácsoltsága miatt aligha vesz részt a külügyminiszteri érte­kezleten.

Next

/
Thumbnails
Contents